Kisalföld, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

■ .ELMTI B­AJNOKSÁG”. Új vetélkedőm­űsort indít a Te­levízió. A januárban kezdődő sorozat első műsorát a TV 1-es stúdiójában rögzítették. c4 KUHtfOU) fég­­ egély szolg­álata E számunkban a gyermekgondozási segéllyel és a sorka­tonai szolgálattal kapcsolatban felmerült olvasói kérdések­re válaszolunk. GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY „Gyes 1980” jeligéjű levél­írónk határozott időre szóló munkaviszonya első gyerme­kének megszületését követő­en megszűnt. A gyermekgon­dozási segély tartama alatt megszületett második gyer­meke, akivel a gyermekgon­dozási segélyt jelenleg is igénybe veszi. Olvasónk arra akar tőlünk választ kapni, hogy az esetben, ha még a „gyes” lejárta előtt munkavi­szonyt létesítene, de utóbb valamilyen okból kénysze­rülne arra, hogy gy­ermek­­gondozás céljából a fizetés nélküli szabadságot ismétel­ten igénybe vegye, jár-e ré­szére újból a gyermekgondo­zási segély. A gyermekgondozási se­gélyről szóló jogszabály lehe­tővé teszi, hogy azok a nők is részesüljenek gyermekgondo­zási segélyben, akiknek mun­kaviszonya a terhességi­­gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási segély fo­lyósítása alatt megszűnik. A jogszabály biztosítja számuk­ra azt a jogot is, hogy ha a gyermekgondozási segély tar­tam­a alatt újból szülnek, — minden feltételtől függetle­nül — az utóbb született gyermekük után is kapnak gyermekgondozási segélyt. E jogosultságuk azonban mun­kaviszony létesítése esetén megszűnik. Gyermekgondo­zási segély részükre már nem jár az esetben, ha a gyer­mek gondozása céljából utóbb — a gyermek 3­­éves koráig — fizetés nélküli sza­badságot vennének igénybe. A jogszabály ugyanis pon­tosan meghatározza, hogy a gyermek gondozására igény­be vett fizetés nélküli sza­badság megszakításának mely eseteiben lehet folyósíta­ni a segélyt, ismételt fizetés nélküli szabadság igénybevé­tele esetén. Olvasónk eseté­ben a fizetés nélküli szabad­ság megszakításáról beszélni nem lehet, hiszen már mun­kaviszonya évekkel előbb megszűnt, és a munkaviszony létesítését követően kért fize­tés nélküli szabadságra ,,gyes”-t az előírt feltételek hiányában nem kaphat. SORKATONAI Sorkatonai szolgálatát tel­jesítő levélírónk bevonulása előtt egyedül gondoskodott a vele együttélő nyugdíjas édesanyja eltartásáról. Olva­sónk „Nyugdíjas” jeligével arra kér tőlünk választ, hogy családfenntartói kötelezettség címén kérheti-e a sorkatonai szolgálatának félbeszakítását, illetve édesanyjára tekintet­tel kérhet-e családi segélyt. Félbeszakítható a sorkato­nai szolgálata annak a had­kötelesnek, akinek a család­­fenntartói kötelezettsége a bevonulás után állott be vagy nyert megállapítást. A hadköteles családfenn­tartói kötelezettségét abban az esetben lehet megállapíta­ni, ha a hadköteles a vele közös háztartásban élő, be­teg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes­ági felmenő rokonát, (szülő­jét) kiskorú testvérét, felesé­gét vagy gyermekét egyedül tartja, erre kötelezhető más hozzátartozója nincs és bevo­nulása illetve a szolgálat tel­jesítése az eltartott hozzátar­tozó létfenntartását iyezteti. Levélírónk esetében a fel­sorolt feltételek hiányoznak, — ezért kérelmének alapja nincs. — Igaz ugyan, hogy SZOLGÁLAT édesanyja nyugdíjas, de sem egészségi állapotánál, sem koránál fogva nem szorul gondozásra. Levélírónknak több testvére is van, akik­nek a szülővel szemben köte­lezettsége ugyanúgy fennáll, mint olvasónknál. Családi segélyben kell ré­szesíteni a sorkatona mun­kaképtelen és eltartásra szo­ruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást meg­előzően saját keresetéből, jö­vedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett. E jogosult­ság szempontjából munka­­képtelennek kell tekinteni többek között azt a nő hozzá­tartozót, aki 55. életévét be­töltötte. További feltétel azonban az is, hogy a hozzá­tartozó eltartásra szoruljon. Eltartásra pedig az szorul, akinek a keresete, illetve bár­mely forrásból származó jöve­delme a jogszabályban megha­tározott összeget nem haladja meg. (Az előírt összeg olva­sónk esetében 1560.— Ft.) A családi segély megállapítása egyébként a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szak­­igazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Dr. Z. T. * — HUMPOID Mihez ért, kérem? Minden posztra hozzáértő embert! A statisztikai adatok szerint az irányító posztokon dolgozók között még ma is akadnak, akik hat vagy nyolc osztályú ál­talános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A számok ugyan nem szívderítőek, a jó­zanul mérlegelők mégis ezt mondják: a bi­zonyítvány még nem minden! S valóban az élet tanúsítja, hogy a szakmában két­­három évtizedet eltöltő szakember fejé­ben lehet annyi — olykor még több is —, mint diplomás munkahelyi vezetőjében. A több évtizedes szakmai gyakorlat, a hozzáértés, a példás magatartás és ügysze­retet, s nem utolsósorban a hiányzó isme­reteket önképzéssel pótlandó készség lát­tán vezetők és vezetettek egyaránt meg­hajtják a fejüket azok előtt, csak oklevelet ugyan nem tudnak felmutatni, de megsze­rezték az élet diplomáját Frank Ödönné győri édesanya gondolat­­ébresztő sorokat közölt velünk: „Kislá­nyom két éve érettségizett, azóta egy üze­mi konyhán felszolgáló. Nemrég új vezető „ került a konyhát is irányító osztály élére a vállalatnál. Az illetőt régóta ismerem, csak jót mondhatok róla. Eddig a háztartást ve­zette és a gyerekeit nevelte. Iskolai vég­zettsége nyolc általános, miután a gimná­ziumból az első év közepén kimaradt. Én egyszerű, iskolázatlan asszony vagyok, de furcsállom, hogy a felszolgáláshoz érettsé­gi kell, egy osztály irányítójának pedig elég a nyolc általános...” Mivel levélírónk közelebbit nem közölt a munkahelyről, állítása valódiságáról nem tudunk meggyőződni. Az észrevétel min­denesetre azt jelzi, hogy az emberek nem helyeslik a protekciós, érdemtelenül jutta­tott munkahelyeket. Nehezményezik, ha dolgozók ügyében és sorsa felett kevés ta­pasztalattal rendelkező, hiányos iskolai végzettségűek döntenek. Olyanok, akiknek csak annyi az érdemük, hogy jók az össze­köttetéseik. A példánkban említett, irányító posztra került asszonyka érdemeit, már érint, hogy szerető, gondos feleség, édesanya, háziasz­­szony — senki nem vonja kétségbe. De, hogy az ügyvitel irányítása milyen hozzá­értést és felelősséget kíván — legalább is egyelőre — kevés fogalma lehet A furcsa helyzetet észrevételező anya leveléből az is kiderül, hogy az asszonyka a hibás in­tézkedését kifogásoló, vergődését megmo­­solygó beosztottaira ferde szemmel néz. S miközben beosztottjait szakmai és politikai továbbképzésre ösztönzi, hiányos ismeretei és tájékozatlansága miatt egyre nagyobb ellenszenv veszi körül. A munkának egyik fajtája sem szégyen! A közvélemény azt helyesli, és ezt kívánja a társadalom érdeke is, ha mindenki ott dolgozik, amihez végzettsége és képzettsé­ge alapján ért. Az élet éppen elégszer iga­zolta: felbecsülhetetlen kár származhat ab­ból, ha valaki elfogad (netán felajánl) olyan munkakört amelyben tapasztalatlan­sága, hozzá nem értése folytán hibát hibá­ra halmoz. N. M. Szerkesztői üzenetek Ott Jánosné öttevényi, Polczer Henrik, Fráter Ág­nes soproni, Csiszár Bélá­­né beledi, Kormos Ferenc, Vékási Ernőné, Basilidesz Annamária, Torma Ottó, Gáncs Lászlóné győri, Vikár Tibor mosonmagyaróvári, Bné Horváth Anna héder­­vári olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kurucz György Jánosso­­morjai, Pattantyús Éva sop­roni, Dömötör Ádámné brennbergbányai, Csató Im­­réné, Virágh Balázs, Né­­methné Horn Júlia, Benkő Istvánné. Vízvári Attila győ­ri lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Czuppon Jánosné moson­magyaróvári levélírónkkal közöljük: a lakások elosztá­sáról és a lakásbérletről szó­ló rendelet módosítását a Magyar Közlöny 1682. ok­tóber 7-i. ill. számában ol­vashatja. Bukta Dénes soproni olva­sónknak üzenjük: a készen­léti jellegű munkakörökben (portás, éjjeliőr, kapus stb.) az általánosnál, azaz a heti 42 óránál hosszabb munka­idő is megállapítható. E kör­ben a munkaidőt a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) vagy a dol­gozóval kötött munkaszerző­désben kell meghatározni. Bné Horváth Eszter mo­sonmagyaróvári levélírónk figyelmét felhívjuk arra, hogy a szociális intézmé­nyekben elhelyezettek után gondozási díjat kell fizetni. Ha a gondozott a fizetésre nem képes, akkor a gondo­zási díjat — vagy a teljes gondozási díjból a gondo­zott által meg nem fizetett összeget — a gondozott tar­tásra köteles és képes házas­társa, illetőleg gyermeke vagy szülője köteles megfi­zetni. Csonka Győző fertődi olvasónk nem háríthatja át munkaadójára a honvédelmi hozzájárulás összegét. Kár nem érte a hozzájárulás fi­zetésével. Ugyanis, ha nem szenved üzemi balesetet, ak­kor vagy teljesítenie kellett volna a sorkatonai szolgála­tát, vagy fizetnie kellett vol­na a honvédelmi hozzájáru­lást. A honvédelmi hozzájá­rulásként fizetendő összeg — a jogszabály szerint — üze­mi baleset esetén sem igé­nyelhető kártérítés címén a munkáltatótól.­­ „Mit tegyek?” jeligés ol­vasónknak üzenjük: a tör­vény egyedül a kényelmet­lenséget nem méltányolja, de fontos érdekből enyhíti a ta­núskodási kötelezettséget. A tanúvallomást megtagadhat­ja az, aki a felek bármelyi­kének közeli hozzátartozója, így fia peres ügyében — mint édesanya — nem kö­teles tanúvallomást tenni. Sz. Erzsébet péri levél­írónk meggondolatlan lépé­sét mi nem tudjuk jóvá ten­ni. Ugyanis akinek a valuta­ellátásra való jogosultságát az IBUSZ a kérelmező által az útlevélkérőlapon közölt valótlan adatok alapján iga­zolta, attól az engedélyt a Magyar Nemzeti Bank visz­­szavonja. Egyúttal az igénylőt öt évre kizárja a valutaellá­tásból. Gondoskodás Beled nagyközség közös Ta­nácsa több mint 83 ezer fo­rint összegű segélyben része­sítette az irányítása alá tar­tozó településeken élő sok­gyermekes családokat és idős, kisjövedelmű, többnyire egyedülálló rászorultakat Beleden, Rá­bakec­öl­ben, Vá­sárosfalun, Edvén, Cirákon, Dénesfán és Vicán lakó nagy­­családosok és öregek támo­gatására most jóval több pénzt, fordított a tanács, mint az előző években. Cikkünk nyomán A gázlámpa A soproni Berzsenyi Dá­niel Gimnázium épületén lévő hangulatos, régi gáz­­lámpáról közöltünk fényké­pet november 13-i számunk­ban. A lámpát az iskola öreg­diákjai régi formájában és fényében helyreállították. A képaláírásban szóvá tettük, hogy a lámpa szomorúan né­zi a mellette álló, korszerű, de jellegtelen telefonfülkét. A Soproni Postaigazgató­ság felfigyelt a fényképpel illusztrált észrevételre. Vá- fényében...­ ­ ászában közölte, hogy a fül­két ez év tavaszán sze­relték fel, a gázlámpát vi­szont az iskola öregdiákjai a Berzsenyi évforduló alkalmá­ból — ősszel — állították helyre. A Postaigazgatóság a gázlámpa hangulatának meg­felelő stílusú telefonfülke be­szerzéséről, illetve egyedi gyártásáról intézkedett. A felújítást követően a fülkét kicserélik. Ez példás intéz­kedés ! ZENEKAR Rejtvényünkben a vízszin­tes 1. és 32., valamint a függőleges 6. és 8. sorok­ban a zenekarral kapcsola­tos szavakat rejtettünk el. Megfejtésül a négy szót kell beküldeni szerkesztő­ségünk címére január 13- ig, csütörtökig. A megfej­tésekre írjátok rá: hánya­dik osztályba jártok. A bo­rítékon vagy levelezőlapon tüntessétek föl. Gyermek­­rejtvény. Az ügyes megfejtők kö­zött szép ifjúsági könyve­ket sorsolunk ki. VÍZSZINTES. 6. Csaknem Aida. 7. I. K. H. 9. Horváth Mátyás. 10. Névutó. 12. A csacsi mondja (ék, hiány). 13. Za­mat. 14. Éneklő hang. 16. Fél gabona! 19. Túl ízesí­tett. 21. Igekötő. 22. Névelővel, álló víz. 24. Puha, fehér takaró. 23. A csontok szalagja. 26. Há­ziállat. 27. Ver ikerpárja. 29. Fél (!) nullák. 31. Feltételes kö­tőszó. FÜGGŐLEGES: 1. Autómárka. 2. Csaknem adat S. Labda, a hálóban. 4. Népiesen a könnyeit hullatja. 5. Vonatkozó névmás. 10. Határo­zott névelő. 11. Hamis. 13. Vég­telen Ibi­ 13. Kertet művel. 17. Rangjelzés. 18. Keresztül. 20. A csodálkozás jele. 22. Női név. 23. Gyorsan párolgó (ford.) 28. Ta­kács Kálmán. 30. Túró­k köze­pe. 31. Horváth Tibor. A megfejtés megkönnyítéséül közöljük, hogy hosszú és rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. A vízszintes 1. első vakbetűje: N, a vízszin­tes 32. második vakbetűje: WE, a függőleges 6. első vakbetű­­je: E, a függőleges 8. második vak­betűje: N. Olvasóink írják... A kocsik robognak A Gorkij utcában — a Rá­kóczi F. és Liszt F. u. közötti szakaszon — legalább fél éve nincs közvilágítás. A gyalo­gosok csak a páros számú házak melletti járdán közle­kedhetnek, mivel a másik oldalon építkeznek. A kes­keny és rossz állapotban lé­vő járdán csak egyesével le­het menni. Az utcában nagy a járműforgalom, szerencse, hogy komolyabb baleset még nem történt. Javasolom, hogy mihamarabb világítsák ki az utca említett szakaszát és legalább ideiglenesen ren­deljenek el sebességkorláto­zást. (Réti László, Győr, Rá­kóczi F. u. 6.) Látja, szomszéd? A győri Corvin u. 36. sz. házban lakunk, ahol a Ná­dor étterem büféje is üzemel A büfé késő este zár, gyak­ran még éjszaka sincs nyu­galmunk az ittas egyének hangoskodásától. Lépcsőhá­zunk naponta tele van össze­tört üvegekkel, poharaikkal. A fentieknél is kellemetle­nebb, hogy a büfé vendégei­nek egy része lakóházunk pincéjében, lépcsőházában, a ház körül végzi el természe­tes szükségletét. A körülmé­nyek elképesztőek. Sajnos, a szomszédunkban lévő Nádor étteremnél sem különb a a helyzet. Az áldatlan álla­poton nagyobb odafigyelés­sel bizonyára lehetne változ­tatni. (Kurcsics Ferencné és nyolc aláírás. Győr, Corvin u. 36.)­ ­Évek óta... A Fehérvári úton, a MÁV teherpályaudvara mellett hú­zódó gyalogjárdát jó ideje nem takarítják. Igaz, az út nincs a városközpontban, de azon naponta több ezer em­ber megy munkahelyére. Tél van, valószínű, hóra is szá­míthatunk. A tavalyi és az előző évek tapasztalata írat­ja velem a levelet. A MÁV ugyanis nem takaríthatta a járdát, így a dolgozók a 10— 30 centis hóban bukdácsolva jutottak el munkahelyükre. A köztisztaságra vonatkozó jogszabályok az intézmé­nyekre is vonatkoznak. (Sza­bó Jánosné, Győr, Rába text) 1983. január 3., hétfő

Next