Kisalföld, 1986. június (42. évfolyam, 129-153. szám)
1986-06-02 / 129. szám
IRRÚRRRR5MTORR5 Péter-Pálkor van a legjobb íze az epernek — a néphit szerint —, s Vida napján, június 15-én befejezik fejlődésüket a szántóföldi növények, az érés időszaka következik. Az idén gyorsan kikalászott a gabona, korai aratást emlegetnek a gazdák, de még előttünk a Medárd, a negyvennapos eső riadalmával. Barnabás a szénakaszálóké, június 11., beszélik, a múlt heti esős hétvége annyira megáztatta a kónyi krumpliföldeket, hogy az csak úgy totyogott a víztől, a szénagyűjtőket pedig a munka felében érte, így nem tudták, most sírjanak-e vagy nevessenek . .. Valahogy közügy lett nálunk mostanság a földeknek, kerteknek kedvező, avagy nem kedvező időjárása, lassan betéve tudja az aszfaltlakó is, mint jelent a nyári napforduló, amikor nemcsak a búza töve szakad meg, hanem nagy tüzekkel a „gonoszt is űzzük”. Korán aratunk. Beszélik a buszon, a vonaton, mert mi egy olyan zarándokoló nemzet lettünk, elindultunk pajtásszekerekkel negyvenöt előtt a városokból a falukba, aztán utána a falukból a városokba, s azóta — néha van ilyen érzésem — nem szűnik meg ez az odavissza vándorlás, csak éppen a pakolások, utazások természete változik. Akkor a korgó gyomrú városi munkás pakolt (cserélt), most az össze-visszaköltözők pakolnak, nem valamiért, hanem valami miatt. Az otthonról elszakadt gyerek, az ünnep miatt, de tart az utazgatás, közben hozzuk, visszük híreinket az esőről, a krumpliföldekről, a korán kalászai búzatáblákról. A szétszóródott családtagokat összehozza az egymás utáni vágyódás, a közös élmény ígérete, s így országrészek gondja, öröme is összeadódik. Megtanulunk aggódni a szántóföldek terméséért, miközben a város környékén lakó számontartja a város új áruházát, korszerűsödő orvosi rendelőjét, felül-, vagy aluljáróját. Mindössze érzelmi okai lennének ennek a nagyon is tetszetős érdekazonosságnak? Nem hiszem. Talán inkább az, hogy javaink gyarapodása lassan minőségi változást ér meg, tágul előttünk a világ, látni kezdünk tovább is a saját portánknál, s szellemiekben is többet vállalunk fel megszokott dolgainknál. Persze még mindig túl keveset ahhoz, hogy elég legyen a nagy változások szép megejtésére. De mire megszakad a búza töve — mondják az öregek —, elválik, mivégre is volt nagy akarása, szívós törekvése a szántóvető embernek ... Üzemek, intézmények összefogásával Megújul a fertőrákosi barlangszínház Padló alatti fűtés, hőtárolóval Rövidesen kigyulladnak a reflektorok, és megkezdődik az első előadás a felújított fertőrákosi barlangszínházban ... A kétezer éves kőfejtőben berendezett színház eddigi kopott, elavult állapotában is Európa-szerte egyedülálló kuriózum volt. A két évvel ezelőtti ünnepi hetek után azonban be kellett zárni: a széksorok faszerkezete elöregedett, a rézsűs alapzatán az egész nézőtér (évente néhány centiméteres „sebességgel”) csúszásnak indult a színpad irányába. Nem volt mit tenni, a rekonstrukció halaszthatatlanná vált. S ha már a nézőtér mindenképpen átépítendő, az átépítést úgy volt érdemes elvégezni, hogy azzal két másik probléma megoldása is lehetővé váljon. Növelni kellett egyrészt a színpadteret, amelyet a középen álló irdatlan mészkőoszlop pontosan félbevágott, s a szűk színpadon így sok produkció egyszerűen nem is fért el —, másrészt a nézőtér fűtésének gondját is megnyugtatóan meg kellett oldani végre. A feladat tehát adott volt — már „csak” a rekonstrukcióhoz szükséges pénzt kellett előteremteni valahonnan ... Az összes munkához normális körülmények között szükséges negyvenmillió forintnak azonban (igen jelentős központi támogatással együtt is) nem sokkal több, mint a fele gyűlt csak össze. Mint már olyan sokszor a város legújabbkori történetében, ezúttal is be kellett kalkulálni a soproni üzemek támogatását. De a támogató ígéretek birtokában már felelősen ki lehetett mondani a döntést: kezdődhet a munka. A régi, elhasználódott szerkezetek lebontását a soproni KISZ-tagok végezték társadalmi munkában, az anyagok elszállítását ugyancsak ingyen a városgondnokság vállalta. Az új színpadhoz szükséges faanyagot a tanulmányi állami erdőgazdaság kedvezményes áron bocsátotta rendelkezésre, megmunkálását társadalmi munkában a Soproni Faipari Vállalat végezte. A beépítendő székeket a Rába ETO Stadionból kapták meg kedvező áron. A székvázakat szintén áron alul a soproni vasöntöde készítette, azok utólagos megmunkálásában három soproni üzem és két iskola vett részt. Az anyagok fuvarozásában pedig újabb négy soproni üzem működött közre... A felújítás legjelentősebb részét, magát a színpad és a nézőtér teljes átépítését — beleértve a belsőépítészeti feladatokat, az energiaellátás megoldását és a teljesen új fűtés elkészítését — a GyÁÉV soproni fő-építésvezetősége vállalta kerek húszmillió forintért. Azaz a város érdekében több mint hárommilliót engedve eredeti árajánlatából. S vállalta a különleges munkával együtt azt is, amitől pedig a „magukra valamit is adó” építők általában pánikszerűen menekülnek: a társadalmi munkában dolgozó sok „alvállalkozóval” való, sok figyelmet igénylő közös munkát. A GyÁÉV a vállalt határidőt betartva ezen a héten befejezi a munkát, hogy átadja a kőfejtőt a budapesti Konverta cég szakembereinek, akik a színpadtechnikai és világító berendezések felújítását végzik , és a városi tanács dolgozóinak, akik saját műszaki osztályuk vezetésével a székek beszerelését és az utolsó nagytakarítást végzik a társadalmi munkában ! De lássuk csak, milyen is lesz az új barlangszínház! A majdnem teljes kört formázó új színpad alapterülete 360 négyzetméter, ami a zenekari árok néhány óra alatt elvégezhető lefedésével újabb 60 négyzetméterrel bővülhet A 765 férőhelyes nézőtér nemcsak nagyságában, hanem formájában is a győri színházra emlékeztet: a barlangot tartó mészkőoszlopok kiszabta térben a széksorok egyre nagyobb körívekként ölelik körül a színpadot úgy, hogy a jó rálátás érdekében minden sor egy lépcsőfokkal magasabban van az előzőnél. A széksorok műkőlépcsőibe (ez az építők dolgát igencsak megnehezítette) hangulatos világítást építenek be, a legnagyobb szenzáció pedig az eddigi csúf és zajos elegendő meleget mégsem adó kazán helyetti különleges padlófűtés lesz. A megoldás érdekessége: a színpad világítására és a fűtésre a Fertőrákoson rendelkezésre álló villanyáram teljesítménye egyszerűen nem lett volna elegendő, ezért a padlófűtés csöveiben keringő vizet az új kazán előző éjszaka melegíti fel, s hőszigetelt tartályokban 80 fokos hőmérsékleten tárolja az előadás kezdetéig. A színészek öltözőinek átépítésére sajnos nem futotta a rendelkezésre álló pénzből A régi öltözők felújítását jövőre vállalta el társadalmi munkában a Fagazdasági Kombinát soproni gyára. A nézőtérhez vezető bejárat és előtér csinosítására, s a térelválasztó vászonfüggönyök lecserélésére szintén nem jutott pénz, és egyelőre WC-k is csak fönt az autóparkolóban vannak. Ezek azonban alig többek, mint hiányzó gombok az új kabáthoz. A kabát, a felújított barlangszínház azonban nagyon szép Büszkék lehetnek majd rá az építői , és büszke lehet a város, amelyik ismét megmutatta: képes áldozni arra, aminek megvalósítását fontosnak tartja. M. T. 1986. június 2., hétfő A könyvhét könyvei Szám szerint 89 kötet látott napvilágot az idei ünnepi könyvhétre. Valamennyit felsorolni lehetetlen, a teljesség igénye nélkül ízelítő a kínálatból : Körkép 86” — Rivalda 84— 85 — Szép versek 1985 — Csák Gyula: Szeplőtelen Kelemen — Nemes Nagy Ágnes: A Föld emlékei — Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba — Galsai Pongrác: Záróra a Darlingban — Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1929— 1945 — Karinthy Ferenc: Zenebona — Mezei András: Éva és sok-sok Ádám — Tímár György: Ami gyorsabb a halálnál — Vámos Miklós: Félnóta — Heinrich Böll: És jön este és reggel — Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása — Köpeczi Béla: A francia felvilágosodás — Szabó Bálint: Az „ötvenes évek” — Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky — Balogh Edgár: Férfimunka — Széchenyi István—Wesselényi Miklós: Feleselő naplók — Ádám György: Az orvosi hálapénz — Csepeli György: A hétköznapi élet anatómiája — Görömbei András: Sütő András — Németh László: Művelődéspolitikai írások — Petényi Katalin: Barcsay Jenő — Szántó Tibor: A magyar plakát. A Macskák után Krikett Újra együtt dolgozik Andrew Lloyd Webber és Tira Rice. A zeneszerző és a librettista új közös munkájának témája az angol nemzeti sport, a krikett. Harminc perces musicaljukat a Webberféle nyári „családi fesztivál” házi bemutatójára szánják, természetesen „Krikett” címmel. A Gombos Ferenc Általános Iskola mV Wcsoporja péntektől június 3-ig Lengyel Sándorné vezetésével képviseli megyénket az országos népi játék, néptáncfesztiválon, amelyet Budapesten rendeznek. A csoport fellép a budai Vigadóban, a Váci utcai szabadtéri színpadon és az Erkel Színházban megrendezendő gálaműsorban. Baráti kör Sopronban is Mit tudunk Finnországról? Egyik — egyébként svéd anyanyelvű — finn miniszter, miután hazatért magyarországi látogatásáról, meglepetten mesélte: bizonyos magyar kifejezéseket megértett finn nyelvtudásával. Közös szavaink persze ma már mindkét nyelv szókincsének csak picinyke töredékét alkotják, hiszen ezredéves távolságok választanak el minket a közös eredettől. A finn emberek ma már megjelenésükkel — hajuk általában szőke, szemük kék vagy szürke — is a szomszédos északi népekre hasonlítanak, történelmük, hagyományaik, kultúrájuk is egészen más. Ha szó kerül róla, mégis csodálkozó lelkesedéssel mesélik: magyar és finn emberek között pillanatok alatt őszinte és természetes kapcsolatok tudnak kialakulni. Van valami közös mentalitásunk, vagy csak a közös múlt tudata teszi , ki tudja? A tény mindenesetre az, hogy így van. Finnország két legnagyobb kincse: a vizek és az erdők. Finnország, mondjuk, az „Ezer tó országa”, nos ez az ezer több, mint hatvanezer a valóságban. Ami pedig az erdőket illeti, a sarkköri ország területének 65 százaléka erdő. Van hát belőle bőven — a finn emberek mégis legendásan szeretik és óvják. Sokszor emlegetjük azokat a példákat, amikor egy-egy új épülettel kikerülik vagy akár körbeépítik a fákat, csak hogy ne kelljen kivágni őket... Itt, a mi zsúfolt Közép-Európánkban gyakran csodálkozunk: a faluszerűen laza és természetközeli városokban, vagy az egészen tanyaszerű falvakban élő finn emberek, ha pihenésre vágynak, miért mennek még természetközelibb hétvégi házaikba — és erre igazán nincs más válasz, csak hogy valóban még közelebb akarnak kerülni a természethez. Finnország télen a fekete nappalok, nyáron a fehér éjszakák országa. Magyarországról nézve így van ez már délen, Helsinki környékén is, igazán szó szerint azonban a sarkkörön túli vidékeken értendő. Lappföldön, ahol az állandó hótakaró csak a négy nyári hónapra tűnik el minden évben. A kemény és kegyetlen telekhez szokott finnek mégsem panaszkodnak annyit a cudar időre, mint — szerintük — például mi teszszük: ők tisztában vannak vele, hogy mindig erre számíthatnak, ezért felkészülnek rá, hogy zavartalan életüket a legkegyetlenebb sarkvidéki télben is megszervezzék. De persze annál jobban tudnak örülni a beköszöntő tavasznak — talán éppen ez az, ami a természethez való páratlan ragaszkodásukat magyarázza? És mit tudunk a finn kultúráról? Elsőként a Kalevala jut eszünkbe, aztán az építész Alvar Aalto, majd Sibelius, a zeneszerző ... Mindezek azonban inkább csak címszavak, pontatlan elképzelések Hogy többet értsünk és tudjunk a finnekről. Azt pzolgálja a magyar—finn baráti társaság, s az a több mint húsz baráti kör, amely ■ eddig alakult az országban. Győr után most Sopronban is Az alakuló ülés szerda este volt a Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet előadótermében. MOZIMŰSOR — Ásványráró: Manhattan (USA) 7, Bangrétalap: Szenvedély végszóra* (fr) 6, Bősárkány: Az emberevő medve (sz) 6, Csorna: Elpidio Valdes (kubai) M. Frances* (ang) 18. Dunaszeg: Megfelelő ember kényes feladatra* (m) 6. Fertőd* Üvegtörők* (ang) 6. (Filmklub) 8 Fertőszentmiklós: Poszeidon katasztrófa* (USA) 6. Gönyű: 'Nincs kettő négy nélkü' (o!) 6. Győr. Rába: Életben maradni (USA) ? fs. Ordöpsösöv (fr) s (Filmmúzeum). Győr. Rába Kamara: Eev tiszta nő T—TT* tfr) 5 7. Győr. vtkKr c*M'ne: A latn** (Ol) S. 1 1. 1 FarUzrveer** T—TT (sz) 7. re. Győr. Meno* \ harnoós kiskutya tsz) 7, pfi. Győr. Ke*: Nvnmés n«áná** ín’l q Győr. Gn-VM* mre V' ’ r rá* ban fob fi r.i-i- Ksz aik *+n ■ r‚nbön«e /ttc a \ f Ovez z.tffszzi-i r --1 - * /\* - . Ami* turf-: akarsz p 7 Cy őr-ze-nere, (mi z rzzra—„aati-An • ma,, ,-J. tSrrt* /TTC t) A in-. -Zorro (dl) fi .anniamiyfi! Mi lenne, ha .. .* (sz) M, Kapuvár:■ átfúró* (m) f6, f8, Kimlő: Cápa* (USA) 7, Lövő: Az élet muzsikája (m) 6, Mosomagyaróvár, Dózsa: Kicsi, de szemtelen* (dl) f6, f8, Mosonmagyaróvár, Kossuth: Földrengés Tokióban (lap) 4, 6, Feketehimlő* (iug) 8, Mosonmagyaróvár, Mese: A csodatévő palatábla (sz) 4, Nagyszentjános: Váratlan fordulat* (sz) 16, Nyúl: A házibuli folytatódik (sz) 6, Öttevény: Hárman a slamasztikában (USA) S. Pannonhalma: Szerelem első vérig* (m) 6, Pér: Lopják a koporsómat* (jug) 7, Rajka: Halakkal a bástyák ellen (sz) 7, Rábapatom.: Átverés* (USA) fi Somron, Szabadkáé: Zűrös hétvége* (sz) 3. Egy maréknyi dollárért* (d) nfi.8. Sopron, Petőfi: *Telveség nem akadály* (m) 6. Szsnyi A smaragd románca* UTgAi 7 Tét: Tűtorony (kanada) 7. A csilsggal jelölt filmek kor-A Mozisüzemi Vállalat a műsorváltoztatás jogát fenntartja! KUfitPÖU) — »