Kisalföld, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

Üzem a városközpontban Megújulás fejlesztés nélkül Visszaszerezni a régi piacokat A Rábaközi Bútoripari Szövetkezet egy szanyi és egy csornai társulás összevonásával jött létre 1978-ban. A sza­nyi részlegben a tavaly befejeződött korszerűsítés nyomán már jó körülmények között folyhat a munka. A Csorna központjában lévő telephelyet azonban kinőtte a szövetke­zet. Az épületek elavultak, a helyiségek bonyolult elrende­zése miatt sok a fölösleges anyagmozgatás, teljes felújítás­ra szorul a villamoshálózat is. Ezért szinte kapóra jött, hogy a részlegnek — városrendezési okok miatt — legké­sőbb 1984 végéig új helyre kell költöznie. Az áttelepülés előrelátha­tólag 5—6 millió forintba kerül. A költségek nagy ré­szét saját erőből fedezi a szövetkezet, de támogatást nyújt a KISZÖV is, a városi tanács pedig ingyenesen bo­csátja rendelkezésükre az eddiginél ötszörre nagyobb területet, valamint egy moz­gatható, vasvázas épületszer­kezetet, amelynek értéke meghaladja az egymillió fo­rintot. Hogy a berendezke­dés minél kevesebbe kerül­jön, a dolgozók társadalmi munkát vállaltak, a vezető­ség pedig gondoskodik ró­la, hogy az áttelepülés egy hét alatt megtörténjen — termeléskiesés nélkül. Bár a költözködés költsé­geinek csupán elenyésző ré­szét fordítják a fejlesztésre, az új környezet lényegesen kedvezőbb feltételeket te­remt a gazdálkodáshoz. A szövetkezetben egyéb­ként eddig is sokat tettek a hatékonyság növeléséért. Annál is inkább szükség volt erre, mivel a faanyagok árának emelkedése miatt jó­részt kiszorultak azokról a magas nyereséget biztosító tőkés piacokról, amelyeken 1981 előtt termékeik kilenc­ven százaléka vevőre talált. Idén sem túl rózsásak az exportkilátások: a régebbi 14 millió helyett csupán négymillió forintnyi áru vá­sárlására sikerült szerződtet kötni. Jelenleg tizenötféle termékük eladásáról folynak tárgyalások a nyugat-euró­pai partnerekkel. A megdrágult alapanya­gokból — a változatlanul gyenge minőség miatt — sok ment veszendőbe. Ezen úgy segítettek, hogy a méretre vágást végző dolgozó mun­káját a megtakarított anyag értékével arányosan jutal­mazták. Az ösztönzés ered­ményeképpen tíz százalék­kal csökkent a hulladék mennyisége. A szerszámo­zottság javítása, a sablonok, célgépek alkalmazása tavaly 3—5 százalékos normaeme­lést tett lehetővé — anélkül, hogy a dolgozók keresete csökkent volna. A két utóbbi példa is bi­zonyítja: akadnak még tar­talékok a mai körülmények között. Az új telephely pe­dig jócskán ki fogja bővíte­ni a fejlődési lehetőségek körét. Segítségével talán az elvesztett exportpiacok visz­­szahódítása is sikerülhet. Z. A. STÍLUS A jobbítás, a megújhodás szándékával gyűlt tanács­kozásra tegnap Győrben az ÉDOSZ, azaz az Élelmi­­szeripari Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsága. A SZOT határozata alapján a mai gyakorlathoz job­ban igazodó új munkamódszert, munkastílust fogadott el. Az új munkamódszer célja summázva: közelebb a tagsághoz, a szervezett dolgozókhoz, az emberekhez. S a követni kívánt módszer ehhez: tanácskozások he­lyett az üzemekben végezni az ezerféle érdekvédelmi teendőt. Vitában, egymás meggyőzésével nem kevés bizonyta­lankodás közepette formálódott ez a bizonyos munka­stílus. Nagyon is érthető volt akár a bizonytalanság, de a szenvedélyes megnyilatkozás is. Hosszú-hosszú gya­korlaton kíván módosítani, ésszerűsíteni a SZOT. Az ÉDOSZ az elsők között élt a megújhodás szándékával. Megyebizottsága tavaly még havonta tanácskozott. Min­den egyes ülésre jelentések halmaza készült. Ám ho­gyan lesz testületi élet ezután, ha évenként csupán háromszor találkoznak a megyebizottság tagjai? Mert a jövőben így lesz: rövid, lényegre törő, más szóval céltudatos elemzéseket készítenek a papírgyár­tás helyett. Ellenben az előbbiekre fordított energiát hasznosabbra hagyják. A megyebizottság tagjai az üze­mi szakszervezeti testületekkel találkoznak majd, és nem is havonta, ennél is gyakrabban, ha a munkájuk úgy kívánja. Egymás gondjáról, bajáról, a tapasztala­tokról a megyebizottság tagjait tudósítani ülések nél­kül is lehet. Meg arra is lesz mód, hogy tanácsot kér­jenek egymástól, hiszen a munkabizottságok megma­radnak, s egyébként is csak szándék kérdése, mert a távolság egyforma, hogy a tájékoztatások eljussanak a megyebizottságokhoz. Az új munkastílus persze sok egyebet is kíván. Például azt, hogy növekedjen a szakszervezeti tit­károk és egyéb tisztségviselők személyes felelőssége. Pontosabban, hogy vállalják a nagyobb felelősséget. Ugyanúgy megvan rá a hajlandóságuk, mint a megye­bizottságnak arra, hogy nagyobb nyilvánosságot sze­rezzen a szakszervezeti munkának. Hogy tudassa a tagsággal mikor, mit és miért cselekszenek. Az új stí­lus nyilván még formálódni fog. Biztató, hogy a job­bítás szándékában és a követendő útban egységesek az ÉDOSZ megyebizottság tagjai. F. J. Lada-kooperáció Több mint 60 millió forintos bankhitellel korszerű­síti a Lada gépkocsikhoz készített zárak és kilincsek gyártását az Elzett Művek. Az egy évtizedes kooperá­ció során a berendezések javarészt elhasználódtak, szerszámaik elkoptak. A szovjet partner is új igények­kel jelentkezett. Ezek kielégítésére pedig csak a tech­nika fejlesztésével vállalkozhat az Elzett Művek. Kor­szerűsítik a kooperációhoz szükséges gépparkot — első­sorban présöntő, műanyagfröccsöntő gépeket és csiszoló automatákat vásárolnak —, és az új műszaki követel­ményeknek megfelelő technológiát vezetnek be. A kor­szerűsítés az Elzett zár- és lakatgyára, valamint sátor­aljaújhelyi gyára mellett érinti a január elsejével ön­állósult írószergyárat is. 1982. április 1., csütörtök Korszerű présgépek Korszerűsítik a kemencék, hőkezelő berendezések belső falazatának kiépítéséhez szükséges tűzálló anyagok formázását, automatizálják azok rakodását, szállítását a Magnezitipari Művekben. Az idén három elavult présgé­pet nyugdíjaznak, helyettük egyetlen olyan nagy teljesít­ményű berendezést állítanak fel, amely nemcsak pótolja a régi gépek munkáját, de azoknál több, jobb minőségű terméket állít elő. Az új présgép tömörebb, alakhűbb és méretpontos termékeket sajtol. ­ Nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági gépek üzemanyag-fogyasztására az Agroszer Vállalat győri telephelyén. A szolgáltató üzemben az elmúlt napokban dízel-adagoló mű­helyt alakítottak ki, ahol különféle mezőgazdasági gépek adagolóit javítják és állítják be energiatakarékos üzemre. Gazdasági munkaközösségek Kisvállalkozás a GYÁÉV-nál Megyénk vezető építőipari vállalatánál tegnap ünnepé­lyesen aláírták az első két vállalati gazdasági munkakö­zösség alapító okiratait. A vállalat politikai és gazdasági vezetésének két hónappal ezelőtti kezdeményezése a dol­gozók széles körében kedvező fogadtatásra talált, s ezután már a jogászok, közgazdászok, termelésirányítók nekiláttak a nem könnyű szerződés fogalmazáshoz. A kölcsönös érdekek elve alapján bontakozott ki a gaz­dasági munkaközösségek körvonala, a cél és eszközrend­szer helyes megválasztása. Mert igaz, hogy ma már vaskos kódex tartalmazza az új vállalkozási formák jogszabályait, de a holt papírt élővé tenni, helyesen választani a lehető­ségek közül mégsem egyszerű. Ki nem taposott útba vá­gott bele két közösség Magyar Vilmos és Reisinger György vezetésével. A szakipari és az épületgépész vállalati mun­kaközösség harminc-harminc tagból áll, mind kiváló szak­ember. Mint Krankovits István vezérigazgató az aláírás al­kalmával elmondta, az újsze­rű vállalkozási forma növeli a hatékonyságot, erősíti a dolgozók és a vállalat közöt­ti kapcsolatokat, jobb lehető­séget ad a népgazdasági érdek érvényre jutására, az úgynevezett szűk kereszt­metszetű területeken. Bozso­­ki Ferenc, a városi pártbi­zottság osztályvezetője a me­gyei és városi pártszervek támogatásáról biztosítot­ta a vállalkozókat, majd Horváth István, a GyÁÉV párttitkára szólt a vállalati gazdasági munkaközösségek vállalaton belüli helyéről, szerepéről. Az ünnepélyes aláírás után a kisvállalkozások irányítói­val beszélgettünk terveikről. Magyar Vilmos és Reizinger György elmondta, hogy szá­mításaik szerint a munka­időn túl végzett munkáért a „szabadpiacon” kialakult át­lagjövedelmet kereshetik meg a munkaközösségi ta­gok. A képviselő vezetők ju­taléka a tiszta jövedelem öt százaléka, de nem haladhat­ja meg a közösségben legtöb­bet kereső fizikai munkás jö­vedelmét. A vállalkozás anyagi eredménye különben úgy képződik, hogy a GyÁÉV a szokásos szerződési áron el­vállalja mondjuk az MVG hatvanhétezres csarnokának festését, vagy a fővárosi 31. számú építőipari vállalat munkásszállójának felújítá­sát, s a munkaközösség tag­jai ezt kisipari árjegyzék szerint különleges alvállalko­zóként elvégzik. A számítá­sok szerint öt-hatezer forint jöhet össze egy hónapban az adók és egyéb kötelezettsé­gek levonása után a tagok­nak. A vállalati gazdasági mun­kaközösségek tevékenységét a GyÁÉV a külső megrende­lők felé szavatolja és az anyagot, gépet is biztosítja. A várható eredményekről dr. Pólyák Zoltán főosztály­­vezető így nyilatkozott: — A kisvállalkozások szélesítik a tevékenységi kört, mert első­sorban felújítási munkákkal bízzuk meg őket. Reális pia­ci igényeket teljesítenek vál­lalásaikkal, növelik a vállalat alkalmazkodóképességét. A dolgozók eredeti szakmájuk­ban dolgoznak, így pótjöve­delmükhöz a legkönnyebben jutnak hozzá. Választási le­hetőségük van a különmun­kák között, így a nagyválla­latot is orientálják, jobban érvényesül a differenciálás elve. H. S. Ételbemutató az Arrabonában Nutriacomb gombával Dr. Szajkó László professzor írja a többi között a nutria­­tenyésztésről: „A nutria fő terméke a szőrme, de méltó helyet érdemel meg az emberi táplálékok között a kiváló és értékes húsa is. Nálunk még nem nyert polgárjogot, még hat a megszokás és az idegenkedés, holott több konti­nensen és Európa néhány fejlett államában előszeretettel fogyasztják. S a kettős hasznosítás feltétlenül előnyös len­ne, a termelést sokkal gazdaságosabbá tehetné”. Hogy ko­rántsem akkora az idegenkedés a­ nutria­hústól, mint azt véltük, arra rácáfolt a tegnap délutáni bemutató, amire Győrött került sor az Arrabona Áruházban. A Kisállattenyésztő Szövet­kezeti Közös Vállalat és a vállalkozó szellemű áruház kóstolót rendezett nutria­­ételekből a nagyközönség számára. Mondhatnék, osz­tatlan sikerrel. Sütve és va­dasan gombával dúsítva kí­nálták, kóstoló volt nutria húslevesből, fasírozottból Rohamosan fogyott a füstölt áru, kolbász, szalámi, a tet­szetős hidegtálakról. Mivel növényevő állatról van szó, ízletes a húsa, a kevésbé ér­tékes takarmányból gazdasá­gosan állít elő az állat ki­válóan izmolt, jó pecsenye­­húst. Külön érdemes szólni a májáról, ennek volt a legna­gyobb sikere, nagyméretű, a fejlett kacsa májával vetek­szik ízben, színben. A népszerű kóstoló közben váltottunk szót Szőke Imré­vel, a Kisállattenyésztő Szö­vetkezet igazgatójával, aki mindenekelőtt dicsérte az áruház segítőkészségét, mint minden új termék népszerű­sítésére vállalkozót. (Nemrég a gabonaipari melléktermé­kekből volt itt ételbemutató.) A füstölt áruk készítéséhez a húsipari vállalat szakemberei adtak segítséget, a többi nut­­riaételhez begyűjtötte a szö­vetkezet a recepteket, amiket viszont igazán étvágygerjesz­tően az áruház dolgozói ké ■vitettek el. — Mi bíztatta a szövetke­zetet a bemutató megszerve­zésére? — A közeli években a szö­vetkezet már tizenöt-húsz­ezer nutria prémjét értékesí­ti, s adott a kérdés, mi lesz a hússal, ugyanis ennek a hasznosítása még megoldat­­lan, tekintettel arra, hogy a márriatenyésztés is újkeletű tevékenységnek számít a népszerűsége ellenére is. Ér­deklődik a MAVAD is a hús iránt, de biztos piacot szeret­nénk teremteni, s ehhez kel­lett a fogyasztó véleménye. Vagyis azzal szerettünk vol­na tisztában lenni, hogy mennyire erős az előítélet a nutriahús iránt. — Az első kísérlet azt hi­szem, kitűnően sikerült, nagy tetszéssel kóstolgatják a hét­nyolcféle ételt. — Örülünk neki, s így már biztosan tervezhetünk, még­pedig azt, hogy nyitunk egy vadhúst árusító boltot, ahol vásárolható lenne a többi kö­zött a nutriahús is.­­ Ennek a boltnak a lét­rehozása viszont már régi megyei igényt elégítene ki, és a nutriahús árusítása már engedélyezett. Ha sikerül rövidesen meg­oldani a húsértékesítés felté­teleit, akkor elmondhatjuk, hogy nem volt korai ez a be­mutató. Ugyanis tegnap már többen kérdezték az áruház­ban hol vásárolható nutria, mert például kolbászt szíve­sen készítenének belőle, vagy akár készen is megvásárol­nák. (gszm) KIÍAUPO­D

Next