Kisalföld, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. SZEPTEMBER 1, SZOMBAT ARA: 1,80 FORINT XL ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Önállóság, nyereségérdekeltség Bevált a kísérlet a keresetszabályozásban Az idén a keresetszabályozás feltételei lényegükben nem változnak a mezőgazdasági üzemekben, és érvényesültek azok az ellentmondások, amelyek rossz hatással vannak a termelés bővülésére és a hatékonyságra. A kereset-szabályo­zás részbeni feloldására került sor kísérleti iellesaei 1982- ben először a.megyében a bősárkányi téeszben PM-engedélv- lyel. A következő évben öt téesz gazdálkodhatott a kísérleti keresetszabályozás keretei között, a jánossomorjai, a farádi, a táyi. a rábapordányi és a rajkai közös gazdaság. Tapasz- talataikról egyenként többször beszámoltunk a lap hasáb­jain. Mit lehet elmondani erről a kísérletről napjainkban és mi a tapasztalat általában keresetszabályozás hatásairól? Erről beszélgettünk Szaiff Gyulával, a területi szövetség köz- gazdasági osztályvezetőjével. — A kísérleti keresetsza­bályozás tapasztalata: ked­vezőek. Az általános kere­setszabályozás bérszínvonal korlátáinak a feloldásával a kísérletre vállalkozó gazda­ságok lényegesen nagyobb önállósághoz jutottak a bére­zéseknél, és módjuk volt a nyereséa-érdekeltség irányá­ba alakítani az önelszámoló rendszerüket. Tapasztalható még ezeknél a gazdaságoknál az átlagot meghaladó lét­számcsökkenés, ugyanakkor a bértömeg kismértékű emel­kedése mellett is figyelem­re méltó a keresetek közötti di ff erene* á lódás. Jól bevált a mozgóbér alkalmazása Ta­non, jnnonnmor'«. Bösár- kányban. Pé’dául Bőcárkánv- ban s> mozgóbér aránva meg­közelíti a tíz százalékot. Jel­lemző. hogy míg a megvei át­lómban a kiegészítő részese­dés mértéke a/ évközi bér­hez V-Snesí- 13 százalék volt, a kísérletbe bevont szövet­kezeteknél ez a szám +öbb min« 22 százalék lett. Ked­vezően alakn't ezeknél a szö­vetkezeteknél a költséggaz­dálkodás. A hat gazdaság a termeléshez szükséees költ- . ség növekedése ellenére is tárni árszínvonal növekedés­be' adódott! közel két szá- zdékVai csökkenteni tudta a kiedqsait az előző évihez ké_ nőst. ugyanakkor a megyei- át'azhan föhh mint hét szó. Zitákkal nőttek a termelő^ köl+aőoc'i Természetes, hogy a költséggazdálkodás kedire- zően hatott a hatékonyságra is. a száz forint költségre iu- tó Invedelem a kát féeszheo a 19 forint 79 fillérről húsz forint 89 fillérre nőtt. míg a mesvébeo ez a mutató csökkenést i°lez. 18 forint 80 fúlérrő’ 18 forint ötven fil­lérre. Megyei átlagban 8 százalékos eredménycsökke­néssel zártak a szövetkeze­tek. ugyanakkor a hat gaz­daságban több mint 3 szá­zalékkal nőtt a szövetkezeti eredmény. Ezt pedig a koráb­binál jobb költség- és bér- gazdálkodás, valamint a ha­tékonyabb létszámgazdálko­dás segítette. — Az idén a megyében hat téesz kísérleti, harminc- nyolc gazdaság központi, míg 25 téesz az elért bruttó jöve­delem szerinti keresetszabá­lyozás mellett gazdálkodik. Mit mutat a megye gazdasá- gaináí az első félévi bér­tömeg, csökken vagy nő az 1983. év hasonló időszaká­hoz mérten? — Ez szövetkezetenként nagyon differenciált. Például két téeszben csökkent a bér­tömeg, kismértékben nőtt ti­zenhat gazdaságnál és húsz százaléknál is nagyobb négy téesznél. A kísérleti ke­resetszabályozást alkamazó téeszeknél a bértömeg 0.3 százalékkal nőtt, job­ban mint a megyei átlag, de a szóródás még en­nél a hat téesznél is nagy. Míg a rábapordányi gazda­ságban csak 4,2 százalékos a bértömeg-növekedés, a tápi téeszben 17.9 százalékos. A korábbi években kialakult különbségek eredményeként az idén a havi bérszínvona­lat illetően is nagy az elté­rés a gazdaságok között. Pél­dául tavaly az első félévben a havi keresetek szélső érté­kei a megye hatvankilenc té- eszében 4 751 forint és 3088 forint volt. tehát a havi át­lagbér 4042 forint lett. Az idei év hasonló időszakában a szélső értékek 5363 és 3218 forint, . és a havi átlagbér 4245 forint. * Ugyanakkor a bérszínvonal-növekedésnek a mértéke is nagyon diffe­renciált, mert nyolc szövet­kezetben csökkent, huszon­hatnál kismértékben emelke­dett, huszonnégyben lett ma« gasabb, 5—10 százalékkal, és tizenegy téeszben tíz szá­zalékkal nagyobb mértékben nőtt a havi bérszínvonal. — A jelenlegi időszak munkabéreinek alakulását számottevően mi befolyásol­ta? — Kevés kivétellel csak­nem minden gazdaság vég­zett bérkorrekciót, ez már magában is növelést ered­ményezett. De a szerkezet- változások, az állattenyész­tés fajlagos hozamai hatot­tak a bértömegre, illetve bér- színvonalra. Egyébként a fi­zikai és nem fizikai dolgozók bérszínvonala nem egyfor­mán nőtt. A fizikai munka­körben dolgozók bére 3908 forintról 4178 forintra nőtt. ez a növekedés 4.4 százalék, a nem fizikai munkakörben dolgozók bére 7.5 százalékkal lett nagyobb, 5166 forint a havi átlag. A lényeg, hogy a megyén belül kísérletbe vont gazdaságok lényegesen ked­vezőbb helyzetbe kerültek, az adózás tekintetében is. mivel a kereseti adó a kere­setek növekedésével kevésbé progresszív, nem úgy, mint a központi szabályozásnál ér­vényben lévő munkadíj és részesedési adó. Ezeknek a szövetkezeteknek nem volt szükségük létszámhigításra. sőt a létszámcsökkenés is na­gyobb volt, mint a megyei átlag. Vagyis a kísérlet ed­dig sokoldalúan kiállta a próbát ahhoz, hogy jónébánv hasznos tapasztalásból végűi is gyakorlat legyen. G. Szabó G tartalomból Hogyan hasznosítsuk a fát? + Kiállítás és közöny + Elveszetten ♦ Kisalföld magazin ■ Elkészült és megkezdte méréseit a Szabolcs-Szatmár megyei Napkor község határában az Országos Meteo­rológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének Ka- áarmeteorológiai Obszervatóriuma. Az intézet felada­ta, hogy az országos időjárás előrejelzés és a vízügyi szervek részére adatokat szolgáltasson. A Szovjetunió­ban kifejlesztett berendezésekkel a felhő-csapadék rendszerekről 2—6 órás. nagypontosságú előrejelzése­ket lehet észlelni, amelyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat számítóközpontjában dolgoznak fel. A képen: az obszervatóriumban. Tanévmifó-érfclie/.let a inogvei oKíafási i<!a/,«alósí<jon A propagandisták idei feladatai Tanévnyitó össztanári érte­kezlettel kezdetét vette me­gyénkben az 1984—85. eszten­dei marxista-leninista okta­tás. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tegnap a délelőtti órákban a tavalyi év eredményeit, az idei tan­év teendőit elemezték plená­ris ülésen, majd azt az kö­vető tanszéki megbeszélése­ken. Délután a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen, tavaly végzett hallgatók vet­ték át okleveleiket. Dr. Kanczler István, az Ok­tatási Igazgatóság vezetője köszöntötte az értekezlet munkáiéban résztvevő Krei- ter Máriát, a megyei pártbi­zottság titkárát és Kemény Lászlót, a Központi Bizottság alosztályvezetőjét, akik idő­szerű nemzetközi, belpolitikai, pártpolitikai és agitációs kér­désekről tájékoztatták az ok­tatói kar résztvevőit. Az előadók helyzetelemzést adtak arról, hogy milyen a nemzetközi és a hazai környe­zet, gmeiyben a marxista propagandisták dolgoznak. A külső és belső feltételek az évek során megváltoztak, ne­hezedtek, olyannyira, hogy esetenként a tudati fejlődést gátolják. Az ideológiai mun­ka terepe bonyolult, a mun­ka körülményei változéko­nyak. Az alapvető feladat a marxista oktatás és a propa­ganda részére, hogy a koráb­binál gyorsabb tempóban, még hatékonyabb eszközök­kel. dinamikusan kell mun­kálkodni szocialista céljain­kért. A gyorsabb tempót számos konkrét tény, igen jelentős esemény is követeli. Ilyen ese­mény felszabadulásunk 40. évfordulója és a XIII. párt- kongresszus. A felszabadulá­si évfordulót illetően négy évtized eredményeit úgy szűk. séges számba vennünk — hangzott el a plenáris ülésen —, hogy annak egészét, tör­ténelmi kisugárzását érzékel­jék a szocialista haza építé­sének részesei. A napi gon­dok nem feledtethetik, hogy ■ Már nagy szar mai gyakorlatai szerezlek fényforrást gyártó gépek készítésében a Tungsram Ft. győri gyárának szak­emberei. Jelenleg szo\jet megrendelésre gyártanak villany égő előállításához szükséges gépeket, mintegy kétmillió fo­rint értékben. e nagyívű építő munka to­vábbi távlatot kínál. A párt­propaganda épít azokra a kí­nálkozó lehetőségekre, ame­lyeket a reális helyzettudat erősítése ígér számunkra. Kemény László szerint a nemzet alkotó erőit a világ realitásai cselekvésre készte­tik. Eközben — mint azt már tapasztaltuk — a nehézségek fejlesztik, edzik a kollektív alkalmazkodókészséget. Az al. kalmazkodásnak. e folyamat­nak az kínál ideológiai ala­pot. hogy a marxi elmélet a változásokkal tart lépést, esz­köztára bőséges, hasznosítá­sa, valóságra ruházásá kép­zett káderekkel lehetséges. Ez az erő ak oktatási igazgató­ságokon fellelhető, annál is inkább, mert a közösségekre egyre inkább a való világra nyitottság, az ideológiai mű­helyteremtés. az eszmei kisu­gárzás a jellemző. Erről az igényről és a megvalósulás érzékelhető eredményeiről, ígéretes kezdeteiről ugyan­csak szólt Kreiter Mária. Kemény László azokat a teendőket is összegezte, ame­lyek a kongresszus előtt a kommunistákra várnak. Utalt arra, hogy a társadalom szá­mos közegében kívánt meg- ú.i uláshoz. alkalmazkodáshoz a párt ösztönzést ad. a kez­deményezés lehetőségét — többek között — a gazdaság­fejlesztés elemzése során kí­vánja kiaknázni. A gazdasá­gi megújulás olyan program, amelynek — az előadó szavai szerint — közösségi vonzere­je van. A Központi Bizottság al­osztályvezetője beszélt az úgvnevezett „tudati hátor­szág” szervezésének módoza­tairól a propagandamunka forrásairól, irányairól. A me­gyei pártbizottság titkára a feladatok kijelölése alkalmá­val azt is hanesúlvozta: ..a megyei sajátosságok e munka során hasznosuljanak". • Az elmúlt tanévben 322-en végeztek általános, szakosított és speciális továbbképző ta­gozaton a megyében. Külön említést érdemel, hogy az em­lített tagozatok hallgatói kö­zül 40-en részesültek kitűnő minősítésű osztályzatban. Kö­zülük számosat tegnap dél­után köszöntött a megyei pártbizottság titkára. Y. U

Next

/
Thumbnails
Contents