Kisalföld, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Kevés az újdonság Technikai színvonal az élelmiszeriparban Öreg sör nem vén sör, ha jó Szakemberek körében ismert az az ellentmondás, amit a mezőgazdasági termelés műszaki-technikai feltételrendszerének gyors ütemű növelése, ezzel szemben pedig az élelmiszeripar technikai szintjének relatív elmaradása okoz. Miközben a népgazdaság nagy erőfeszítések árán a világ élvonalbeli technikájához (Claas, Heston, Dronninborg, Rába és a többi nagy cég berendezéseihez) jutattja a mezőgazdaságot, az élelmiszeriparnak hosszú évek óta csak zsurran-el éppen a beruházásokból. Ez a tény akkor is bizonyítható, ha volt néhány jelentőségénél talán nagyobb propagandát kapott kiemelt élelmiszeripari beruházás a húsiparban, a növényolajgyártásban. Köztudott az is, hogy jó áron csak a magas feldolgozottsági, élelmiszeripari termékeket tudjuk értékesíteni a konvertibilis elszámolású piacokon. A korlátozások, a diszkrimináció tömkelegét felvonultató tőkés országokban feldolgozatlan mezőgazdasági termékekkel versenyezni csak a veszteség kockázatával lehet, éppen ezért nem közömbös, hol tart és hová jut el a következő években az élelmiszeripar műszaki-technikai színvonala. Elöregedett pépek A Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatósága a közelmúltban megvizsgálta, miként alakult a műszaki-technikai színvonal a megye élelmiszeripari üzemeiben az 1980—83-as években. A tanulmányértékű munkából kiderül, hogy ebben az időszakban a megye élelmiszeriparában nem egészen 1,8 milliárd forint jutott fejlesztésre. Figyelmet érdemel, hogy az exporttermelés szempontjából másodrendű szeszipar és édesipar jutott a legnagyobb értékű gépi beruházás lehetőségéhez, ugyanakkor az elsőrendű exporttermelő húsiparban csökkent a géppark bruttó értéke. Az említett négy év alatt végzett fejlesztések nem voltak elégségesek arra, hogy megfiatalítsák a gépállományt A teljesen leírt, amortizálódó alapüzemi gének átlagos életkora 1982-ben 12,6 év volt. Ugyanakkor az automatizáltság foka javult: míg 1978-ban az élelmiszeripari berendezéseknek alig több, mint a fele volt részlegesen vagy teljesen automatizált, addig ez az arány 1982-re megközelítette a 75 százalékot A beruházási fogyókúra gondjai tükröződnek a termékfejlesztésben is. A szocialista élelmiszeriparban például az adott évben új termékek aránya 1982-ben alacsonyabb volt, mint 1980-ban. Tőkés piacon 3 év alatt egyedül a húsipar értékesített újonnan fejlesztett terméket (1981-ben). Kihasználatlan napok, eszközök „A tudományos-technikai haladás eredményeinek széles körű alkalmazása a gazdasági, ezen belül az ipari fejlődés alapvető vonása és egyben a fejlődést nagy mértékben meghatározó feltétele is — áll a KSH-vizsgálat megállapításai sorában. — A termelékenységi színvonal alakulása mindenekelőtt az alkalmazott termelőeszközöktől és azok kihasználásától függ... Győr-Sopron megyében a szocialista iparban 1980—1983 között 8 milliárd 813 millió forintot fordítottak beruházásokra, melyből az élelmiszeripar 20,1 százalékkal részesedett... A fejlettebb technikát hordozó importból származó gépberuházások 1980-ról 82-re csökkentek a megye élelmiszeriparában (36,5-ről 23,4 százalékra), s 1982-ben nem érték el az országos arányt.” A gépesítettség alakulása feltétele a termelékenységnek éppúgy, mint a termékek korszerűsítésének. Ennek a feltételnek az ismert gazdasági gondok közepette aligha lehet eleget tenni, hiszen míg például 1980-ban az állami ipar gépparkjának csaknem 13 százaléka volt új, addig ez az arány 1982-ben 7,3 százalékra mérséklődött. Ilyen körülmények között rendkívül nagy a szerepe a meglevő eszközök jobb kihasználásának. Intő jel, hogy a gépkihasználás a megye élelmiszeriparában átlagban alig nőtt az utóbbi években. Ugyanakkor az iparágban döntő arányt képviselő húsiparban messze meghaladja az átlagot. Rendkívül alacsony a kapacitások kiaknázása a szesz- és keményítőiparban, ahol 1982—83-ban még csökkent is 20 százalékkal. Időtállóság és termélemre Sokatmondó a korszerű termelés szempontjából a termékcserélődés mértéke, s a mind fontosabb piaci tényezővé váló csomagolás. Ezekről a területekről viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az élelmiszeriparból. Az átlagos képet befolyásolja, hogy néhány nagy mennyiségben gyártott termék időtállósága több évtizedre tehető. A söriparban például a már 1943 előtt gyártásba vett termékek aránya meghaladja a 90 százalékot, s ez részben természetes is, a sör lényegileg nem, legfeljebb minőség szerint változik pozitív vagy negatív irányba. Mindenesetre az elmúlt három évben újnak számító termékek aránya az édesiparban a teljes mennyiség egynegyede, a tejiparban 12 százaléka, míg a többi élelmiszeripari ágazatban a 3 százalékot sem éri el. Az élelmiszeripar jellegéből adódóan eleve lassú a termékcserélődés. Kedvező, hogy csökken a változatlan kivitelben gyártott termékek aránya, kivéve a malom-, cukor- és söripart, ahol a szakágazatok jellegéből is adódóan több éve változatlan kivitelben készülnek a gyártmányok. Az egyetlen ágazat a húsipar, ahol 1930 óta minden évben készültek új megjelenésű termékek. A csomagolás gépesítettsége nagyon eltérő, hiszen a 30 százalékban kézzel csomagolt fehérliszttől a teljesen gépesített rendszerben csomagolt szeletelt bacon ig változik a kép. A tejipar immár 94 százalékban automatákon tölti a zacskós tejet. Döntően automatizáltak a cukoripar csomagológépei, a sört és üdítőitalt palackozó berendezések. + ♦ + A megye élelmiszeriparának műszaki-technikai színvonala összességében azonos az országossal. A színvonal az utóbbi években viszonylag keveset változott s a következő években sem várható áttörés. Ennek megfelelően minden cégnél meghatározó a rendelkezésre álló eszközállományjobb kihasználása. A munkaerőhiány ellenében minden lehetőséget ki kell aknázni (egyebek között az okvetetlenkedések ellenére szervezni, ösztönözni a vállalati gazdasági munkaközösségek alakulását, amelyek ideális esetben több száz millió forint értékű eszközállományt működtethetnek a köz javára a megye élelmiszeripari üzemeiben. N. Magyar Tibor Megszűnt az autógumi előjegyzés Október 1-én, hétfőn megszűnt az előjegyzés az autóabroncsokra, e gyakran hiánycikknek számító autóalkatrészek ismét szabad forgalomban vásárolhatók. Mint ismeretes, a nyár közepe óta a Taurus 25 kijelölt fővárosi és vidéki AUTOKER szaküzletben, valamint Vasedény boltban előjegyzéssel hozta forgalomba a gumiabroncsokat. Az autótulajdonosok csak a lakbelvük szerint illetékes üzletekben igényelhettek autógumit. Ez a módszer azonban nem vált be: az autósoknak esetenként felesleges utazgatást jelentett, s a kereskedelem gondjait sem enyhítette, ezért az Országos Anyag- és Árhivatal felszólította a Taurust az előjegyzés ilyen formájának megszüntetésére. Októbe 1 -től ismét mintegy 400 üzletben vásárolható gumiabroncs, függetlenül a vevő lakóhelyétől. Az előjegyzés megszüntetését az is indokolta, hogy a korábbiakhoz képest már javult, s várhatóan tovább javul az autógumi-kínálat Az őszi lipcsei vásáron kötött szerződések értelmében a korábban lekötöttt menynyiségnél összesen 150 ezerrel több gumiabroncs érkezik az idén a hazai üzletekbe Csehszlovákiából, Romániából és az NDK-ból. Ezen kívül a tervezettnél mintegy 60 ezer darabbal több autógumit hoznak be tőkés országból. Tanfolyam cipészeknek A KIOSZ szervezésében tegnap négynapos orthopéd cipész tanfolyam kezdődött, melynek célja, hogy több cipész ismerje meg e sajátos szakmát. A cipész kisiparosok megismerhetik a kaptafa készítés, a műanyag kapta-öntés technológiáját és a szakma sajátos fogásait. Az előadásokat gyakorlati bemutatók, filmvetítések követik, és lehetőség nyílik szakmai konzultációra is. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója adatösszeírásról A Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei a közeljövőben megkezdik a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvénynek a nők hadkötelezettségére vonatkozó előírásainak végrehajtását. Ez év végéig az egészségügy területén dolgozó 18—45 év közötti nők adatainak összeírására kerül sor. A törvényben foglaltaknak megfelelően ez békében nem jelent katonai szolgálatot, az adatok a nyilvántartásba vételhez szükségesek. A nők hadkötelezettségére vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1976. évi I. törvény 30. paragrafusa tartalmazza, mely szerint: „(1) A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és csak a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magába foglalja: a) A nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségeket: b) Háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget, is meghatározott szolgálatok körében. (2) A nőket hadkötelezettség alapján fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet.” A vonatkozó hatályos rendelkezések — a törvény alapján — kimondják, hogy csak az egészségügyi, híradó, számítástechnikai, forgalomszabályozó, ellátó, fordító, tolmács, műszaki rajzoló, ügyviteli gépkezelő, vagy ezekhez közelálló szakképzettséggel rendelkező, illetve ilyen foglalkozást folytató hadköteles nőket kell nyilvántartásba venni. A honvédelmi törvény alapján a hadköteles nők fegyveres szolgálatra nem kötelezhetők. Ez azt jelenti, hogy a harcoló csapathoz nem kerülnek, hanem a harctevékenységet biztosító szervezeteknél, alapvetően a polgári beosztásukkal azonos feladatot kell végezniük. Katonai szolgálati kötelezettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A törvény békében csak megjelenési és bejelentési kötelezettséget ír elő. A nyilvántartásba vétel nem korlátozza a külföldre utazást, ahhoz külön engedélyt továbbra sem kell kérni a katonai szervektől. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dolgozó hadköteles nők összeírásával kezdődik. Valamennyi egészségügyi intézményben ,.Adatkérő lap” kitöltésére kérik fel a hadköteles nőket Ezt követően a nyilvántartó munkát végző megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Bp. Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságok személyes megjelenésre kérik fel az összeírtakat, amikoris pontosítják és ha szükséges, kiegészítik adataikat és kiadják katonai igazolványukat Ennek helyéről, időpontjáról és az ehhez szükséges okmányokról az összeírtakat értesítik. A nyilvántartásba vétel ezután folyamatosan történik, amely az egészségügyi szakképzettséget időközben szerzett, illetve nem az egészségügy területén dolgozó, de ilyen szakképzettséggel rendelkező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántartásba vételére — ezt követően — fokozatosan kerül sor. önkéntes jelentkezés alapján továbbra is nyilvántartásba vehetők az egyébként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely katonai feladat ellátására. Semmilyen körülmények között nem tervezik katonai szolgálatra behívni azt, aki terhes, kisgyermekes anya, négy vagy esetleg több gyermeket nevel, illetve 18 éven aluli gyermekét egyedül neveli, ápolásra szoruló egyeneságú rokonát, vagy férjét egyedül látja el, valamint akinek férje katonai szolgálatot teljesít. Ezek a körülmények azonban az összeírás alól nem mentesítenek. A hadköteles nők összeírására vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 1984. évi 39. számában megjelent. Hímzett ágyneműk Magasabb az ár, nagyobb a haszon, ha a textíliában még több munka van, például hímzés. A Rábatext az utóbbi időben számottevő mértékben növelte a konfekcionálást, a munkaigényesebb termékek arányát, s ez egyre fontosabb szerepet, játszik a vállalati tevékenység gazdaságosságában. A győri konfekcióüzemben évente 4,5 millió négyzetméternyi termék (ágynemű) készül. Képeinken a kikészítőüzem egy mozzanata, a konfekcióüzemi varroda részlete és egy hímzőüzemi pillanatfelvétel látható A hímzett termékek kelendőségére jellemző, hogy a vevők igényei meghaladják a vállalat kapacitását. Matusz Károly képriportja