Kisalföld, 1986. augusztus (42. évfolyam, 181-205. szám)
1986-08-01 / 181. szám
Mint parton a hal Megbukott beruházás Harcsa vagy rák — Szökik a víz ! Jut eszembe, évekkel ezelőtt meghívást kaptam Lébénymiklósra halászlére, sült halra. S hogymégis elmaradt a lakoma, annak nem oka az elnökváltás, hiszen a mostani téeszelnök, dr. Resch István, s a helyettese, dr. Busa Géza minden bizonnyal szívesen meghívna arra a halvacsorára, amihez a szövetkezet nevelte a halat. Csakhogy ezt a halat, amiről szó van, nem a magunkfajtának sütik ... A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet 1983-ban létrehozott HAL-INNO néven Agrárfejlesztő Közös Vállalatot, a szigetszentmiklósi, a szolnoki és Hajdúszoboszlói téesszel. Rá egy évére csatlakozott hozzájuk az Általános Innovációs Pénzintézet, a Novotrade RT. A vállalat törvényességi felügyeletét a Pest Megyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya látja el, a szakmai irányítását pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A vállalat központja Szigetszentmiklós, s a következő felépítéssel működik: műszaki berendezéseket gyártó és fejlesztő üzem, ketreces haltermelő és histároló telep. Aztán következik három gazdasági munkaközösség, a fővárosi kereskedelmi hálózat, a HALFORG GT, majd a geotermikus energia hasznosításéra alakult GT, a HAL-NOV, amit Lipót községben hoztak létre (a darnózseli szövetkezethez tartozik), a FTSHTRADE GT pedig Lébénymiklóson alakult. Itt áruhálat állítottak volna elő. Lipóton pedig a termálvíz másodlagos hasznosításával halszaporítás volt a cél, az ívási időtől függetlenül, amihez segítségnek szánták az állandó meleg vizet. Nos, ennyit az előzményekről, s hogy most fölemlegetjük azt a bizonyos halvacsorát, annak oka, hogy nem a halak, hanem a szövetkezetek fürödtiek meg. MÉM ajánlásra 1983. elején a szigetszentmiklósi HAL-TINO igazgatója, Kovács András felkereste a lébénymiklósi szövetkezetét, és felkínálta a vállalkozást. Azt is közölték a szövetkezettel, hogy a társaságban tag lesz a tőkeerős NOVOTRADE Banki RT. A szövetkezet akkori vezetői később ellátogattak Szigetszentmiklósra, s ott találkoztak a MÉM főosztályának a képviselőjével is, dr. Dobrai Lajossal. Ezután már felgyorsultak az események, megkezdődtek a téeszben a telep üzemeltetéséhez szükséges földmunkák. Csakhogy a gesztor nem rendelkezett építési, kivitelezési tervekkel, azok menetközben készültek. Nem végeztették el előzetesen a víz alapos vizsgálatát. Nem volt talajmechanikai vizsgálat. Ezek később súlyos műszaki problémákat okoztak. A megalakulás után két évvel, 1985. július 11-én tartott (Lébénymiklóson) igazgató tanácsi ülés jegyzőkönyve tanúsítja, hogy még mindig nem volt bizonyos, milyen hőfokú és mennyiségű víz áll majd rendelkezésre Akkor már a NOVOTRADE kilépett a GT-ből. Ez alatt a két év alatt ugyancsak változtak a termelési elképzelések is, először harcsanevelőnek szánták az árkokat, majd angolnára gondoltak, később svéd licenc alapján rák úszkált volna a lébénymiklósi „tavakban”. Végül odáig jutottak, hogy talán tubifex termelésre hasznosíthatók. (Tubifex : apró kukac, haleleség ) Az árkokba impregnált műanyag szövésű bélést építettek be, amit hamarosan tönkretett a nap. Utána került csak az árakba a fekete ipari ponyvaburkolat. Ugyanis az első hidegvizes próbákra az eredeti bélés elengedte a vizet. Az alapozás nélkül lerakott mammutszivattyú összeillesztései megroppantak, a víz elszökött. Nem volt folyamatos a tervszolgáltatás, a kivitelezés során számtalan módosításra kényszerültek az építkezők. Nem kapott a téesz költségvetést. Az 1984 évi, júliusi igazgatótanácsi ülésen a téesz képviselője már kifogásolta az előkészítetlenséget, a tervszolgáltatás vontatottságát Az igazgató megnyugtató választ adott. ..A beruházásra szánt összeg fedezni fogja a létesítmény készregyártását." Ennek az évnek a végén jelentette be írásban a Banki RT a kilépését, és az 1985. évi februári igazgatótanácsi ülésen már a képviselőjük csak vendégként volt jelen. Vagyis a lébénymiklósi GT már a beruházáskor megbukott A szövetkezet új vezetése végül is az idén április 23-án jelentette be az Agrárfejlesztő Közös Vállalatnak, mint gesztornak a FISHTRADE GT-ből való kilépését, mivel a többmillió forintos beruházás használhatatlan. A darnózseli téeszben eljutottak a halak ikráztatásáig. A meleg víz siettette az ikraérést, csakhogy néhány napig életben is kellett volna tartani a halacskákat, hogy azokat kihelyezhessék Itt nem volt műszaki terv, nem volt vízmennyiség, víminőségmérés, hiányzott a technológiai terv. A darnózseli szövetkezet az idén tavasszal adta be írásban a GTM való kilépési szándékát. Körülbelül 10—11 millió forintos beruházásról van szó, amiben a téesz 40 százalékkal részesült, s fejlesztési alapot is adott át. Említi az elnök, Kollár Péter: „Nem tudom indulat nélkül felidézni az eseményeket...” Ugyanakkor a „Halászat” című szaklapban, még az 1985. évi július—augusztusi számban azt írta a vállalat igazgatója:......A piacon halszaporítással foglalkozó cégeket megelőzve tudunk jelentkezni tenyészanyaggal.” Majd néhány sorral lejjebb a lébénymiklósi GT így szerepelt az igazgató írásában: „Feladatunk előnevelt, áruhal előállítása olyan időszakban is, amikor a természetes vizek hőmérséklete folytán, hagyományos technológiával gazdálkodó termelő emisének erre nem képesek.” Amikor ez az írás megjelent a Halászat című széklábban mint említettük a Bank'r,, már nem volt tagja a GT- nek, innen a megalapozatlanság miatt, de bejelentette saját költségen a telep szakértői vizsgálatát !Következik. Megrendült G. Szabó Mária bizalom) FENYEGETŐ SZÁRAZSÁG A július végi szárazság immár olyan mértékű, hogy az ország számos vidékén a termésátlagok csökkenésével fenyeget. A kapásnövények, amelyek a nyár derekán igen erőteljes vízutánpótlásra szorulnak, nem tudják fölvenni a talajból a szükséges nedvességet. Sokfelé senyved a hőségtől a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa. Azokban a kertészetekben, ahol nincsen lehetőség az öntözésre, a fák, a növények is mindinkább érzik a szárazságot. Már júniusban is csapadékadósságban volt a természet és a júliusi előzetes összesítések szerint is lényegesen kevesebb esőt kaptak a földek, mint amennyi az évnek ebben a hónapjában dukált volna. Bár július 20. táján voltak esőzések, ezek eloszlása azonban nem volt egyenletes és viszonylag kevés helyen oldották meg a mezőgazdák gondját. Az agrometeorológiai mérések szerint különösen rossz a helyzet, igen nagy a szárazság Győr-Sopron, Komárom, Pest, Hajdú-Bihar, Veszprém megyében és Békés megye egyes vidékein. Ezeken a területeken a talaj felső 50 centis rétegében mindössze 35—50 százalékos a nedvességtartalom. Ez az érték, amely a legutóbbi összesítések alapján mutatkozik, a növények számára jóformán felvehetetlen vízmennyiséget jelent. 1986. augusztus 1., péntek HA NYAKNAK sok arca van. A városok forró aszfaltját, a strandok hűs vizű medencéit, az árnyas teraszokat, a Balaton felé hömpölygő autóáradatot mindenki ismerheti, láthatja. Kevesen állnak a forró kemencék torka előtt, ahol megolvad a vas és izzik a tégla. Felvételeinkkel ezúttal e kevesek nyarát mutatjuk be. Kovácsüzem, téglagyár... és egy országúti pillanatkép, munkában az útburkolók. (Fotó: Bertleff András) JAMBURGI FÖLDGÁZ Az elkövetkező öt év során (1986—1990) a Szovjetunió a földgázkitermelést mintegy egyharmadával kívánja növelni és ezzel elérni az évi 835—850 milliárd köbméteres termelési értéket. A kitermelés növelésében a legfontosabb szerep a nyugat-szibériai jamburgi lelőhelynek jut. A szakemberek meggyőződtek arról, hogy Jamburg képes a tervezett mennyiségű gáz kihozatalára. A 170 kilométer hosszúságú és 45 kilométer szélességű többréteges lelőhely hozama meghaladja a híres medvezsjei lelőhely termelését is. A Sarkkörön túl fekvő Jamburg jóval északabbra helyezkedik el, mint Medvezsij vagy Urengoj. Az örök fagy, a különböző apróbbnagyobb tavak, a mocsarak, a lakott településektől és az ipari bázisoktól való nagy távolságok ,jelentősen megnehezítik az új gázlelőhely kitermelését. Ennek ellenére a mintegy 4,5 milliárd rubeles beruházást igen szoros határidőre kell megvalósítani, öt év alatt tíz komplex gázelőkészítő berendezést, öt dízelfűtőanyagtermelő berendezést, több mint 2,3 ezer kilométernyi különböző rendeltetésű vezetéket és 780 termelő kutat kell megépíteni, illetve üzembehelyezni. Hasonló volumenű feladatok végrehajtására Urengojban nyolc esztendőre volt szükség, ahol a mai kitermelési értéket az üzemeltetés hetedik évében érték el. Jamburgban már négy éven belül el kell érni a tervezett termelési szintet. Urengojból a gázkondenzátum a kitermelést követő ötödik évben került először hasznosításra, Jamburgból a tervek szerint erre már a második évben sor kerül. Mire alapozzák ezeket az optimista számításokat? Mindenekelőtt a már kipróbált és jól bevált építési módszerek alkalmazására. A tervek szerint a jamburgi lelőhely valamennyi technológiai komplexuma blokkrendszerben épül. A Tyumenyben épülő, és valamennyi berendezéssel felszerelt óriási blokkokat vízi úton, pontonok segítségével szállítják a helyszínre. 1985 nyarán 150—350 tonna súlyú 23 blokkot zállítottak a Tyumenyt Jamburggal összekötő 2600 kilométeres folyami útvonalon További 28 kilométeres szárazföldi havas útvonaln jutottak el ezek a blokkok a komplex gázelőkészítő berendezés építkezésének közvetlen helyszínére. Vlagyimir Csirszkov, a szovjet kőolaj- és földgázipari beruházások minisztere szerint a blokkrendszerű építkezés lehetővé teszi kevesebb munkaerő felhasználásával az ipari objektumok építésének idejét másfélkétszeresére csökkenteni. A továbbiakban Jamburgban 1000 tonnás, gyárilagberendezett blokkok alkalmazását tervezik. Az ehhez szükséges ipari bázis kialakítása most van folyamatban Tyumenyben. Ezzel párhuzamosan folynak a szuperblokkok szárazföldi szállítását biztosító légpárnás járművek fejlesztésére irányuló kísérletek is. Az Ob folyó torkosánál fekvő Jamburgban ma hatezren dolgoznak. Épülnek az összekötő útvonalak, a vízvezetékek, a lakóházak és minden, ami a munkához és pihenéshez szükséges. Épül a Novij-Urengovit Jamburggal összekötő 230 kilométeres vasútvonal is, amely Szibériában a legmegbízhatóbb közlekedési formának számít. A terv szerint az első szerelvények az év júliusában indulhatnak, útra Épül a jamburgi gázt az ország európai területeire továbbító szállítórendszer is Januárban befejezték a Jamburg—Jeler közötti 3159 kilométeres gázvezeték építését, amelyet jebruár végén kapcsoltak a Rzaviptunic hálózatába. 1986 knion köztt Jamburgból hat 1470 cilliméteres csővezetékrendszert építenek meg, amelyek közül az egyik az európai KGST-országokba irányuló exportvezeték lesz. KUMPOID -