Kisalföld, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Tervek és elképzelések Sopronban HOGYAN ÉPÜLHET TÖBB LAKÁS? Noha 1980 végére a korábbi 114-ről 110,8 százalékra csökkent Sopronban a 100 lakásra jutó családok száma, a megyében Győr után még mindig ebben a városban várnak a legtöbben lakásra. A helyzet további alakulásáról kérdeztük dr. Ulreich József tanácselnök-helyettest : — Mi jellemzi Sopronban a VI. ötéves tervi lakásépítkezéseket? — Sopronra is az országos helyzetkép illik. Vagyis egyrészt az előzőhöz képest a VI. ötéves tervben visszafogottabb lesz a lakásépítés tempója, másrészt pedig a magánépítkezés felé tolódnak elaz arányok. A V. középtávú tervidőszakban az előirányzott 3 ezerrel szemben, 3 ezer 434 lakás épült nálunk, a VI. ötéves tervben 1793 lakással gyarapszik a város. Ám amíg 1976-tól 1980 végéig 1200 célcsoportos tanácsi béres szövetkezeti lakás készült, a jelenben mindössze 400 ilyen lakás építésére van fedezet. S amíg a korábban megépült 1200-ból kétharmad-egyharmad volt a bér, illetve a szövetkezeti lakások aránya, az új tervidőszakban ugyanannyi tanácsi, mint szövetkezeti lakás épül. A Meki lakossági rétegek lakásgondjának enyhítésére kell elsősorban igyekezni? — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. évi irányelveinek megfelelően a nagycsaládosok, a munkások és a fiatalok lakáshoz juttatását tekintjük kiemelt feladatunknak. A nagycsaládosok lakásnehézségeinek felszámolására egy-két éven belül kilátás van. Tovább folytatódik az OTP munkáslakás-akció, amelyben az elmúlt időszak már szép eredményeket hozott, példaként említem, 1973. óta ezer lakást sikerült munkások számára biztosítani, s ezek 72 százaléka fiataloknak jutott. Gondot jelentenek azonban továbbra is a fiatal diplomások, akikaz egy főre jutó kereset alapján csak OTP-lakásra jogosultak. Közülük is elsősorban azok, akik csak néhány éve keresnek, vagyis még nem rendelkezhetnek a belépéshez szükséges 60—100 ezer forinttal. — Kínálkozik-e lehetőség az eredetileg tervezett 1793- nál több lakás építésére? — Szinte országos jelenség a lakásszám-növelés lehetőségeinek keresése. Megyénkben is alakult egy bizottság, amelynek ez a dolga. Részben az ő útmutatásukra, részben saját felméréseink eredményeként máris mutatkoznak bizonyos gazdagító lehetőségek. A legjelentősebb ezek közül az OTP által megépíteni szándékozott 59 garzonlakás a Jereván városrészben, amellyel a már említett fiatal értel miségi eik gondján szeretnénk enyhíteni. A kísérleti jelleggel induló akció kétlépcsős. A garzonhoz előtakarékosság révén juthatnak a fiatalok. S az első lakás elfoglalásától számított öt évi újabb takarékosság eredményeként, illetve a garzon visszavásárlásából származó vételárral a végleges otthon megszerzésére nyílik lehetőség. Számítunk a lakásépítési terv túlteljesítésénél a vállalatok anyagi támogatására is. Az ígyakkumulálódó eszközöket újabb építési területek kialakítására fordítjuk. A vevőkijelölési jog megvásárlása bevált formája ennek a módszernek. A tavasszal indított tanácsi kezdeményezésre eddig 17 vállalat, intézmény 100 OTP-lakás vevőkijelölési jogára jelezte igényét. — Lehet-e számítani további, esetleg távolabbi megoldásokra? — Elsősorban az állami lakások tetőtér-beépítése és az emeletráépítés jöhet szóba. A lehetőségeket felmértük, mintegy 50—60 többletlakás megépülésére nyílhat ezután is lehetőség. Ezek kétharmada egyéni, egyharmada vállalati eszközökkel realizálható. Továbbá — a magánkezdeményezés támogatására — műszaki osztályunk megkezdte az építési tilalmak felülvizsgálatát, illetve a lehetséges foghíj-beépítések műszaki feltételeinek ,a kimunkálását. Hogy mindezek eredményeként miyen mértékű túlteljesítés várható, annak megjelölésére nem mernék vállalkozni, már azért sem, mert a továbbiakban a lakásszám növelésére irányuló lehetőségek kutatása, illetve azok műszaki feltételének kimunkálása a tanács állandó gyakorlatává válik. — Köszönöm a tájékoztatást. Farkas Imre Előadások, bemutatók Egészségnevelési hónap „Az egészség érték” — jegyében szervezik idén az egészségnevelési hónapot Mosonmagyaróvár állami, társadalmi és tömegszervezetei. Az ünnepélyes megnyitót november 3-án, 14 óraikor tartja dr. Lacó László városi-járási főorvos a kórház kultúrtermében. Ezt követően a koraszülési halálozás csökkentéséről hangzik el előadás, amit a hónap során majd számos követ, szólnak a bölcsődés kortól a nyugdíjas korig mindenkit érintő kérdésekről. Anikéton beszélik meg a család és a bölcsőde kapcsolatát, összevont szülői értekezleten az óvodás korúak egészségnevelésének fő adatait. Az általános iskolások „Mozgás, sport, egészséges élet” tudnivalóiról vetélkednek a hónap folyamán. A közép- és felsőfokú intézmények hallgatói kerekasztal-beszélgetésen és vitaesten a családi életről, a bőr- és nemibetegségekről hallanak. Az üzemekben is számos előadásra készülnek a szakemberek. Az idős emberek helyes életmódjáról egy audiovizuális műsoron szólnak. Az előadásokhoz könyvakció, fogápolási bemutató, diabetikus ételbemutató, filmvetítés, báb- és játékkiállítás kapcsolódik. 1981. november 1., vasárnapi BRIGÁDÉLET A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárában működő Kállai Éva szocialista brigád a vállalati társadalmi rendezvények patronálója. Most éppen a gyesen lévő kismamák találkozójának előkészítésén fáradoznak, amelyet hobbikiállítással és vetélkedővel kötnek össze. Nevükhöz fűződik a különböző gyermekrendezvények és a hagyományos húsosbál megszervezése is. Az utóbbi rendezvény bevételét — 5500 forintot — a brigád döntése alapján egy kapuvári rokkantnyugdíjas öt kisgyermekének ajándékozták. ■ A Mezőgazdaság, Gépgyártó és Sztag-utazó Vállalat abdai üzemének vevőszolgálatos dolgozói Kunszigeten halszálkád felől a-rendezés beépítésén dolgoznak. A munkát november 5-én adják át. Ezzel a technológiával a fejési idő meggyorsítása és a tej teljes sterilizálása érhető el. Verseny bábolnai módra A gyorsaság jutalma egy istálló „Győrszentiván már a hajránál tart, Győrújbaráton vasárnap sem volt megállás, a belediek is szépen haladnak, a győri tfjkalászban befejezték már az alapozást.” Ha valaki a fenti sorok olvastán arra gondolna, hogy egy sportvetélkedőről szól eme tudósítás, kissé téved. Bár versenyről lesz szó az alábbiakban, de baromfiistálló építési, szerelési versenyről. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnak eddig sem kellett egy-egy jó ötletért a szomszédba menni, így talán nem furcsa, hogy ők hirdették meg a baromfiistálló építési versenyt is. A gyorsaság pedig a jelenlegi világpiaci helyzetben fél siker. Éppen ezért a gazdaságban úgy döntöttek, hogy az alkalmas körzetben elhelyezkedő, vállalkozó kedvű partnereknek előnyös feltételeket ajánlanak-Hogy melyek ezek a feltételek: a kombinát vállalta, hogy a baromfiistálllók terveit, anyagát, technológiai berendezéseit ingyen átadja a partnereknek. Röviden: vállalja a beruházás költségeit, beleértve a partnerek által elvégzett építési és szerelési munkák díját is. (Ez utóbbira a Bábolnán kialakult normákat alkalmazzák.) A termelőüzemek dolga pedig: egyrészt a terület kiválasztása, a szerelés elvégzése, az épület elkészülte után a baromfitartáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, másrészt pedig a gazdaságos tojástermelés megszervezése. Az istállók amortizációs költségét a kombinát fizeti. Ezek után mi sem természetesebb, mint hogy az épületek a kombinát tulajdonában maradnak egészen addig, míg azok eszmei értékre nem íródnak. Megyénkben a már említett nagyüzemek tehát: győrszentiváni, a győrújbaráti, a beledi és a győri Új Kalász termelőszövetkezet kötött szerződést két-két, egyenként ötezer férőhelyes istálló építésére. Hogy a szerelési munkák gyorsabban menjenek, a bábolnai kombinát versenyt hirdetett az említett üzemek között, megígérvén, hogy azokban a téeszekben, ahol leggyorsabban elvégzik a két épület szerelését, ott, hasonló kedvezmények mellett lehetőséget adnak egy harmadik istálló felépítésére is. A versenyben a nyőrszentivániak érték el a legjobb eredményt, ami nem véletlen, hisz ebben a szövetkezetben már hagyományai vannak a bábolnai típusú istállók építésének és szerelésének. De Győrújbaráton is igyekeztek meggyorsítani az építést, a szocialista brigádok tagjai kétszer nyolc óra társadalmi munkát vállaltak. Így mindkét téesz lehetőséget kapott a harmadik ötezer férőhelyes baromfiistálló felépítésére. No de nem csupán az isMiről Van szó valójában? A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát felmérve a piaci helyzetet, a baromfihús értékesítés lehetőségeit kívánja növelni a TETRA alapanyagból származó keltető■ tojás mennyiségét.- *•••-* Közismert az is hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében a fejlesztés anyagi forrásai megcsappantak. Így Bábolna aligha várhatott arra, hogy majd a gazdaságokban önerőből, rövid idő alatt a tojástermelés növelésére megfelelő számú baromfitelep épül, tállóépítés a fontos, hanem a gazdaságos tojástermelés is. Sághy Zsolt, a győrszentiváni termelőszövetkezet elnöke erről a következőképpen vélekedett: — Esztendők óta jó kapcsolatunk van a bábolnai kombináttal. Még 1979-ben hat bábolnai típusú istállót építettünk saját kölségen. Gazdaságunk a kedvező feltételek figyelembevételével főként azért vállalkozott új istállók építésére, mert szeretnénk a baromfiágazatban egy ideális nagyságrendet kialakítani. Mivel a meglevő telepet bővítettük, így sok járulékos munkát is meg tudtunk takarítani, így nem kellett új utakat, szociális épületeket készíteni. A mostani versenyben tényleg sokat számított az, hogy már megfelelő építési tapasztalatokkal rendelkeztünk. Ezen kívül számos ötlettel könnyítettük, olcsóbbítottuk az alapozást, a szerelést. Tagjaink jelentős értékű társadalmi munkát is végeztek. Tavaly a baromfiágazatunk a brojlertermeléssel együtt közel hárommillió forint nyereséget hozott, így a bővítésben üzletet is látunk. A kivitelezés gyorsaságával, minőségével a bábolnaiak is elégedettek. Ezt az is bizonyítja, hogy megbízást kaptunk a kombinát részére Dióspusztán három istálló elkészítésére. — Mi ezideig nem foglalkoztunk tojástermeléssel — mondta Kovács Endre, a győrújbaráti termelőszövetkezet elnöke. — Természetes az előnyös feltételek ellenére is először alaposan tájékozódtunk, csak utána vágtunk bele, az építésbe. A farádi és a banai termelőszövetkezet példája azt bizonyítja, hogy a tojástermelés nyereséges lehet. Döntésünknél azt is figyelembe vettük, hogy az állomány eltartásához megfelelő menynyiségű szemesterménnyel rendelkezünk. Rövidesen elkészül a keverőüzemünk és így helyben, gazdaságosan előállíthatjuk a takarmányokat. Amennyiben lehetőséget kapunk rá, a telep energiaellátását földgázra kívánjuk állítani. Jóllehet, eddig különösebb baromfiistálló-építési tapasztalatokkal nem rendelkeztünk, összefogással, munkaerő-átcsoportosítással sikerült elérnünk, hogy már tető alatt van a két épület. A verseny eredményeképpen lehetőséget kaptunk Bábolnától egy harmadik, ötezer férőhelyes istálló építésére is. Már ennek az alapozását is befejeztük. Bízunk abban, hogy megfelelő hozzáállással nyereséget hoz majd nálunk az új ágazat. N. E. HÁROM SZITA, FÉL MARÉK LÓ — Panaszra okom nemigen van, azt meg minek emlegessem, hogy közeledik a nyolc,vanadik esztendő. Az asszony annyi idős, mint én, hetvenhat éves. Azzal se sokra megyek, ha mondogatom: most volna jó fiatalnak lenni. Tavaly eltörött a lábam, addig rendszeresen dolgoztam a termelőszövetkezetben, a fűrésztelepen, azóta nem. Most leltározni hívtak, erre még kaptam magam. A gépműhelyben vagyunk, a majorban. Elfáradok, el a kezem, a lábam. Bár úgy tudnék dolgozni, mint azelőtt. Tóth Béla Győrzámolyon él, téesz-nyugdíjas. — A termelőszövetkezetben végig brigádvezető voltam, sok gond adódott, akárcsak másutt. Kezdetben többet gondoltunk a maszek világra, aztán egyre kevesebbet. Mikor előjön valamiről a szó, akkor jut eszébe az embernek egy-két dolog. Például a káposztatiprás. Ilyenkor a savanyítás javában tartott. Savanyításra a hullája került, a többit eladtuk a kereskedőknek. Szeltünk októberben, novemberben, még decemberben is, egészen karácsonyig. Hétfokos fagyig kint volt a földön a káposzta, a fagytól meg kellett menteni, hét fok után keresztül fagy a torzsája, megbámul a belseje. Betakarításkor megpúpozták a deszkás kocsit. Tóth Béla nyelve hegyén már készül a következő mondat, hangzik utána a többi: — Volt néhány káposztaszőlő ember a faluban, volt szőlőgyalujuk. Hol az egyiküket, hol a másikukat fogadtuk meg, járt nálunk Szalai Gyula, Cseh László, Takács Mihály. Legtöbbször Szalai Gyula. Nappal a hordókat össze-vissza mosták az aszszonyok, vöröshagymával bedörzsölték a belsejét. Szokás volt errefelé. Azért csinálták, hogy legyen zamatja a káposztának. Nekünk három kétszáz literes hordónk volt a kamrában, piacoztunk a savanyúsággal Győrbe. A káposztát kipucolták, egy valaki a torzsát fúrta, én a gazda voltam. Az asszony lenyírta a körmömet, jól megmosta a lábamat, tiszta holmit adott rám, föltűrtem térdig a nadrágom szárát, beálltam a hordóba. A gyerekek torzsát rágtak, nézegettek, bóbiskoltak. — Teknőbe szelt a szőlő, onnét az asszony szitával rakta a lábam alá a káposztát, minden harmadik szita után gyönge fél marék sót szórtunk a hordóba. Három szita, fél marék só. — Utána pár szem borsot, sárgarépa-szeletet, citrosszeletet, babérlevelet tettünk rá. Ez volt a fűszerezés. Közben járni kellett a lábnak. Mikor a hordó megtelt, lére jött, deszkafedő került rá, arra meg káposztáskő. Amekkorát kívánt a lé, akkora. Harminc-negyven kilós. Hamar habosodott a káposzta, forrott, nagy habok jöttek a lévén, beérett az egész. Akkor leszedtünk róla deszkát, követ, letisztogattuk a fát, visszatettük, egy hetére rá piacozhattunk a káposztával. Lovaskocsival háromnegyed óra volt a város. Szigetközi fajtát termeltek, nagyra növőt, kemény fejűt. Ha sok eső volt, kirepedt, durrogtak szét a fejek. Azelőtt karácsonykor minden vasárnap savanyúkáposzta, főzelék volt az ebéd. Ha maradt belőle, másnap gombócot készítettek hozzá a nők, azt ette a család. — Most ha kell, hoz a röm káposztát, abból főz az aszszony. Emlékszem, a háború előtt egy hordóra való káposztát egy pengőért szeltek föl. Ilyesmi ritkán kerül szóba. A gyerekekkel vagyunk elfoglalva, az unokákkal, a dédunokákkal. Termelünk a termelőszövetkezetben is káposztát. Már nem mondogatom, hogy három szita, fél marék só. J. J. - 3