Kisalföld, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
is Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) Amegyei, a városi, a városi-járási és a járási párttestületek, az üzemi pártszervek és -szervezetek döntő többsége saját tapasztalataikra alapozva alakították ki a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásából adódó feladataikat. Hatékony a politikai munka Politikailag támogatták a kezdeményezőket, a szükséges kockázatot vállalókat. Mindezek azt jelzik, hogy pártszerveink ésszervezeteink döntő többsége felelősségét átérezve egyre nagyobb önállósággal és öntevékenységgel dolgozik, öszszességében megállapítható, hogy az év előkészítésében és eddigi időszakában végzett politikai munka a megye gazdasága működésének és fejlődésének helyi feltételeit javította. Mind a politikai munka, mind pedig az egyes akciók elősegítették társadalmi mértékben a szemléleti és cselekvési egység erősödését. Elősegítette a közös gondolkodást, a közös munkát. A jövő évi feladatokra való felkészülésről szólva Szabó Mihály hangsúlyozta: az idei tervek teljesítésével, teremthetünk csak jó alapokat az 1984. évi munkához. A cél változatlan, az ország egyensúlyi helyzetének megteremtése, amihez a megye a tőkés export további fokozása, a gazdasági növekedés és a munka minőségi elemeinek további javítása az eszköz. A szóbeli beszámolót hozzászólás követte. Dr. Lakatos László, a Győr városi Pártbizottság első titkára a gazdaságpolitikai munka tervezéséről és a vállalati kooperációról fejtette ki véleményét. Nagyon fontos, hogy a vállalatok alapos, egyeztetett tervet készítsenek, s legalább ennyire, hogy rugalmasak legyenek annak megvalósításában. Menet közben alkalmazkodjanak a változó igényekhez. A megyeszékhely vállalatainak együttműködéséről sok jó, gyümölcsöző példát lehet említeni, ám a monopolhelyzetben lévő országos nagyvállalatok változatlanul nem minden esetben tartják meg szállítási kötelezettségeiket. Kiss Sándor, a GYAÉV főművezetője, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat idei munkájéról adott áttekintést. A több mint hatezer dolgozót foglalkoztató vállalat sikeres első félévet zárt, s már most bizonyosnak látszik, hogy 1984-ben sem lesznek munkaellátási gondjaik. Háry Béla a jövő évi felkészülésről szólva hangsúlyozta: be kell rendezkednünk arra, hogy 1934. az idei esztendőnél is nehezebb lesz. Minden jel arra mutat, hogy nehézségeink csak fokozódni ■fognak. — Mi mindent megteszünk — mondta Háry Béla — az együttgondolkodás erősítésére. Meggyőződésünk ugyanis, hogy minden nehézséget könnyebb legyűrni az együtt gondolkodás és cselekvés készségével. A megyei pártbizottság első titkára szólt ugyanakkor arról is, hogy bár a megye gazdaságának első félévi termelése meghaladta az országos átlagot, mi sem értük el a tervtörvényben kitűzött célt. + + 4-A megyei pártbizottság ezt követően — érdemei elismerése mellett — felmentette Horváth Jánost a megyei pártvégrehajtó bizottsági tagsága és pártbizottsági titkári tisztsége alól. Felmentette továbbá Orbánné dr. Horváth Mártát a megyei pártbizottsági tagsága alól , mivel augsztus 29-én a Győr városi Pártbizottság titkárává választotta. A megyei pártbizottság kooptálta tagjai sorába Szakács Ferencet, a mosonmagyaróvári városi és járási pártbizottság volt első titkárát, és megválasztotta a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tagjának és a megyei pártbizottság titkárainak. A megyei pártbizottság kooptálta tagjai sorába Vadász Annát, a Hazafias Népfront megyei titkárát Szakács Ferenc életrajza Szakács Ferenc 1944-ben született Kapuváron. Már egész fiatalon kezdett el tevékenykedni az ifjúsági mozgalomban, 1966 óta dolgozik a mozgalmi apparátusban. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben előbb munkatársként, majd HarácsKISZ- titkárként végezte a rábízott feladatokat. 1970-ben megválasztották a KISZ Győr- Sopron megyei Bizottsága első titkárának, s ebben a funkcióban dolgozott 1977-ig, amikor megkezdte tanulmányait az MSZMP Politikai Főiskolájának nappali tagozatán. Ennek befejezése után 1960-ban a mosonmagyaróvári járási pártbizottság, majd egy év múlva a mosonmagyaróvári városijárási pártbizottság első titkárává választották. Szakács Ferenc felelősségzetes megbízatásai mellett állandóan képezte magát, egyebek között így szerzett pedagógusi diplomát. Eddigi munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Ülést tartott a mosonmagyaróvári városi-járási pártbizottság ülést tartott tegnap az MSZMP mosonmagyaróvári városi-járási Bizottsága. A testület tanácskozásában részt vett Háry Béla, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottság megtárgyalta: A város és járás területén élő értelmiség szövepe a várt politikájának végrehajtásában című, és az 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzések időarányos teljesítése valamint a jövő évre történő felkészülés című előterjesztéseket. Ezt követően személyi ügyekben döntöttek. A testület Szakács Ferencet — mivel a megyei pártbizottság titkárává választották — felmentette bizottsági, végrehajtó bizottsági tagsága és első titkári tisztsége alól. Ezután megválasztotta a mosonmagyaróvári városi-járási pártbizottság első titkárának Németh Károlyt, a pártbizottság titkárát. A testület kooptálta tagjai sorába, megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a pártbizottság titkárának Frank Pétert, a pártbizottság munkatársát. 993., szeptember 1., csütörtök Kihiöltkoosülés Új emlök a KISZÖV élén Tegnap délelőtt a győri KISZÖV-székházban összehívták az Ipari Szövetkezetek Győr-Sopron megyei Szövetségének küldöttgyűlését. Az ülésen részt vett Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára, Lendvai István, az OKISZ elnökhelyettese, Schmuck István a megyei tanács általános elnökhelyettese. A közgyűlés elfogadta Garai Károly, a MISZÖV-elnök kérelmét, hogy egészségi állapotára való tekintettel mentsék fel a szövetkezeti mozgalomban vállalt tisztségei alól és járuljanak hozzá korkedvezményes nyugdíjazásához. Ezután Lendvai István, az OKISZ elnökhelyettese átadta Garai Károlynak a több évtizedes munkássága elismeréseként az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát. A közgyűlés ezután egyhangúlag a KISZÖV elnökének megválasztotta Horváth Jánost, a megyei pártbizottság és a megyei tanács tagját. Volt rá egy milliójuk Ahol nő a búza, ott készül a kasza Megtartják a munkaerőt Lehet, hogy egyszer valóban sor kerül arra, hogy ott készül majd a kasza is, ahol a búza nő? Egyelőre csak a kaszának bizonyos alkatrészét gyártják készre a lóistálló mellett, nem messze a napraforgó és a kukoricatábláktól. De hogy ne hágjunk a dolgok elébe, a kónyi téesz egyik ügyes vállalkozásáról van szó, mégpedig arról, hogy a Soproni Öntöde által készített NDK kombájnokhoz és szecskázókhoz szükséges kaszaujjakat szerelik készre. Ez a munka a kaszaujjak egyengetéséből még éretrevágásából, ötös furat készítéséből és szegecseléséből áll. Hosszú lenne most elmondani, hogy valamikor ezeket Mosonmagyaróvárott öntötték, aztán valahol az Alföld egyik sarkában szerelték készre, úgy utaztak a kaszaujjak Budapestre. Népgazdasági haszon, hogy most lényegesen kevesebb utat tesznek meg ezek a fontos alkatrészek, a kónyi szövetkezet egyenesen Budapestre viszi az AGROTEK-nek. (Azt a mennyiséget is, ami majd újra visszakerül a megyébe, mint megyei szükséglet.) Szó van róla, hogy a szerencse forgandóságával a pengegyártást is átvehetné a szövetkezet. Az évi megrendelés a téesztől kétszáz-kétszázötven ezer kaszaulj, lenne mód ötszázezerre is, van műhelynek való hely, van munkaerő. A kónyi téesz markotabödögei üzemegységében a régi gépműhelyt újították fel, nem is akárhogyan. Kellemes munkahellyé alakult a régi műhely, dicséretesen szép lett a szociális helyiségek sora, a fürdő, az öltöző, az ebédlő. Hogy mindössze egymillió forint körül volt a költsége, az a szövetkezet sok ügyes mesterének köszönhető. Azoknak mindenek előtt, akik asztali fúrógépet, préseket készítettek, méretrevágót, szegecsnyomót és menetvágót, vagyis a műhely gépeinek nagy részét nem kellett megvásárolni. Köszönhető a szép műhely azoknak a szövetkezeti mestereknek, akik meszeltek, padlóztak, falaztak, villanyt szereltek ... Jelenleg tizenhatan dolgoznak itt, lányok, asszonyok, lehetőség lesz akár ötven személy foglalkoztatására is, hiszen alig kezdett még termelni az üzem. És amit ez hoz, azt nem is viszi el az aszály — hallom a nagyon is időszerű indokot, hiszen ugyancsak szikkadt napraforgó aratásába kezdtek tőlünk nem messze a kombájnosok. Ez a segédüzem biztos pénzt hoz a szövetkezetnek, meg az asszonyoknak is, nyugtázza Gombos István műhelyfőnök, meg Kovács Lajos nyugdíjas, aki a második műszak vezetője. Mert két műszakban termel a fiatal üzem. Gösi Jánosné nemrég a Lenszövőgyárba járt, mint mondja, itt most ugyananynyit keres, és itthon van. Tóth Ferencné 1966 óta a téeszben dolgozik. — Igazán kedvemre való munka ez, talán még a nap-, inkaszedésnél is jobb. Nem tudom összehasonlítani az ingázás nehézségeivel, mert én mindig a téeszben kerestem a kenyeret, ez viszont biztos kenyér. Vincze Józsefné bedolgozó volt a győri kesztűgyárba: — Itt most többet keresek, s nem kell utazgatni. A háztáji se látja kárát, hogy munkát vállaltam, mert ha délelőttös is vagyok, megfejtem a tehenet kora reggel, és hatkor már itt állok a gépnél. Arra, hogy nehéz volt-e megtanulni a méretrevágást, a furatkészítést, valamenynyien vallják: nem volt nehéz, hanem inkább szokatlan. Egyelőre tíz-tizenkét százalékos haszonnal számol a kónyi téesz, de még ennél is nagyobb nyereség, hogy az állandó foglalkoztatással sikerül megtartani a helyben lakó munkaerőt, amit adott alkalommal, sürgős mezőgazdasági csúcsmunkák idején is hasznosítani lehet. Aztán ennek az üzemnek a ter.ee mését valóban nem fenyegeti sem a belvíz, sem az aszály, de ha jön egyik vagy másik és rontja a szántók jó esélyét, kisegít majd a kisegítő üzem, ami végső soron a mezőgazdasági termeléshez szükséges szerszámot gyártja G. Szabó Elszállításra váró kaszaujjak a műhely ndvarán. A kónyi termelőszövetkezet olyan segédüzemet létesített, ahol a gazdaság tagjai mezőgazdasági gépekhez készítik az alkatrészeket. HilfthölD 3