Kisalföld, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
A szakmaközi bizottság tárgyalta Megújuló munkavédelem A napokban a győri SZMT-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Győr városi Szakmaközi Bizottsága. A testület meghallgatta Tóth Ervinnek, a városi tanács munkaügyi osztálya vezetőjének előterjesztését a tanácsi irányítás alá tartozó intézmények, vállalatok munkavédelmi helyzetéről. A beszámoló mindenekelőtt áttekintette a megyei tanács elnökének a munkavédelemre vonatkozó, négy évvel ezelőtti utasításainak végrehajtását, a munkavédelmi kormányrendeletből adódó feladatokat. A különböző szintű jogszabályok szerint új szervezeti rend szerint felügyelik a munkavédelmet, s ebben a tanácsoknak a korábbi időszakhoz viszonyítva megnövekedett a felelősségük, így a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok, intézmények munkavédelmi tevékenységét a szakigazgatási szervek, osztályok ellenőrzik. Több száz közintézményben, hivatalban dolgozó vezető és munkavédelmi megbízott köteles vizsgát tenni, hogy új feladatuknak maradéktalanul megfeleljenek. Új munkavédelmi szabályzatok is készültek, sőt a művelődési ágazatban munkavédelmi szakfelügyelőt is kineveztek a tevékenység segítésére. A műszaki ellátó szolgálat tagjai egyszersmind munkavédelmi szempontból is ellenőrzik a műszaki berendezéseket, és a felújítások, új beruházások során , is érvényesítik a szigorú giüálisrdelmi szabályokat.A Rába- szóló részletesen foglalkozott a tanácsi vállalatok, intézmények munkavédelmi helyzetével is. Megállapították, hogy a Győri Hőszolgáltató Vállalatnál a jellemző üzemi baleseti okok elsősorban az anyagmozgatás szabályainak és a szerelési technológia előírásainak megszegésére vezethetők vissza. Ennek megfelelően a megelőzés érdekében a munkahelyi ellenőrzések megszigorításával és a mért következetesebb felelősségrevonás alkalmazásával intézkedtek a mulasztások csökkentésére. A vállalat közvetlenül munkavédelemre 1 millió kétszázezer forintot költött, más biztonságtechnikára több mint hétmillió forintot ruházott be. A munkavédelem, színvonala — a balesetek és a kiesett munkanapok száma alapján — a vállalatnál is Tavaly összesen 12 balesetük volt, míg idén az első nyolc hónapban mindössze néev. A Dőri Ingatlankezelő Vállalatnál a baleseti számok emelkednek, de arányuk így is rendkívül alacsony, a szakmai átlaghoz viszonyítva. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy lelkiismereti kérdésként foglalkoznak a munkásvédelemmel. A győri Városgazdálkodási Vállalat vezetői és dolgozói nincsenek könnyű helyzetben, bizony ava koriak a munkavédelmi szabálysértések. A vitában külön részletesen elemezték az elmúlt években győri tanácsi vállalatoknál történt, vagy a vállalatitevékenységgel összefüggő halálos baleseteket. Meglehetősen furcsa helyzet alakult ki a tájékoztató során, ugyanis mind a Hőszolgáltató Vállalat, mind a Városgazdálkodási Vállalat vétlenségét bizonyítandó adatokat közölt előzőleg a tanácskozáson résztvevő szakemberekkel, ugyanakkor az SZMT munkavédelmi főfelügyelője mindkét esetben bizonyítottnak látta azt, hogy nemcsak az áldozatok voltak a felelősök. Igaz, ők a saját védelmükben már nem érvelhetnek, míg erős csoportérdekek fűződnek a vállalatok vétlenségéhez... Ugyanezt igazolták a vita résztvevői a munkahelyi alkoholizmussal kapcsolatban is. H. S. Rég a király Menyecskével álmodtam az éjszaka, szerencsénk lesz, súgom Szabó Gézának, de csak mosolyog rajta. Rendezi a padon a pokrócot, mondja, mire kell figyelni. Boldog vagyok tíz méter magasban, a lesen, ahol a valóság és a mese keveredik, mert bizony az utóbbira is időt szánhatunk, leselkedők, rejtőzködők, lelkesedők. A legkisebb zajra odafülelünk, hogy mindent hallhassunk, a fiatal, az öreg hímeket, hogy találkozzunk az angyalszemű bikával a középdombi királyságban, ahová Tényőről gyalogoltunk fel, az Ötházakrál fordultunk el, a lesz az öregek Hórihorgasra keresztelték — erdei álon van, fakitermelés nincs, benőtte a fű az utat, homokot fújt rá a szél, sűrű erre az aljnövényzet. Távol vagyunk a mindennapi, emberi dolgoktól, hamarosan a hang játszik főszerepet, remélem, igazi lesz az idei vadászünnep, a bőgés elkezdődik megint, elvonja a figyelmet attól, hogy viszked a lábam a gumicsizmában, hogy szúr a szemem. Ellenőrizhető a sózó, a dagonya, a föld agyagos, fogja a vizet, dagonyáznak a pocsolyában a disznók, a szarvasok, belefekszenek a gödörbe, nem érdekes a fogaik állapota, hűtik magukat, védekeznek a kullancsok ellen, sárosat, szépek. Ha van igazság a földön, ez a történet nem itt ér véget. Puska nincs velünk, a csehszlovák gyártmányú bock-büchs golyós és sörétes vadászfegyver nem kell ide, külföldieké a terep, hat gímszarvast és egy dambikát lőnek ki, aki csak a bőgőkürtöt cipeltük föl (a szarvas behívására szolgál), aztán egy fényképezőgépet, egy kézitávcsövet. A kürtöt akkor lehet használni, ha bőg a bika. Majd igyekszünk behívni, párviadalra.. Tornyosulnak a fák. Szabó Gézával (ötvenöt éves lesz október végén, sovány ember) a Sokoróaljai Vadásztársaság elnökével királyi vadra várok, a hullámpalával fedett lesen • aggódva: jön-e a fenséges állat? Eltart az üldögélésünk este tíz óráig, az ördögbe, az előbb semmi nem volt az út szélén, most őzsuta látszik két gidával, ezek a nákosztós őzek, ide csípnek, oda csípnek, mennek, vonulnak, lehet a Rigácsokra, ott lucernatábla van. Most vaddisznó közelíti a dagonyát, egyes kan, annak véljük, ötéves lehet, hetven kiló. Szimatol, figyel, zsuposz, bele a vízbe, az agyagba, forgolódik, prüszköl, süti az ifjú, hold fénye. Néha szólunk csak halkan, aztán hirtelen felhangzik az első várt zene, talán háromszáz-négyszáz méterről. Hasonló a tehénbőgéshez, de erősebb, hosszabb, harciasabb, kihívóbb, viadal előtti. Dobogtatja a szívet, függetlenül attól, lőhetjük, nem lőhetünk, látjuk, nem láttuk. Tanakodunk: „Behívtuk? Ne?” Mondja az elnök, próbálunk meg. Ha teheneket kísér, nem valószínű, hogy bejön. Ha egyedül van, ha mellékbika, ha kereső, akkor talán. Dagad az arcom, visszaválaszol a kürtre a bika, közelebbről szól, de a sűrűt nem hagyja el. Veri az ágakat az agancsával, csataordítás télét hallat, nagy az izgalom, sikerül-e lőtávolba behívni. A képzelet felkel: megjelenik a bika, lövünk öt-tíz centivel a lapockája felé. Jaj, csak jönne egy tizenhatos, egy tizennégyes! Ausztriában az első bikát ravatalra teszik, beszállítják a faluba, akkor kezdődik az ünnep. Itt most, vasru odébb a Harangozában, a Rétinkhav, a Sorosoknál, a Templomdomb közelében. Bőg a királyunk, ez nem az elvert bika hangja, nem tompa, szaggatott, nyugovóra nem tér, csak eltűnik hirtelen, úgy, ahogy jött, mintha a rengeteg nyelte volna el, de az erdőt járja, a fény és a kácos-tölgyes királyságot. Ballagunk le az erdész házhoz, főzünk egy forró teát, eltesszük magunkat másnapra, hanem ehhez a kiránduláshoz hozzátartozik néhány adat. Egy évben háromszázötven mázsa morzsolt, nyolcvan mázsa csöves kukorica, takarmányzéna, széna kerül az etetőkbe! A vadásztársaság területe 7380 hektár, a tagok két golyóra érett bikát és 13 selejtet lőhetnek ki. Jeflögélünk lefelé, ereszkedünk a völgybe egy cserkelő úton. Csak a király megmaradjon, mondom, mert biztosan az ő hangját hallottuk. Szabó Géza biztosan mosolyog a hátam mögött kezében ott a bőgőkürt, amit nemrég még fújtam. Arra toporzékolt, arra harsogott a király, arra rúgta patáival a gyöpöt. J. J. 1963. október 1., szombat Értékelemzési konferencia Az értékelemzésről rendezett tanácskozást a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénteken Budapesten, melyen mintegy 500 hazai vállalat több mint 6 ezer szakembere vett részt. A tanácskozást Hetényi István pénzügyminiszter nyitotta meg. Elmondotta, hogy a legfontosabb népgazdasági célokat — a külgazdasági egyensúly javítását, az életszínvonal megőrzését — csak akkor tudjuk elérni, ha a gazdaság hatékonysága folyamatosan javul. Éppen ezért lényeges, hogy a vállalati szakemberek és a népgazdaság irányításával foglalkozók egyaránt hasznosítsák az értékelemzés kínálta lehetőségeket. Az értékelemzés, mint igen kritikus vizsgálati tényező ugyanis lehetővé teszi, hogy segítségével a vezetők a technikai, műszaki fejlesztési szempontokat, illetve a gazdaságossági, költségcsökkentési követelményeket egyaránt figyelembe véve hozzák meg döntéseiket. A Pénzügyminisztérium a módszer elterjesztését különböző módon támogatja. Ennek egyik formája például az az értékelemzési anyagtakarékossági pályázat, melyre 30 hazai vállalat dolgozott ki javaslatot. A pályamunkák megvalósításával az elképzelések szerint mintegy 740 millió forintnak megfelelő energiát és más erőforrást, anyagot, élőmunkát takaríthatnak meg a gazdálkodók. Mindehhez csupán kisebb beruházásokra van szükség, amelyek összértéke 108 millió forint. Az értékelemzés felhasználásával felülvizsgálták például a MÁV hatvani csomópontjának hőellátását. A Jászberényi Hűtőgépgyár új, energiatakarékos fagyasztópultot fejlesztett ki, a Hajdúsági Iparműveknél pedig a fertóvíz tárolók konstrukcióját korszerűsítették. A konferencián beszámoltak arról, hogy hazánkban az értékelemzés alkalmazásával már számos egyedi sikert elértek a szakemberek, a módszer folyamatos, rendszeres és kiterjedt hasznosítása azonban még korántsem megoldott. Show üzleti és IPARI ÜZEMEINK BÁBOLNÁN Exportmegrendelések a Rekordnak Példásan megszervezett, mindenben a célszerűséget szem előtt tartó rendezés jellemzi ezúttal is a Bábolnai napok rendezvénysorozatát. Érthető, ha az esemény egyre több kiállítót vonz Győr- Sopron megye iparvállalatainak sorából is. Immár hagyományos kiállító például a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár. A műbőrtermékek hagyományos felhasználói, például a járműipar, az építőipar vagy a cipőipar mellett a vállalat piacpolitikájának az utóbbi években egyre jelentősebbszereprepályázik a mezőgazdaságban. E szándékát tükrözi az a vállalkozás is, amely a közelmúltban jött létre Mezőplast Gazdasági Társulás néven. Az idei Bábolnai napokon a műbőrgyár szakemberei két cégér (Graboplast, Mezőplast) fogadták az érdeklődőket. A mezőgazdaságnak szánt valamennyi termékét — mint például a műtrágya tárolására vagy állattartásra szolgáló jókora sátorépületeket — mér csak a területi adottságok miatt sem állíthatta ki a vállalat. Ezért inkább a termékei iránti figyelem felkeltésére, s információszolgáltatásra törekedett. S néhány újdonságról is beszámolhattak leendő Üzletfeleiknek a vállalat képviselői. Például arról a Lébánymiklóson üzembe helyezett vadonatúj, energiatakarékos vetőmagszárító berendezésről, amelyet egy dán céggel együttműködve épített a Graboplast. Valamennyi mezőgazdasági gyártmányát felvonultatta viszont Rábalpán a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A győri nagyvállalat — hasonlóan a Graboplasthoz — ugyancsak egyre erőteljesebb figyelmet szentel gyártmányfejlesztésében a mezőgazdasági termékeknek. A Rába által gyártott mezőgazdasági gépek sorát — mint ismeretes —, a 250 lóerős, amerikai licenc alapján gyártott erőgép nyitotta meg. E géptípus egyik legnagyobb felhasználója éppen a Bábolnai Kombinát lett. A traktor mellett immár több tucatnyi Rábaemblémás mezőgazdasági gépet láthattak az érdeklődők Bábolnán. Ugyancsak amerikai licenc alapján gyártott ekéket, tárcsákat, vetőgépeket. Köztük azokat a géptípusokat, amelyekkel a közelmúltban komoly sikert ért el a Rába: a Világbank által hirdetett versenytárgyaláson közel 14 millió dollár értékű berendezés szállítására kapott megbízást. Amennyiben az apróra szeletelt kukoricaszárral borított, perzsaszőnyegszerűen ruganyos és kényelmes utak mellett sorakozó kiállítási pavilonokat díjazták volna, bizton számíthatna a Rába az első helyezésre. Megjelenését, ízléses térkialakítását tekintve pavilonra méltó gyártmányaihoz. Igaz, mint Gyűrűs Csaba, a kiállítás propagandafőnöke hangsúlyozta, a Rába számára az esemény inkább a kapcsolatfelvétel és erősítés jegyében zajlik. A Rekord Győri Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat feltehetően ígéretes üzleteket alapozott meg a bábolnai „kukorica-shown”. Tóvizi Imre igazgató két táviratot mutat. Az Európa-hírű NSZK- beli Rabdtverk cég a Rekord által kifejlesztett talajfúróberendezés közös piaci forgalmazási jogát kérte a vállalattól A John Veer Világcég eddig csak a kontinensé® működő leányvállalatán keresztül volt a Rekord vásárlója, évi 15 ezres kardántezsdelése ugyancsak számottéve . John Deer most arról biztosította a magyar vállalatot, hogy annyira elégedett munkájával, kardánjainak minőségével, üzleti korrektségével, hogy gyártmányait, tengerentúli felhasználásra javasolja. Ahogy a Rekord a tavaszi Agromasexpóról, úgy Bábolnáról sem visz hazaágyetilen berendezést sem. Gépein ott lehetne az „elkelt’’ tátya. A nyugatnémeteknek is feltűnt talajfúróiból a Szovjetunió az idén ötszázat vásárolt. — Tavaly majdnem megkétszereztük tőkés kivitelünket — mondja Tóvizi Imre. — Az idén az 1382-es mintegy 5 millió dolláros kivitelt kívántuk stabilizálni, miközben felkészülünk a jövő évi további exportnövelésre. — Így tervezte a Rekord A középvállalatnak számító, mezőgazdasági részegységeket, gyártó üzem erőfeszítéseire nem lehetett nem odafigyelnie ötmillió dolláros kivitel elhanyagolható tőkés import mellett, szép teljesítmény. A vállalat 1981-től önállóan exportálhat, részlegesen már most is élhet vele. Fejlesztései törekvését 30 milliós forrással támogatta a bank. Ezzel megkétszerezhetné kardántermelését. Jövőre nem kevesebb, mint 40 százalékos tőkés exportbővítésre lenne, lehetősége. Hitelét már megnyitották, devizát azonban nem kapott a kiválasztott két berendezés megvásárlásához. (Egy nyugatnémet transzfersor, és egy angol ütegelő automata.) Így aztán csupán kamatát érzi a támogatásnak. (Négy -s fél millió forint lesz az idén.) Kapacitását azonban nem tudta bővíteni. — Tíz éve dolgozunk szívósan ezekért az üzletekért — mondja az igazgató. — Miközben munkaellátási gondokkal küszködnek vetélytársaink, számunkra itt a nagy lehetőség. Nem akarjuk kiengedni a kezünkből... F. J. - PTH A Rába kétszeresen otthon van Bábolnán. Mint kiállító, s mint olyan gyár, amelynek berendezéseit már régóta nem tudják nélkülözni. eesbntei ■. 3