Kisalföld, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLEMJSAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982 MÁRCIUS 26., PÉNTEK ÓRA: 140 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Faluvégi Lajos Peruba érkezett Március 24-én Peru fővárosába, Limába érkezett a magyar kormánydelegáció, élén Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel. A küldöttség repülőtéri fogadásán részt vett Carlos Pestana perui tervezési miniszter és dr. Meruk Vilmos limai magyar nagykövet. Púja Frigyes befejezte malaysiai tárgyalásait Púja Frigyes külügyminiszter befejezte Malaysiában tett hivatalos látogatását. Kuala Lumpurban megbeszéléseket folytatott a kormány tagjaival a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, regionális és nemzetközi problémákról. A tárgyalásokon elsősorban a két ország gazdasági, műszaki és kereskedelmi együttműködésének fejlesztéséről volt szó. Elutazása előtt, a repülőtéren tartott sajtóértekezletén Puja Frigyes kijelentette, hogy széles lehetőségek vannak a kétoldalú kapcsolatok javítására. Amerikai egyházi vezető Magyarországon A magyarországi unirátus egyház vendégeként hazánkban tartózkodó dr. Eugene Pickett, az amerikai unirátus egyház elnöke és kísérete csütörtökön látogatást tett Straub Istvánnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesénél. A fogadáson jelen volt dr. Ferencz József, a magyarországi unirátus egyház püspöke. Műholdas időjáráselőrejelzés A meteorológiai műholdak adatainak hasznosításáról tanácskoztak tegnap a Magyar Meteorológiai Társaság ülésén. Az űrből érkező légi felvételeket, adatokat a magyar meteorológusok évek óta felhasználják. A pestlőrinci vevőállomáson naponta kétszer regisztrálják a műholdak Kárpát-medencéről készített fotóit, amelyek főként a rövidtávú előrejelzésekhez adnak támpontot. A tervek szerint az agrometeorológiai előrejelzések rendszerét is kimunkálják. Az űrfotók alapján a mezőgazdasági üzemek naprakész információt kapnak majd, s ezeket, például a termésátlagok becslésére, a tavaszi fagy veszély előrejelzésére, a vetés időpontjának meghatározására hasznosíthatják. A jogalkotás helyzete és a közművelődés Megkezdődött az országnyülés tavaszi ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről; 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. Interpelláció: Dr. Markója Imre beszámolója Az igazságügyminiszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügyminiszteri beszámoló óta eltelt több, mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában Dr. Markója Imre az állampolgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. A továbbiakban arról beszélt az igazságügyminiszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai, vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismekedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markósa Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekintve(Folytatás a 2. oldalon.) ■ Tanácskozik a parlament. A megyei tanács napirendjén A lakossági szolgáltatások Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények mind jobb kielégítését, nem véletlen tehát, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány különféle programjai, feladatai körében a lakossági szolgáltatások fejlesztése súlyozottan szerepel. E terület szervezése, fejlesztése és összehangolása a tanácsok feladata, s egyebek között ezért is tűzte tegnapi ülésének napirendjére Győr- Sopron megye Tanácsa a lakossági szolgáltatások helyzetét, annak további tennivalóit. A részletes írásos előterjesztés, valamint Schmuck István megyei tanácselnökhelyettes szóbeli kiegészítője tájékoztatta a testületet azokról a fejlesztésekről, eredményekről, illetve gondokról, amelyek az elmúlt néhány évben a lakossági szolgáltatásokat jellemezték. Tekintettel arra, hogy éppen fontossága miatt a sajtó is rendszeresen foglalkozott és foglalkozik a lakosságot érintő szolgáltatásokkal, a testületi ülés témájának e részéről most nem írunk. Sokkal inkább azokról a tennivalókról, amelyek a szolgáltatásért felelős szervekre, gazdasági egységekre hárulnak. Meg kell építeni Kapuváron a helyi szövetkezeti társaság által kezdeményezett autószervizt. A tröszti keretek között működő AFIT decentralizálását Győr-Sopron megyére kedvező gazdasági feltételekkel kell végrehajtani. Törekedni kell a motorkerékpár-javítás iránt várhatóan fokozódó igények jelenleginél jobb kielégítésére. Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek körében tovább fejlesztendő a helyszíni javítások rendszere, és az átalánydíjas szolgáltatási mód. A GELKA megyei szervezetének átalakításában is elsősorban a lakossági igényeket kell szem előtt tartani. Az építőipari szolgáltatásokban az új szervezeti formák bekapcsolásával törekedni szükséges a komplex szolgáltatások kialakítására. Az eddiginél jobban oda kell figyelni a cserépkályha-építő és -javító tevékenységre, hiszen várhatóan sokan áttérnek majd a szén- illetve fa tüzelésre. A hagyományos szolgáltatások között elsősorban a bútorjavítás garanciális hálózatát és a cipőjavítás technikai színvonalát, begyűjtő hálózatát kívánatos fejleszteni. A teherszállításban, különösen a bútorszállítás, a tüzelő - és építőanyagszállítás területén vannak tennivalók, — törekedve a magánfuvarozók célszerű bevonására. A kereskedelmi szolgáltatásokban a használt fogyasztási cikkek felvásárlása, illetőleg a fogyasztási cikkek kölcsönzése rejt magában kihasználatlan tartalékokat. A bérágynemű-kölcsönzés ma még nem tud lépést tartani az igényekkel, a feladat tehát szintén adott... A lakosság öntevékeny munkavégzéséhez a barkácseszközök és -anyagok kínálatát tanácsos növelni. A személyi szolgáltatások körében (pl.: fodrászat, fényképészet) szorgalmazni kell az új szervezeti formák bevezetését. Fejlesztéseiben pedig szem előtt kell tartani az új lakótelepek megfelelő szintű ellátását, valamint a nagyobb városokban az úgynevezett testkultúrás igények kielégítését. A lakossági szolgáltatások döntő többségét az állami és szövetkezeti gazdasági egységek végzik, de számos területen rendkívül fontos a kisiparosok tevékenysége is. A megyei tanács által elfogadott feladatterv bizonyítja, hogy mindegyik szektor számára a megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítását szorgalmazzák, és a központilag rendelezésre bocsátott szolgáltatás-fejlesztési alap célszerű felosztásával támogatják is. A megyei tanács tegnapi ülésén a testület tagjai beszámolót kaptak a végrehajtó bizottság utóbbi két évi tevékenységéről, a mezőgazdasági bizottság munkájáról, valamint állást foglaltak a tanács és az SZMT között megkötendő megállapodásról. Cs. A. Svéd és francia tapasztalatok Építésügyi együttműködés Abrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter Stockholmban tárgyalásokat folytatott Birgit Friggebo svéd lakásügyi miniszterrel a kétoldalú építésügyi együttműködés eddigi tapasztalatairól és fejlesztésének lehetőségeiről. A megbeszélések alapján lehetőség kínálkozik az ipari kooperációk további szélesítésére és harmadik piaci közös fellépésre is. Elhatározták, hogy megvizsgálják a mindkét félnek előnyös energiamegtakarítási módszerek és eljárások közös hasznosításának lehetőségeit. Megállapították, hogy a kapcsolatok kiterjesztésében előnyös lehet a területrendezés, az épületfelújítás, a városrekonstrukció magyar és svéd tapasztalatainak kölcsönös felhasználása. -------A francia—magyar baráti társaság vezetői, Maurice Blaizeau főtitkár és André Puyet, a társaság és egyben a francia országos lakásügyi szövetség titkára csütörtökön a Magyar Urbanisztikai Társaság székházába látogatott, ahol baráti találkozón vettek részt. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke és André Puyet méltatta az együttműködést az ÉVM és a társaság, a magyar és francia építészek együttműködésének eredményeit és további lehetőségeit. Ebben az időszakban évente kölcsönös szakmai tanulmányutat szerveztek, s a küldöttségek mindkét országban hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek a lakásépítés, a környezet- és településfejlesztés, a városrekonstrukció és a műemlékvédelem fejlesztésének új megoldásairól. A francia városi tanácsok vezetői mindenütt szívélyesen fogadták a magyar szakembereket, készségesen tájékoztatták őket városfejlesztési eredményeikről, gondjaikról. A találkozók jelentősen növelték a francia partnerek érdeklődését Magyarország iránt. Az érdeklődést jelzi, hogy több helyen megalakult a francia— magyar baráti társaság helyi szervezete is, amely fontos feladatának tartja, hogy tovább ápolja a két nép baráti kapcsolatait. Most megállapodtak abban, hogy kiterjesztik a tapasztalatcserét a környezetformálás újabb területeire, a magánlakás- és családiházépítés, valamint a városi közlekedés korszerű módszereire.