Kisalföld, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

n A kapuvári Áfész-könyvesbolt ebben az évben több mint 3 millió forint értékű könyvet és hanglemezt értéke­­sített. Az üzlet látja el tankönyvekkel a várost és a kör­nyék falvait is. c( HUMPOU) fogsé­geki­ szolgálata. TÁPPÉNZ Csornai levélírónk leánya egy nagy vállalat leányvállala­tánál volt alkalmazásban — sportmunkatársi munkakörben — négy évig. Munkaviszonya 1985. j­anuár 1. napjával, ter­hességére tekintettel, áthelyezéssel megszűnt. Fizetésének változatlanul hagyása mellett az „anyavállalathoz” került munkaviszonyba. Olvasónk leányát az orvos veszélyeztetett terhesnek minősítette és 1985. január 3. napjával kezdődő­en táppénzes állományba vette. Pár hónap múlva leánya határozatot kapott, melyben a jóhiszeműen felvett táppénz­­összeg egy részének visszafizetésére kötelezték arra hivat­kozással, hogy a táppénz számításánál tévesen, az 1984. évi átlagkeresetet vették alapul. Levélírónk sérelmesnek tartja, hogy a táppénz számítás­nál nem az 1984. évi átlagkeresetet veszik figyelembe, hi­szen leánya munkaviszonya­­az áthelyezéssel nem szakadt meg. Kérdése, nincs-e lehetőség a sérelem orvoslására? ! Levélírónknak kedvező választ nem adhatunk, s ugyanis nincs semmilyen­­ jogi alapja annak, hogy leá­­­­nya táppénzét az 1984. évi­­ átlegkeresete alapján szá­­­­mítsák ki. Való igaz, hogy­­ leánya munkaviszonya nem­­ szakadt meg, és a Munka T­­önykönyve szerint az­­ áthelyezését megelőző mun­kaviszonyát úgy kell te­kinteni, mintha az új mun­káltatójánál töltötte volna f­e. Ez azonban csak mun­kajogi rendelkezés, s 1985. január 17-én „Az e egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításá­ról” megjelent a Miniszter­­tanács elnökhelyettesének rendelete, (1/1985. [I. 17.] ME. sz. rendelet) melynek 3. §-a úgy rendelkezik, hogy amennyiben a biztosí­tott munkáltatója a táppénz számításánál irányadó idő­szak alatt megváltozna, a táppénzét annál a munkál­tatónál eltöltött irányadó időszakban elért kereset alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott. E jogszabály továbbá úgy rendelkezett, hogy a fenti előírást visszamenőleg már 1985. január 1. nap­jától alkalmazni kell. E rendelet az áthelyezéssel történő munkaviszony megszűnését nem tekinti kivételnek a fenti előírás alól, másféle számításra nem ad módot A hivatko­zott előírást csak olyan esetben nem kell alkalmaz­ni, ha valakinek a munkál­tatója például átszervezés, egyesülés, szétválás, névvál­tozás miatt változott meg. Megjegyezzük továbbá, hogy az 1984. december 31- ét követően kezdődő kere­sőképtelenség esetén a táp­pénz összegének a megálla­pításánál a nyugdíjjárulék­kal csökkentett keresetet kell figyelembe venni. HÁZASTÁRS ÖRÖKLÉSE S. A. kapuvári olvasónk arra kíván választ kapni, hogyan alakul l a házastárs öröklése a házastársa után, ha külön él­nek, illetve fía bontókereset van köztük folyamatban. A törvény a házastársak közötti öröklést házassági életközösség fennállásához fűzi. Akiként rendelkezik, hogy a házastárs nem örö­köl, ha az örökhagyó halá­lakor a házastársi életkö­zösségük nem állt fenn, és az eset körülményeiből ■nyilvánvaló, hogy az élet­­közösség visszaállítására nem volt kilátás. A jogsza­bály szigorú feltételként követeli meg az életközös­ség fennállását, és nem tesz különbséget az előírás alkalmazásánál abból a szempontból, hogy melyik házasfél magatartása veze­tett az együttélés megsza­kítására. A törvény szigorát en­yí­­ti, hogy az életközösség megszakadása esetén sem esik ki az öröklésből a há­zastárs, ha az eset körülmé­nyeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítá­sára kilátás volt. Tehát, hogy mindketten szándé­koztak az életközösséget visszaállítani, és ennek reális lehetősége is meg­volt. Ha az életközösség hosszabb idő óta megsza­­­­kadt és egyik fél sem kez­­­­deményezte az életközösség­­ visszaállítását, többnyire az­­ állapítható meg, hogy nem volt kilátás az életközösség i. §visszaállítására.. A házassági életközösség fennállására akkor is szük­ség van, ha az örökhagyó az örökségben végrendeleti­­leg részesítette a házastár­sát. Ez esetben vizsgálni kell, hogy az örökhagyó a végintézkedését miért nem vonta vissza, illetve, hogy a házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta-e ré­szesíteni. Azt a tényt, hogy az örökhagyó a házastársát az életközösség megszaka­dása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni, a túlélő házastársnak kell bizonyí­tania. Egyszerű a kérdés elbírá­lása, ha az örökhagyó há­zastársa javára a házastársi életközösség megszakadása után végrendelkezik. Ez esetben ugyanis nyilván­való, hogy az öröklést a végintézkedése szerint kí­vánta rendezni. A házastárs kiesését a fentiekre figye­lemmel nem lehet hivatal­ból figyelembe venni. Ha a házastársak között az örök­lés megnyíltakor nem ál­lott fenn életközösség, az örökhagyó házastársának a kiesésére csak az hivatkoz­hat, aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségektől, il­letve más tehertől mente­sülne.. Dr. L T. Szabadáras munka Plafon a csillagos ég? Napjainkban a kelleténél több szó esik egyes, a lakosságinak szolgáltatást végző vállalati, szövetkezeti dolgozók, kisiparo­sok tevékenységéről. Sajnos, nem éppen elismerő jelzővel. Jócskán akadnak ugyan­is, akik a kis pénzt feltételező javításokat hetekre, hónapokra eltolják, sőt egyszerű­en nem is vállalják. E rövid bevezető után találós kérdésünk következik. Mit gondolnak, mi kerül töb­be, ha egy öttonnás Volán-tehergépkocsi két fordulóval elszállítja a háromszobás lakásból az összes bútorzatot és berendezé­si tárgyat, vagy ha egy szövetkezet felsze­reli a megrendelő által adott vécé vízöblí­tő tartályt? A fuvar 562, a szerelés 832 fo­rintjába került Kuti Ferenc soproni (Cse­resznye sor 19.) olvasónknak. Mielőtt bárki is egyoldalúsággal vádol­na bennünket, megjegyezzük: a META­­LON Soproni Vas- és Járműipari Szövet­kezet a szóban forgó szabadáras vízszere­lési munkát az ÉPIR karbantartási egység­ár-gyűjtemény alapján számlázta a meg­rendelőnek. A 832 forint csaknem teljes egészében munkadíjból tevődik össze, mi­­­után a vízöblítőt, az úszócsapot Kuti Fe­renc adta. A szerelés menete: tartály, és úszócsapfelszerelés, tartálytornasztás, sze­lepbontás, vezeték ledugózás, ülésdeszka le- és felszerelése, húzólánc felszerelés, új öblítőcső készítése. Az efféle szakipari munkához laikusok vagyunk, annyit azért konyítunk hozzá, hogy mindezt két szakember egy-másfél óra alatt játszi könnyedséggel elvégzi. A kérdés így önként adódik: hány forintos órabérrel dolgoznak a METALON szövet­kezetnél a vízszerelők? Netán a sza­badár kategória a korlátlan lehetősé­get is jelenti? Vegyük példának a legegyszerűbb tételt, a húzólánc felszerelé­sét, mely a számla szerint 26 forintba ke­rül. A munka néhány percet igényel, a lánc karikájának a kar furatába történő beakasztásából áll. A vízjavítási munkáról kiállított számla részletes elemzésére nem vállalkozunk. Annak viszont hangot adunk, hogy Kuti Ferenc a borsos számlánál is jobban fáj­lalja, hogy a METALON elnökéhez április 2-án írt és helyszíni megtekintést kérő le­velét még csak válaszra sem méltatta a szövetkezet. Nyugdíjas olvasónk, s a hozzá hasonlók képtelenek egy-két órás javításért több mint nyolcszáz forintot, fizetni. De még a bérből és fizetésből élők sem ké­pesek arra, hogy jövedelmük 15—20 szá­zalékát viszonylag kis volumenű javítások­ra fizessék. A nyugdíjak és bérek nem tud­nak versenyezni a helyenként tapasztalt három számjegyű órabérekkel. Persze mi nem tudjuk eldönteni, hogy a Kuti Ferencnél végzett vízszerelési mun­káért kért ellenérték reális-e. Csak csodál­kozunk, ha összehasonlítjuk az ötórás igénybevételért kért Volán-fuvar díjával. Talán akad szakértő, aki megnézi, hogy össz­hangban van-e a szerelés a kért ellenér­tékkel. N. M. Tisztaságszeretet A közelmúltban Tóth Sándor­­né győri (Munkásőr u. 17.) lakos szóvá tette: a soproni Széchenyi önkiszolgáló étterem mellékhe­lyiségei gyalázatosan néznek ki. Hiányolta a közegészségügyért felelősök ellenőrzését. Dr. Amberger Erzsébet, a Sopron Városi Közegészség­ügyi- Járványügyi Felügyelő­ség vezető főorvosa válaszolt az olvasói észrevételre. A vendéglátóhelyek közegész­ségügyi ellenőrzése kellő gya­korisággal történik. Ennek el­lenére egyetlen ellenőrző szerv sem képes — s nem is lehet feladata — az egysége­ket naponta figyelemmel kí­sérni. Az illemhelyek elha­nyagoltsága nem elsősorban az ellenőrzések hiányát, ha­nem a vendéglátói szolgálta­tást igénybevevők kulturált­ságát, tisztaságszeretetét hi­giénés szemléletét tükrözik. A vendéglátó egységek higié­nés színvonalának emelésé­hez sokan hozzájárulhatná­nak azzal, ha fizetéskor szó­vá tennék az észlelt hiá­nyosságokat. Továbbra is féllábon? A bejáró dolgozók panaszai nyomán megírtuk, hogy a He­gyeshalom, valamint Sopron felől Győrbe érkező munkás vonaton el­viselhetetlen a zsúfoltság. Az ötte­­vényi, az abdai, az enesei uta­soknak már csak féllábas álló­hely jut. A MÁV Budapesti Igazga­tósága vizsgálata megállapí­totta, hogy a szóban forgó vonalon a szerelvény 6 má­sodosztályú és 2 elsőosztályú kocsiból állt. Alkalomszerűen (július 16-án) még egy má­sodosztályú többletkocsi is közlekedett a vonattal. Az igazgatóság a cikk megjele­nése óta figyelemmel kíséri a jelzett vonat kihasználtsá­gát. Tapasztalatai szerint a szerelvénybe a jelenleginél több kocsi beállítása nem in­dokolt. Mivel a vasút egyik célja — lehetőségeik figye­lembevételével — az utazókö­zönség kedvező utazási fel­tételeinek biztosítása, az uta­zóközönség észrevételét kö­szönik. Szerkesztői üzenetek Szabó Terézia fertődi, Var­ga Imre babóti, Fenyvesi József, Kópházi Kálmánná soproni, Szloboda Mik­lósné mosonszolnoki, Hosszú Ist­vánná lébénymiklósi, Mohá­csi Lajosné ravazdi, Kovács János bezi, Baán Ferenc he­gyeshalmi, Szabó Sándorné nyúli, Kósa László, dr. Jakab Ferencné, Tóth János, Ren­ger Kálmán, Justin Antal győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Fekete Sándorné Jánosso­­morjai, Virág Péter pannon­halmi, Harangozó Jánosné, Rácz Mária mosonmagyar­óvári, Vértes Balázsné sop­roni, Nagyné Mester Katalin lébénymiklósi, Szalontai Ákos győrszentiváni, Élő János szanyi, Bognár Ferenc, Jákó Annamária, Lelkes Jenőné győri lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kértük. Csné Nagy Irén gyömörei olvasónkkal közöljük: az év­közi változás ellenére, az adót továbbra is az a sze­mély fizeti, aki a föld hasz­nálatára január elsején jo­gosult volt. E szabály alól egyetlen kivétel van, mégpe­dig az, ha az állami vagy szövetkezeti szerv, avagy társadalmi szervezet január elseje után, de még olyan időben adja bérbe a földet, vagy juttatja valakinek ház­táji illetményföldjét, amikor a föld teljes értékű haszná­lata még biztosítva van Ilyenkor az évi adót a bér­bevevő, illetőleg az fizeti, aki a földet háztáji vagy illet­ményföldként kapja meg. F. S. győri levélírónknak üzenjük: a szóban forgó bün­tetést fiának már nem kell beírnia semmilyen kérdőív­re, mert a büntetett előélet hátrányai alól törvényi men­tesítésben részesült. Takács Ferenc soproni ol­vasónk kérdésére csak a munkahelyén kaphat érde­mi választ. Ugyanis a mező­­gazdasági termelőszövetke­zetekben a munkadíjazási rendszer legfőbb és állandó jellegű szabályait az alapsza­bályban, részletes szabályait pedig a munkaügyi szabály­zatban kell meghatározni. Ezek tartalmát a szövetke­zetek önállóan állapítják meg. „Bontóper“ jeligés levél­írónknak üzenjük: a házas­társi tartás nem jár minden­képpen a volt házastársnak. Azt, hogy a volt házastárs mennyiben szorul tartásra, a bíróság mindig alaposan és körültekintően vizsgálja. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a leírt körülmények alapján a bíróság megítéli ennek a tartást. Illés Béláné győri olva­sónkkal közöljük, hogy a jo­gosultságnak minden esetben alapvető követelménye, hogy a szövetkezeti tagság a szü­léskor fennálljon. üzenetek Olvasóink írják Javításra elfogadták Beteges ember vagyok, so­kat tartózkodom gyógyinté­zetben. Hű társam ilyenkor a fülhallgatóval felszerelt So­kol rádióm. Először tavaly májusban adtam be javításra az Elektronika Győri Elekt­romos Karbantartó Kisválla­lathoz. A hibás hullámvál­tót 48 forintért rendbehoz­ták. Szeptember 30-án újból bevittem a szervizbe a rá­diót, mert minduntalan el­hallgatott, a javításért ekkor 93 forintot fizettem. Novem­ber 5-én ismét a szervizre szorultam, mert a rádión csak egy állomás szólt és többször elhallgatott. A ja­vítást elfogadták, csak a mai napig nem készült el, alkat­részhiány miatt. A rádióhoz nem az értéke, hanem a fül­hallgatója miatt ragaszko­dom, mivel így nem zavarom betegtársaimat. (Neiger Ti­bor, Győr, Ipar u. 40.) Egymás után A múlt héten meghibáso­dott Lehel típusú, kétcsilla­gos, 240 literes hűtőszekré­nyem. Kihívtam a szerelőt, aki közölte, hogy leégett a hűtő motorja, és cseréje 2500 forintba kerül. El vagyok keseredve, mert a napokban kellett vennem mosógépet a tönkrement helyett, két hét­tel korábban pedig a centri­fugában égett le a tekercs. A hűtőgépre azt mondta a szakember, hogy a sok áram­zavar miatt mehetett tönkre. A hűtő 4 éves. Egyébként a községben nem én vagyok az egyedüli, aki hasonlóan járt. Az ÉDÁSZ áramszünetről vagy a zavarról nem érte­sített bennünket. Ha kapok értesítést, akkor én vagyok a hibás, mert nem kapcsol­tam ki a hűtőt. Így viszont nem érzem magamat vétkes­nek. Aránylag rövid idő alatt három nélkülözhetetlen ház­tartási gépem ment tönkre. Két kicsi gyermekem van, a harmadikat novemberben várom. (Ifj. Csapó Imréné, Mecsér, Felszabadulás u. 20.). Terítéken a mindennapi Az ásványrárói gyermekes szülők és nagyszülők gond­ját jelezte levelében szer­kesztőségünknek Fazekas Lő­­rincné. A községet a Moson­magyaróvár és Vidéke Sütő­ipari Vállalat látja el ke­nyérrel. A délelőtti órákban a helyi boltokban egyáltalán nem kapható kenyér. A min­dennapit általában a déli órákban szállítják, ami dél­utánra már rendszerint el­fogy az üzletekben. A tele­pülésről sok a bejáró dolgo­zó. De elsősorban a gyerme­keknek lenne szükségük a reggeli és tízórai mellé va­lóra. Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy a gondon lehet se­gíteni. Ha a sütőipar és a kereskedelem összefog (az ipar korábban szállít, a ke­reskedelem pedig alaposab­ban felméri az igényeket), az ásványráróiak asztaláról a reggeli órákban sem hiány­zik majd a kenyér. KÉZIRATOKRÓL ÜZENJÜK „Természet": Tudom, nem jó a „versem”, de kíváncsi lennék rá, hogy mi jó benne — írja levelében. Az a jó benne, hogy tizenöt éves, aki írta, és gyönyörködve fölfedezi, hogy szép a világ. „A susogó nádas, a le­menő nap hídja, t a szitakötők játéka” úgy tükröződik versének színes, egyszerű sorai­ban, mint­­a táj a tiszta tó vizén. Tanul­jon, olvasson, szeresse a jó verseket, és érezhesse minél többször, hogy „Milyen szép is a világ!” — ezt kívánom. „Erdők zúgnak”. Szép ez a legújabb is, ízes, érett. Sajátos benne az a­ verselési mód, az a ritka, finom csengésekkel üte­mezett közlés, amelyben meghitten alkot. Átadtam. Kettő maradt nálam, ha szabad, inkább újat remélek helyette. „Hanságban”: Kedves, hogy időnként megörvendeztet bennünket új írásaival. Változatlanul a prózájában érzem szaba­dabbnak a képzeletét, ezúttal a meséjében. Gazdagodott vele a hanyi mondavilág. A versek képei is szépek, de a formába való kényszerítésük közben elvesztik természe­tes vonzásukat. írt­ B. G. —

Next