Kisalföld, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

VILA®'PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI RIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. január 2., péntek Ara: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 1. szám • • Ünnepi munka a gyárban Számos, folyamatos üzemű gyárban, s valamennyi nagy­üzemi gazdaság állattartó te­lepein munkával köszöntöt­ték az újesztendőt. Szilvesz­ter éjszakáján is a szokásos teljesítménnyel! termelt a leg­nagyobb hazad alumíniumko­hó Inotán. Műszakváltáskor, 15 perccel éjfél előtt éppen csak köszönthették egymást a kohó és öntöde dolgozói, a munka egyetlen percre sem állhatott meg. Ezen az éjsza­kán is csaknem 50 tonnányi alumíniumot állítottak elő és reggelig fel ds dolgozták. Az inotai alumiíniumkohó igen eredményes esztendőt zárt. Szilveszteri körkép Színes kavalkád az utcákon □ Vándorok kedvence □ Ketten a 238-as szobából □ Akik dolgoztak □ István, az első bébi Szilveszter napján már a kora délelőtt megkezdődött Győrött az óévbúcsúztató szí­nes kavalkád. Tíz óra körül megérkezett a Rába Hotelbe az NDK-ból indult különvo­nat 120 utasa, majd az oszt­rák Vereinigung für Sozial- touristik 65 személyes autó­busza. Utasai közül többen tavaly is Győrött töltötték a szilvesztert. Később 45 len­gyel szállt ki jókedvűen az Orbis autóbuszából. Közben állandóan csengett Steinhö- fér Ottó főportás telefonja. Szobát szerettek volna fog­lalni, legnagyobb részben Burgenlandból. A válasz minden esetben elutasító volt. Ilyenkor tűnik ki, mi­lyen kicsi Győrnek a 420 ágyas Rába Hotel. Délután már bábeli nyelv­zavar volt a szálló halijá­ban. Az érkező vendégek ko­rán megkezdték a szórako­zást, a hangulatos kis drink bárban. A happy new year, Glückliches neues Jahr, a bonne nouvelle année mel­lett még az alábbi köszön­tést is hallottam négy ala­csony sárga arcú fekete hajú úrtól: sinnen o-medeto (a ja­pánok újesztendei jókívánsá­ga). A Széchenyi téren osztrák társaság tagjai szólítottak meg: adjak tanácsot, melyik győri szórakozóhelyen kap­hatnának estére helyet. Rö­vid idő múltán az Arrabona tömbben nemrégiben meg­nyílott reprezentatív Szürke­barát borozóban láttam vi­szont őket. Balogh Márton, Cseh István és Galambos Mihály rövid három óra alatt 40 adag főtt csülköt. 40 adag vándorok kedvencét —es ugyanannyi szürkebarát ve­gyestálat — mind a Szürke­barát hideg ételkülönlegessé­gei — szolgáltak fel egytől egyig osztrákoknak, akik ter­mészetesen élvezettel szopo­gatták a balatonfüredi mus­kotályt is. Közben kedves jelenetnek lehettek tanúi bel- és kül­földiek egyaránt. Több évti­zedes hagyomány, hogy szil­veszter napján 14 órakor a Magyar Autóklub megyei szervezete megyénk autósai nevében köszönti a Győr- Sopron Megyei Rendőr-főka­pitányság közlekedésremdé- szetének az utcán szolgála­tot teljesítő rendőreit. Szer­dán az említett időben Győr legforgalmasabb helyén, a Szabadság téri szobornál ad­ta át Galba Béla, az autó­klub titkára az ajándékot a közlekedési rendőröknek, akik egész évben ugyan­azokért a célokért dolgoznak, mint az autóklub: a közle­kedés biztonságáért és a köz­úti balesetek elkerüléséért. Kora este volt, amikor az IBUSZ két autóbusza meg­érkezett a Rába Hotel elé. A száz turista délelőtt in­dult el Budapestről. Nem tudták hova utaznak. Dél­ben megtekintették a zirci apátságot, délután a pannon­halmi főmonostort, majd kis kerülővel jöttek Győrbe. Es­te már remek hangulatban találkoztam velük a szálló 300 személyes első osztályú éttermében. Szilveszter nap­ján és éjjelén a szálló 238. számú szobájának két lakó­ja nem szórakozni jött Győr­be. Dr. Meggyaszai László (ménfőcsanaki) és dr. Kalmár János (téti) állatorvosok az egykori győri járás, vala­mint Győr város állatorvosi ügyeletét tartották ott. Volt is dolguk bőviben: többi kö­zött a bőnyi szőlőhegyben egy tüdőgyulladásban meg­betegedett hízó bikát, Abdán pedig bélgvulladásos malaco­kat kellett kezelniük. A Park Étteremben, meg a Hungáriában német szó ke­veredett a magyarral, ugyan­is mindkét szórakozóhely tel­ve volt burgenlandiakkal. A Hungáriában szórakozott a norvégjai Oslóból érkezett vendég Kálmán Szűcs, a Lu­na Norge AS faipari cég fő- konstruktőre, aki szilveszter éjjel csak magyar ételt és magyar márkájú pezsgőt volt hajlandó fogyasztani. A Je­revánban éjfél után több vendég Gordon Rouge már­kájú pezsgőt bontatott. A Victoriában a Rába ETO sportolói többi között Han- nich Péter, Póczik József, Szíjártó László szórakoztak. Az Apostol Étteremben csak német szó járta szilveszter éjjel. Az Attila Étteremben Tettekkel párosuló remények Losonczi Pál r t r • 1 •• •• i rrm újévi köszöntője Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első napján tisztelettel köszöntőm ha­zánk minden állampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazda­gabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatla­nul fennmaradt. 1986 jellem­zője volt a Genfiben kibonta­kozott folyamát erősödése. A Szovjetunió és a szocialista országok új elemeiket tartal­mazó békekezdeményezései újraélesztették a népek biza­kodását az enyhülés vissza­térése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalál­kozón ismét meggyőződhet­tünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecseré­ben, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nem­zetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhet­nek a megoldáshoz. Ugyan­akkor azt is jól tudjuk: je­lentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a bé­kés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világ- politikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcso­latait. A Magyar Népköztár­saság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vo­nása volt, hogy a baráti szo­cialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegy­verkezési verseny megállítá­sát, a leszerelést, a nemzet­közi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erő­sítését. Mindenkor síkra szálltunk a különböző társa­dalmi rendszerű országok köl­csönösen előnyös együttmű­ködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társa­dalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsö­nös érdekek elismerése alap­ján akar velünk szót válta­ni. Váltottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a né­pek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a köl­csönös bizalom és egymás ér­dekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberisé­get. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az orszá­gok közötti együttműködés útjában állnak. Kedves Barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, el­mondhatjuk, hogy a körül­mények kedvezőtlen alakulá­sa ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és tár­sadalmunk átfogó reform fo­lyamata, új tudományos ered­mények, szociális és kulturá­lis létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglal­koztatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit né­pünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körül­mények között érte el ered­ményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéle­tei tovább szigorodtak. Ter­mékeink leértékelődése foly­tatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetősé­geink. Hátráltatták verseny­képességünket azok a végső soron politikai jellegű aka­dályok. amelyek nemcsak a termelőberendezések és tech­nológiák, hanem az áruk nor­mális cseréjét is megnehezí­tik. De csupán ezek a vitat­hatatlan tények nem szolgál­hatnak magyarázatul lema­radásunkra, és nem ment­hetnek fel bennünket követ­kezményei alól. Későn ismer­tük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel követ­kezményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pár­tunk Központi Bizottságának 1986. novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mér­sékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogya­tékosságai, a végrehajtás kö­vetkezetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a kor­szerű gazdálkodási szemlé­let, a szervezett és fegyelme­zett munka. Pazarlóan bá­nunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsú­lyosabb: az emberi munká­val. Ezen a helyzeten változ­tatnunk kell, ha előre aka­runk haladni. Az életkörül­mények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégí­tése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményeseb­ben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nem­zeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végre­hajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb hely­zeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közel­múltban törvényerőre emel­te az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a leg­fontosabb tennivalókat. Ered­ményes teljesítése elenged­hetetlen gazdaságunk élén­küléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető leg­jobban hasznosítsuk erőfor­rásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javí­tása és az ésszerű takarékos­ság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálko­dás nélkülözhetetlen feltéte­le, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a ha­tékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is követ­kezetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvo­nalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül meg­becsülni az élet minden te­rületén. Ez nemcsak kor­mányzatunk szándéka, ha­nem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szi­lárdsága. népünk felelősség- érzete és demokratikus in­tézményrendszerünk erősö­dése egyaránt záloga a szo­cializmus sikeres továbbépí­tésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek va­gyunk együttműködni min­den országgal, függetlenül azok társadalmi berendezke­désétől. Legbiztosabb táma­szunk azonban a baráti szo­cialista országok korszerűsö­dő és gazdagodó együttmű­ködése. Hisz nemcsak célja­ink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsola­tainkban minőségileg új vi­szonylatok és távlatok rejle­nek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: re­ményeinket párosítsuk tenni- akarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem ma­radhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfi­társamnak és barátunknak az egész világon. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének csütörtökön a rádióban és a televízióban elhangzott újévi köszöntője. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ Délutáni trombitavásár. ■ Aa Attila Étterem sült malaca.

Next

/
Thumbnails
Contents