Kisalföld, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A KSH jelentése a tervidőszakról kodott az országban. A tu­risták száma 1984-hez képest 1 millió fővel, 1980-hoz ké­pest 0,3 millió fővel emelke­dett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden ed­digi tervidőszak idegenfor­galmi beruházásait meghala­dó fejlesztések valósultak meg. Számos új szálloda épült és befejeződött több ré­gi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek befogadóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapaci­tás növekedése. Elkészült a több célra hasznosítható Bu­dapest Kongresszusi Köz­pont Bővítettek, korszerűsí­tettek egyes határátkelő he­lyeket. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit A külföldre utazó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista orszá­gokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves tervidőszak első évei­ben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó évek­ben annál lassabban emel­kedtek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak fo­lyamán jelentősen nőttek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számot­tevő aktívumot biztosított a népgazdaságnak. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folya­mán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb né­pességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a be­fejezett általános iskolai, vagy annál magasabb vég­zettséggel rendelkezők ará­nya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka leg­alább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évi 23 szá­zalékkal. A felső­fokú vég­zettségűek száma 21 száza­lékkal magasabb, mint 1980- ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősebb népesség 8 száza­léka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív ke­resők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíj­­korhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a mun­kavállalási körű népesség száma csökken. 1986. január 1-én az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőt­tinél. Arányuk az ország né­pességén belül némileg visz­­szaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 száza­lékra. Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházá­sok összege 1985-ben 236— 237 milliárd forint volt, ösz­­szehasonlí­tó áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruházá­sai 190—191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az el­múlt öt év alatt 22 százalék­kal csökkent. A lakossági beruházások emelkedtek. A VT. ötéves tervidőszak­ban a szocialista szervek be­ruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirány­zottnál, de mintegy 30 mil­liárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szocialista szervek beruházá­sain belül, az előző tervidő­szakhoz viszonyítva a fő ter­melő ágazatok — ipar, épí­tőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ága­zataié együttvéve emelke­dett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz­­állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd fo­rint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedé­se mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az épí­tésigényes infrastrukturális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a terv­időszak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú. A beruházások tény­leges költségei általában meghaladták az eredetileg tervezettet. A tervidőszak folyamán fokozódott az állóeszköz­­fenntartási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980- ban 99 milliárd forint, 1985- ben mintegy 150 milliárd forint volt, összehasonlító áron a növekedés lényegé­ben megegyezett az állóesz­közállomány bővülésével. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföl­dön felhasznált nemzeti jö­vedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fej­lesztési ráfordítások kéthar­madát a termelő ágazatok­ban, ezen belül több mint ■felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesz­tési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folyama­tosan növekedett. Különösen a gépiparban és a vegyipar­ban volt jelentős a kutatá­sokra fordított összeg. A mű­szaki fejlesztési ráfordítások döntő részét gyártmánykor­szerűsítésre, a gyártástech­nológia fejlesztésére, licenc­vásárlásokra fordították. A műszaki színvonal emelését és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együttműködések is segítették. Az ipari szer­vezetek kb. egyharmadának több mint kétezer együttmű­ködési megállapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kivitelben 31 száza­­lékre emelkedett. Népesedés, foglalkoztatottság 198­6. január 1-jén az or­szág népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban és 0,7 százalékkal keve­sebb. az öt évvel azelőttinél A népesség 1981-ben kezdő­dött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csökkenése. A születési arányszám alakulá­sa összefügg azzal, hogy a­­szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A né­­pességszám csökkenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásának üteme valame­lyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születé­sek számának növekedéséhez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népesedéspolitikai intézkedé­sek is hozzájárultak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A magas halálozási arányszám hátte­rében a népesség öregedése és egyes korcsoportok halá­lozási arányszámának rosz­­szabbodása áll. A halálozá­sok ok szerinti összetétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a keringési rend­szer betegségeiben halnak meg, ezt követően a dagana­tos halálozások és az erősza­kos halálesetek száma a leg­nagyobb. A csecsemőhalan­dóság 1983-ig csökkent, 1984- ben és 1985-ben ezer élve­­születettre 20 egy éven aluli haláleset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedel­me nominálértékben 1985- ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 száza­lékkal növekedett. A fo­gyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a tervben számítottnál na­gyobb mértékben emelke­dett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfe­lelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszak­ban szerény ütemben, de fo­lyamatosan, öt év alatt 7—8 százalékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős sze­repe volt a társadalmi jöve­delmek 14 százalékos növe­kedésének, de a kiegészítő te­vékenységek terjedése nyo­mán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a munkajövedel­mek is. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkerese­te kereken 6000 forint, a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben dolgozók közös gazda­ságból származó átlagkerese­te 5290 forint volt. A mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985- ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 szá­zalékkal növekedett. Az 1982—1984. években bekövet­kezett mérséklődés következ­tében 1985-ben a reálbér és a reálkereset színvonala egy­aránt mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjak és pénzbeli társadalmi juttatások össze­ge 1985-ben folyó áron kb. 1­38 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd fo­rintot fizettek ki. Ez az ösz­­szeg az 1980. évit 64 száza­lékkal haladta meg, öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 szá­zalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 mil­liót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 szá­zalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 fo­rint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidőszak során ho­­­zott intézkedések eredmé­nyeként a családi pótlék gyermekenkénti összege emelkedett. Emellett a csalá­di pótlékban részesülő csa­ládok, illetve gyermekek szá­ma is magasabb volt 1985- ben, mint 1980-ban. 1985. március 1-jével beve­zették a gyermekgondozási díjat Ezt az év végéig átla­gosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermekgondozási se­gélyt igénybevevők száma 1985-ben 150 ezer volt, gyer­mekgondozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermekgondozási díj­ban és gyermekgondozási se­gélyben részesülők együttes száma annyi volt, mint 1984- ben a gyermekgondozási se­gélyt igénybevevőké. A két­féle jogcímen kifizetett ösz­­szeg 30 százalékkal megha­ladta az 1984. évi gyermek­­gondozási segély összegét. A három éven aluli gyer­mekek mintegy 15 százalékát bölcsődében látják el. Ez az arány öt év alatt alig válto­zott. A bölcsődei ellátás fel­tételei a tervidőszak folya­mán javultak: a férőhelyek, valamint a szakképzett gon­dozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent A zsúfoltság mér­séklődött és egy gondozónő­re kevesebb gyermek ellátá­sa hárul. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt Az átlagot jóval meghaladó­an, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak fo­lyamán a szolgáltatások igénybevétele. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi for­galmában mintegy 16 száza­lékos növekedés következett be, öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értékesítet­tek, amelyből a színes készü­lékek száma megközelítette a félmilliót Az eladott hűtő­­szekrények száma 1,4 millió a mosógépeké majdnem 1,3 millió volt. A személygépko­csi eladás a korábbi tervidő­szakhoz képest mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új sze­mélygépkocsit adtak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növeke­dett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelkedett továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasz­tás is. Nem történt érdemi változás a lisztfélék, vala­mint a zöldség és gyümölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat nö­velte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliárd forint értékben vá­sárolt kötvényeket. A természetbeni társadal­mi jövedelmek volumene a tervidőszak folyamán 15 szá­zalékkal emelkedett. E jöve­delmek túlnyomó részét az egészségügyi és oktatási szol­gáltatások igénybevétele biz­tosítja. Tovább javult az egészség­­ügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ről közel 33- ra emelkedett. Az 1980 óta létesített általános orvosi, valamint gyermekorvosi kör­zetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma az 1980. évi 2104-ről 1939-re csökkent. 1981—1985-ben a fejleszté­sek és megszűnések követ­keztében a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívána­tosnak tartott módosítása. A szociális otthonok férő­helyeinek száma mintegy 3 ezerre, a tervezettnél mérsé­keltebben emelkedett és 1985 végén meghaladta a 37 ezret. 1985-ben az óvodáskorú gyermekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csök­kenő létszáma mellett az in­tézményhálózat folyamatos fejlesztése lehetővé tette az ellátás minőségi javítását Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 26 fő, ez 1980-ban 31 fő volt. Az 1985/86. tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980/81. tanévinél. A lét­számemelkedés 1984—1985 között mérséklődött. Az ál­talános iskolai ellátás társa­dalmi-gazdasági programjá­nak eredménye, hogy a nagylétszámú korosztályok iskolába lépésével az oktatás korábbi feltételei általában nem romlottak, egyes terüle­teken javultak.­­ 1981—1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztályter­mek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-ban. Az egy peda­gógusra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 27 fő, kevesebb, mint a korábbi években volt. A váltakozva tanulók aránya az 1980/81. tanévinek csak­nem felére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 szá­zaléka napközis, 54 százaléka étkezik az iskola szervezésé­ben. A 8 osztályt befejezők több mint 93 százaléka to­vábbtanul; a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolá­ban, fele szakmunkásképző illetve szakiskolában. A kö­zépiskolák nappali tagozata­in többen, a szakmunkás­­képző iskolákban keveseb­ben tanulnak, mint az előző tanévben. A középfokú isko­lákban tanulók közel egyötö­de lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes körben kielégíthetők. 1985- ben 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 35 százaléka érett­ségizett nappali tagozaton. A felsőoktatási intézmé­nyekben több mint 99 ezren ebből 64 ezren nappali tago­zaton tanulnak. A 18—22 éves népességből felsőokta­tásban részesülők aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közel fele lakik diákotthon­iján. 1985-ben 25 ezren fejez­ték be felső fokú tanulmá­nyaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton végzett. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki T­anácsa pénteken ment tar­tott. A testülés a m­­inszter­­tanács előterjesztése alapján módosította a jogtmacsosi tevékenységfor­ozutó i963. évi 3. számú törvényer­ejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység kö­rét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközössé­gek is végezhetnek gazdas­á­­gi, vagy műszaki t­.v.akással, fejlesztéssel, valamint ipar­­jogvédelmi alkotások hasz­nosításával kapcsolatos szer­vező tevékenységét Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek ta­pasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a taná­csi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezések­nek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szer­ződések előírásainak megfe­lelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a dönté­sekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett ke­gyelmi ügyek tapasztalatait A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körülte­kintően végezték. Érvénye­sült az az alapelv, hogy a bí­róságok által kiszabott bün­tetést végre kell hajtani, így csak különös méltánylást ér­demlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továb­biakban kinevezésekről ha­tározott, bírákat mentett fel és választott meg. Pártküldöttség utazott Kubába A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, az Országgyű­lés elnökének vezetésével pénteken magyar pártkül­döttség utazott Kubába. A delegáció — amelynek tagja Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez , részt vesz a Kubai Kom­munista Párt III. kongresz­­szusán. A küldöttség búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent E­xelides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bíró György vezérőrnagynak, ka­tonai főügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, kiemelkedő katonai ügyészi munkássága elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Kardokkal Díszített Csillag­­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át

Next