Kisalföld, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
Közelebb a gyakorlathoz önálló pártalapszervezet a HUNGAROCAMION-nál Az 1. számú főúton, a Mosonmagyaróvár felé tartóknak a város szélén nagybetűs cégér hívja fel a figyelmüket: HUNGAROCAMION. A Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat mosonmagyaróvári kirendeltsége 11 éve létesült és az országban lévő tíz egység közül a legnagyobb. Nyugati-keleti kapuként emlegetik. A kirendeltség sokrétű tevékenységet végez. Egyebek között fogadja az export és import árut szállító vállalati járműveket. Vámkezeli az „importos” kocsik rakományát. Feladata továbbá, hogy visszfuvarról gondoskodjék, piackutatást végezzen, és javítsa a kisebb-nagyobb mértékben meghibásodott gépkocsikat. Az egy évtizede még három alkalmazottal dolgozó kirendeltség ma 50 embert (köztük nyolc nőt) foglalkoztat folyamatos műszakban. A kirendeltség dolgozói közül tizen párttagok, nagy részüket a mosonmagyaróvári II. lakókörzeti alapszervezet nevelte kommunistává. Tavaly nyáron vetette fel először valmelyik párttag, hogy jó lenne önálló alapszervezetet alakítani. — Éveken át a körzet II. pártalapszervezetéhez tartoztunk — mondja Nagy Károly, a jelenleg külföldön tartózkodó párttitkár helyettese. — Az elvtársak közül bárkit megkérdezhet, mind tanúsítja, hogy jószerint a tagdíjfizetésen kívül nem volt közös témánk a lakókörzettel. A körzetben a tagság többsége nyugdíjas, nálunk pedig a párttagok átlagos életkora 36 —38 év. Érdeklődési körünk eltér az idős emberekétől. Móré János lakókörzeti párttitkár ugyan rendszeresen látogat és patronál bennünket, eredményeinkről és terveinkről pedig kirendeltségünk vezetője többször ad tájékoztatást a taggyűlésnek. Valahogyan mégis „hontalanoknak” éreztük magukat. Ezenkívül vállalatunk pártbizottsága előtt sem volt ismeretes, hogy hányan vagyunk, hogyan és mint télik szervezeti életünk. — Egy éve kezdtünk „mozgolódni” — veszi át a szót Tranta Jenő kirendeltségvezető, a közösség első párttagja. Előtte alaposan megvitattuk, hogy miért lenne előnyös nekünk az önálló pártszervezet. Elsősorban saját feladatainkkal és gondjainkkal törődhetnénk. Nehogy bárki félreértse: rendkívül tiszteljük és becsüljük az idős elvtársakat. Csak hát az idősebbeket érdeklő taggyűlési témák nemigen keltették fel érdeklődésünket. Másrészt: folyamatos — három — műszakban dolgozunk, feladataink egyre szaporodnak, márpedig a tennivalók végrehajtásának segítése és ellenőrzése túlsúlyban a kirendeltség kommunistáira hárul. Ezenkívül úgy éreztük, hogy az utánpótlás neveléséről, dolgozóink politikai és szakmai ismereteinek gyarapításáról saját közösségünkben eredményesebben gondoskodhatnánk. A HUNGAROCAMION mosonmagyaróvári kirendeltsége kommunistáinak az önállósulásra való elgondolását a városi pártbizottság és a vállalati pártbizottság is támogatta. A néhány hónapos tapasztalat máris kedvezőnek mondható. — Önállóvá válásunk óta központunktól minden információt megkapunk. Taggyűlési témáink testhezállóak. Eddig értékeltük az alkatrészellátást, a raktári készleteket, a termelésbővítés lehetőségeit, a piackutatás formáit, a szocialista munkaverseny eredményeit. Számba vettük és néhányan pártmegbizatásként kapták az utánpótlással való foglalkozást. Szeptembertől alapfokú szemináriumot indítunk a pártonkívüleknek is. Három dolgozónk már elvégezte a marxista-leninista esti középiskolát, hárman pedig az esti középiskolában, illetve az ML Esti Egyetemen tanulnak. Szakmai vonalon jól állunk. Valamennyi munkavállalónknak megvan a munkaköréhez szükséges — sokuknak felsőfokú — végzettsége. Nyolc nőnk közül három irányító poszton tevékenykedik — tájékoztat Nagy Károly és Tranta Jenő. A tervek és elképzelések ismertetésébe Winkler Zoltán forgalmi érkeztető és Mike Imre forgalomirányító is bekapcsolódik. — Célunk változatlanul az, hogy a lakókörzeti alapszervezettel élő legyen a kapcsolatunk, így továbbra is tájékoztatjuk őket, hogy s mint élünk. Tapasztalatcseréket szorgalmazunk más üzemi alapszervezetekkel. Igen fontosnak tartjuk, hogy a gazdaságpolitikai feladatok eredményesebb végrehajtása, a hatékonyság növelése, a feladatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében az anyavállalat és kirendeltségünk között a koordinációs tevékenységet még szorosabbá fűzzük. Biztató jelként értékeljük, hogy a HUNGAROCAMION vállalati pártbizottsága által szervezett legutóbbi egyhetes továbbképzésen már párttitkárunk is részt vett. N. M. A vendéglátás igen , a kereskedelem nem... Kisebb létszámmal nagyobb forgalom A szerződéses üzemeltetés tapasztalatai Utaljunk azonnal a címre: országos és megyei számok bizonyítják, hogy a vendéglátóiparban jóval népszerűbb az új üzemeltetési formák körébe tartozó szerződéses üzemeltetés, mint a kereskedelemben. A jelenségnek számos oka van, sommásan mégis elsősorban az anyagi érdekeltségre kell hivatkozni. Vagyis : bár a vendéglátóipari egységeket „kiadó” vállalatok, szövetkezetek általában az induló átalánydíjba a korábbinál hetven (!) százalékkal nagyobb nyereséget kalkuláltak, mégis akadtak bőven vállalkozókra, ugyanakkor a kiskereskedelmi egységek meghirdetői a veszteséges üzletekért nemegyszer azonnali nyereséget kötöttek ki... Számolni mindenki tud, nem csoda hát, hogy ezért, na meg a srét szakma lehetőségei közötti lényeges különbségek miatt, megyénkben például élelmiszerüzlet még alig talált szerződéses gazdára, szemben egy-egy vendéglő, preseznináéért lezajlott tetemévi licitálásokkal. A nyír fivomaizetési formák elterjedésének persze csak első lépcsőfoka maga a vállalkozókedv (tisztelet az ismeretlent vállaló úttörőknek!), az egy-másfél éves működési tapasztalatok döntik el végül is, mennyire kap polgárjogit a lakossági ellátás javítását célzó kereskedelmi-vendéglátóipari formáció a mindennapok gyakorlatában. A megyei tanács kereskedelmi osztályának szakemberei kezdettől figyelik és tanulmányozzák a hónapról hónapra változó képet, s a minisztériumi irányelveknek megfelelően segítik (tanfolyamokkal, előadássorozatokkal, szaktanácsadással) a szerződéses üzemeltetésre vállalkozókat. Nem kivárniuk az olvasót a számok tömkelegével különösen terhelni, s még csak szakmai elemzésekbe sem bocsátkozni, de néhány, eddig már határozottan körvonalazott jelenség, a szakigazgatás megállapításai feltétlenül szélesebb körre tartoznak. Nos, ez év első negyedének végéigi megyénkben meghirdetett kereskedalmi gazdálkodó emlégnek (ez az összes kiadhatónak a 26,2 százaléka) az egyharmada kelt el. Az érdeklődés — mint már jeleztük — a vendéglátásban jobban megfelelt a várakozásnak, hiszen ott minden második meghirdetett egységre akadt vállalkozó, a bolti kiskereskedelemben viszont — mélyen a várakozás alatt — csak minden hatodikra. Hozzá kell még fűzni, hogy a március óta eltelt időszakról még nincsenek pontos adatok, de főleg az áfészek aktivizálódásának köszönhetően ma már jóval több a szerződéses üzemeltetésre átvett egység. A szakmai ellenőrzések, illetve tapasztalatok egyértelmű megállapítása, hogy az új formában üzemelő egységek túlnyomó többségében jelentősen javult a kiszolgálás kulturáliságn, jobb lett az árukínálat, több új szolgáltatást vezettek be (pl. diszkó, zenegép, játékautomata), raktárakat bővítettek teraszokat alakítottak, célszerűen módosították a nyitvatartási időt. Az intézkedések hatására jelentősen emelkedett a forgalom — azzal együtt, hogy az üzletvezetők általánosságban már az első üzemelési évre 15—20 százalékos forgalomnövekedést vállaltak, és ezt a tapasztalatok szerint többségében még tovább is növelték. Megyénkben tíz százalékkal csökkent a szerződés megkötése után az egységekben dolgozók létszáma. Ahol a létszámot az üzletvezető nem csökkentette, ott a hatékonyság a változatlan létszám melletti nagyobb forgalomból adódik. Általában mindenütt azonos, de inkább kisebb álló- és forgóeszközállománnyal érték el a forgalomnövekedést, és a megelőzőnél nagyobb figyelmet fordítanak az energia- és költségmegtakarításra. Szerződésbontásra eddig csak néhány esetben került sor, okai: az eltúlzott licitálás, a környéken lévő hasonló üzlet konkurrenciája, a várakozáson aluli lehetőség, a rossz üzletvezetés. A képhez még hozzátartozik, hogy a szerződéses egységeket kiadó vállalatok köz- I pontjaiban eddig az árufor- I galmi apparátus nem csök- kent. Ez egyelőre érthető, hiszen még a ,,régi” típusú üzletek vannak többségben, de a szerződéses egységek számának növekedésével párhuzamosan mindenhol elvárják az áruforgalmi irányító személyzet leépítését. A nagy vonalakban körvonalazott tapasztalatok szakmai értékelése továbbra is folyamatos, s a megyei tanács szakembereinek irányító, segítő tevékenysége a jó módszerek elterjesztését, a hibák megszüntetését szolgálják. (Csiszka) 1982. augusztus 1., vasárnap Naponta többezer adatot továbbítanak a győri Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központjából a SZÜV számítógépeihez. A korszerű berendezés lehetővé teszi a kereskedelmi vállalat részére a naprakész könyvelést. Vízszigetelő anyagok Az idén már mintegy 450 tonna korszerű vízszigetelő anyagot gyárt az öntödei Vállalat egy dán koncentrátumból. A szigetelőanyag — mely két változatban készül — új és régi épületeknél egyaránt alkalmazható. Az épületek falában fúrt lyukakba helyezik az injektáló habarcsot, ami aztán a falban lévő mésszel és nedvességgel vízzáró réteget alkot. A gyártmány minőségét a hazai szakembereken kívül a dán cég képviselői is rendszeresen ellenőrzik. A hazai eladások mellett a gyártók a termék exportjára is gondolnak, a kooperációs szerződés lehetővé teszi a harmadik piaci értékesítést is. Rugalmas gazdálkodással állják a versenyt Lendületben a tanácsi ipar A Győr-Sopron megyei Tanács ipari osztályának felügyelete alá tartozó vállalatok ritkán kerülnek a közfigyelem reflektorfényébe, hiszen az ott dolgozók összes száma sem éri el a kétezret és a termelésük értéke sem mérhető milliárdokkal. A róluk szóló hírek, olvasói észrevételek is legtöbbször az újságok hátsó oldalán találhatók néhány sorban. Csakhogy különös magyar szokás, hogy legtöbben az újságot hátulról kezdik olvasni széles e hazánkban. Érdektelenségről már csak azért sem lehet szó e kisvállalatokkal kapcsolatban, mert tevékenységi körük zöme szinte a megye minden lakosát érinti a lakásépítőktől a gázöngyújtó tulajdonosokig. E vállalatok munkája, dolgozóik lelkiismeretessége így nem annyira az életszínvonalat, hanem a mindennapi közérzetünket határozza meg. A Gépipari és Finommechanikai Vállalatnál szerelőre váró ébresztőóra hiányát nem lehet pénzben kifejezni, ha valaki elkésik saját esküvőjéről, miként a Vegyesipari Vállalatnál gyártott karácsonyfadísz sem forintosítható. A dolgok természeténél fogva azonban a vállalati gazdálkodás eredményessége, ha közvetetten is, de pontosan jelzi, hogyan feleltek meg e vállalatok kitűzött feladataiknak. A Génmnari és Finommechanikai Vállalat és a Műanyagfeldolgozó és Kefcanártó trallalát érezte meg legjobban a külpiac nem egyszer riasztó változásit. Az üzletkötések, megállapodások eltinzédig fűtömeg én bevétel kiesést jelentett számunkra az első félévben A GÉFI-nél tetézte a gondokat a létszámhiány. A rugalmas átcsoportosításokkal sikerült csak enyhíteni a termelési feszültségeket. Meglepő viszont a szolgáltatások menynyiségének csökkenése, mert a vállalat presztiskérdésnek tekinti a lakossági ellátást. A lapunkat is készítő Széchenyi Nyomda terveit jelentősen túlteljesítette, még ha az anyagárak növekedését nem is számítjuk. A Patyolat Vállalatról lakonikus rövidségű mondatot jegyeztünk fel: árbevétele a tervezett ütemben csökkent. A Beledi Cementárupiari Vállalat termékszerkezet váltása, a mozaiklap-készítés csökkenése, törvényszerű folyamat. Míg a nagy betongyárak enyhén szólva kedvezőtlen pozícióba kerültek, a belediek derekasan helyt álltak a piacon. A Vegyesipari Vállalat árbevétele nem éri el ugyan a tervezettet, nyeresége viszont harminc százalékkal nőtt. Bár a vállalatnál nem kedvező a noházemblémázás nagymértékű csökkenése, mint vásárlók, örülhetünk annak, hogy kevesebb ficscsos pohárral találkozunk az üzletek polcain. A tanácsi inar fejlesztései az első félévben igazodtak az általános gazdasági helyzethez, jobbára csak szinttartó beruházásokat hajtottak végre, összességben a rugalmas gazdálkodás, különösen a szigorű szabályozás ellenére elért nagy nyereség bizonyítja, hogy állták a versenyt az egyre nehezedő körülmények között is . Segít a háttérraktár A kereskedelmi felügyelőségek megvizsgálták a fővárosi peremkerületek és a vidéki, 1000 lakosnál kisebb települések fogyasztásicikk-ellátását, valamint azt, hogy összhangban van-e a termékek minősége az árakkal, kulturált-e a kiszolgálás. Tapasztalataik szerint — különösen a kis településeken sőt, a tanyavilágban is — a három évvel ezelőtti hasonló vizsgálat óta jelentősen javult a lakosság áruellátása, a kereskedelem kulturáltsága. Napi cikkekből az üzletek vezetői általában a helyi igényeknek megfelelően alakítják ki a választékot. Ebben nagy segítséget nyújt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok számos megyében úgynevezett háttérraktárakat létesítettek, amelyekből az árut kisebb távolságra kell szállítani. KIMIPOID — 3