Kisalföld, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
Küldöttközgyűlés a MESZÖV-nél Nehéz helyzetben a lakásszövetkezetek Az ágazati választmányok (fogyasztási szövetkezetek, takarékszövetkezetek, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek) üléseivel kezdődött tegnap a Fogyasztási Szövetkezetek Győr- Sopron megyei Szövetsége (MÉSZÖV) küldöttgyűlése. A választott testületek értékelték az idei feladatok időarányos teljesítését, megvitatták az időszerű tennivalókat. Ezt követően az ágazati választmányok jelentései alapján foglalta öszsze a küldöttgyűlés a munka értékelését. Végezetül a szövetkezeti tisztújítások előkészítéséről hangzott el tájékoztató Pert Árpádnak, a MESZÖV elnökének elterjesztésében. Az egyidőben tartott ágazati választmányi ülések közül ezúttal a lakásszövetkezetekére voltunk kíváncsiak. A testületi vitában részt vett és felszólalt Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A lakásszövetkezetek szerepéről a lakáspolitika végrehajtásában című írásos előterjesztéshez Sillai László, a Lakásszövetkezeti Titkárság vezetője fűzött szóbeli kiegészítést Győr-Sopron megyében jelenleg 85 lakásfenntartó szövetkezet 10 886 lakással, 12 lakásépítő szövetkezet 417 épülő lakással, 23 garázsszövetkezet (ebből egy a műhelyszövetkezet) 3114 garázzsal és egy üdülőszövetkezet, 197 taggal működik. Ezek a számok is jól illusztrálják a lakószövetkezeti hálózat méreteit, tehát sok ezer embert érintenek azok a gondok, amelyekről tegnap szó esett. Az előző ötéves tervhez mérten éppen a felére esett vissza a lakásépítő szövetkezeti formában készült illetve még készülő lakások száma. Ennek a jelenségnek több oka van, többek között a telekárak nagymértékű drágulása, a magas közművesítési költségek, a területelőkészítés hosszú átfutási ideje. De visszahúzódó erőként hatott az is, hogy jelentősen beszűkült az építkezéshez adható munkahelyi támogatás, visszatérő gond az építőanyagok hiánya és nem utolsó sorban a jogszabályoknak a szövetkezetekre vonatkozó kedvezőtlen változása — a kölcsönkamat ugyanis egy százalékról három százalékra nőtt. A Lakásszövetkezeti Titkárság keresi az együttműködési lehetőségeket a helyi tanácsokkal a telekkialakítások, közművesítések szorgalmazása végett. Különösen a községekben vannak még tartalékok, mert falun is kezd terjedni a lakásszövetkezeti építési forma. Annál is inkább felértékelődik a magánerős szövetkezetek szervezésének szándéka, mert 1985- től — mint ismeretes — országosan is megszűnik a tanácsi értékesítésű (ismertebben szövetkezeti) lakások építése. Az előbbrelépés lehetséges útján két módon véli elfogadhatónak a választmány. Egyrészt javasolja a szerkezetkész épületeknek a tulajdonos által történő befejezését amellyel kb. 150—200 ezer forint takarítható meg. Másrészt az olcsóbb technológiával való építkezési formákat kell keresni. Erre ígér jó megoldást jövőre a győri Agrober gesztorságával létrejövő közös vállalat, ugyanis a Durisol építőanyag és technológia szintén 150—200 ezer forint megtakarítást jelenthet egy-egy lakásnál. Leírták, elhangzott, hogy a MESZÖV-nek jók a kapcsolatai a tanácsi szervekkel, az előbbrelépést inkább a már említett központi döntések nehezítik. Sok bosszúságot okoznak a társadalmi vezetőségeknek a gyakran változó jogszabályok a karbantartási és üzemeltetési költségek gyors növekedése, a felújítási munkák szaporodása, a hátralékos fizetők számának folyamatos növekedése, a felújítási munkálatokat végzők krónikus hiánya. Összességében úgy fogalmazott a választmány, hogy az építő és fenntartó szövetkezetek létrehozása, fennmaradása, gazdálkodása és működése egyre nehezebb és nem vonzó sem a lakásépítő, sem a lakástulajdonos számára. Az igazgatóságokban és a felügyelő bizottságokban választott tisztséget betöltők elismerése, megbecsülése sem kellő mértékű. A beszámolót követő vitában a választmányi tagok valós gondokat emlegettek, kritikus módon elemezték a lakásszövetkezetek nehéz helyzetét. Jogos kérdéseikre, javaslataikra a jelenlévő tisztségviselőktől , kielégítő válaszokat kaptak, illetve ígéretet a központi szervek számára történő közvetítésre. Végül egy javaslat, amit a SZÖVOSZ számára fogalmaztak meg: érjék el a Pénzügyminisztériumnál, hogy a takarékszövetkezetek betétállományának egy részét (az OTP-hez hasonlóan) lakásépítési célra is fel lehessen használni. CS. A. Növénytermesztés Rábacsanakon Csendesül a határ A jövő hét közepére szinte teljesen elcsendesül a rábacsanaki határ. Végeznek a nagy hajrával, az őszi munkákkal. Ilyenkor már a termelőszövetkezetben dolgozó vezetők, szak- emberek arca is kisimul kissé. Jut idő az eredmények kiszámolására, elemzésére. Ezért azután Stadler József termelésvezetővel nyugodtabban ültünk le az asztal mellé egy kis beszélgetésre, hogy elkészítsük a rábacsanaki termelőszövetkezet növénytermesztésének gyorsmérlegét. Eredetileg a növénytermesztési ágazatvezetővel szerettem volna nyomon követni a gondokat és eredményeket, de mint kiderült, Kővágó György rövid ideje van a termelőszövetkezetben, így nem látja át az egész esztendőt. — Pedig a növénytermesztésben nagyon fontos a helyismeret — mondta Stadler József. — Hisz a táblák talajösszetételétől az előveteményig sok mindent figyelembe kell venni. No, de vegyük sorra az idei eredményeket! Legfontosabb növényünk az őszi búza, melyet tavaly is közel kilencszáz hektáron termesztettünk. Nem akarom részletezni, a búza nálunk is jól telelt, majd úgy tűnt, hogy megsínyli az aszályt, végül csak jó termést takarítottunk be, ötvenegy mázsát terveztünk hektáronként, ezt 11 mázsával sikerült túlteljesítenünk. Nálunk leggyengébben talán az MV 4-es tavak szerepeltek, legmagasabb hozamot viszont a Száva takarmánybúza adta. hetvenhárom mázsát hektáronként. — Sajnos ezt a fajtát idén kivonták a köztermesztésből — szólt közbe Kővágó György. — így a jövő évi vetésterv összeállításánál már nem számolhattunk vele. Bízunk abban, hogy a helyettesítésre ajánlott Baranykával is hasonlóan jó eredményeket érünk el. Most az őszön kilenc búzafajtát vetettünk. Biztonságinak megmaradt a Jubilejnája, az eddiginél több terület jutott a Super Zlatnának, a legnagyobb részarányban viszont különböző Martonvásári fajtákat termelünk. Nem kell szégyenkezniük a rábacsanakiaknak a többi kalászos eredményével sem. A szomszéd téeszek tapasztalatain felbuzdulva tavaly őszön árpát is vetettek. Az őszi árpa 65,1 mázsás hozamot adott. Jórészt ebből fedezték a tagok szemestakarmány igényét. Tavaszi árpát 366 hektáron termelt a téesz az átlagos hozam ennél a növénynél is 60 mázsa felett volt. Nagyon jó béltartalma miatt zömében sörárpának értékesítették, méghozzá magas, 448 forintos mázsánkénti átlagáron. — Napraforgóból viszont többet vártunk — mondta Stadler József. — Igaz, a tervet sikerült valamelyest túlteljesítenünk, de e növény termesztésében gondosabb, jobb munkával még vannak feltárható tartalékaink. A jövőben, figyelembe véve a gyár igényét, magasabb olajtartalmú fajtákat kívánunk termeszteni. Termelőszövetkezetünkben, főként a kalászosokhoz arányítva kicsi a kukorica vetésterülete, mindöszsze négyszáznyolcvan hektár. Ennek több oka van. Éveken át ingadozó termésátlagával a kalászosoknál bizonytalanabb jövedelmű növény volt a kukorica. Időközben a hozam növekedett, de a területet mégsem tudtuk emelni, mert ennek határt szabott, hogy egyetlen kisebb bábolnai típusú szárítónk van. Másik fontos szempont pedig az volt, hogy jelentős területen több mint háromszáz hektáron termelünk cukorrépát, így ősszel e két növény betakarítása így is leköti a rendelkezésünkre álló szállító gépeket. A kukorica különben idén 76,5 mázsás átlagtermést adott, bár egy része gyengébb földekbe került. Cukorrépából az aszály ellenére is jó eredményeket értünk el, talán elég, ha csak annyit mondok, hogy számításaink szerint több mint nyolcvanegy mázsa cukrot termeltünk hektáronként. Rábacsanakon tehát sikeres volt a növénytermesztés esztendeje. A magas hozamok természetesen növelték a jövedelmezőséget is. Csupán a gabonák 6,8 millió forintos árbevétel többletet jelentettek a gazdaságnak. A növénytermesztés fejlesztésére nagy figyelmet fordítanak Ezenkívül a jelenlegi vetésszerkezetet, technológiát állandóan módosítják. Új növényként például 25 hektáron magrépát termelnek. A kötött alapok miatt pedig jövőre megpróbálkoznak kisebb területen a szert vetéssel. Ez utóbbi a megye többi gazdaságában is bizonyára közérdeklődésre tart majd számot. — Németh — 1984. december 1., szombat Ifjúsági parlament a Rába-gyárban Alkotó számvetés Ötórás vita a fiatalok jövőjéről Majdnem ötezer fiatal képviseletében ült össze tegnap a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban Győrött a vasúti járműgyár nagy tanácstermében a vállalati ifjúsági parlament. A tanácskozáson részt vett dr. Lakatos László, a Győr városi pártbizottság első titkára. A küldöttek elé terjesztett írásos beszámoló felölelte közel három esztendő gazdasági és politikai, tehát a fiatalokat is érintő munkáját, az ifjúsági törvény vállalati végrehajtását. Az első részben az ifjúság neveléséről, oktatásáról, sokoldalú erőfeszítésről adott számot a vállalat vezetése. Majd a fiatalok munkában betöltött fontos szerepét elemezte az összefoglaló. A vállalati KISZ-bizottság és a szakszervezet együttes állásfoglalásában hangot adott annak, hogy a legutóbbi ifjúsági parlament óta a szigorúbb és bonyolultabb belső és külső gazdasági körülmények mellett is dinamikusan növekedett a Rábagyár termelése, korszerűsödött gyártás- és gyártmányszerkezete. A munkahelyi demokrácia részeként megfelelően működtek azok a fórumok, ahol a fiatalok elmondhatták véleményeiket és javaslataikat a vállalat különböző döntéseivel, a vezetők munkájának megítélésével, munkájuk, életük alakulásával kapcsolatban. E fórumokon ugyanakkor nőtt a formalitás, a passzív magatartást tanúsító fiatalok száma, csökkent a tartalmi munka. E kedvezőtlen jelenség megváltoztatása érdekében jelentős feladat hárul a KISZ és a szakszervezeti mozgalom vezető testületeire, valamint a különböző szintű gazdasági vezetőkre. A vállalat megkülönböztetett figyelmet szentel a szakember-utánpótlás megteremtésére és a továbbképzésre. Kiemelkedő a munkába álló fiatalok anyagi megbecsülése, összességében a KISZ és a szakszervezeti bizottság megítélése szerint a vállalat fiataljainak döntő része becsületesen, képességének megfelelően dolgozik. Az írásos beszámolóhoz Horváth Ede, a gyár vezérigazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. Az alsóbb szintű parlamentek munkáját gondosnak, felelősségteljesnek tartotta. Ezek a gyűlések a fiatalok véleményén keresztül átfogó képet adnak a gyár gondjairól, feladatairól. Ezután a fiatalok szakmai fejlődéséről a kor kívánalmainak megfelelő szaktudás megszerzésének szükségességéről szólt meggyőző erővel kiegészítője második részében a fiatalok lakáshelyzetét elemezte az egyén, a vállalat és az állam lehetőségeinek összefüggésében. A vita során elsőként Liszkai Sándor, a kovács gyáregység dolgozója szólalt fel. A vezérigazgató szavaihoz kapcsolódva azt mutatta be, hogy milyen szakmai gondok adódnak gyáregységében és mit lehetne a munka jobbításáért tenni. Javasolta a lakásvételi támogatás elosztásának megváltoztatását is. Radványi Zoltán, mosonmagyaróvári küldött ugyanebben a témában a kollektív szerződés megváltoztatására tett javaslatot, mert szerinte túl hosszú az az idő, amely után például egy diplomás benyújthatja kérvényét a támogatásra. Bander József, a gazdasági igazgatóság képviseletében jószándékúan szólt ugyan, de a parlament egy KISZ alapszervezeti vezetőségi üléssel összetévesztve mondta el véleményét az az FMKT-ról és a fiatalok fogadási rendszeréről. Bédenyi Attila, a technológiai főosztályról három téma köré csoportosította hozzászólását. A szellemi munkát nehezítő ügyviteli gondokról szólt, a műszakiak bérét kevesellte és a legtöbbször emlegetett témáról, a fiatalok lakáshelyzetéről mondott néhány adatot. Szarka István, a vállalati KISZ-bizottság titkára lényegében megismételte a bizottság állásfoglalását a politikai nevelőmunka szemszögéből. Jakab Lajos, a Rába ETO KISZ-alapszervezetének titkára felsorolta a sportsikereket és a labdarúgókhoz viszonyítva hátrányosabb helyzetű sportolók jobb anyagi javadalmazását kérte. Puxbaum Katalin, a fiatal közgazdászok jobb szakmai továbbképzésének igényét hangsúlyozta. Katona Gyula, a Vörös Csillag Gépgyár fiataljainak képviseletében a Pesten dolgozó Rábások különlegesen nehéz helyzetét ecsetelte. Szilágyi Antal, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője az ifjúsági parlamentet köszöntve arra is rámutatott, hogy a felszólalások bizonyos mértékig egysíkúak, a Rába fiataljainak több és jobb lehetősége van az érdemi, politikai és gazdasági munkára, mint a többi nagyvállalatnál dolgozónak. Dr. Lakatos László, a városi pártbizottság első titkára az összefogásban rejlő erőt és lehetőséget hangsúlyozta többek között. Kővágó Béla, a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének képviseletében sokoldalúan elemezte a munkásifjúság helyzetét. A több mint húsz hozzászólásra Horváth Ede vezérigazgató válaszolt. Bevezetőjében nagyobb, szenvedélyesebb, még őszintébb vitára ösztönözte a fiatalokat, majd részletesen szólt a javaslatokról, véleményekről. Először a vállalati gazdasági munkaközösségekről fejtette ki véleményét. A hiánycikkgyártásban, szolgáltatásban megfelelő gazdálkodási formákat nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a hosszú távú fejlesztési, gazdasági és bérpolitikát folytató Rába gyárban bevezessék, s a nagyüzem áttekinthetetlenné váljék, csupán azért, hogy néhány területen a bérfeszültséget így oldják fel.. A vállalat eredményei alapján az előzetes, az illetékes mozgalmi fórumokkal még nem egyeztetett tervek szerint 1985-ben 12 százalékos alapbérfejlesztést hajt végre, még az idén további 2 százalékot kapnak a dolgozók. Így várhatóan 1985-ben a bérszínvonal meghaladja a 80 ezer forintos határt. Horváth Ede hangsúlyozta, hogy a dolgozók munkájénak értékét nem ennyire, de sokkal többre tartjk, ám egy két év alatt évtizedek gondját nem lehet megoldani. A vállalat előtt hatalmas feladatok állnak, a hazánkban ma korszerűnek tekintett üzemei olyan versenytársakkal találkoznak a piacon, amelyekben szinte már csak robotok dolgoznak. A vállalatnak perli® állni kell a versenyt, s csak azután lehet az egyébként feltétlenül jogos szociális kérdésekről megalapozottan vitatkozni — mondta befejezésül Horváth Ede. H. S. KIOHPOID 3