Kisalföld, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Elismerés a népi ellenőröknek Aktívaértekezlet Győrött megyei tanács dísztermében tegnap délelőtt aktívaérte­­kezletet tartott a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Sinkó Zoltánné, a MNEB elnökhelyettese megnyitó­jában elmondta, hogy az értekezlet célja: tájékoztatást adni a népi ellenőrök munkájának tapasztalatairól, az ellenőrzé­sek eredményeiről, ismertetni az idei feladatokat. Resperger János, a Győr- Sopron megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke beszá­molójában arról szólt, hogy a megyei, a járási-városi né­pi ellenőrzési bizottságoknál dolgozó kilenc függetlenített alkalmazott szervező és ösz­­szefoglaló munkát végez. A tényleges ellenőrzést képzett szakemberek, munkások, szö­vetkezeti parasztok végzik. A népi ellenőrzés a párt és az állami­szervektől kapott feladatoknak növekvő színvo­nalon tesz eleget. A vizsgá­latok előkészítése, azok prog­ramjára, a javasolt egységek kijelölésére tartott megbeszé­lések rendszeresek. A párt­­bizottságok évenként rend­szeresen adnak ellenőrzési feladatokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy év alatt a­­ MNEB két, vizsgálati anyagát is napirendjére tűz­te. Mindegyiket alaposnak, hasznosnak tartotta. Az el­múlt, években a népgazdasá­gi érdekeknek megfelelően a hatékonysággal, a minőséggel és a takarékossággal össze­függő, azt segítő vizsgálatok kerültek előtérbe. ■ Megállapította a MNEB el­nöke, hogy a vizsgálatok ta­pasztalatai megyénkben azt is jelzik, hogy a gazdasági és az állami vezetők többségé­nél a határozatok és törvé­nyes rendelkezések végre­hajtásában javult a fegyelem. Az ellenőrzések eredményé­nek tekinthetjük a hibák megelőzését és a jó tapaszta­latok elterjesztését ugyan­úgy, mint a feltárt súlyos mulasztásokat követő fele­­lősségrevonást. A múlt évben megyénkben 93 közérdekű bejelentéssel foglalkoztak, amelyeknek többsége megalapozott és segítő szándékú volt. De ér­keztek a népi ellenőrzési bi­zottságokhoz megalapozatlan, sőt, rágalmazó bejelentések is — általában névtelenül. Az idei feladatokról szól­ván elhangzott: vizsgálják az iparvállalatok belső irányítá­si és érdekeltségi rendszeré­nek fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, a lakásszövet­kezetek építő és fenntartó tevékenységét, a lakosság fu­varigényeit. Úgynevezett tö­meges vizsgálat lesz az üze­mi, munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére hozott MTI SZOT határozat végre­hajtásának ellenőrzése. Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Tanács elnö­ke hozzászólásában megkö­szönte a MNEB-nek a megyei tanács munkájához nyújtott segítséget és ismertette me­gyénk VI. ötéves tervét. Kö­rös László, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának osztályvezetője pozitívan ér­tékelte a Győr-Sopron me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság munkáját, kiemelve, hogy a vizsgálatok többsége elérte célját. Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, a KNEB elismerését tolmácsol­ta, azután újabb szemponto­kat jelölt, meg az idei felada­tok elvégzéséhez. A vitához hozzászólt Tóth Erzsébet Horváth Antal, Ko­vács Endre, Bartl István, Ba­logh Attila, Gede Jenő Er­délyi Istvánná, Kontor József és Skultéthy Miklós. Árucsereforgalmi megállapodás Kedden Budapesten Vas János és Dietrich Lemke külkereskedelmi miniszter­­helyettesek aláírták hazánk és az NDK 1981. évi árucse­reforgalmi jegyzőkönyvét. Az aláírásnál „iglen.. volt, Rii­­­dolf Rasserteist, az NDK bu­dapesti nagykövete. A megállapodás több mint 1,4 milliárd rubel forgalmat irányoz elő. A kölcsönös gépkereskedelem a teljes forgalom csaknem 65 száza­lékát,­­ mintegy 900 millió rubelt tesz ki. Ennek jelen­tős hányada a jelen tervidő­szakra meghoszabbított koo­perációs és szakosítási meg­állapodások alapján realizá­lódik. Az együttműködés fő területei továbbra is a jár­műipar és a mezőgépgyár­tás. A magyar járműipar többek között 750­0 Ikarus autóbuszt, 100 bútorszállító tehergépkocsit, valamint kö­zel 50 millió rubel értékű alkatrészt és részegységet szállít az NDK-ba. Az NDK- ból egyebek között 8 ezer tehergépkocsit és mikro­­buszt, 20 300 Trabant és 14 000 Wartburg személy­gépkocsit, 9 ezer MZ motor­­kerékpárt és körülbelül 63 millió rubel értékű jármű­alkatrészt és részegységet vásárolunk. Magyarország számottevő mennyiségben szállít nö­vényvédőgépeket és részegy­ségeket. Importunkban fon­tos­ helyet foglalnak el a mezőgazdasági betakarító gépek, ötszáz E 516 és E 512 típusú gabonakombájn, 300 rendre arató és szecskázó­gép, valamint 700 pótkocsi érkezik az NDK-ból. A hosszú lejáratú árucse­reforgalmi egyezmény elő­irányzatainak megfelelően folytatódnak a nyers- és alapanyagok kölcsönös szál­lításai. Magyarország továbbra is az NDK hagyományos szál­lítója marad különféle m me­­zőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékekből. Többek között 460 600 hektoliter bort és pezsgőt, 140 000 ton­na friss és feldolgozott zöld­séget, és gyümölcsöt, szalá­mit, vágott baromfit szállí­tunk az NDK-ba. 1981. április 1., szerda Társulási szerződés A BCR művek, vagyis a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Chinoin és a Kőbányai Gyógyszerárugyár közös vállalata ve­gyes vállalat létesítéséről írt alá társulási szerződést Bábolnán az amerikai Eli Lilly and co. Részvénytársasággal. A Ma­gyarországon létesítendő új vállalat fő feladata az lesz, hogy az amerikai cég által­­kifejlesztett, az állatgyógyászatban és állattenyésztésben elsőrendű fontosságú hatóanyag előállítá­sára hazánkban korszerű technológiával működő termelési­­ egységet hozzon létre, továbbá a termék értékesítését meg­szervezze. Rendkívüli ülést tartott tegnap délután a KISZ Győr-Sopron megyei Bizott­sága. A testület ülésén részt vett Nyitrai István, a KISZ KB titkára, aki ismertette a KISZ KB Intéző Bizottsága és az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága előzetes egyetértésével megfogalma­zott javaslatot, mely szerint érdemei elismerése mellett Takács Józsefet, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizott­ságának első titkárát a tes­tület mentse fel tisztségéből. A megyei KISZ-bizottság a felmentéssel egyhangúlag egyetértett. Ezt követően a KISZ KB titkára ismertette az Intéző Bizottság és a megyei párt­­bizottság előzetes egyetérté­sével kialakított javaslatot, amely szerint a KISZ Győr­Sopron megyei Bizottsága első titkárának Nagy­ Imrét, titkárának Kovács Pétert javasolja felvenni a jelölt­listára. Miután más javaslat nem volt, titkos szavazással egyhangúlag első titkárá­nak, illetve titkárának Nagy Imrét és Kovács Pétert megválasztotta a Győr-Sop­ron megyei KISZ-bizottság. A választás után Nyitrai István méltatta Takács Jó­zsef érdemeit, és a KISZ Központi Bizottsága kitün­tetését, az Ifjúságért Érdem­érmet nyújtotta át a volt első titkárnak. (Takács Jó­zsef, akit felmentettek me­gyei pártbizottsági és me­gyei KISZ-bizottsági tagsá­ga alól, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságá­nak apparátusába került, és a párt-végrehajtó bizottság döntése értelmében a propa­­ganda és művelődési osz­tály helyettes vezetője lett.) Részt vett a megyei KISZ- bizottság ülésén és felszólalt Horváth János, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkára. Nagy Imre, a KISZ Győr- Sopron megyei Bizottságá­nak tegnap megválasztott első titkára 1954-ben szüle­tett. Lakatos szakmunkás­ tanulóként kapcsolódott be a mozgalmi munkába, 1968 óta tagja a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség­nek. Tanulmányai befejezé­se után üzemi KISZ-szerve­­zet titkára lett Sopronban, 1973-ban a KISZ Sopron városi Bizottságának mun­katársa, majd 1978-ban ugyanott titkárrá választot­ták. Munka mellett képezte magát állami és mozgalmi iskolákban. A KISZ Győr- Sopron megyei Bizottsága 1980-ban kooptálta tagjai közé, és titkárának válasz­totta. Ebben a tisztségben dolgozott tegnapi megvá­lasztásáig. Az új első titkár 1972 óta tagja az­ MSZMP- nek, a legutóbbi ülésén tag­jává választotta a Győr- Sopron megyei pártbizottság és annak ifjúsági munkabi­zottsága. Nagy Imre eddigi munkáját több KISZ-kitün­­tetéssel ismerték el. Kovács Péter, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizott­ságának titkára 1953-ban született. Eredeti foglalko­zása tanító. A KISZ-appará­­tusba kerülése előtt dolgo­zott művelődési ház igazga­tóként, valamint a KISZ Központi Művészegyüttesnél nevelőtanárként. Munkahe­lyein különféle mozgalmi munkát végzett szervező tit­kárként, kultúrfelelősként és klubvezetőként. 1975-ben­ a Győr városi KISZ-bizottság munkatársa lett, majd 1979 óta, tegnapi megválasztásáig a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának szakmunkás­tanuló-felelőseként dolgo­zott. Kovács Péter 1967 óta tagja a KISZ-nek, és 1979 óta ,a pártnak. Munkáját két KISZ-kitüntetéssel ismerték el. Új tisztségviselők az ifjúsági szövetségben Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Nagy Imre Kovács Péter Felavatták Győrött Molnár Krausz Ferenc emléktáblá­ját Megyénk munkásmozgalma­­kiemelkedő alakjának, Mol­nár Krausz Ferencnek em­léktábláját avatták fel tegnap délelőtt a róla elnevezett ut­cában, Győr belvárosában. Pernesz Gyula, a Hazafias Népfront Győr városi Bizott­ságának elnöke köszöntötte az avató ünnepség résztve­vőit, köztük Háry Bélát, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárát. Lakatos Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát. Zámbó Józsefet, Győr tanács­elnökét. Molnár Krausz Ferenc özvegyét és családtagjait, egykori harcostársait. Megemlékező beszédet Bittmann Ernő, a Győr vá­rosi párt-végrehaj­tóbizottság tagja mondott. — Molnár Ferenc elvtár­­sünk Győrött született 1904- ban. A reálgimnázium hat osztályának elvégzése után asztalos sza­kmát tanult, és asztalos-segédként dolgozott, először a bútorgyárban, majd a Szilárd-féle csónaküzem­­ben. • — Huszonkét évesen már az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja. 1927­-ben beválasztot­ták a KIMSZ és a Famunká­sok Országos Szövetsége győ­ri csoportjának vezetőségébe. Elvtársaival — akik közül kiemelném Krausz Dezsőt és Molnár elvtárs testvérét, Krausz Józsefet — hozzá­kezdtek a győri kommunista sejtek megszervezéséhez. Majd (a nálunk Gárdos Ká­roly néven ismert) Czeiner Ferenccel megalakították a KMP kerületi titkárságát... Molnár Krausz Ferenc elv­társaival együtt illegalitásba kényszerült, de ott is aktívan tevékenykedett. A horthysta rendőrség többször letartóz­tatta, börtönbe vetette. A fel­szabadulást megelőző időkben munkaszolgálatra vonultatták be, ahonnan megszökött. Budapest felszabadulása után a párt központi bizott­ságának apparátusában tevé­kenykedett, később szülővá­rosába, Győrbe került azzal a megbízatással, hogy építse és segítse az államigazgatás újjászervezését, szervezze meg az észak-dunántúli párt­­bizottságot. 1945. március vé­gétől júniusig a területi párt­­bizottság titkára volt, ezzel együtt Győr város párttitkára is. A szakszervezeti munkában nagy­­tapasztalattal rendelke­ző Molnár Krausz Ferencet 1947-ben a SZOT titkárává választották, majd a Pénzin­tézeti Központ igazgatója, 1956-ban a­ MEDOSZ titkára. 1960-ba­n bekövetkezett halá­láig a SZOT-ban töltött be fontos tisztségeket. A tegnapi ünnepségen a párt, állami és társadalmi szervezetek képviselői koszo­rúkat és virágokat helyeztek el a felavatott emléktáblánál. II takarék­­szövetkezetek tevékenysége A pénzintézeti feladatok mellett mind szélesebb körű kiegészítő tevékenységet foly­tatnak a takarékszövetkeze­tek — állapították meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának Elnök­sége keddi ülésén, amelyen. Szlamenicky István elnökle­tével a falusi lakosság bank­jának mun­káját,­­mindenek­előtt a kiegészítő tevékenység alakulását vitatták meg. Az Állami Biztosítóval való együttműködés keretében kü­lönféle biztosításokat kötnek a takarékszövetkezetek és dí­jakat szednek be. Fejlődött az idegenforgalmi szolgálta­tás is; hetven takarékszövet­kezet foglalkozik a Cooptu­­rist-tal együttműködve a társasutazások szervezésével és jelenleg már 31 szövetke­zetnél vásárolható valuta. A takarékszövetkezetek a felvásárló vállalatok megbí­zása alapján fizetik ki a kis­termelőktől felvásárolt mező­gazdasági termékek ellenér­tékét. Tavaly ez az összeg meghaladta a négymilliárd forintot. Jó eredményt értek el Szolnok, Békés és Bács- Kiskun megyében a falusi bankok. Miután az idén vál­tozott a felvásárlási kifizeté­sek pénzügyi rend­ezése, ez lehetőséget ad arra, hogy még több áfész-szel, tsz-szel és más vállalattal kössenek megállapodást a takarékszö­vetkezetek. KN­AIFÖLD 3

Next