Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. március 26., csütörtök óra: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 72. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A bolgár miniszterelnök " tartalomból látogatása és mennyivel?! Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra hazánk .. . . , ... ba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársa- ezert Pez ság Miniszertanácsának elnöke. Végh Antalt A tanács napirendjén: Győr közlekedése Nehéz évek, biztató kilátások Épül a 82-es, 83-as bevezető, tervezik a körgyűrűket A Győr Megyei Városi Tanács tegnapi üléséről írható pontos és részletes krónika minden bizonnyal több újságoldalt töltene meg, és még úgy sem tartozna az érdektelen olvasmányok közé. A testület a városi tanács építési és közlekedési osztályának előterjesztését vitatta meg, amelynek szűken vett témája: Győr város közlekedési helyzete. Nem illenék megvonni a tanácskozás mérlegét a részletek nélkül, de engedtessék meg elöljáróban közreadni a konklúziót, a város még sohanem volt ennyire közel a nyomasztó gondok megoldásához, ugyanakkor legalább két-három évig kénytelenek leszünk elviselni ezeket az idő múltával még erősödő gondokat! A gondok lényegét a megyeszékhely tranzitforgalma adja, s ez könnyen belátható, ha tudomásul vesszük, hogy az ország ki- és belépő évi összes gépjárműforgalmának negyven százaléka — 250 ezer tehergépkocsi és csaknem 3 millió személygépkocsi — Győr úthálózatán jelenik meg, átmenő forgalomként. Ekkora forgalmat a klasszikusan szervezett úthálózat már évek óta nem tud lebonyolítani, s a turistaidény beköszöntével csak a csőd szó illik a megyeszékhely közlekedésének jellemzésére. A városi tanács tagjai a terjedelmes, őszinte hangú, kritikus és önkritikus beszámoló ismeretében megfogalmazták a kérdést: vajon van-e reális remény a jelenlegi helyzet feloldására? Többen kifejtették: a Tanácsköztársaság út átvezető forgalmátnövelni már nem lehet, a Lenin-híd hovatovább a „csendes" időszakok terheit sem képes felvenni, s a Pálffy Miklós felüljáró lezárásával a helyzet kritikussá vált. A tényeket, az ide vezető okokat —a pillanatnyi helyzetet reálisan értékelendő — dr. Balogh József tanácselnök-helyettes foglalta össze, úgymond: koncepciónk van, pénzünk nincs. A város egészét érintő közlekedési gondok megoldására hosszú távú tervkoncepciók is készültek, beleértve a Győrt elkerülő út megépítését, a 82-es, 83-as számú főutak közös bevezető szakaszának megépítését, s az országhatárig vezető autópálya megépítését is. A feladatok átértékelése nyomán a sorrend felcserélődött: ma a 82-es, 83-as főutak közös bevezető szakaszának megépítése az első számú feladat, a munkálatok az idén kezdődnek. Számos fórumon megfogalmazódott már a kérdés: miért „mostohagyerek" Győr, amikor más, közepes nagyságú városok körül ma már körgyűrűk futnak? Sokszor felvetődött: a város vezetői miért nem tettek meg mindent idejekorán? S nem kis féltéssel azt is megkérdezték: hová jutunk, ha sem új utak építésére, sem pedig a meglévők színvonalas karbantartására nincs pénz? Ami a szükségesség felismerését illeti, a hosszú évekkel ezelőtt kidolgozott koncepció rá a válasz. Ami pedig a megvalósítás elodázását illeti: más, fontosabb országos feladatokra kellett az a pénz. Ám, hogy a közlekedési tárca is napirenden tartja ezt az ügyet — részben nemzetközi kötelezettségek miatt is—azt az is bizonyítja, hogy az elmúlt év végéin kihelyezett értekezletet tartott (Folytatás a 2. oldalon.) Óvári Miklós Győrben A Központi Bizottság titkára ma felkeresi a mosonmagyaróvári egyetemet és a Fémszerelvénygyárat Tegnap, a késő délutáni órákban Győrbe érkezett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártszékházban a magasrangú vendéget dr. Lakatos László, a Megyei Pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, társadalmi életének időszerű kérdéseiről. A megyei pártbizottság első titkára részletesen ismertette, hogy a Központi Bizottság novemberi és decemberi határozatának végrehajtásában eddig mit tettünk. Beszámolt arról, hogy a vállalatoknál és gazdasági egységeknél rendben elkészültek a tervek, melyben érvényre jutnak a népgazdasági elvárások. Az ipari növekedés a tervek szerint 3,5—4 százalék. Az év első két hónapjában a megye iparvállalatainak termelésnövekedése — az ismert kemény tél okozta nehézségek miatt — 2,5 százalékos, de a gazdaságok vezetői úgy ítélik meg, hogy az első féléves terv időarányos teljesítésének megvan a lehetősége. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy megyénk exportorientált, tehát nem korábbi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi összehasonlításban is előbbre kell lépni. Győr-Sopron megyére is sajnos jellemző, hogy az utóbbi években a műszaki fejlődés lelassult. A VI. ötéves tervben mintegy 26 százalékkal fordítottunk kevesebbet termelő beruházásokra, mint a 70-es évek második felében. A korábbi fejlesztések eredményeképpen a 80-as évek első négy évében jelentősen nőtt a tőkés export, ez a folyamat azonban napjainkban megtorpant. A téma fontosságára való tekintettel a megyei pártvégrehajtó bizottság több területen elemezte a feladatok végrehajtását. Megvizsgálta az iparvállalatok beruházási terveit, a mikroelektronika és a robottechnika alkalmazásának megyei helyzetét. Elemezte a mezőgazdaság műszaki színvonalát és a fejlesztés lehetőségeit. Megállapítást nyert, hogy a fejlesztésekhez a források csak részben biztosítottak. Néhány biztató jel azonban tapasztalható. Az exportárualap-növelő pályázatokhoz megyénkből 111 vállalat csatlakozott, ennek eredményeként várhatóan mintegy 11,7 milliárd forint exporttöblet jön létre. 1986-ban a vállalatok 24 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint 1985-ben, s ezzel mintegy megközelítették a VI. ötéves terv első éveinek szintjét. A mezőgazdaságról szólva dr Lakatos László elmondta, hogy a műszaki fejlesztés problémái hasonlóak az iparéhoz. A fejlesztések elsősorban a termelés biztonságának javítását, a mennyiségi követelmények kielégítését szolgálták és kevésbé a minőségjavítást, a szerkezet korszerűsítését. Ennek csak egyik oka a fejlesztésre fordítható anyagiak csökkenése. Sok tekintetben akadályozó tényező a biológiai, alapok hiánya, a minőséget jobban elismerő árrendszer. A megye szövetkezeteinek azonban egyharmada elérte azt a szintet, ahol megteremtődött a magas színvonalú technika, a legkorszerűbb fajták és a legmegfelelőbb technológia alkalmazása. Dr. Lakatos László a legfontosabb feladatok sorában a gazdaságok teljesítőképességének növelését, a műszaki fejlesztés fokozását, és az emberek szociális biztonságának megőrzését említette. Elmondta, több megyei vállalat rendszeresen támogatja alacsony jövedelmű nyugdíjasait, figyelemmel kíséri sorsukat és segít gondjaik megoldásában. A megyei pártbizottság kezdeményezésére ifjúsági lakásalapot hoztak létre, melynek segítségével a következő években mintegy 650 fiatal juthat kedvező anyagi feltételek között lakáshoz. A tájékoztatót követően Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Lakatos László kíséretében rövid sétát tett a történelmi belvárosban, megtekintette Győr nevezetteségeit, híres műemlékeit. A Központi Bizottság titkára ma reggel Mosonmagyaróvárra látogat, ahol az agrártudományi egyetem oktató- és kutatómunkáját tanulmányozza, majd a Fémszerelvénygyárban a műszaki fejlesztés eredményeivel ismerkedik. A délutáni órákban a megyeszékhelyen aktívaértekezleten találkozik gazdasági vezetőkkel és politikai munkásokkal. P. CS. A megérkezés és az üdvözlés pillanata a megyei pártszékház előtt. Fogyasztók Kiváló Boltja, 1987 Közönségdíj hat egységnek Eredményt hirdetett a Fogyasztók Győr Városi Tanácsa a megyeszékhely kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató egységeinek idei, immár harmadszor megrendezett vetélkedőjén. A Fogyasztók Kiváló Boltja címet tegnap délután a Hazafias Népfront megyei székházában hatan vehették át. Az ünnepség résztvevőit Horváth László, a népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, majd a fogyasztók tanácsának elnöke. Kocher Gusztáv ismertette az 1987. évi verseny előéletét és eredményét. A fogyasztók érdekeinek védelmére életre hívott társadalmi szervezetnek nem csupán a hibák, gondok feltárása és szóvá tétele, hanem a jó munka elismerése és tehetség szerinti jutalmazása is feladata. Ezt a célt szolgálja az évenként meghirdetett verseny, amelynek döntőbírói a vásárlók és a vendégek, a szolgáltatásokat igénybe vevő győri polgárok. A Fogyasztók Kiváló Boltja elnevezésű közönségdíjat azok nyerhetik el, akik jól szerepelnek a népfront körzeti bizottságai által megrendezett közvéleménykutatáson, s akik a fogyasztói tanács szakembereinek vizsgálatain sem buknak el. A cím odaítélése előtt természetesen véleményt mondtak az egységeket fenntartó, ellenőrző szervezetek vezetői, képviselői is. Az 1987-es versenybe az élelmiszer-kereskedelmi és a megyei vendéglátóipari vállalat, a Győri Afész, a Zöldért és a kiskereskedők szövetsége nevezte be boltjait. Fogyasztók Kiváló Boltja serleget és oklevelet kapott a József Attila lakótelepen található Attila étterem, a Jereván úti ABC áruház, az Arany János úti Kuckó vendéglő, a Lenin úti Zöldért zöldség- és gyümölcsbolt, az adyvárosi Ifjúság ABC és a városkörnyéki, győrszemerei ÁFÉSZ ABC áruház. A közönségdíjakat és a velük járó, a munkaközösségnek szóló nyolcezer forintos pénzdíjakat az egységek vezetői vették át. A serleggel rendelkező boltok munkájának minőségét a Fogyasztók Győr Városi Tanácsának szakemberei a jövőben rendszeresen ellenőrzik, a fogyasztók a szokásosnál nagyobb bizalommal térhetnek be ezekbe a kereskedelmi és vendéglátó egységekbe. G. J.