Kisalföld, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
Az IKSZ győri tervei Kölcsönző nyílt a belvárosban Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat (reklámnevén: jól ismert IKSZ) győri, dr. Kovács Pál utcai üzlete már rég nem elégítette ki az igényeket alig ötven négyzetméteres alapterületével. Ezért vált szükségessé egy korszerű kölcsönző üzlet építése, amelyre a Gorkij utcai lakónegyed üzletsorában a tanács segítségével sor is kerülhetett. A mintegy két és fél milliós költséggel létrehozott üzlet felét Győr város Tanácsa fizette ki. A régi és megszűnt kölcsönzőnél a tegnap átadott egység háromszor nagyobb alapterületű, ízléses, csupaüveg portál, zsúfoltságmentes belső elrendezés , s ami a legfontosabb, több újfajta kölcsönözhető cikk várja a győrieket. Mint azt dr. Szmodics József, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta az IKSZ- nek jelentős feladatokat adott a belkereskedelmi tárca a lakosság növekvő kölcsönzési igényeinek kielégítésében. A hagyományosan kölcsönözhető cikkek mellett most elsősorban a Lakáskarbantartás eszközei mondhatók slágernak: a szőnyegpadló-tisztítógép, a falfestéshez szükséges szerszámok, a padlócsiszológépek, és az úgynevezett szalagcsiszoló kézieszközök. Újdonság az új üzletben a színes televízió és a mélyhűtő is. Alapvetően nem változott a kölcsönzési rendszer, vagyis tartós bérletre van mód előjegyzést felvenni, az úgynevezett napi cikkekre viszont nem fogadnak el előjegyzést. A továbbiakban az üzlet tapasztalatai alapján tervezi bővíteni szolgáltatásait az IKSZ, elsősorban a kislakásépítőkre gondolnak különféle eszközökkel, felszerelésekkel. Szó lehet például betonkeverő vagy zsaluzó deszka kölcsönzéséről is. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat másik profilja a játékautomaták üzemeltetése, kölcsönzése elsősorban szállodák és vendéglátóipari egységek számára. Jelenleg mintegy 1200 ilyen játékautomata működik szerte az országban, s mivel nagy közkedveltségnek örvendenek, a vállalat a hálózat fejlesztését tervezi. A budapesti négy játékterem után vidéken is szándékozik játéktermet létrehozni — elsők között Győrben is. Már elkezdték annak a Liszt Ferenc utcai háznak a felújítását, ahol a győri egységet kialakítják. A kétszáz négyzetméteren — mint tegnap megtudtuk — jövő évi nyitással az ország legnagyobb, és legkorszerűbb, automatákkal felszerelt — szeszmentes! — játékterme kezdi meg működését. A sokak által várt szórakozási lehetőség megteremtéséhez a megyeszékhely tanácsa ugyancsak jelentős segítséget ad. Cs. A. Magyar irodáéi a Szilviehtiban 1945 és 1979 között 716 magyar szépirodalmi mű jelent meg a Szovjetunióban több mint 36 és fél millió példányban. A magyar művek valamivel több mint fele, 362 irodalmi alkotás a nem orosz köztársaságok nyelvén jelent meg, a példányszámban azonban az orosz nyelven közreadott 354 kötet részesedése a jelentősebb, 77 százalékos. A magyar irodalom megjelenéséről a Szovjetunióban Tabajdi Csaba gyűjtött össze rendkívül érdekes adatokat. Az ezeket tartalmazó tanulmányát a Lityeraturnoje Obozremdie (Irodalmi Szemle) című szovjet folyóirat februári száma közli. Mint a szerző kutatásaiból kiderül, évi átlagban húsz magyar köny került a szovjet olvasókhoz, ez azonban csak átlagszám mert az utóbbi időben igen meggyorsult a magyar szépirodalmi alkotások kiadása: 1968 és 1979 között például évente már átlagosan 24 könyvet adtak ki, évi összpéldányszámuk mghaladta az egy és negyed milliót. Íróink, költőink közül a szovjet olvasókhoz a legtöbb kiadásban és a legtöbb példányban Petőfi Sándor költeményei jutottak el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól 1979-ig Petőfi művei 16 nyelven, 56 kiadásban, egymilló 312 ezer példányban jelentek meg a szovjetunióban. Fogyasztói érdekvédelem A vásárló bírálata jogos A Győr-Sopron megyei Kereskedelmi Felügyelőségen elkészült a múlt esztendei kereskedelmi és vendéglátói ellenőrzések mérlege. Erről beszélgettünk Baráth Mihállyal, a felügyelőség vezetőjével. A temérdek számot szemlélve kiderül, hogy a felügyelők — több, mint száz társadalmi ellenőr részvételével, a rendőrség, a KÖJÁLL az SZMT, a Népi Ellenőrzési Bizottság, az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet segítségével az évnek szinte minden napján őrködnek a fogyasztóik érdekeinek védelmén. Összesen 720 kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységben, valamint 51 vállalati, illetve szövetkezeti központban végeztek ellenőrzéseket — a kereskedelempolitikai irányelveknek megfelelő témakörökben. Csaknem négyszáz üzletben az évtizedek alatt igen jól bevált módszerrel, a próbavásárlással, illetve csomagellenőrzéssel győződtek meg arról, hogy a kereskedelemben és vendéglátóiparban nem rövidítik-e meg a vásárlót, a fogyasztót? Előfordul, hogy megrövidítik. Évek óta nem változik a helyzet. A majd négyszáz próbavásárlás közül 110 esetben találtak eltérést a szakemberek a vásárlóik kárára. A fogyasztók megkárosítása általában az élelmiszerboltokban, és a vendéglátó egységekben tapasztalható. Az említett 110 esetben összesen 719 forint 60 fillérrel károsították meg a vevőket, átlagosan személyenként 6 forint 50 fillérrel. Ez az összeg látszólag nem nagy. A felügyelőség vezetője azonban mégis soknak tartja, és határozottan állítja: ,,Minden vásárlónak azt kell kapnia a pénzéért, amit kér, és csak annyit köteles fizetni a vásárolt áruért, amennyit az valójában megér. Se többet, se kevesebbet.” Igaza van. A vevőnek ez az alapvető igénye teljesen jogos. A felügyelők múlt évi tapasztalata:az idegenforgalmi területeken az utóbbi években sokat javult az áruellátás, a kiszolgálás kulturáltsága. Ez örvendetes. Viszont a vállalati és szövetkezeti központok belső ellenőrei sok év óta sem képesek hathatós ellenőrzésekre, illetve a központok sok év óta sem képesek olyan intézkedésekre, amelyek visszatartanak a fogyasztók megkárosításától. Ez hiba. Az sem dicséretes, hogy amennyiben az ellenőrzéseik során a Kereskedelmi Felügyelőség példamutatóan bírságol — akkor a vállalatok nem egyetértenek, hanem a „békebíró" szerepét játsszák. Más területen is vannak gondok, főként a tartós fogyasztási cikkek minőségével. Sajnos, az áruk egy része a gyárból már eleve hibásan kerül a kereskedelembe. Sok hibaazonban csak a vásárlás után, használat közben derül ki. A nagy- és kiskereskedelmi vállalatok kritikusabbak lehetnének az egyes gyártókkal, különösen azokkal, amelyekről már többször kiderült, hogy rossz minőségű árut szállítottak. A kereskedelmi felügyelők a múlt esztendőben több, mint 53 ezer termék minőségét vizsgálták meg, ezek közül 7453 esetben találtak kifogást. Ez az arány nem nagyobb ugyan a korábbi évekénél, de a kérdés jogos: miért nincs javulás ? Az ipar hibája miatt a kereskedőkön, illetve a vásárlókon csattan az ostor! Vásárlói és fogyasztói papanaszokból tizenkét hónap alatt 127 érkezett a felügyelőségre. Valamennyit kivizsgálták a szakemberek, és megállapították, hogy közülük 75 — az eseteknek 60 százaléka — bizonyíthatóan jogos. A legtöbb panasz változatlanul az iparcikkekre van, ezen belül is főként a minőségükre! A vendéglátásra a bejelentők 20 százaléka, az élelmiszerekre ugyancsak 20 százaléka panaszkodik. A múlt esztendőben megtörtént szabálytalanságokért a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség 266 embert vont felelősségre. Ezek közül 176- an, összesen 286 600 forint pénzbírságot fizettek, 68-ain figyelmeztetésben részesültek, 28 ember ellen pedig fegyelmi eljárás indult. Az intézkedések nyomán a vásárlókat 231 ezer forint értékben kártalanították. (Sindulár) * — HUStidE - Műemlék emetetben iroda Sárváron, a Nádasdy várral szemben lévő felújított műemléképületben nyílt meg hétfőn a Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal új kirendeltsége. Nyitását az indokolta, hogy a jelentős és értékes történelmi emlékekkel, festői szépségű arborétummal, szoborparkkal, termálfürdővel rendelkező kisváros idegenforgalma évről évre nő, tavaly csak a Nádasdy várat 77 ezren tekintették meg. Mosás, vegytisztítás, kelmefestés Győrött TÖBBET VÁRNAK A PATYOLATTÓL Kevés a bérágynemű — Fejlesztésre váró szalon Szerződéses üzemeltetés Milyen a lakossági mosás, vegytisztítás, kelmefestés szolgáltatás színvonala a megyeszékhelyen? Vegyes a kép: a korábbi évekhez képest letagadhatatlan fejlődés tapasztalható, ugyanakkor viszont kevés a kezdeményezés, nem kellően rugalmas az igényekhez való alkalmazkodás — állapította meg a napokban tartott ülésén a Győr városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság a városi tanács ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztálya által készített tájékoztató vitájában. Győrött a textiltisztító szolgáltatásokat nagyrészt a Győr-Sopron megyei Patyolat Vállalat végzi, ezt egészíti ki — vetélytársat nem jelentve — öt kelmefestő-vegytisztító kisiparos. (A szőrmeruházat tisztításából a szűcsök is részt vállalnak.) A kisiparosok általában hagyományos, nem korszerű technológiát alkalmaznak, szolgáltatási határidejük hosszú — egész röviden ennyi a tevékenységükről szóló összegzés. Érthetően sokkal alaposabb elemzést kíván a Patyolat munkája. Elöljáróban néhány tömör általános megállapítás. A vegytisztítás korszerű technológiával történik. A mosásról nem mondható el ugyanez, az utókikészítés jelentős részét kézzel végzik. A bőr- és szőrmeruházat tisztítására, festésére jól felkészült a vállalat, a műirha tisztítását — helyi feltételek hiányában — megyén kívül végezteti. A Patyolat gazdaságossági okok miatt nem vállalja a textíliák festését, a gyászszínezés kivételével. Kiegészítő szolgáltatásként a Soproni Szőnyeggyárral együttműködve végezteti a szőnyegszegést és rojtozást. A vegytisztítás minőségének javulását bizonyítja, hogy a Bartók Béla úti és a Vági István utcai szalon tavaly elérte a Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet értékelése alapján a „minőségi jel” szintet. Az utóbbi években némiképpen csökken a lakosság vegytisztítási igénye: a műszálas termékek házilag is könnyen kezelhetők, különösen az egyre szaporodó automata mosógépek segítségével. A vegytisztítást jobbára 3 napos határidővel kérik, a 30 százalékos gyorsszolgáltatási felár ellenére is. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy vegytisztítási igénnyel a lakosság a fióküzletek helyett inkább a szalonokat keresi fel, ott viszont csak feláras szolgáltatást lehetett kérni! (A múlt év végétől már a szalonok is vállalhatnak alapáras vegytisztítást, 12 napos határidővel.) Ugyancsak az automata mosógépek számának növekedése miatt csökken a mosási szolgáltatási igény, amely egyébként az úgynevezett kilós mosás irányába tolódik e. A kilós és a piperemosás közti árkülönbség nem érződik ugyanis a minőségben... Szívesen veszi igénybe a lakosság az önkiszolgáló mosást, amikor is ruháját másokétól elkülönítve, jó minőségben tisztíthatja. Ezért inkább megfizetik a mosógép kapacitásánál jóval kevesebb ruháért is a teljes gépdíjat, önkiszolgáló mosásra Győrben csak a Vági utcai szalonban van lehetőség. Valószínűleg a más városrészektől való távolság az oka, hogy a szalon mégsincs teljesen kihasználva. A Patyolat legkeresettebb szolgáltatása kétségkívül a béránynemű kölcsönzés. A rendkívül nagy igényeket nem tudja kielégíteni a vállalat, az erre a célra felhasználható forgóalapja nem elég a pótlásra és az igény szerinti több ágynemű vásárlására. A NEB tagjainak véleménye: keresni kell a lehetőséget a vállalat anyagi gondjai ellenére is e legnépszerűbb szolgáltatási forma továbbfejlesztésére. Növekszik a bérvasalási igény is, a lakosság e szolgáltatás díját kedvezőnek tartja, az otthon kimosott ruhák vasaltatásával sok időt és munkát takarít meg. Néhány kritikai észrevétel. Az Árpád úti szalonban indokolatlanul hosszú, a szolgáltatás színvonalát rontja a várakozási idő. Ez a szalon decemberben nyílt meg, 12 millió forintos költséggel, amelyből 4 millió forint a megyei szolgáltatásfejlesztési hozzájárulás volt. Mint a NEB-ülésen elhangzott: ez az új szalon nem minősítehető korszerű textiltisztító szolgáltatást végzőnek! Nincs lehetőség például az önkiszolgáló, vagy a ruhák elkülönített mosására. A vállalat is további technikai fejlesztést tart szükségesnek... A Patyolat terveiről röviden. A Kun Béla lakónegyedben rövidesen megnyílik az új fiók, amely a harmadik negyedévtől, a berendezések felszerelése után mosó-vegy tisztító szalonként működik majd tovább. Ezzel egyidőben megszűnik a Mónus Illés utcai fiók, mert gazdaságtalan egymás közelében két létesítményt is üzemeltetni. A vállalat szerződéses üzemeletetésbe adja a Bartók Béla úti vegytisztító szalont, és gazdasági munkaközösség létrehozását tervezi a szőnyeg- és kárpittisztítás ellátására, valamint a bőrruházati termékek jelenleg veszteséges tisztításának, festésének megoldására. A vita során a népi ellenőrzési bizottság úgy foglalt állást: több kezdeményezés, a fogyasztói igényekhez jobban igazodó szolgáltatásfejlesztés, rugalmasabb üzletpolitika lenne szükséges a megyeszékhely lakosságának teljesebb, színvonalasabb ellátásához. J. F. Teák tavaszra Ezekben a télvégi napokban — közismert szóhasználattal élve — tavaszi fáradtság jelek ütköznek ki rajtunk. Kondicionáló céllal egyesek serkentő- és gyógyszereket, patikai tablettákat fogyasztanak, azonban egyre több azok száma, akik C-vitamin szükségletüket elsősorban gyümölcsökkel friss zöldségekkel elégítik ki. Csipkehús-tea néven forgalmazza a Herbária Gyógynövényforgalmi Vállalat a kimagozott csipkebogyóból készített gyógyteaféleséget, amely ilyenkor tavasszal kitűnő C-vitaminpótló természetes ital. Elkészítése egyszerű: a 60 fokos vízben áztatott teát néhány óráig állni hagyjuk, majd leszűrjük és tetszés szerint ízesítjük. A tea 20 dekás csomagolásban 22 forintért kapható a vállalat üzlethálózatában. A tasakolt, filteres változat ára 23 forint 50 fillér. Ugyancsak igen frissítő hatású a ginzeng tea, amelyből naponta kétszer — reggel és este — egy-egy adag elfogyasztását javasolják a szakértők. ’32. március 2., kedd