Kisalföld, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
Az agitáció hatása Koroncón Tettekkel képviselni a politikát Az agitációs és propaganda tevékenység akkor eredményes, ha a párttagok megértik: a politikai egység nemcsak a politika elfogadását, hanem annak képviseletét is jelenti. Az egységnek elsősorban a cselekvésben kell megnyilvánulnia. Ahol színvonalas az agitáció, ott a párttagok és pártonkívüliek egyre aktívabban veszik ki részüket a helyi politikai tennivalók kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A koroneói pártalapszervezet agitációs és propaganda munkájának tapasztalatairól és a továbbfejlődés feladatairól tanácskozott legutóbbi ülésén az MSZMP Győr járási Végrehajtó Bizottsága. A negyvenhat fős alapszervezetben az agitációt önálló felelős irányítja. A tagságot két pártcsoport fogja össze. A tagoknak 39 százaléka rendelkezik valamilyen szintű politikai végzettséggel, s ez az arány kissé fékezi a színvonalasabb tevékenységet. Az utóbbi években a koroneóiak propagandamunkájuk középpontjába a termelési agitációt állították. Főleg a termelőszövetkezet gazdálkodását közvetlenül befolyásoló témákat — üzem- és munkaszervezés, anyag- és energiatakarékosság, vagyonvédelem, munkafegyelem, háztáji és kisegítő gazdaságok stb. — szerepeltek rendezvényeik napirendjén. Ennek tulajdonítható, hogy a korábbi egy szocialista brigád mellé még három csatlakozott. Fórumaikon a résztvevők gyors és pontos tájékoztatást kapnak a gazdaság feladatairól, eredményeiről és gondjairól. Az agitációs munka tartalmi színvonalának emelése céljából faliújságokat, tablókat helyeztek el a munkahelyeken, ezek betekintést adnak a dolgozók munkájába, életébe. A koroneói párttagok többsége érti a helyi gazdaságpolitikai döntések lényegét és összefüggéseit, a termelés, a hatékonyság és az életszínvonal fejődésének kapcsolatát. Az egyébként gyenge adottságú Zöldmező Tsz egyenletesen fejlődik, s hatékonyság tekintetében jelenleg a megye legjobb gazdaságai közé tartozik. A párttagoknak több mint a fele pártoktatáson, szakmai tanfolyamokon képezi magát, de sokan tanulnak a pártonkívüliek közül is. Tavaly például az alapszervezet tizenöt pedagógus részvételével káderképző tanfolyamot indított. Kedvelt agitációs fórum Koroncón a politikai vitakör. A propagandistákat rendszeresen informálják a helyi tervekről, a gondokról, a tervezett intézkedésekről, ily módon is segítik a döntések szükségességének jobb megértését. Számításuk szerint a politikai végzettséggel rendelkezők aránya néhány év múlva kedvezően alakul. Az agitációs tevékenység javulását jelzi a községi KISZ-szervezet életének fellendülése, és a helyi állami és tömegszervezetekkel szorosabbá vált kapcsolat. A jó együttműködés a társadalmi munkában is mérhető. Az agitáció hatása a koroneóiak tudati fejlődésén is érezhető, hiszen jelentősen csökkent a vallásos rendezvények látogatottsága és az utóbbi években nem került sor pártfegyelmire. A koroneói pártalapszervezet a gondoktól sem mentes. Elégedetlenek a pártcsoportokban rejlő agitációval, mondjuk továbbá, hogy társadalmi ünnepeiket, tömegpolitikai rendezvényeiket a felnőtt lakosság még többnyire közönyösen szemléli. Évente mindössze harminc példány az igény politikai irodalomból Koroncón. Hiányosság az is, hogy a személyre szóló, konkrét feladatmeghatározások helyett olykor beérik az általánosításokkal. A testületi ülés — a fejlődés mellett — a következő tennivalókat határozta meg: minden aktív párttagnak, a nyugdíjasoknak is, kötelessége, hogy politikailag képezze magát. Javítani kell az információs tevékenységen, a szemléltető agitáción, a pártkiadványok terjesztési módszerén. A termelési agitációban a feladatok konkrét megjelölése és azok végrehajtásának számonkérése a teendő. A pártcsoportok agitációs tevékenységének javítása céljából több, kisebb létszámú csoportok létrehozását szorgalmazzák N. M. Fejlődik szövetkezet A soproniak szolgálatában Fodrász, fotós, műszerész Fölfelé mutató kéz, egyenes mutatóujjal: a soproni Szolgáltatóipari Szövetkezet ismertetőjele a kirakat ’ üvegének bal felső sarkában. ..Lesbe állok” a bejáratok előtt. Megszólítom a kilépőket: elégedettek-e a szövetkezet munkájával ? — Másodszor jövök vissza érte, de megcsinálták a vasalómat. — Nem szeretem, amikor ilyen a fejem, mintha skatulyából húzták volna ki. De az is igaz, hogy ez minden fodrász után így van, erről nem ők tehetnek... Hosszú , volt viszont a sorbaállás. — Igen kérem, én elégedett vagyok. — Persze. De hát én fizetek, ők meg elvégzik a munkát: ez a dolguk. — Egyelőre nem tudok válaszolni. Majd, amikor elkészül a munka... A soproni Szolgáltató Ipari Szövetkezet 1977. január 1-én jött létre az akkori cipész, fodrász és szolgáltató szövetkezetek egyesülésével. Célja, hogy Sopron városában és a megye egy részében is ellás■sa a lakossági szolgáltatás feladatait. Mint minden olyan gazdálkodó egység, amely árbevételinek több mint felét a lakossági szolgáltatásokból éri el, jelentős gazdálkodási kedvezményekben részesült. Nem kellett például nyereségadót és eszközlekötési járulékot fizetnie kevesebb volt az illetményadóra is. Érthető szándék alapján: támogatni kellett akkor a lakossági szolgáltatásokat, amelyek sokkal gyengébben jövedelmeztek mint amennyire fontosak. A kedvezmények aztán 1980-ban megszűntek. De ez alatt a három esztendő alatt szépen megerősödött a szövetkezet, elsősorban abból a pénzből, amit nyereségadó helyett a saját fejlesztési alapjukra utalhattak át.Ne tessék félreérteni: ezért a pénzért ők megdolgozták. Arról van szó csupán, hogy nyereségüket teljes egészében maguk használhatták föl, nem kellett jelentős részét — adó gyanánt — az államnak befizetniük.) Három év alatt összesen majdnem ötmillió forint értékű beruházásuk készült el. Vigyázniuk kellett viszont mindvégig az arányra: lakossági szolgáltatásaik hányadát folyamatosan növelniük kellett. Érdekes dolog ez: a követelmény — nagyon bölcsen — azt szolgálja hogy szélesebbek, jobbak legyenek ezek a szolgáltatások. Az árak viszont — nekünk, fogyasztóknak szerencsénkre — meghatározottak : a szövetkezet tehát sok esetben ráfizet, ahelyett hogy megélne belőlük. (Öt-hat százaléknyi a veszteség például a híradástechnikai és háztartási gépek javításán.) Mit tehetnek hát? Igyekeznek növelni a szolgáltatások hatékonyságát, hogy az alacsony árak ellenére se legyen egyik-másik tevékenységük veszteséges. Ezen kívül viszont mást is kitaláltak. Megszüntették például, mint nem lakossági szolgáltatást, a konfekciós cipők gyártását. Vállaltak helyette bérmunkát: a Szombathelyi Sattaria Cipőgyárnak készítenek cipőfelsőrészeket. Mivel a bérmunkánál az anyag nem az övék, árbevételüket csak az elvégzett munka értéke növeli, egészen csekély mértékben módosul tehát a lakossági szolgáltatások aránya az árbevételben. Észrevehetően nő viszont a szövetkezet nyeresége. És írjuk le kiegészítésképpen : természetesen szolgáltatásaik sem mind ráfizetések. Példa erre a fodrászat és a fényképészet. Ami pedig a jövőt illeti: az idei első félévet 11 százalékos nyereséggel zárták — van tehát miből gazdálkodniuk. Igyekeznek szebbé tenni korszerűsíteni üzleteiket ebből a pénzből. A múlt héten felvettek egy kirakatrendezőt. Terveznek új boltokat • is, ú.i szolgáltatásokkal. Jövőre készül el a Lenin körúti testhkultúrás kozmetika szalon — kondicionáló teremmel, szaunával — és a Mátyás király utcai Videoton márkaszerviz. Szó van arról is, hogy Veszprém és Pécsután Soproniban létesül a Dunántúl harmadik, színes amatőrfelvételeket előhívó körzeti laboratóriuma. És ahogy a szövetkezet elnöke, Schreiner János mondja: — Van még egy adósságunk a város lakóinak: az udvarias kiszolgálás. Ezt mindenképpen törleszteni akarjuk. Mit lehet ehhez hozzátenni? — úgy legyen. Muck Tibor 1981. augusztus 1., szombat B Bővül a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárának vasvázas göngyöleg-raktára. A Kapuvári TÓVAL építői 160 négyzetméter alapterületen végezték el az alapozást, és készítették el a vázszerkezetet. A csomagolóanyagok tárolására alkalmas raktár előreláthatólag az év végére készül el. Képünkön a vázszerkezet falazása látható. Már nem hiánycikk a Nyugi Melléküzemág Tőr versenyén . Kivárom, míg Dombi János végighegeszti a varratot, csak utána állítom meg pár szóra. — Mondja, mikor került ide a tényői termelőszövetkezet melléküzemágába. — Először, vagy hányadszor — kérdez vissza és elmondja a történetét. — Tizennégy esztendeje kerültem ebbe a téeszbe. * Azóta „háromszor elmentem s visszajöttem, és mindig a melléküzemág miatt, mert hol támogatták, hol hanyagolták ezt a tevékenységet. Itt dolgoztam 1978-ban is, amikor a téesz, állítólag utasításra, teljesen felszámolta a lakatosüzemet. Azt mondták, menjünk be Győrbe dolgozni, de én inkább ismét a ménfőcsanaki termelőszövetkezetet választottam. Tavaly azután újból hallottam, hogy alakul egy lakatosüzem. Biztattak engem is, jöjjek viszsza. Megmondom őszintén, gondolkoztam a dolgon. • Az ember nem szívesen cseréli fel a biztos munkát, keresetet, a bizonytalanért. Pedig higgye el, ugyancsak elkel ennek a téesznek a melléküzemág. Nézzen csak körül...! Megfogadom a tanácsot. Jóllehet, magam is tudom, hogy a ténycsokorópátkai termelőszövetkezet nem a legszerencsésebb körülmények között gazdálkodik. Nem is annyira a földek zsírjával van a baj, sokkal inkább a dombokkal. Ha itt egy kombájnos kijelenti, hogy nem megy fel a meredek lejtőn, az elnöknek nemhogy megszidni nem szabad, hanem meg kell dicsérni, mivel a kombájnos ismeri és betartja a munkavédelmi előírásokat. Mindezek mellett a pénzügyi stabilitás sem volt a legjellemzőbb a téeszre. Jópár szakember, elnök többet akaró gondolatai kicsorbultak az itteni dombokon. Mindezt csak azért mondom el, hogy bizonyítsam a ténycsokorópátkai termelőszövetkezetnek szüksége van egy olyan biztos nyereségforrásra, mely mostohább esztendőkön a növénytermesztés gyengébb eredményeit is ellensúlyozni képes, illetve megteremti a továbbfejlődés lehetőségét. Ahhoz, hogy az állattenyésztés szilárd, nyereséges ágazattá fejlődjön, évek és milliók kellenének. Legegyszerűbb megoldásnak, valóban egy melléküzemág létrehozása kínálkozik. A múlt év tavaszán erre a gondolatra jutottak a téesz vezetői is. Ám egy melléküzemág feloszlatása sokkal könynyebb, mint a megszervezése. ( — Végeredményben úgy indultunk, hogy volt egy épületünk, amelyben megszüntették a baromfitartást — mondta Koteczki Lajos, a melléküzemág vezetője. — Ennek megemeltük a tetőszerkezetét és alkalmassá tettük vasipari munkák végzésére. Az előző melléküzemág gépeit eladták. Mindössze egy satupadunk és egy hegesztő dinamónk maradt. Eleinte hazulról kellett szerszámokat hoznunk, hogy egyáltalán valamilyen munkához hozzáfoghassunk. Nem volt egyszerű az emberek verbuválása sem. Akik már régebben is dolgoztak itt, vagy a faluban élnek, de bejárnak Győrbe, nem éreztek elég bizalmat az új tevékenységhez. Eleinte négyen voltunk, majd tavaly év végére tizenkettőre nőtt a létszám. Közben mintegy hétszázezer forintért gépeket is vásároltunk. Ennyi pénzért természetesen nem lehetett új berendezéseket beszerezni. Jártuk az országot és a MAGÉV segítségével kiselejtezett gépeket kerestünk, melyeket ezután felújítottunk, így most már vannak esztergapadjaink, marógépünk, daraboló és élhajlító gépünk. Egyszóval megteremtődtek a lakatosmunka alapvető gépi feltételei. Ám a nehézségeink ezzel még nem értek véget, mert nem elég gépeket szerezni, embereket toborozni, az üzem csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha munkája akad. A melléküzemág vezetői partnereket, megrendeléseket kerestek. Kezdetben csak olyan munkák jöhettek szóba, melyek nem anyagigényesek, mivel a szövetkezetnek nem volt pénze a különféle anyagok beszerzésére. Végül is kaptak megrendelést a Bábolnai Mezőgazdasági Kalbináttól, ahova különféle önetetőket gyártanak. Az Április 4. Gépgyár kazánházi berendezéseket rendelt, melyeket azután Törökországba exportáltak, így az elmúlt évben már mintegy hárommillió forint értéket termelt a lakatosüzem, a nyereség megközelítette a félmillió forintot. Idén már harmincöten dolgoznak a tényői lakatosüzemben, és ennek megfelelően nőttek a tervek is, melyek szerinte el kell érni a nyolcmillió forint termelési értéket. Mi több, a gabonatermesztés gyengébb hozamai miatti jövedelemkiesés pótlására még tovább szeretnék növelni a termelést. Időközbens új partnereket, munkákat is szereztek. A Ferrovill által rendezett hiánycikk-kiállításon láttak egy nyugágyat, melynek gyártását kikísérletezték. Idén már több mint háromezer darabot készítenek a „Nyugi” elnevezésű hintaszékből. A Nyugi öszeállítását asszonyok végzik. Időközben ugyanis a göngyölegellátó vállalat megszüntette a tényői üzemét. Az itt dolgozó asszonyoknak Győrbe kellett volna járni dolgozni, mivel helyben más munkaalkalom nincs. A termelőszövetkezet vállalta, hogy foglalkoztatja az ügyes kezű nőket. Sőt azon igyekeznek, hogy ,a faluban élő asszonyoknak újabb munkát is keressenek. Egyebek közt vállalták a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár részére különféle öntvények, bérmunkában történő tisztítását, polírozását. A várhatóan októberben induló üzembe új asszonyok jelentkezését is várják. Sőt szó van arról, hogy Sokorópátkán az egyik régi üres iskolaépületben egy varrodát is létrehoznak. A kétszázhatvan hektárnyi erdőre alapozva faipari melléküzemágat is kialakítottak, ahol évente mintegy ezernyolcszáz köbméter fát dolgoznak majd fel. Ha mindezek a tervek megvalósulnak, úgy a melléküzemági tevékenység pár év múlva két és fél millió forint, vagy még ennél is több nyereséget hozhat a szövetkezetnek. Lesz helye ennek a pénznek, ugyanis Tényőn rövidesen hozzálátnak mintegy száz hektár szőlő telepítéséhez. Valamikor messzi vidékekre eljutott, a tényői bor jó híre. És talán majd (igaz, ez még időben távolabb van, a melléküzemág, valamint a szőlőtermelés segítségével megerősödik a többi ágazat is és a fénycsokorópátkai szövetkezet képes lesz levetni a „dombok p átkát” pénzügyileg szilárdba tagok számára biztos jövedelmet nyújtó gazdasággá fejlődik. Németh Endre 3