Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

VIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981 JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1­ 40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM v • ' Vi- 'a' FÓKUSZ Taifi találgatásért A szaúd-arábiai Taif­­ban mintha valamiféle folyamatosság jegyében zajlott volna le a harma­dik iszlám csúcsértekez­let. Igaz, a közös vallási alap továbbra sem je­lent igazi egységet. Ez a megállapítás 1981 elején nem csak a politikai alap­állásra igaz, hanem még a korlátozott célokkal kapcsolatos, ideiglenes akcióegység kilátásaira is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ami Taifban történt, ne tart­hatna számot a világ ér­deklődésére. Az ilyen csúcs mindig olyan sze­izmográf, amire érde­mes odafigyelni. A jelen­legi konferencia időpont­ja és háttere érthetően megsokszorozza a figyel­met. A főbb okok a kö­vetkezők : 1. Kínlódó állóháború­vá vált az iráni—iraki konfliktus, amelynek ki­sugárzása nemcsak a két ország belpolitikáját érin­ti, hanem a térség stra­tégiai helyzetét és a nem­­zetközi olajpiacot is. 2. Izraelben a Begin vezette héják kétségbe­esett utóvédharcot foly­tatnak, de egyre valószí­nűbb, hogy legkésőbb a nyáron új kormányzat kerül hatalomra. A taifi csúcs résztvevőit erősen érdekelte: várhatnak-e a leendő új izraeli kabinet­től legalább árnyalatnyi változást? Ám ezt ma még­ Izraelben sem tud­hatja senki. 3. A taifi konferencia egybeesett az új ameri­kai adminisztráció első napjaival és — nem mel­lesleg — az utóbbi esz­tendők egyik legnagyobb amerikai hadgyakorlatá­val, amelynek alig leple­zett „figyelmeztető és el­riasztó jellege” a többi között a közel- és közép­keleti országok „okulásá­ra” szolgál. Reagan közel-keleti po­litikája tele van kérdő­jelekkel, s ezeket az új elnök sem siet eltüntet­ni. Az egyik kulcskér­dés: vajon komolyan gondolja-e Reagan elnök azt, amit Reagan elnök­jelölt a kampány során mondott, tudniillik, hogy „a terrorista PFSZ nem tárgyalópartner” ? Egy amerikai szóvivő szüksé­gesnek tartotta megje­gyezni, hogy a kormány­zat „álláspontja kialakí­tásában mérlegeli azokat az új információkat, ame­lyeknek az elnökjelölt még nem lehetett birto­kában”. ... Husszein, akit Reagan közel-keleti „kulcsfigurának” szán, nem véletlenül jelentet­te ki: a palesztin nép és törvényes képviselője, a PFSZ nélkül nem lehet igazi közel-keleti rende­zés. Taifban megjelöltek olyan korlátozott célokat amelyekben a résztvevők elvileg egyetértenek, egé­szen a dzsihad, a szent háború meghirdetéséig Jeruzsálem ügyében. Őis bár a résztvevők tolmács nélkül egy nyelven be­széltek, ezúttal nem csu­pán a tetteik, de a sza­vaik sem voltak egyfor­mák. Lázár György fogadta Abdel Ghani Abdel Kádert Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának­ tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán hivatalában fogadta Ab­del Ghani Abdul Kádert, a Jemeni Szocialista Párt Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hazánkban tar­tózkodó párt- és állami kül­döttségének vezetőjét. A kölcsönös egyetértés szel­­lemében folytatott megbeszé­lésen áttekintették a két or­szág baráti kapcsolatait, va­lamint a fejlődő gazdasági együttműködés helyzetét és továbbfejlesztésének lehető­ségeit. A szívélyes légkörű eszme­cserén jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Salem Fares, a JNDK berlini nagykövetségének — hazánk­ban is akkreditált — ideigle­nes ügyvivője. Az építőknek és a belkereskedelemnek új beruházás A SOPRONI SZŐNYEGGYÁRBAN Megkétszereződik a vegyiszál-termelés Két és fél millió dolláros importkiváltás Minél gyorsabban változik a gazdasági környezet, a ter­mékek iránti igény, annál több kockázattal jár az újabb vállalkozás. Megnőtt az elő­készítő munka, a piaci prog­nózisok szerepe, s nem egy esetben éppen az ilyen elő­relátáson múlhat a vállalko­zás sikere vagy kudarca. Egyre nehezebb több évre szóló programokat készíteni, s ennek megfelelően pontos választ adni arra, milyen lesz a kereslet egy-egy ter­mék vagy termékcsoport iránt a tervidőszak végén, a nyolcvanas évek közepén. Meg is torpant kissé a vál­lalkozókedv sok gyárunkban; a módosított gazdasági sza­bályozórendszerben a bank­nak átmenetileg az okozott gondot, hogy a vállalatok nem ostromolták hitelkérel­meikkel. Természetesen egyik vál­lalattól sem várható, hogy elhamarkodottan döntsön a­ vállalkozásokról, csak a biz­tosnak mondható prognózis birtokában határozza el a termelés bővítését. Ezt tette a Soproni Szőnyeggyár is, mielőtt a bankhoz fordult több száz millió forintos hi­­telkérelmével... A gyár piaci felmérést vég­zett, prognózist készített a termékei iránti kereslet vár­ható változásairól. A felmé­rés szerint a belkereskede­lem, s az építőipari is a ko­rábbinál több szőnyeget kér a következő években. Miu­tán az úgynevezett piaci hát­tér biztosítottnak látszott, elhatározták a termelés je­lentős bővítését. A vállalko­záshoz kedvező helyzetet te­remtett az, hogy a Soproni Szőnyeggyár tavaly március­ra visszafizette korábbi bankhiteleit, így tiszta lap­pal indulhatott a további fej­lesztés útján... A banktól 332 millió forin­tot kértek és kaptak, hosszú lejártú hitelként. További mintegy 100 millió forintot saját fejlesztési alapjából költ e beruházásra a válla­lat. A munka az idén kezdő­dik, s 1983-ra ér véget. A be­ruházás eredményeként kö­rülbelül 40 százalékkal nö­vekszik a tűzött szőnyegek gyártása, míg a szőtt szőnye­gekből várhatóan 10—15 szá­zalékkal gyárthatnak töb­bet a jelenleginél. A Soproni Szőnyeggyár ko­rábbi fejlesztései gépi fej­lesztések voltak, építőipari beruházásra nemigen köl­tött. Eközben a meglévő üzemépületeket „kinőtte” a géppark, s elkerülhetetlenné vált az építőipari beruházás. Az újabb fejlesztési prog­ramban ezért mindenekelőtt szerepel egy 6 ezer 500 négy­zetméteres üzemcsarnok épí­tése, melynek kivitelezője a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat lesz. Az üzem­csarnok mintegy 120 millió forintba kerül. Az ezenkívül fennmaradó beruházási költ­ségkeretből, több mint 300 millió forintból új gépek so­ra érkezik Sopronba. Köztük olyanok, amelyek a vegyiszál-gyártó kapacitás bővítését szolgálják. Koráb­ban írtunk már arról, hogy a Soproni Szőnyeggyár a tő­kés import kiváltására — vegyiszál-gyártó üzemet lé­tesített. Fontosságáról csak annyit: az elmúlt évben ez az üzem 2,5 millió dollár ér­tékű import kiváltását tette lehetővé. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ A Soproni Szőnyeggyár kikészítő üzemrésze. Szakszervezeti tanácskozás Az építőipar feladatai Előtérben a felújítások A kezdeményezések bátor felkarolásával, a rugalmas vállalkozási készség kibonta­koztatásával alkalmazkodja­nak az építési vállalatok, az ország igényeihez — hangsú­lyozta Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének szerdai ülésén, amelyen értékelte az építő­ipar múlt évi munkáját és megjelölte a legfontosabb idei feladatokat. Az összeté­telében és területi megoszlá­sában egyaránt megváltozott építési igények rugalmas ki­elégítésében már a múlt év­ben is bíztató eredményeket értek el, s ezt az utat kell szélesíteni nagyobb előrelá­tással, szervezettebb összefo­gással. A beruházások építési ke­reslete csökkent folytatják tehát a kivitelezés koncent­rálását, melynek az üteme­sebb, a gyorsabb és jobb mi­nőségű munkában kell ki­fejezésre jutnia. Különösen nagy erőket vonnak össze a Paksi Atomerőmű és a Met­ro építkezésén. A lakásépítés továbbra is elsőbbséget kap, s bár az átadási előirányzat — a 76—78 ezer lakás, s eb­ből a kivitelező szervezetek­re háruló 43—44 ezer új ott­hon befejezése — a múlt évi­nél kisebb feladat, de sokkal több a tennivaló a régi lakó­házak megfiatalításában. Ugyanakkor előtérbe kerül a kulturális és egészségügyi lé­tesítmények felújítása, kor­szerűsítése is. Nyitottabb vállalkozási készséget, eddigi működési területük további szélesítését kívánja elsősor­ban a vidéki építési szerve­zetektől az, hogy Budapesten továbbra is növekvő építési feladatokat kell teljesíteni. Ábrahám Kálmán elmon­dotta, hogy a népgazdasági céloknak megfelelően a ko­rábbinál jóval nagyobb erő­feszítést követel az építés­ügyi ágazattól az export bő­vítése. A hazai igények kie­légítésén túl rendelkezésre álló építési kapacitások sok lehetőséget is nyújtanak a külföldi munkákra, főleg a gépiparral együtt komplex gyárak szállításában, felépí­tésében , s más építési fela­datok vállalásában is. Ta­valy már sok milliárd forint értékű exportmunkára tettek ajánlatot a külföldi megren­delőknek, s az eddigi tárgya­lások is biztatóak. Gyöngyösi István, a szak­­szervezet főtitkára rámutatott arra, hogy a szakszervezeti testületek is sokat segíthet­nek a vállalkozási készség fejlesztésében, a gazdálkodá­si tartalékok feltárásában, s a kezdeményezések felkaro­lásában. A szakszervezeti tes­­tületek támogassák a kivite­lező vállalatok tervező rész­legeinek megerősítését, a lét­számgazdálkodást, s nagyon sok tennivalójuk van még az ösztönző bérformák körének kiterjesztésében. Ennek érde­kében vizsgálják meg a komplex, egyösszegű munka- és béru­tál­ványozás tovább­fejlesztésének lehetőségeit is. Szorgalmazzák, hogy a haté­konyabb gazdálkodás ked­vező alapot teremtsen a bér­­fejlesztésre, s az ágazatban a népgazdasági átlagnak meg­felelően, legalább 4,5—5 szá­zalékkal növekedjenek a bé­rek. fi határmenti árucsere-forgalom bővítésére Vállalatok és szövetkezetek társulása Társulást alakítanak a ha­tármenti árucsere-forgalom bővítésére a Győr-Sopron és a Komárom megyei ipari, mezőgazdasági és kereskedel­mi vállalatok, illetve kisipari szövetkezetek. A társulás irá­nyítója, mint az érdekeltek szerdán Tatabányán tartott tanácskozásukon elhatároz­ták, a KONSUMEX külke­­reskedelmi vállalat győri ki­­rendeltsége lesz, s olyan új árucikkeket kutat majd fel a magyar—osztrák, illetve a magyar—csehszlovák határ­menti árucsere részére, ame­lyeket eddig export útján még nem értékesítettek. Jelentősen bővíteni kíván­ják az áruválasztékot a ha­­t­ár men­ti medvék települése­in, s ugyanakkor közvetlen kapcsolatokat alakítanak ki a csehszlovák és az osztrák termelő vállalatokkal. Fel­mérik, hogy az árucsere-for­galomba bekapcsolódott üze­mek milyen szabad kapaci­tásokkal rendelkeznek, s ezek hasznosításával, vala­mint gyártmányfejlesztéssel is növelik az export áruala­pokat. A KONSUMEX szak­emberei piackutatásaik nyo­mán külföldi bérmunkára is ja­vaslatokat tesznek, folyama­tosan tájékoztatják a tagvál­lalatokat a határmenti me­gyék igényeiről és árufel­ajánlásairól. A KONSUMEX tehermentesíti tagvállalatait számos ügyintézéstől, ily mó­­don is gyorsítja, élénkíti a határmenti árucsere-forgal­mat. A győri székhellyel műkö­dő társulás februárban kez­di meg a működését. Magyar-osztrák turisztikai megbeszélés Szerdán befejeződött az osztrák Szövetségi Oktatási és Művészeti Minisztérium és a Magyar Állami Ifjúsági Bi­zottság Kőszegen megtartott kétnapos tanácskozása. A na­pirenden az ifjúsági turizmus, valamint a már meglévő kap­csolatok fejlesztése szerepelt. A megbeszélésen részt vettek mind a magyar, mind pedig az osztrák határmenti me­gyék ifjúsági vezetői is. A magyar—osztrák ifjúsági turisztikai és cserekapcsola­tok, mint rámutattak, korrek­tek, a korábban kötött meg­állapodási szerződés szerint alakulnak. A vízumkényszer és­ a kötelező valutabeváltás megszüntetése nagyban hoz­zájárult az ausztriai fiatalok magyarországi utazásainak gyakoribbá válásához, s a mi oldalunkról is nőtt a ki­utazók száma: tavaly példá­ul csak az Expresszel tizen­egyezren utaztak a szomszé­dos országba, ezenkívül a határmenti kapcsolatok kere­tében is sok száz fiatal is­merhette meg a szomszédos tartományokat és Bécset

Next