Kisalföld, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

TÖBBET VÁRUNK 1985-TŐL Évkezdés a megye üzemeiben Ezerkilencszáznyolcvanöt, január másodika, szerda. Az el­ső munkanap az új esztendőben, amikor az újságíró menet­rend szerint érdeklődik a vállalatoknál, miként indult az új gazdasági év, vannak-e akadályai a folyamatos termelés­nek? Summázva azt írhatjuk, az év végi, év eleji átmenet zökkenésmentes, tegnap reggel óta programszerűen folyik a munka, az 1985. évi tervek teljesítése. Még egy általánosít­ható tapasztalatunk: a gazdasági vezetők zöme nagy vára­kozással tekint az új gazdasági év elé. Föllendülést, tempó­gyorsítást remél, amiben egyszersmind az is kifejezésre jut, hogy a társadalom, a gazdaság működésének valamennyi területén érvényesül a „rntusstí­” meg, mit tudunk egész­séges türelmetlensége. Jórészt ezt igazolja az alább megszó­laltatott, fél tucatnyi termelő vállalat vezetőjének elmondá­sa és a többi beszélgetésünk is. Soproni Szőnyeggyár A közel-keleti exportja ugyan az évek folyamán ala­posan visszaesett, az NSZK- beli kivitele 1983-ról 1984-re megtízszereződött a Soproni Szőnyeggy­árnak. Az idén viszont már 3 millió márka értékben kell a legkülönbö­zőbb áruházaknak szállítani az egészen kicsi szőnyeg­től a tíz-tizenöt négyzetmé­teres termékekig. Ennek a tudatában kezdte a Sotex az év első munkanapját. Mint a gyér igazgatója, Weiszböck Rezsőné elmondta, mintegy 30 dolgozó hiányzik a terme­lésből. A vállalat most dol­gozik azon az érdekeltségi rendszeren, amely úgymond elismeri a jó és hatékony munkát. Az első munkana­pon azt produkálta a Sotex közössége, ami egy normál munkanapon elvárható. Anyaggal megfelelően el va­gyunk látva, ezúttal is kö­vettük azt a taktikát, hogy megfelelő készlettel előzzük meg az esetleges év eleji anyagszállítási ütemtelen­­ségből eredhető gondokat. A Richards Finomposztógyár 1985 első munkanapján egye­bek között kubai megrende­lésre termelt, tőkés vevői közül pedig az USA-beli és a svéd partnereknek. Kö­töttárut a Szovjetunió meg­rendelésére kezdtek gyárta­ni az esztendő első munka­napján. A patinás vállalat megfe­lelő rendelésállománnyal bír. Idei munkájának középpont­­jában a minőség áll, lévén olyan cég, amely a nevével jelzett termék minőségéért mindenkor felelősséget, ga­ranciát vállalhat. A Gardenia dolgozói tud­ják, hogy valamennyiüknek a nyereség növelése a legfon­tosabb feladata, bármely munkaterületen is tevékeny­kedik a vállalatnál. Kedvező, hogy a gyár kapacitása ez idő szerint ki van töltve rendelésekkel. Győri Mezőgép Nem kis várakozással te­kintenek az új esztendő elé a Rekord Győri Mezőgazda­­sági Gépgyártó Vállalatnál. A várakozás oka elsősorban az emberi tartalékokhoz, ta­lálékonysághoz kötődik. Szabó Béla termelési igaz­gató-helyettes megfogalma­zása szerint nincs különbség december és január között: mindkét hónapban mintegy 110 millió forintos termelési értéket produkál a Rekord­­közösség. Gördülékenyebbnek és a fejlődés gyorsításának az eddiginél több lehetőséget kínálónak vélik az új eszten­­dendőt. Alapozzák ezt min­denekelőtt arra, hogy érzé­kelhetően javult a kooperá­ciós partnerek együttműkö­dési, szállítási készsége, vagyis jobban futnak a munka után. A Rekord vezetői így fo­galmaztak: „Nagyon jó gaz­dasági évre számítunk. Ezt részben már megalapoz­tuk 1984-ben, amikoris a ru­bel elszámolású exportot 8 százalékkal, a konvertibilis exportot pedig 38 százalék­kal növeltük. Reális lehető­séget látunk arra, hogy 1985- ben az új keresetszabályo­zás rendszeréhez alkalmaz­kodva gyorsabb ütemben nö­veljük a nyereséget. Szám szerint ez azt jelenti, hogy az 1984 évi 110 millió forinttal szemben m­integy 140—160 milliós eredményt tűztünk célul.” Rendkívül sok szellemi energiát fektetett a Rekord az utóbbi időben a fejlődés gyorsításába. Ez kiemelke­dően fontos tényező abban a most bontakozó folyamat­ban, amely lehetőséget kínál a tőkés piaci árnövelésre éppúgy, mint a gyártmányok döntő többsége nyereségtar­talmának további emelésére Richards Fin­omposztégvár Milanovich László vezér­igazgató így kezdi tájékozta­tóját.: — A délelőtti műszakra mindenki pontosan megér­kezett, hóakadály és más gátló tényező nem akadá­lyozta a folyamatos munkát. 1935. január 3., csütörtök GYSEV Tegnap reggel az épülő soproni 200 személyes gyer­mekegészségügyi intézmény­ben tartott munkásgyűlést a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Krankovits István vezérigazgató a ta­valyi év főbb eredményeinek ismertetése mellett beszá­molhatott arról az örvende­tes tényről, hogy 1985 első napjaitól munkával kitöltött a vállalat kapacitása. Olyannyira igaz ez, hogy az építőipari nagyvállalat jelenleg mintegy 300 szak­iparossal többet tudna fog­lalkoztatni. 1985-ben 3,8 mil­liárd forint értékű munka elvégzése vár a cégre. Mint­egy 200 millió forint tiszta nyereséget szeretne elérni a GYÁÉV. Főbb munkái kö­zött­­említhető a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár szá­mára felépítendő százezer négyzetméteres csarnok. Tervezője a Győriterv, a ki­vitelezés rövidesen elkezdő­dik. A vállalat tavaly 20 lé­tesítményt adott át úgymond hibamentesen. A vezérigaz­gató az ez évi feladatok kö­zött a szervezettség további javítását, a jó minőségű és gazdaságos tevékenységet említette elsődlegesen. Gardenia Csipkefü­ggönygyár A hazai függönygyártás ,,ék­szerdoboza”, a világ legkor­szerűbb gépeit magáénak tu­dó Gardenia ezért felelős ve­zetői idejében mindent elő­készítettek ahhoz, hogy az új gazdasági év első munka­napján zavartalanul folyta­tódjék a termelés. Földes Imréné igazgató kérésünkre elmondta, hogy az 1985. évi tervet is már tavaly elkészí­tették és elfogadtatták, mert terv és az abból eredő ter­melési program nélkül most se, máskor se kezdődik ter­melőmunka. Anyagellátási gondjai a Gardéniának nincsenek. Ke­­ményedik viszont a külpiac, miután a konkurrens cégek egy része felnőtt a Gardenia műszaki, technológiai színvo­nalára, e­miatt most­ rendkí­vül nehéz megfelelő export­árakat elérni. Ennek értelem­szerűen a nyereség látja ká­rát, no de nem menjünk ennyire előre az időben, hi­szen hátra van még 12 hó­nap az új esztendőből. Húsipari vállalat Az új év első napját való­­­ban pihenéssel tölthették a Győr-Sopron megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latot kiszolgáló gazdaságok. Azért tehették, mert a me­gyei húsipari vállalat átszer­vezte a munkáját. Ennek kö­vetkeztében tegnap a válla­lat húsüzemében nem volt se sertés-, se szar­vasmarha-vá­gás. Szombaton pótolják majd az e napi vágásokat. Ennek ellenére tegnap a vál­lalat valamennyi üzemében dolgoztak, s munkásgyűlése­­ken beszélték meg az idei tennivalókat. Autófelszerelési vállalat Soha kellemesebb gondot­ A Soproni Autófelszerelési Vállalat egész esztendőre bő­ségesen el van látva munká­val. Úgy annyira, hogy attól fő a feje, miként tudja majd azokat teljesíteni, így aztán teljes terheléssel kezdődött az első munkanap tegnap. Mint Czingraber Mihály gazdasági igazgatóhelyettes­től megtudtuk, a vállalat jól zárta 1984-et, módjában állt az új évbe átvezető tervhez időben gondoskodni a szük­séges félkész­ termékekről és anyagokról. Már tegnap a Szovjetunió számára gyár­tandó exporttermékeket is munkába vették. Készítettek alkatrészeket a Rábának, az Ikarusnak és a Csepel Autó­gyárnak. A soproni gyárban úgy látják, fellendülőben van az iparág, ezt jelzik a növekvő számú rendelések. A Budapesti Közlekedési Vállalatnak és a MÁV-nak egyedi szervizberendezéseket kell majd gyártani, s a nö­vekvő exportfeladatok mel­lett ezeket nem lesz könnyű teljesíteni. MOFÉM Ha egy nappal később ke­ressük fel dr. Takács Imrét, a Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyár vezérigazga­tóját, nincs szerencsénk. Ma ugyanis amerikai egyesült államokbeli üzleti partnerek­kel tárgyal. A Mofém tavaly augusztus óta szállít csapte­lepeket a tengerentúlra, s a mai tárgyalások alapján oka van remélni USA-beli ex­portjának számottevő növe­kedését. Az új év első munkanap­ján, tegnap reggel hat óra­kor a Mofém-közösség mun­­kásgyűlésen kapott beszá­molót a búcsúzó évben vég­zett munka eredményeiről, egyszersmind tájékoztatást az 1985. évi feladatokról. Mint a vezérigazgató nekünk is elmondta, az évfordulásra a cég megfelelően felkészült, ily módon adottak a folya­matos és eredményes mun­ka feltételei. 1985 első mun­kanapján készáru-termelés volt az üzemekben, s még a héten elkezdődik a gyártmá­nyok kiszállítása is. Tavalyelőtt a Mofém tő­kés exportja 56 millió forint­tal volt egyenértékű, 1984- ben elérte a 73 millió forin­tot. Az új évi terv 80 millió forint. Ám meglehet, hogy kellemes meglepetést okoz a nagyvállalat. Annyi minden­esetre máris bizonyos, hogy 1985-ben termelését 10,2 szá­zalékkal növeli. Ferenczi József— N. Magyar Tibor Keresett a Party vajkrém Javulnak a feldolgozás körülményei A Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat 1983-ban 139 millió liter tejet vásárolt fel a nagyüzemektől és a kister­melőktől. Tavaly ez a mennyiség közel 144 millió literre emelkedett, vagyis megyénkben a tejtermelés még az el­múlt esztendőben is közel 4,5 százalékkal növekedett. — Sajnos, ennek a jó eredménynek nem tudunk egyér­telműen és maradéktalanul örülni — mondta Angyaláti End­re, a megyei tejipari vállalat igazgatója. — A feladatunk ugyanis kettős, egyrészt át kell vennünk a felajánlott tejet, amit azután feldolgozunk, vagy továbbadunk. Emellett pe­dig gondoskodnunk kell a megye tejjel és tejtermékkel tör­ténő zökkenőmentes, jó ellátásáról. A megye lakossága nem tud annyi tejet elfogyasztani, mint amennyit mi átveszünk a termelőktől. Ezért évente jelentős mennyiséggel segítjük a főváros lakóinak ellátását is. Tavaly közel huszonkét mil­lió liter tejet szállítottunk Budapestre. Természetesen vál­lalatunk alapvető célja az, hogy az átvett tejet lehetőség szerint feldolgozva értékesítse. Ez azonban csak látszólag egyszerű feladat. A megye tejtermelésének növekedését ugyanis nem követte a tej­ipari vállalat teljes körű korszerűsítése, bővítése. Az okok szerteágazóak. A tej­ipari tröszt, mely a fejlesz­tési eszközök számottevő ré­szével gazdálkodott, egy or­szágos fejlesztési programot indított el tíz-tizenöt eszten­dővel ezelőtt. Ennek egyik állomásaként létesült a csor­nai tejporgyár is, amelyet az elképzelések szerint követett volna Győrött egy új tej­üzem építése is. A beruhá­zásokra fordítható összegek azonban az utóbbi eszten­dőkben megcsappantak, ugyanígy az állami támoga­tások is, így a győri tejüzem tervbevett fejlesztése elma­radt. Ugyanakkor a megyé­ben a tejtermelés szintje csupán az V, ötéves terv időszakában negyvenöt szá­zalékkal növekedett, így az­tán érthető, hogy a Győr- Sopron megyei Tejipari Vál­lalat, sokszor csak nagy erő­feszítések árán tudott meg­birkózni a ráháruló felada­tokkal. — Mindezek ellenére szá­mottevő fennakadásaink nem voltak — mondta Angyaloti Endre. — Sikerült a nagy mennyiségű tejet a nyári időszakokban is időben fo­gadnunk és feldolgoznunk. Mi több, országosan elsőként tértünk át a tej bakterioló­giai átvételére Jók a kap­csolataink a mezőgazdasági nagyüzemekkel, és a kister­melőkkel is. A vállalat által felvásá­rolt, átvett tejből csak mint­egy harminckilenc millió li­tert adunk el pasztörizálva, csomagolva, úgynevezett zacskós tejként. A többi te­jet különféle termékekké dolgozzák fel. — A boltokban kapható tejtermékeknek csak egy része származik tőlünk — mondta az igazgató. — A többit a választék bővítése érdekében más tejipari vál­lalatoktól szerezzük be. Mi­vel új tejüzem építésére nincsen lehetőség, arra tö­rekszünk, hogy a meglévő üzemeket bővítsük, korsze­rűsítsük. Győrött az üzem területe nagyon kicsi, így ott nincs mód a terjeszkedésre, inkább csak a technológiát lehet korszerűsíteni, illetve a le­terheltséget csökkenteni. Ez utóbbit elősegítendő, a vaj és a túró gyártását áthelye­zik Csornára, és az ottani üzemet, lévén, hogy erre a lehetőségek adottak, bővítik is. Ez annál is inkább sze­rencsés, mivel Csorna kör­nyékén számottevő mennyi­ségű tejet termelnek a nagy­üzemek. A tervek között sze­repel a féltartós tej gyártá­sa is.­­ Minden tejipari válla­lat arra is törekszik, hogy legyenek országosan egye­dülálló, keresett termékei — mondta Angyaloti Endre. — Nálunk ilyen volt például a Mosonmagyaróváron gyártott Lajta sajt. Tavaly pedig egy új sikertermékkel bővítettük a kínálatunkat, mégpedig a Party vajkrém-családdal. Ezt a terméket a tejipari kuta­tóintézet ajánlotta, a gyártás megszervezéséhez pedig az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság volt a segítsé­günkre. A Party vajkrém gyártását tavaly kezdtük el. Ez a kalóriaszegény többfé­le ízesítéssel készülő termé­künk gyorsan közkedveltté vált. A vajkrémgyártás a soproni üzemünkben törté­nik, a szükséges fejlesztése­­ket már megvalósítottuk. Mosonmagyaróvárott szintén technológiai fejlesztőket tervezünk. Ebben az üzem­ben egyebek közt exportra is készítünk különleges sajtot, összességében tehát úgy tűnik, hogy "a tervbe vett re­konstrukciók időlegesen megoldják a Győr-Sopron megyei Tejipari Vállalat gondjait. Távlatokban azon­ban Csornán vagy másutt mindenképpen gondolni kell egy új, korszerű feldolgozó­bázis létesítésére. Annál is inkább, mivel bízvást re­mélhető, hogy a megye me­zőgazdasági nagyüzemeiben még nem tekinthető befeje­zettnek a tejtermelés növe­kedése. N. E. Szilveszterkor és január­b­an közel negyvenezer liter tejszínt dolgoztak fel a győri üzem­ben. Adóváltozások Január elsejével módosultak a társasági adózás szabályai és emelkedtek a magánszemélyek által fizetendő gépjármű adótételek. A vállalati jövedelemszabályozás mértékrendszerének vál­tozásaival párhuzamosan — az önálló és a vállalati gazda­sági munkaközösségek, az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok és egyes polgári jogi társaságok — adóterhe növekedett. 1985-től a nyereség után fizetendő társasági adó 3-ról 6 százalékra emelkedett. Ennél nagyobb mértékben, 12 százalékra nőtt azoknak a kisvállalkozásoknak adója, amelyeknél az egy főre eső évi nyereség meghaladja a 200 ezer forintot. Egyúttal egyértelműbbé, áttekinthetőbbé vál­tak a társasági adózásra vonatkozó előírások. Január 1-től a magánszemélyek által fizetendő gépjármű adótételei is emelkedtek. A dízel, illetve az 1500 köbcenti­méter feletti hengerűrtartalmú benzinüzemű személygépko­csik adója átlagosan 25 százalékkal, a tehergépjárművek, pótkocsik és utánfutók adója pedig átlagosan 30 százalékkal emelkedett. - 3

Next