Kisalföld, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Motor­ fő javító a Rába MVG-ben Ez is része a márkavédelemnek Túl a negyedmillión Néhány hétig próbaüzem Immár tizennégy évesek azok a nagy teljesítményű Rába MAN dízelmotorok, amelyek elsőként gördültek le a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 1969-ben átadott motorüzemé­­ből. Azóta negyedmillió motor hagyta el a gyárat, s a szá­mítások szerint ezek közül mintegy százezer hazai jármű­vekben működik. A nagy értékű motorok szakszerű karbantartása és így a főjavítása is mindenekelőtt az üzemeltető, tehát a Rába, ka­mionok, nagy teherkocsik gazdáinak kötelessége és érdeke. Ám közvetve a gyártók, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár számára is fontos, hogy minél tovább és minél megbízhatób­ban működjenek dízelmotorjai. A Rába valamikor maga vé­gezte motorjainak főjavítását, később azonban ezt a tevé­kenységet átengedte a Volánnak. A nagyvállalat nemrég úgy döntött, hogy ismét maga látja majd el ezt a feladatot. Az elhatározástól a megva­lósításig mindössze fél év telt el. Tegnapra elkészült a Rá­ba győri vasúti járműgyárá­ban a motor-főjavító üzem. A mintegy 1000 négyzetmé­ter alapterületű termelőhely valamikor már ellátta ezt a feladatot. Később hőkezelő, legutoljára pedig raktár volt. A gondos előkészítés és ter­vezés után most befejeződött az átalakítás és az üzem be­rendezéseinek összeszerelése.­­ A hozzánk beszállított motorokat mindenekelőtt alaposan lemossák, majd a berendezések szállítószalagra kerülnek, s az alkatrészeket fémtisztára mossák, zsírtala­nítják — mondja Szabó Pé­ter, a Rába motorgyárának műszaki vezetője. — Ezt kö­veti az alkatrészek minősíté­se. Azaz szakembereink meg­állapítják, az alkatrészek kö­zül melyek használhatók közvetlenül, melyeket kell felújítani, s melyeket kell el­dobnunk, mert alkalmatla­nok a felújításra. A minősí­tés után az alkatrészek rak­tárba kerülnek. Méghozzá oly módon, hogy ugyanabból a motorból kikerülő alkatré­szek ugyanabba a berende­zésbe kerüljenek vissza. Ter­mészetesen kiegészítve a cse­rére szoruló új alkatrészek­kel, s mindazokkal, amelye­ket fel kellett újítanunk. A főjavításra érkező moto­rokat sűrített levegővel mű­ködő szerszámokkal szerelik szét, összerakásukhoz pedig fős szerszámokat használ­nak. Nagy teljesítményű és rendkívül korszerű mosó, víztelenítő és koksztalanító berendezéseket állítottak üzembe. Előbbi munkákat különleges vegyszerekkel végzik majd, s gondoskodtak arról is, hogy az üzem meg­feleljen a legszigorúbb kör­nyezetvédelmi előírásoknak is. (A mosáshoz­ használt vegyszereket közömbösítik, s csak a környezetre ártalmat­lan anyagok kerülhetnek a csatornahálózatba.) A motor-főjavító üzem tervezését és kivitelezését egyaránt a Rába szakembe­rei végezték. A vállalat szer­ződést köt a Volánnal, vala­mint a Budapesti Közleke­dési Vállalattal, s ily módon kívánja garantálni az üzem egyenletes leterhelését. Az üzem elkészültével megnyug­tatónak látszik az idehaza működő, mintegy százezer, nagy értéket képviselő Rába motor fenntartása. Az MVG 1983-ban mintegy harminc­ezer dízelmotor-egyséret­avart. A Liest­ Intézet által kifejlesztett, új típusú dízel­motorok közül ötvenet gyárt a nagyvállalat. A most elké­szült főjavító próbaüzeme néhány hétig tart majd I F. J. Gyarapodik a patronálok tábora közgyűlést tartott a Mozgáskorlátozottak Egyesülete Örömmel konstatál­tam szerdán este azt az ember­­féltő igyekezetet, amelyről a Mozgáskorlátozottak Győr megyei városi Egyesületének közgyűlésén hallottam. A ta­gok, a vezetők, az albizott­ságok irányítói adtak számot arról, hogy mennyire kedve­zően változik a világ. A munkahelyeken és az utcán egyre több ember veszi ész­re azt, hogy mozgásában kor­látozott ember akar áthalad­ni az úttesten, szeretne fel­szállni az autóbuszra ... A legutóbbi közgyűlés óta eltelt idő bizonyítja: érdemes volt ..szövetkezni”, mert együtt könnyebb. Erről beszélt részletes, mindenre kiterjedő beszá­molójában az egyesület elnö­ke, dr. Ott Gyula. És erről beszélnek azok a körlevelek i­s, amelyek időről időre meg­keresik otthonaikban a moz­gásukban korlátozott sorstár­sakat, és hírül adják: mikor vásárolhatnak kevés jövedel­mükből olcsóbban, hova le­het menni kirándulni, milyen lehetőség van a nyári pihenő-'' idő eltöltésére, hol lehet megjavíttatni gyorsan a Hy­­comat gépkocsikat, mikor kaphat segélyt az egyesületi tag akinek anyagi helyzete olyan, hogy a közösség vagy az állam segítségére szorul. — Egyesületünk célja ket­tős — mondta dr. Ott Gyula. — Egyrészt a tagok érdekei­nek képviselete, másrészt az újabb tagok rehabilitációja. Ez utóbbi körültekintő, hu­mánus­ gondoskodást jelent, mert hiszen a váratlanul rokkanttá, mozgásában korlá­tozottá vált ember számára nem elegendő az, hogy az or­vos meggyógyítja, testében felépíti, életkiénessé teszi. Arra is n.o°v szüksége van.­­-i fie v 1 ,ól o V -P o.1 ión í jl ígh, TTV’o]ohV> Vn.eft.h­esQö'n gKKó] H veszélyes közönyből, fásult­ságból, amelybe a betegsége miatt került. Ezután arról szólt,­­ hogy a múlt év novemberében meg­tartott közgyűlésen a moz­­gáskorok­ozottakat patronáló mozgalom még szinte gyer­mekcipőben járt. E tekintet­ben is sokat változott a sors­társak helyzete. Ma már negyven egyéni és közösségi patronálót tart nyilván az egyesület, sőt jelenleg is több megállapodás van készülő­ben. — A nagylelkű segítséget valamennyien örömmel vet­tük — folytatta dr. Ott Gyu­la —, de valamennyiük ne­vét felsorolni hosszú lista lenne. Csupán néhány újabb segítőtárs patronálásáról szó­lok. Tagjaink pénztárcájukon érezhették a Kisalföld Fü­­szért nagyvonalú felajánlá­sát. Kockázati alapjából ugyanis 200 000 forintot jut­tatott tagjainknak az Élelmi­szer-kereskedelmi Vállalat boltjain keresztül. Nyolcszáz, egyenként 250 forintot érő vásárlási utalványt adott egyesületünknek. Ebből há­romszázat májusban és jú­niusban szétosztottunk. A még meglévő ötszázat szep­temberben gyermektegsaink­­nak, illetve novemberben felnőtt tagtársainknak oszt­juk szét. A Győri Ruházati Kereskedelmi Vállalat is se­gített: 400 utalványt adott, amely húsz százalékos vásár­lási kedvezményre jogosította a tagságot. Sokat segít egye­sületünk tagjainak a Győr megyei városi Tanács." a Ma­gyar Vöröskereszt megyei ve­zetősége, a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Taná­csa, a Mező Imre Úttörőház és a Kisfaludy Károly Me­gyei Könytár. Ez utóbbinak a dolgozói vállalták, hogy a mozgáskorlátozott tagtársa­ikat otthonaikban keresik fel és a könyvek cseréjét elvég­zik. Dr. Ott Gyula elnök végül köszönetet mondott a tagság­nak, a vezetőségnek, az albi­zottságoknak, a­kik társaikért buzgólkodnak, és mindazok­nak, akik a városban és a megyében a Mozgáskorláto­zottak Egyesületét, illetve annak tagjait bármiben segí­tették, támogatták, és majd támogatják ezután is. (Sindulár) Válogatós a piac MEGY AZ ÁRU VÁNDORÚTRA Nemcsak árakról és a nyitvatartás idejéről olvashat tá­jékoztatót a beledi gazda az áfész felvásárlóhely ajtaján.­­ Tudatják a termelővel, a mindig esedékes növényvédelmi­­ teendőket is. Mostanában éppen az uborka kártevőire hív­­j­­ák fel a figyelmet, s az ellene való védekezés módját, a­­ vásárolható vegyszereket is közli a híradás. Jó ötlet. Egyéb­­­­ként hajnali hat órakor már hozták az átvevőhöz a serté­­­­seket, összesen hatvanötöt. Papp Béla felvásárló előtte négy­­ órakor már megjárta a győri hűtőházat, a ribizlit hozták.­­ Visszatérve Beledre,­ Lakos Pál telepvezető már indult is­­ tovább, Budapestre vitt 30 mázsa mézet. " Most vannak és jönnek a nehéz napok. Hogy a méz­nél maradjunk, válogatós a piac. Egy hónapja is vitték a fővárosba a környék méz­termését, mert még Csapod­ról is ide hozzák a méhé­szek a gyűjtést. Összesen 109 kannával utaztak, abból 99 kannával visszahoztak. (Mik­roszkóppal vizsgálták a mé­zet, s ha kis virágport is találtak, már nem vették át első osztályúnak.) Vagyis ve­gyesmézként vásárolták vol­na meg, akácméz helyett, hát inkább visszahozták a ter­melőnek, döntse el ő, mi le­gyen vele. Kilenc község udvarainak termése gyűlik össze a be­­ledi felvásárló telepen cse­resznyétől a nyúlig. A cse­resznye se kellett az idén, végül is a fertődi konzerv­gyárral tudott megegyezni az áfész. Volt olyan termelő, aki kilónként tíz forintért is otthagyta a felvásárlóhe­lyen, csak megszabaduljon tőle, mert jóérzésű ember nem tudja elnézni, hogy a fán maradjon a termés. Ha­sonlóan gondot okozott és okoz néha most is a tojás. A szakcsoporttagoknak ga­rantált árat fizet az áfész, egy forint hatvan fillért to­jásonként, a szabadáras to­jásnak darabja egy forint. Bizony sok tojás állt itt az áfész raktárában, mire sike­rült megegyezni a zalabéri téesz tésztagyárával, odavi­szik most a tojást. Mit gon­dol, minderre az olvasó, aki két forintért is vásárol tojást és ugyancsak vásárolt volna tíz forintért cseresznyét?! (Minap olvastam jegyzetet arról egy országos képeslap­ban, hogy Pesten gondot okoz a tejellátás, ugyanak­kor állítólag tejből bőség van. Akkor hát hol a hiba? — kérdezte az újságíró. Va­lóban, hol?) A jövő héten már szedik az uborkát. Van, aki ezer ölön is termel, a többség négyszáz-hatszáz négyszögöl­re vetett. Több mint három­száz a szerződéskötők szá­ma. A felvásárlási árakat nézegeti idős Vámos József, a család az idén is ezer négyszögölről szüreteli az uborkát, tavaly ekkora terü­letről másfél vagonnal ad­tak el. Uborkaérés idején viszont nincs megállás. Borsót hozhatnak-e? — kérdezik néhányan. Borsó nem kell. (Vajon mi lesz ve­le?) Viszont a meggyet hol­nap hajnalban szedni lehet, hattól kilencig veszik meg. Lement már a ribizli, nagy­jából a málna is, négyféle málnaár volt, minőség sze­rint, természetesen a szer­ződött kapta a legmagasabb árat. Ősszel a babot, a diót hoz­zák a gazdák, a felvásárlók összegyűjtik Dénesfán, Cirá­­kon, Gyórón, Mihályiban, Kisfaludon, Vicán, Edvén, Vásárosfaluban és ideszállít­ják Beledre, innét utazik to­vább. .. — s lesz egyre drá­gább — novemberben, sőt januárban is érkezik még dióbél, aztán egy-két hónap­ra elcsendesedik a telep A föld pedig minden évben megteszi a magáét .. G. Szabó­na Város a városban A moszkvai világkereskedelmi központ Város a városban ez, a Moszkva folyó partján, a szovjet főváros Krasznaja Presznya kerületében emel­kedő épületcsoport. A moszk­vai nemzetközi kereskedelmi központ alig három évvel ez­előtt kezdte meg működését, s ma már a szovjet külkeres­kedelem, a világ országaival való kapcsolattartás egyik legfontosabb intézménye. A Szovjetunió és a tőkés világ gazdasági kapcsolatai­nak fejlődése a hetvenes években felgyorsult, s ez — valamint a továbbfejlesztés igénye — szükségessé tette a központ létrehozását. E gon­dolat megszületésében, majd megvalósításában számottevő szerepe volt Armand Ham­mernek, az Occidental Pet­roleum Corporation amerikai társaság elnökének, a Szov­jetunióban az évtizedes kap­csolatok miatt kivételesen nagy tekintélynek örvendő üzletembernek. Nem utolsó­sorban az ő közreműködése nyomán­ épült fel a moszkvai kereskedelmi központ a világ sok országában működő vi­lágkereskedelmi központok mintájára, s tölti be azokéhoz hasonló funkciót. Az épületegyüttes ma mindazt biztosítja az állan­dóan Moszkvában dolgozó, vagy csak egy-egy üzletkö­tésre odalátogató külföldi" gazdasági szakemberek szá­mára, amire eredményes munkájukhoz szükségük le­het. Huszonkét emeletes épü­letben kaptak helyet a kül­földi vállalatok moszkvai képviseletei által bérbevehe­tő irodák. Kihasználtságuk ma még nem száz százalékos, de hónapról hónapra több cég költözik be a város különbö­ző pontjairól a korszerű iro­daházba, amely nagyobb bér­leti díjért ugyan, de összeha­sonlíthatatlanul jobb munka­­feltételeket biztosít számukra, mint a Moszkva más részein lévő irodák. Jelenleg 14 or­szág 52 cégének képviselete működik itt. Vannak közöt­tük olaszok, amerikaiak, své­dek, svájciak, spanyolok, brazilok. A világkereskede­lemről naprakész adatokat, a különböző országokban be­jegyzett licencekről, szabvá­nyokról, szabadalmakról pon­tos tájékoztatást kaphatnak a számítógépes információs központtól. A korszerű irodák mellett külön tárgyalótermek is ren­delkezésre állnak az itt dol­gozóknak. S hogy a hosszabb időt Moszkvában töltő üzlet­embernek ne kelljen esetleg a város máski végéről mun­kahelyére utaznia, önálló lakosztályokból álló szálloda csatlakozik az irodaházhoz. Az irodaépület alsó eme­leteit elfoglaló konferencia­­központban mindig pezsgő élet fogadja a látogatót. Két­ezer személyes előadótermé­ben és többi helyiségében három év alatt mintegy 250 fontos nemzetközi tanácsko­zást rendeztek. 1981-ben itt tartotta kongresszusát a vi­lágkereskedelmi központok szövetsége, ülésezett az ame­rikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács, az angol —szovjet és a francia—szov­jet kereskedelmi kamara. Az üzleti találkozón kívül itt rendezték a kardiológiai vi­lágkongresszust, a világ egy­házainak nemzetközi békeér­tekezletét, s június végén itt tartották az európai reuma­­tológusok X. nemzetközi ta­nácskozását. A nemzetközi kereskedelmi központhoz csatlakozó szállo­da ma a legelegánsabbnak számít Moszkvába. A Hyatt­­lánc többi tagjának mintájá­ra kialakított átriumos épü­letben három étterem, orosz, japán és európai ízeket kí­náló konyhájának különle­­gességeiből válogathatnak a vendégek. Az éttermek, a hajnalig nyitvatartó, s ha­vonta változó varietéműsor­ral szolgáló bár hetek alatt kedvelt szórakozóhellyé vált Moszkvában. Aki csak rövid időre, mondjuk egy ital elfo­gyasztására tér be, az külön­böző drink-bárok között vá­logathat. Amikor pedig a belső udvar fái és szökőkút­­jai között magasodó torony tetején levő rézkakas kuko­rékolása reggel nyolc órát je­lez, a vendégek igénybe ve­hetik az uszodából, kondicio­nálótermekből, soláriumból, szaunából álló sportközpon­tot. Kifflbtöl, 1983. július 1., péntek3

Next