Kisalföld, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
Üzem a városközpontban Megújulás fejlesztés nélkül Visszaszerezni a régi piacokat A Rábaközi Bútoripari Szövetkezet egy szanyi és egy csornai társulás összevonásával jött létre 1978-ban. A szanyi részlegben a tavaly befejeződött korszerűsítés nyomán már jó körülmények között folyhat a munka. A Csorna központjában lévő telephelyet azonban kinőtte a szövetkezet. Az épületek elavultak, a helyiségek bonyolult elrendezése miatt sok a fölösleges anyagmozgatás, teljes felújításra szorul a villamoshálózat is. Ezért szinte kapóra jött, hogy a részlegnek — városrendezési okok miatt — legkésőbb 1984 végéig új helyre kell költöznie. Az áttelepülés előreláthatólag 5—6 millió forintba kerül. A költségek nagy részét saját erőből fedezi a szövetkezet, de támogatást nyújt a KISZÖV is, a városi tanács pedig ingyenesen bocsátja rendelkezésükre az eddiginél ötszörre nagyobb területet, valamint egy mozgatható, vasvázas épületszerkezetet, amelynek értéke meghaladja az egymillió forintot. Hogy a berendezkedés minél kevesebbe kerüljön, a dolgozók társadalmi munkát vállaltak, a vezetőség pedig gondoskodik róla, hogy az áttelepülés egy hét alatt megtörténjen — termeléskiesés nélkül. Bár a költözködés költségeinek csupán elenyésző részét fordítják a fejlesztésre, az új környezet lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a gazdálkodáshoz. A szövetkezetben egyébként eddig is sokat tettek a hatékonyság növeléséért. Annál is inkább szükség volt erre, mivel a faanyagok árának emelkedése miatt jórészt kiszorultak azokról a magas nyereséget biztosító tőkés piacokról, amelyeken 1981 előtt termékeik kilencven százaléka vevőre talált. Idén sem túl rózsásak az exportkilátások: a régebbi 14 millió helyett csupán négymillió forintnyi áru vásárlására sikerült szerződtet kötni. Jelenleg tizenötféle termékük eladásáról folynak tárgyalások a nyugat-európai partnerekkel. A megdrágult alapanyagokból — a változatlanul gyenge minőség miatt — sok ment veszendőbe. Ezen úgy segítettek, hogy a méretre vágást végző dolgozó munkáját a megtakarított anyag értékével arányosan jutalmazták. Az ösztönzés eredményeképpen tíz százalékkal csökkent a hulladék mennyisége. A szerszámozottság javítása, a sablonok, célgépek alkalmazása tavaly 3—5 százalékos normaemelést tett lehetővé — anélkül, hogy a dolgozók keresete csökkent volna. A két utóbbi példa is bizonyítja: akadnak még tartalékok a mai körülmények között. Az új telephely pedig jócskán ki fogja bővíteni a fejlődési lehetőségek körét. Segítségével talán az elvesztett exportpiacok viszszahódítása is sikerülhet. Z. A. STÍLUS A jobbítás, a megújhodás szándékával gyűlt tanácskozásra tegnap Győrben az ÉDOSZ, azaz az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsága. A SZOT határozata alapján a mai gyakorlathoz jobban igazodó új munkamódszert, munkastílust fogadott el. Az új munkamódszer célja summázva: közelebb a tagsághoz, a szervezett dolgozókhoz, az emberekhez. S a követni kívánt módszer ehhez: tanácskozások helyett az üzemekben végezni az ezerféle érdekvédelmi teendőt. Vitában, egymás meggyőzésével nem kevés bizonytalankodás közepette formálódott ez a bizonyos munkastílus. Nagyon is érthető volt akár a bizonytalanság, de a szenvedélyes megnyilatkozás is. Hosszú-hosszú gyakorlaton kíván módosítani, ésszerűsíteni a SZOT. Az ÉDOSZ az elsők között élt a megújhodás szándékával. Megyebizottsága tavaly még havonta tanácskozott. Minden egyes ülésre jelentések halmaza készült. Ám hogyan lesz testületi élet ezután, ha évenként csupán háromszor találkoznak a megyebizottság tagjai? Mert a jövőben így lesz: rövid, lényegre törő, más szóval céltudatos elemzéseket készítenek a papírgyártás helyett. Ellenben az előbbiekre fordított energiát hasznosabbra hagyják. A megyebizottság tagjai az üzemi szakszervezeti testületekkel találkoznak majd, és nem is havonta, ennél is gyakrabban, ha a munkájuk úgy kívánja. Egymás gondjáról, bajáról, a tapasztalatokról a megyebizottság tagjait tudósítani ülések nélkül is lehet. Meg arra is lesz mód, hogy tanácsot kérjenek egymástól, hiszen a munkabizottságok megmaradnak, s egyébként is csak szándék kérdése, mert a távolság egyforma, hogy a tájékoztatások eljussanak a megyebizottságokhoz. Az új munkastílus persze sok egyebet is kíván. Például azt, hogy növekedjen a szakszervezeti titkárok és egyéb tisztségviselők személyes felelőssége. Pontosabban, hogy vállalják a nagyobb felelősséget. Ugyanúgy megvan rá a hajlandóságuk, mint a megyebizottságnak arra, hogy nagyobb nyilvánosságot szerezzen a szakszervezeti munkának. Hogy tudassa a tagsággal mikor, mit és miért cselekszenek. Az új stílus nyilván még formálódni fog. Biztató, hogy a jobbítás szándékában és a követendő útban egységesek az ÉDOSZ megyebizottság tagjai. F. J. Lada-kooperáció Több mint 60 millió forintos bankhitellel korszerűsíti a Lada gépkocsikhoz készített zárak és kilincsek gyártását az Elzett Művek. Az egy évtizedes kooperáció során a berendezések javarészt elhasználódtak, szerszámaik elkoptak. A szovjet partner is új igényekkel jelentkezett. Ezek kielégítésére pedig csak a technika fejlesztésével vállalkozhat az Elzett Művek. Korszerűsítik a kooperációhoz szükséges gépparkot — elsősorban présöntő, műanyagfröccsöntő gépeket és csiszoló automatákat vásárolnak —, és az új műszaki követelményeknek megfelelő technológiát vezetnek be. A korszerűsítés az Elzett zár- és lakatgyára, valamint sátoraljaújhelyi gyára mellett érinti a január elsejével önállósult írószergyárat is. 1982. április 1., csütörtök Korszerű présgépek Korszerűsítik a kemencék, hőkezelő berendezések belső falazatának kiépítéséhez szükséges tűzálló anyagok formázását, automatizálják azok rakodását, szállítását a Magnezitipari Művekben. Az idén három elavult présgépet nyugdíjaznak, helyettük egyetlen olyan nagy teljesítményű berendezést állítanak fel, amely nemcsak pótolja a régi gépek munkáját, de azoknál több, jobb minőségű terméket állít elő. Az új présgép tömörebb, alakhűbb és méretpontos termékeket sajtol. Nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági gépek üzemanyag-fogyasztására az Agroszer Vállalat győri telephelyén. A szolgáltató üzemben az elmúlt napokban dízel-adagoló műhelyt alakítottak ki, ahol különféle mezőgazdasági gépek adagolóit javítják és állítják be energiatakarékos üzemre. Gazdasági munkaközösségek Kisvállalkozás a GYÁÉV-nál Megyénk vezető építőipari vállalatánál tegnap ünnepélyesen aláírták az első két vállalati gazdasági munkaközösség alapító okiratait. A vállalat politikai és gazdasági vezetésének két hónappal ezelőtti kezdeményezése a dolgozók széles körében kedvező fogadtatásra talált, s ezután már a jogászok, közgazdászok, termelésirányítók nekiláttak a nem könnyű szerződés fogalmazáshoz. A kölcsönös érdekek elve alapján bontakozott ki a gazdasági munkaközösségek körvonala, a cél és eszközrendszer helyes megválasztása. Mert igaz, hogy ma már vaskos kódex tartalmazza az új vállalkozási formák jogszabályait, de a holt papírt élővé tenni, helyesen választani a lehetőségek közül mégsem egyszerű. Ki nem taposott útba vágott bele két közösség Magyar Vilmos és Reisinger György vezetésével. A szakipari és az épületgépész vállalati munkaközösség harminc-harminc tagból áll, mind kiváló szakember. Mint Krankovits István vezérigazgató az aláírás alkalmával elmondta, az újszerű vállalkozási forma növeli a hatékonyságot, erősíti a dolgozók és a vállalat közötti kapcsolatokat, jobb lehetőséget ad a népgazdasági érdek érvényre jutására, az úgynevezett szűk keresztmetszetű területeken. Bozsoki Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője a megyei és városi pártszervek támogatásáról biztosította a vállalkozókat, majd Horváth István, a GyÁÉV párttitkára szólt a vállalati gazdasági munkaközösségek vállalaton belüli helyéről, szerepéről. Az ünnepélyes aláírás után a kisvállalkozások irányítóival beszélgettünk terveikről. Magyar Vilmos és Reizinger György elmondta, hogy számításaik szerint a munkaidőn túl végzett munkáért a „szabadpiacon” kialakult átlagjövedelmet kereshetik meg a munkaközösségi tagok. A képviselő vezetők jutaléka a tiszta jövedelem öt százaléka, de nem haladhatja meg a közösségben legtöbbet kereső fizikai munkás jövedelmét. A vállalkozás anyagi eredménye különben úgy képződik, hogy a GyÁÉV a szokásos szerződési áron elvállalja mondjuk az MVG hatvanhétezres csarnokának festését, vagy a fővárosi 31. számú építőipari vállalat munkásszállójának felújítását, s a munkaközösség tagjai ezt kisipari árjegyzék szerint különleges alvállalkozóként elvégzik. A számítások szerint öt-hatezer forint jöhet össze egy hónapban az adók és egyéb kötelezettségek levonása után a tagoknak. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységét a GyÁÉV a külső megrendelők felé szavatolja és az anyagot, gépet is biztosítja. A várható eredményekről dr. Pólyák Zoltán főosztályvezető így nyilatkozott: — A kisvállalkozások szélesítik a tevékenységi kört, mert elsősorban felújítási munkákkal bízzuk meg őket. Reális piaci igényeket teljesítenek vállalásaikkal, növelik a vállalat alkalmazkodóképességét. A dolgozók eredeti szakmájukban dolgoznak, így pótjövedelmükhöz a legkönnyebben jutnak hozzá. Választási lehetőségük van a különmunkák között, így a nagyvállalatot is orientálják, jobban érvényesül a differenciálás elve. H. S. Ételbemutató az Arrabonában Nutriacomb gombával Dr. Szajkó László professzor írja a többi között a nutriatenyésztésről: „A nutria fő terméke a szőrme, de méltó helyet érdemel meg az emberi táplálékok között a kiváló és értékes húsa is. Nálunk még nem nyert polgárjogot, még hat a megszokás és az idegenkedés, holott több kontinensen és Európa néhány fejlett államában előszeretettel fogyasztják. S a kettős hasznosítás feltétlenül előnyös lenne, a termelést sokkal gazdaságosabbá tehetné”. Hogy korántsem akkora az idegenkedés a nutriahústól, mint azt véltük, arra rácáfolt a tegnap délutáni bemutató, amire Győrött került sor az Arrabona Áruházban. A Kisállattenyésztő Szövetkezeti Közös Vállalat és a vállalkozó szellemű áruház kóstolót rendezett nutriaételekből a nagyközönség számára. Mondhatnék, osztatlan sikerrel. Sütve és vadasan gombával dúsítva kínálták, kóstoló volt nutria húslevesből, fasírozottból Rohamosan fogyott a füstölt áru, kolbász, szalámi, a tetszetős hidegtálakról. Mivel növényevő állatról van szó, ízletes a húsa, a kevésbé értékes takarmányból gazdaságosan állít elő az állat kiválóan izmolt, jó pecsenyehúst. Külön érdemes szólni a májáról, ennek volt a legnagyobb sikere, nagyméretű, a fejlett kacsa májával vetekszik ízben, színben. A népszerű kóstoló közben váltottunk szót Szőke Imrével, a Kisállattenyésztő Szövetkezet igazgatójával, aki mindenekelőtt dicsérte az áruház segítőkészségét, mint minden új termék népszerűsítésére vállalkozót. (Nemrég a gabonaipari melléktermékekből volt itt ételbemutató.) A füstölt áruk készítéséhez a húsipari vállalat szakemberei adtak segítséget, a többi nutriaételhez begyűjtötte a szövetkezet a recepteket, amiket viszont igazán étvágygerjesztően az áruház dolgozói ké ■vitettek el. — Mi bíztatta a szövetkezetet a bemutató megszervezésére? — A közeli években a szövetkezet már tizenöt-húszezer nutria prémjét értékesíti, s adott a kérdés, mi lesz a hússal, ugyanis ennek a hasznosítása még megoldatlan, tekintettel arra, hogy a márriatenyésztés is újkeletű tevékenységnek számít a népszerűsége ellenére is. Érdeklődik a MAVAD is a hús iránt, de biztos piacot szeretnénk teremteni, s ehhez kellett a fogyasztó véleménye. Vagyis azzal szerettünk volna tisztában lenni, hogy mennyire erős az előítélet a nutriahús iránt. — Az első kísérlet azt hiszem, kitűnően sikerült, nagy tetszéssel kóstolgatják a hétnyolcféle ételt. — Örülünk neki, s így már biztosan tervezhetünk, mégpedig azt, hogy nyitunk egy vadhúst árusító boltot, ahol vásárolható lenne a többi között a nutriahús is. Ennek a boltnak a létrehozása viszont már régi megyei igényt elégítene ki, és a nutriahús árusítása már engedélyezett. Ha sikerül rövidesen megoldani a húsértékesítés feltételeit, akkor elmondhatjuk, hogy nem volt korai ez a bemutató. Ugyanis tegnap már többen kérdezték az áruházban hol vásárolható nutria, mert például kolbászt szívesen készítenének belőle, vagy akár készen is megvásárolnák. (gszm) KIÍAUPOD