Kisalföld, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

Jobb képzés -zsúfolt tantermek A szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeit vizsgálta a NEB A szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeit vizs­gálta meg a Győri járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1976 novemberében, most pedig utóvizsgálatot tartott. ám­ változott a szakmunkástanulók oktatásában, nevelésében, a képzés személyi és tárgyi feltételei hogyan módosultak, s mi­lyen az együttműködés az iskolák és az üzemek között. Két nagy szakmát választott ki a vizsgálat: a textilest és a ven­déglátót — előbbiben az ipart és a kereskedelmet is vizsgál­ták, utóbbiban a vendéglátó vállalatok és az áfészek munká­­ját is. A több mint húsz gépelt oldalas vizsgálati anyagból (amelyen 26 népi ellenőr csaknem száz napot dolgozott) nem idézhetünk minden megállapítást, de a legfontosabbakra ér­­demes figyelmet fordítani. Az első vizsgálat, amely az 1973—76. közötti éveket vette szemügyre, leszögezi, hogy a Kereskedelmi és Ven­déglátói­pari Szakmunkáskép­ző Intézet új épületbe költö­zött, és így lényegesen jobb feltételek között végezheti munkáját, mint a Rejtő Sán­dor Fonó- és Szövőipari Szakközépiskola, amely lé­nyegében számottevő beruhá­zás nélül vette át a textil­ipari szakmunkásképzést. Tanteremhiány nehezítette az elméleti képzést mindkét is­kolában, kevés volt a szak­tanár és a megfelelő képzett­ségű szakoktató. A tanterem­­gondok azóta sem csökken­tek a számos fejlesztés és szükségre­­gol­dás ellenére sem, sőt, mivel mostantól kezdve a textilipari szakmun­kásképzést két évről háromra emelték, a nehézségek tovább növekednek. Újabb kabine­tek (gyakorlati oktatótermek) létrehozására lenne szükség. Javult viszont a pedagógusok és a szakoktatók képzettsége, de gondot okoz, hogy az ok­tatók nem az iskola, hanem a vállalat állományába tar­toznak — állapítja meg a NEB utóvizsgálata. Eltérő gyakoriságú, de rendszeres a továbbképzésük. A szakmunkástanulók ki­lencven százaléka fizikai dol­gozók gyereke, sok köztük a hátrányos helyzetű. A négy évvel ezelőtti vizsgálat szóvá tette, hogy a textilesek szá­mára nincs korrepetálás anya­gi fedezet hiányában: jelen­leg egyéni foglalkozással, korrepetálással segítik a gyen­gébbeket. Ugyancsak kedvező változás történt a szakkörök számának növekedésében, a tanulók iskolán kívüli műve­lődési lehetőségeiben és a szakmai versenyeken való részvételben. A népi ellen­őrök úgy látták, hogy a tanu­lók egy részének elméleti és gyakorlati felkészültsége jó, a többség közepes vagy gyen­ge, de a gyakorlati foglalko­zásokon szorgalmasak. Vál­tozatlanul nagy azonban az iskolából kimaradók aránya. Az okok között főként „a gyenge tanulmányi eredmény és a szakmától való elhide­­gülés” szerep­el. A szakmunkástanulók ré­szére valamennyi vállalatnál biztosítják a megfelelő étke­zést, a vállalati dolgozókkal együtt a művelődési, sporto­lási és üdülési lehetőségeket is. Ez kedvező változás — négy évvel ezelőtt sokkal több hiányosságot tártak fel ezen a területen. Ösztöndíjat vala­mennyi szakmunkástanuló kap — szociális helyzete és tanulmányi eredménye függ­vényében. A vállalatok azon­ban kevés tanulónak adnak társadalmi ösztöndíjat. A vizsgálat fontos szem­pontja volt a tanulók üzemi viszonyainak ellenőrzése. A helyszíni látogatások, beszél­getések alapján azt állapít­hatták meg, hogy az egész­ségügyi, munkavédelmi elő­írásokat betartják, a bizton­ságos munka feltételei meg­vannak. A vizsgált intézmények kö­zül tanműhelye csak a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolának van, a textilipari szakközépiskola sem a Textilipari Vállalatnál, sem a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál nem rendelkezik külön tanműhellyel. Ez utób­bit a NEB nagy hiányosság­nak tartja és javasolja, a győ­ri telephelyű textilipari vál­lalatok vizsgálják meg annak lehetőségét, hogyan tudnának anyagi eszközeik segítségével egy korszerű közös tanmű­helyt létrehozni a VI. ötéves tervben. A vendéglátóipari szakközépiskola központi ke­retből és saját erőből is kor­szerűsítette tanműhelyét az elmúlt években. Az alapvizsgálat óta a szak­munkástanulók gyakorlati képzésének körülményeiben változás nem történt. A Tex­tilipari Vállalat 1977-ben át­adta a szakmunkástanulók elméleti képzését a textilipari szakközépiskolának, ezért az előző vizsgálatban említett hiányosságok pótlására nem került sor. A textiles válla­latoik azóta külön pénzt nem fordítottak a gyakorlat kép­zésre, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a Élelmisz­er­­kiskereskedelmi Vállalat és a Győri Áfész azonban jelentős pénzt költött erre. Ugyanak­kor leszögezi az utóvizsgálat jegyzőkönyve, hogy a Győri Textilipari Vállalatnál a leg­jobbak a gyakorlati képzés feltételei mind a fonodában, mind a szövődében. A NEB-vizsgá­lat felemlíti: nehézséget okoz, hogy a kö­zépfokú intézmények gazdál­kodása a városi tanácshoz, szakmai felügyelete a me­gyei tanácshoz tartozik. Ja­vasolják a népi ellenőrök, hogy a győ­ri városi tamcs készüljön fel a textiles szak­munkástanulók elhelyezési gondjainak megoldására, az iskolák pedig keressék a le­morzsolódás csökkentésének módját. Érdekességként em­lítsük meg, hogy a Lenfonc­­ós Szövőipari Vállalat szíve­sen venné, ha textilgép-sze­relő szakot indítanának a szakmunkásképző intézetben, szüksége lenne ilyen szak­emberekre. A szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeit egyéb­ként a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta, az összegezésre rövidesen sor­ kerül. (G. B.) Derkovits-ösztöndíj A Derkovits Gyula-ösztön­díj elnyerésére pályázatot hirdetett a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetsége. A hároméves ösz­­töndíjjal a már önálló mű­vészeti tevékenységet foly­tató fiatal alkotókat kívánják támogatni, segítve a rendsze­res, tervszerű munkán alapu­ló művészi fejlődésüket. Olyan pályázók jelentkezését várják, akik az ösztöndíj időtartamára a szocialista tartalmú és igé­nyű művészet előbbrehaladá­­sát szolgáló alkotói feladat elvégzését tűzik maguk elé. A pályázat feltételei szerint főiskolát végzett, 35. életévü­ket még be nem töltött kép­zőművészek jelentkezhetne­k. Kivételes esetben — ha tehet­ségük,­­emelkedő munkás­ságuk indokolja — főiskolai végzettséggel nem rendelke­zők is kaphatnak ösztöndíjat. A kérelemhez a pályázó ed­digi művészi munkájának részletes ismertetését, életraj­zát, főiskolai végzettségének igazolását és az ösz­töndíj idejére vonatkozó művészi céljainak szakmai, ideológiai továbbképzési programjának leírását kell mellékelni. A kérelmeket a Művelődési Mi­nisztérium képzőművészeti osztályára várják március 26-ig (Budapest, 1363 Pf. 69.). A pályázóknak négy-öt alko­tásukat is be kell mutatniuk a bizottságnak, a műveket április 6-án és 7-én 9 és 15 óra között várják a Műcsar­nokban. 1981. február 1., vasárnap MEGÉLT VALÓSÁG _______ Tóvári Tóth István____________ budapesti kiállításra készül________ A képzőművészet nem ér­telmi, hanem érzelmi tevé­kenység vallja Tóvári Tóth István Munkácsy-díjas fes­tőművész. Ezért az alkotá­sokat szemlélő ember is csak érzelmi síkon tudja megra­gadni egy-egy festmény lé­nyegét. A hetvenegy éves festő­művész Győrött él, de művei láttán is megállapítható: utazó ember. Képeinek té­mája az utazásai során ma­gába szívott táj, a látott és megélt világ. Műveiben köz­ponti helyet kap a győrúj­­baráti vidék, dombjaival, szőlőtábláival, házaival. Mindig újat adni és mégis mindig ugyanazt: — ez Tó­vári Tóth István ars poeti­cája Ez munkál benne, ami­kor megfogalmaz magában egy képet, amikor ecsetet vesz a kezébe. Ez a titka an­nak, hogy a képek témáinak hasonlósága ellenére vala­mennyi alkotás különböző, de a művészi megformálásá­ban egységes. Képei megtalálhatók a Nemzeti Galériában, a Bu­dapesti Történeti Múzeum­ban, az ország üzemeiben, a győri városi tanácsnál, a megyei tanácsnál és a világ tőlünk távoli vidékein élő műgyűjtőknél: Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Alexandriában, de Ameriká­ban és Ausztráliában is. Pá­lyáját elismerés, számos or­szágos kiállítás, művészeti díj kíséri 1973-ban a Mai magyar művészet című so­rozatban könyv jelent meg róla. A napokban éppen festmé­nyeit rendszerezte, amikor műtermében megkerestük. Kiállításra készült — febru­ár 5-én a budapesti Derko­vits teremben nyílik meg harminc alkotásából álló tárlata. Lennon és a Beatles YOKO FELÜLKEREKEDIK • Miért történt ez John Lennonn­al ? George­­dzsal, Paullal és Ring­óval már volta­k egyszer a távoli In­diában Maharashi gurunál világosságot keresni, de csak publicity kórságot találtak. Yoko hosszú utazásra küldte a szelíd keletre. John meg­próbálkozott a buddhizmus­sal, a transzcendentális me­ditációval, a yogával és a mikrobiotikus étkezéssel. Yo­ko megmondta hogyan tegye, és úgy tűnt, John követi a tanácsait. Yoko azonban el is köszönt Johntól, amikor elege lett ab­ból, hogy csupán „a híres Beatle felesége” legyen. A földöntúli dicsőség árnyéka megbénította a földi mozdu­latait. John és Yoko szétvál­tak, 18 hónapra. Yoko New Yorkban maradt. John Los Angelesben vedelt, míg „min­den üveg ki nem ürült”, is­mét kábítószert szedett, és ismét úgy viselkedett, mint Beatle korában. A dal, amelyet egy világos pillanatában írt, ennek meg­felelően cseng és guruja ra­jongó táboráról szól: „Nobody loves you, when you ’re down and out” senki nem szeret, ha a mélyponton vagy­. De Yoko még szerette, és amikor az önmegismerésben elég ta­pasztalatra tett szert . ..Gyakran felhívtam, és mond­tam, hogy haza akarok menni, de ő mindig úgy vélte, hogy még korai” — John és Yoko ismét összeköltöztek. Yoko: „Egyáltalán nem kellett meg­változnia, csak be kellett lát­nia, hogy a világ körülöttünk nem olyan fontos, mint mi ketten!” 1975-ben jött a világra fia, Sean, és Yoko azon a véle­,­ményen volt, hogy ő „kilenc hónapon keresztül már eleget tűrt”, és ettől kezdve csak a Lennon-dalok szerzői jogdíjá­val törődött, amelyeket John­ Paul­­ McCartneyvel közösen írt, és amelyek mindkettő­jüknek évente márkában szá­molva 23 milliót jövedelme­zett. Yotko felülkerekedett, John háztartásbeli lett és a gyermekkel törődött. De mit tett még ebben az utolsó öt évben, hogy jön egy volt Beatle ahhoz hogy hir­telen kását kezdjen kavar­­gatni és gyereket pólyázni? ..Mindig ez a Yoiko”­károm­­kodó Paul. George és Ringó és­­szólistáiként produkálj­ák magukat. „Süket duma, amit beszélnek” mondta John, és továbbra csöndben maradt. „A rock m' roll már nem sze­rez örömet nekem” — mond­ja egyszer. Ezek egészen új hangok egy olyan embertől, aki valaha megállapította a Beatlesről, hogy híresebb, mint Jézus. A valódi John Lennon jól érezte magát a maga válasz­totta szerepében. Nem szí­vesen látogatott koncerteket sem, mert megrohamozták a rajongók, ahelyett, hogy a ze­nét hallgatták volna. Irt leg­alább valami kis rockzenét, amit szívesen hallgatott? Még azt sem, egyszerűen hallga­tott, visszavonult a hétköz­napokba, még csak a Beatles lemezeit sem hallgatta. Következik: Megtört a csönd ■ Konyhajelenet Yokóval Vetélkedősorozat a magyar filmművészetről A (film) kocka el van vet­ve címmel filmtörténeti ve­télkedősorozatot rendez a te­levízió. A műveltségi ver­senyen — amelyet öt adás­ban követhetnek nyomon a nézők — az 1945 után for­gatott magyar filmekről szerzett ismereteikről adnak számot a résztvevők a tv nyilvánossága előtt. A mű­sorokban háromfős csapatok vetélkednek egymással, első alkalommal március 4-én. A játékvezető Epri János lesz. A vetélkedőt házivetítés előzi meg Itt olyan, egykor nagy sikerű alkotásokat mu­tatnak be, mint a Simon Menyhért születése, a Ba­karuhában, a Feldobott kő, A ház a sziklák alatt, az Így jöttem, a Próféta voltál, szívem és a Fotográfia cí­műeket. Ezekhez kapcsoló­dóan levetítik az Emberek a havason című alkotást, amely ugyan 1942-ben ké­szült, filmtörténeti jelentő­sége miatt azonban beleillik a sorozatba. Az adásokban további magyar alkotásokat is fel­villantanak a képernyőn, így a Gázolás, A 9-es kór­terem, a Külvárosi legenda, a Megszállottak, a Megöltek egy lányt, a Nyár a hegyen, az Oldás és kötés, az Új Gil­games, az Ünnepnapok és a Nincs idő című film egy-egy részletét. A televíziós felvételeknek a budapesti Uránia filmszín­ház ad otthont. A zsűrit ne­ves filmművészek alkotják. A rendező Gazdag Gyula. 5

Next