Kisalföld, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
Ami a számok mögött van Teljesítmények és életkörülmények idejében jelez a statisztikai Cukor és növényolaj Szűkszavú, s a korábbinál kevesebb adattal alátámasztott jelentést tettünk közzé lapunkban február 19-én: a KSH Győr-Sopron megyei Igazgatóságának jelentését az elmúlt évről. Ami ennyiből is nyilvánvaló: megyénk gazdasága átlagos esztendőt hagyott maga mögött, ami a teljesítmények, jövedelmek alakulását illeti. (Kivételt csupán egy — nem személyi jellegű — jövedelem képez: a nyereség, amely a legtöbb helyen felülmúlta a várakozást.) A teljesítmények és az életkörülmények alakulásának összhangja tehát általánosságban lényegében megvalósult, s megegyezett az előre kiszámíthatóval. Természetesen eltérések bőven vannak. A könnyűipar termelése például visszaesett, mint ahogyan mindig ez történt, amiikor a válságjelek hatására csökkenni kezdett a vásárlóerő. Két-három évvel korábban az export visszaesését a könnyűipari vállalatok még tudták ellensúlyozni a hazai értékesítés növelésével, ez a csatorna azonban tavaly már jócskán eldugult: megyénkben csökkentette ruhavásárlásait a lakosság, pénzének ezt a hányadát is élelmiszerek és vegyes iparcikkek vásárlására költötte. *■ ♦ ♦ Érdemes utalni a mezőgazdaságra is, amelyhez kegyes volt az időjárás, főként emiatt kedvezőek voltak a terméseredmények. Erre épülve növelhette termelését az élelmiszeripar például a cukorgyártók, és a növényolajgyártók Más kérdés, hogy a külpiacokon a cukor ára is alacsony, meg a növényolajé is. De legalább eladható mindkettő. És kedvezően hat az importra is, hiszen 1981-ben 136 ezer tonna cukrot importáltunk, részint a hazai ellátás, biztosítására, részint meghatározott külkereskedelmi célokra. Növényolajipari takarmányból is számottevő az importunk: 1980-ban 620 ezer, tavaly 599 ezer tonnát vásároltunk külföldön Most, hogy a növényolajipar növelte termelését, növekedett a takarmány-melléktermék mennyisége is, tehát volt, van mód a külföldi vásárlások csökkentésére. Ily módon, bár nyers növényolajunk, napraforgóolajunk ára továbbra is alacsony, végeredményben érdemes növelni a termelést. Úgy tűnik, a valóság — és a közgazdasági szabályozórendszer — kellően szelektál a gazdasági teljesítmények alapján. Az ipari termelés lelassulásával párhuzamosan az ipari dolgozók keresete is lassúbb ütemben emelkedett, a mezőgazdasági termelés ugyanakkor jól jövedelmezett 1982-ben. Ez a már korábban is tapasztalható folyamat természetszerűen az ipari dolgozók mind nagyobb hányadát ösztönzi egyéb, úgynevezett keresetkiegészítő munkák keresésére. Kisebb részük végleg hátat fordít az iparnak (ez az egyik oka az ipari létszám több éve tartó csökkenésének) és „falura megy”. A községekben egyre-másra indulnak az ipari mellékvállalkozások. Egyre-másra kopogtatnak a vállalatoknál, munkát kérnek. Varrnak a Glovitának, csomagolnak a Keksz- és Ostyagyárnak, öntvényt csiszolnak a Mosonmagyaróvári Kémszerelvénygyárnak és még sorolhatnánk vég nélkül. Az emberek jelentős része többletmunka vállalásával igyekszik megteremteni az elképzeléséhez, szükségleteihez hiányzó vásárlóerőt. Mindez hatalmas energiákat szabadít föl, éppen ezért a politikai, gazdasági irányításnak nagy felelőssége van abban, hogy ezeket megfelelő irányba terelve okosan kamatoztassa. Mint utaltunk rá, nem minden vállalkozás felel meg a várakozásnak. Az elmúlt év végén nyilvántartott 102 megyei kiskereskedelmi szerződéses vállalkozás pozitív hatásait még nem lehet bizonyítani, sőt, helyenként megsokasodtak a panaszok. (Sopronban például pár helyen a szombati és hétfői húsellátás romlott a kockáztatni nem tudó vállalkozók miatt. Győrött magunk tapasztaltuk, hány szerződéses boltban nem fűtenek rendesen, így értelmezve — félre! — az önköltségcsökkentést.) Vendéglátó egységből, kocsmából 160 működött az év végén szerződéses rendszerben. A megyében ennek ellenére csökkent a vendéglátóipar forgalma. Sejtjük persze, hogy ez nem a szerződéses üzletekre jellemző elsősorban, csak hát éppen emiatt kezd aggasztóvá válni a nem szerződéses vendéglátó egységek sorsa. (Példaként említem Győr új városnegyedének szintén új, majdnem reprezentatív étteremeszpresszó együttesét. Első hónapi forgalma meghaladta a félmillió forintot, legutóbb alig 350 ezret számoltak öszsze a hónap végén.) A KSH jelentése is igazolja, hogy a közepesnél valamivel jobb átlagteljesítményekkel a közepesnél valamivel jobb életkörülményeket könyvelhetünk el. fi, MT. Ferde optika Vitám van a Televízió Híradóval. Pénteken riportot közöltek az első kiadásban — nézhették vagy három-négy millióan — januártól, az AEIT Tröszt megszűnésével önállósult Szolnoki Tanácsi Autójavító Vállalatról. Roncskocsikra közelít a kamera, totálkáros járművekre, s eközben sikolyokat vélünk hallani. Ezekben a kocsikban nyilvánvalóan emberek haltak, vagy halhattak meg. Ám most építő jellegű riport tanúi vagyunk. Az országban elsőként, lám csak alig két hónappal az önállósulás után a szolnokiakmáris kezdeményeztek, az Állami Biztosítótól megveszik a totálkáros járműveket. A szakmunkástanulók darabokra szedik azokat, eközben, micsoda nagyszerű dolog, gyakorolják a szakmát, ami használható a kocsikból, felhasználják a hiányzó alkatrészek pótlására — így a kommentátor. És lelkesedik tovább, milyen nagyszerű is az önállóság, hogy élnek vele a szolnokiak, mi minden rejlik a kezdeményezőkészségben ... Az ember eltöpreng, ez csakugyan nem semmiség. Két hónapja önállóak, és már eszükbe jutott... Csak az ne jutna az ember eszébe, hogy a győri XV-ös Autójavító, úgy mint az AFIT Tröszt Vállalata, tehát teljességgel önállótlanul már vagy jó öt éve megveszi az ÁB-tól a roncskocsikat. Pedig ezzel a ,,kezdeményezésével” már csak ötödik-hatodik volt az országban. Ugyanis Budapesten, ahonnan is sugározzák a Tv-Híradó adásait, tíz évnél régebben élnek ezzel a lehetőséggel, de Pécsen, Debrecenben, Szombathelyen és Szegeden is nagyon régóta, az évét se tudják, mióta. A szolnokiak lennének az elsők ebben a nagy felfedezésben? A csudát! De az részletkérdés, hogy sportnyelven fogalmazva, tíz évet rájuk vertek. Amiért valójában vitába szállok a kommentátorral: olyan kezdeményezést tulajdonított az önállóságnak, amihez a régi szervezeti forma, és az eddigi önállóság is elegendő volt. Csak hát ugyebár, bizonyítani kell, méghozzá mindenáron. Az önállóság csodára képes. Úgy gondolom, kár elsietni a véleményt. Hogy a totálkáros autókból kiszerelik a használható alkatrészeket, az jó dolog. Noha, ugye, az lenne valamennyiünk érdeke, ha ilyen forrásból egyetlen darab alkatrészhez sem juthatnánk, ha minél kevesebb roncsautót kellene szétszerelni. Hogy mit hozott az önállóság az autójavító itállalatoknál, melyik cég miként él vele, azt az autósok tudják majd megmondani. Sokkal inkább, mint ahogy a tévé kamerábra kénes tükrözni. Abból, amit a szervizekben tapasztalnak, és abból, amiből a változásra következtethetnek. Ha udvariasabbak lesznek a szerelők, olcsóbb és nem utolsósorban gyorsabb lesz a javítás — általában és az egyes szervizekben, akkor már most megkockáztatom, azt fogják mondani, hogy okos dolog volt önállósítani az autójavító vállalatokat. A bizonyításra azonban még várni kell. F. J. 1983. március 1., kedd Gabonatárolók épülnek Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tavalyinál mintegy 300-350 ezer tonnával több kukorica és búza elhelyezésére teremtik meg a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos beruházási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházásokhoz az állam támogatást ad, amit pályázatra nyerhetnek el az üzemek. ■ A Volán 19. számú Vállalat vasúti darabárus és szállítmányozási kirendeltsége évente 20 800 kis konténertjuttat el a megrendelőkhöz az ország területén. Új formák a közvetítésben A külpiac és a termelő ember A munkaerő-gazdálkodás pályakorrekciója Ha a munkaerőhelyzetről, kínálatról, keresletről, magyarán piacról esik szó, rendszerint e többértelmű minősítés következik: kiegyensúlyozott. Jobbat magam sem tudnék hirtelen kiötleni, bár a szó egyetlen jelentése sem fejezi ki a valós állapotokat, mert összemos, általánosít, sőt egy kicsit meg is nyugtat. Ugyanezt mutatják, sugallják az összefoglaló nagy számok is: lényeges változás tavaly sem történt és idén sem várható az adatokban. Csakhogy a munkaerő-gazdálkodás tárgya maga az egyes ember, csupán a számítógép áramköreiben adat! Létbiztonsága, munkája, jövője csak statisztikailag számszerűsíthető, és csak a gazdasági nyelvezetben piaci kategória. A felelősségteljes gondoskodás igénye egyre jobban jellemzi a teljes foglalkoztatás szakembereit, akik a számok mögött is pontosan látják, milyen kedvező és kedvezőtlen folyamatok zajlanak a munkaerőfronton. A világgazdaság és az ország helyzete közvetlenül és közvetve egyre jobban kihat például a győri munkaerő-gazdálkodásra is, annak ellenére, hogy nálunk „hagyományosan” a termék utazik és nem a termelője. De ez is változó jelenség, mert a megyeszékhelyen már annyi külföldi állampolgárságú dolgozót foglalkoztatnak, mint például a Gardénia Csipkefügyönyyvér, a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat a DOMUS és a BUDALAKK győri gyárénak létszáma összesen. Ugyanakkor győri dolgozók is munkálkodnak közeli és távoli országokban. E vendégmunkásság arányaiban mindkét oldalról csekély, de már tartósan létező jelenség. Ha már az új jelenségeknél tartunk, feltétlenül írnunk kell szintén külgazdasági okokra visszavezethető, elsősorban nyári termelési feszültségekről. Az anyagellátási zavarok több helyen kritikus helyzetet teremtettek. A vállalatok jól szervezett, összehangolt tevékenységével sikerült megelőzni, hogy ezen okból „létszámfelszabadítás ne következzen be”. Egyetlen kivétel akadt, az Elektromobil 1S7, de ott krónikus belső bajok is vezettek a kényszerű leépítésekhez. A vállalatok növekvő nyitottsága, amely bizonyos mértékű kényszert is takar, rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást feltételez, amely egyes rétegek, csoportok számára enyhén szólva nem kedvező. Gépjárművezetőkből már több éve „túlkínálat” van, ugyanakkor a szakképzetlen dolgozók iránt nagy a „túlkereslet”. Arról most felesleges meditálni, hogy ez strukturálisan minek nevezhető, lényeg maga a tény: más az elhelyezkedni kívánók szakképzettsége és más, akiket a vállalatok keresnek. A tanácsi és vállalati munkaerőgazdálkodási szakembereik ismerik a megoldás nyitját, de a „kulcs” még nincs a kezükben. Az első lépést mindenesetre megtették. Központi határozat alapján létrehozzák Győrött a munkavállalási tanácsadó szolgálatot. A városi tanács végrehajtó bizottsága a létrehozás indokaként így foglalt állást: Növekedett a nehezen elhelyezhetők, valamint a munkaviszonyban álló, úgynevezett érdeklődők száma aránya. Egyes szakmákban munkaterületen az iskolai végzettségnek megfelelő munkakörbe elhelyezés egyre nehezebbé vált. A prognózisok szerint az elhelyezkedő lehetőségek további beszűkülésére kell számítani. A termékstruktúra váltás szükségszerűségének növekedésével a gazdálkodással szemben támasztott szigorúbb követelmények alapján több lehetőséget kell nyújtani ahhoz hogy a vállalatoknál, intézményeknél hatékonyan tovább nem alkalmazható munkaerőt máshol foglalkoztassák. Kicsit bürokratikus hangzású, de világos állásfoglalás. A tanács idejében felismerte, hogy olyan új szolgáltatást kell létrehozni, amely várható változásokkal egyidőben gondoskodik a dolgozó emberekről. A szolgálat a hagyományos és bevált munkaerő-közvetítésen túl foglalkozik majd a dolgozók át- éstovábbképzésének megszervezésével, a munkáltatók közötti munkaerő-átcsoportostások előkészítésével és végrehajtásával, az alkalmi munkalehetőségek közvetítésével és végül megbízás estén toborzással. A szolga várhatóan március 21-én kezdi meg munkáját. Győrött Kodály Zoltán út 10—12 alatti helyiségében, illetékessé köre a város és a járás tanácsadó szolgálat vezetőivé Szalay Györgyöt nevezi ki. Horváth Sáné'’ „Vevők vagyunk"' Kiállítás — nemzetközi részvétellel Szűkül a hiánycikk lista A kereskedelem a termelés szervezésével is gondoskodik arról, hogy több új termék, keresett aprócikk jelenjék meg az üzletekben, szűküljön a hiánycikkek listája. A legfrissebb eredmények: megoldódott az iskolai kréta és zsírkréta, horgászcikkek, Partigrill, fejhallgató-alkatrész amatőr műszerdoboz, CB-rá-dió tápegység hazai gyártása. Több termelőszövetkezeti melléküzemág megkezdte a kilincsek, zárak, címkék, zsanérok gyártását, amelyhez hazai alumíniumfröccsöntő-gépet használnak. A termeltetők tanácsa a legutóbbi hetekben újabb kereskedelmi vállalatokat vont be a termelésszervezésbe. Az eddigi 13 tagvállalathoz csatlakozott a Bútorker, a Domus és az Ofotért. A legközelebbi ,,Vevők vagyunk” kiállítást Budapesten a Párizsi udvarban az Óra-Ékszer Vállalat és a KIOSZ közösen rendezi. A kereskedelem bemutatja, milyen ajándéktárgyak előállítására keres gyártót, a KIOSZ pedig ismerteti ajánlatait. Május 4-én nyílik az idei teljes körű „Vevők vagyunk” kiállítás, amelyen részt vesznek több szocialista ország kereskedelmi vállalatainak képviselői is. A termelésszervezést ilyen módon kívánják kiterjeszteni országhatárainkon túlra is, bemutatva a külföldi kereskedelmi vállalatok képviselőinek azokat a termékeket, amelyeket szívesen megvásárolna a magyar belkereskedelem, valamint azokat, amelyeket ellentételként szállítani tud. HV AlPdlD