Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
dt HUMPOID&giegínyiZ frixl/data MUNKAVISZONY FELMONDÁSA ÁTSZERVEZÉS CÍMÉN A hatékony gazdálkodás biztosítása egyre inkábbmegköveteli a munkáltatóktól a dolgozóknak a korábbihoz képest más munkakörbe, más munkahelyre, illetve más munkáltatóhoz való átcsoportosítását. A munkáltató az eredményes gazdálkodás érdekében fel is mondhatja a dolgozó munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva. „Mobilja” jeligéjű győri levélírónk munkaviszonyát is átszervezésre hivatkozva mondta fel munkáltatója, melyet ő sérelmesnek tart. Olvasónk azt szeretné megtudni, hogy munkaügyi vita esetén a munkaügyi döntőbizottságnak, illetve a munkaügyi bíróságnak mit kell, illetve mit lehet vizsgálnia, mikor hatálytalaníthatja a munkáltató átszervezésre alapított munkaviszony-felmondását. A munkáltatói felmondásnak az Mt. 26—27. és 29. §-ai értelmében és e rendelkezések keretei között bármikor, bármely valóságos indoklás mellett helye lehet. A jogos munkáltatói felmondást sem méltányosságból, sem pedig a munkáltató vezetésének körébe tartozó olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kívül esnek. Olyan felmondás esetén pl., amelynek indoklása — a munkáltatónál folyó, vagy megtörtént átszervezés miatt — a dolgozó munkáikörének megszűnésére hivatkozik, a munkaügyi vitában nem lehet vizsgálni, a hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munkaviszonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a munkaviszonyát szüntette meg. Nincs helye a felmondás hatálytalanításának, , ha a munkáltató a felmondásban megjelölte és a vita esetén bizonyítja azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a felmondást alapítja. (Pl.: A dolgozónak meghatározott munkakörre való alkalmatlansága). A munkáltatói felmondást egyes munkaköröknek szakmailag képzettebb dolgozókkal való betöltése is indokolttá teheti, ha ez megalapozottan, szükséges a munkaerő gazdaságos foglalkoztatásához. Hatálytalanítani kell viszont az Mt. 29. §-a értelmében a munkáltatói felmondást, ha indokolása valótlan, okszerűtlen. Jogtalan a felmondás abban az esetben, is, ha az nem a megszabott módon, pl. nem írásban történt, illetve az indokolás nem világos, azaz csupán konkrétumot nélkülöző általánosságokat tartalmaz. Ugyanakkor nem szükséges a felmondási ok részletezése, ha a körülményekhez képest elegendő azok összefoglaló megjelölése. A munkáltatói felmondás, hatálytalanításának van helye továbbá, ha az jogszabályi tilalomba, illetve korlátozásba ütközik, úgyszintén, ha az egyébként szabályszerű felmondási jog gyakorlása bizonyítottan társadalmi rendeltetésével össze nem férő célból, pl. a jogos bírálat megtorlása végett, zaklatásszerűen történik, illetve nyilvánvalóan ilyen eredményre vezet. FELMONDÁSI IDŐ V. F.-né levélírónk unokája szakmunkás-bizonyítványának megszerzését követően egy évig sem dolgozott vállalatánál, amikor munkaviszonyát felmondással megszüntette. A felmondási idejét a vállalata két hétben határozta meg. Levélírónk a közölt felmondási időt hihetetlenül hosszúnak tartja, ezért tájékoztatást kér a vonatkozó szabályokról. A felmondási időt a Monika Törvénykönyve a következők szerint szabályozza: a felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet. Ezen időkereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött időtartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg, de a felek is megállapodhatnak annak mértékében. Ha a kollektív szerződés — vagy a felek megállapodása — hosszabb időt nem állapít meg, a 15 napos felmondási idő a következőképpen hosszabbodik meg: — a dolgozó által munkaviszonyban töltött 10 év után négy, 20 év után öt, 30 év után hat hétre emelkedik, — az előző bekezdésben meghatározott időn túlmenően a vezetőállású dolgozóknál négy héttel, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozóknál két héttel meghosszabbodik. Ez utóbbiak körét a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ha a felmondási idő hetekben van meghatározva, akkor azon a napon, jár le, amely a nap elnevezésénél fogva, a kezdőnapnak megfelel. A kezdő napnak a közlést, illetve a kézbesítést követő napot kell tekinteni. Levélírónknak azt tanácsoljuk, hogy legelőször is tanulmányozza át a vállalat kollektív szerződésének felmondásra vonatkozó rendelkezéseit. Ezt követően, a leírtak alapján el tudja dönteni, hogy a vállalat a felmondási időt unokája esetében helyesen határozta-e meg. Dr. I. T. 1987. március 2., hétfő Zsebbe vágó észrevételek Mitől lett meleg a garzonházban? Bármennyire hihetetlen, de így igaz: a hőségre panaszkodik a győri Rákos Ferenc u. 41. sz. garzonház 23 lakója. Persze a „hőemelkedést” nem a túlfűtött lakások okozzák, hanem az új formátumú számla hátoldalán olvasható tájékoztató. Ebből ugyanis — egyebek mellett — megtudhatják a lakók, hogy a 28 négyzetméteres vagy az alatti alapterületű lakásokban a melegvízért négy köbmétert számláznak havonta. Márpedig a lakók állítása szerint lakásaik kivétel nélkül 28 négyzetméteresek, a Hőszolgáltató Vállalat mégis négy helyett hat köbméter melegvízdíj-átalányt számláz nekik. Tehát ettől lett melege a lakóknak, mert számításuk szerint 1983. januári beköltözésük óta több száz forinttal megkárosítva érzik magukat. Alapos vagy alaptalan az említett garzonház lakóinak az észrevétele? A lakásokat tervező Északdunántúli Tervező Vállalat írásos nyilatkozata szerint a Kun Béla lakótelep garzonházainak lakás-alapterülete a következő: szoba 18,11, előszoba szekrénnyel 4,40, fürdőszoba 2,96, főzőfülke 2,79, azaz a lakás-alapterület összesen 28,26 négyzetméter. A lakások alapterülete tehát nagyobb 28 négyzetméternél. A félreértés feltehetően abból adódik, hogy a lakók az OTP-értékesítésnél kerekítve 28 négyzetméteres lakást vásároltak. Csakhogy a hőszolgáltató a melegvízdíj megállapításánál nem kerekítheti az alapterületet. Az Árhivatal által meghatározott lakásokra vonatkozó átalánykategória 28,1—35 négyzetméterig 6 köbméter havonta, vagyis az alapterületnél a tizedeket is figyelembe kell venni. A vállalat a felmérést a tervdokumentáció és helyszíni felmérés alapján ellenőriztette és megállapította, hogy az átalány megállapítása helyesen történt, mivel a lakások 28,26 négyzetméter alapterületűek. A lakók évente lakásonként 36 köbméter jogtalan melegvízdíj kivetésével érzik magukat megkárosítva, ami nem kevés összeg. A tényt viszont — a lakás-alapterületet — nem lehet figyelmen kívül hagyni. A témával azért foglalkozunk a nyilvánosság előtt, mert egyrészt az érintett lakóknak ez volt a kívánsága. Másrészt a megyeszékhelyen másutt is épültek 28 négyzetméter alapterület körüli, távfűtéses, központi melegvíz-szolgáltatással ellátott lakások. Bízunk benne, hogy tájékoztatónk megnyugtatja a kedélyeket: nem csapták be a lakókat, így nem érdemes részükről jogi csatározást kezdeményezni. Egyébként a lakások alapterületéről bármikor meggyőződhetnek a GYŐRITERV-nél. N. M. A szerkesztő válaszol Tormási Gyuláné dunaszigeti, Donáth Zoltánná újró■nafői, Kondor János irtosonszotocski, Villányi Jakab bonyhádi, Borbély Zoltánná, Horváth Ferenc gyomoréi, Horváth Gyula nagycenki, Sipák István nyúli, Németh Józsefné bosánkányi, Horváth Ferencné bezi, Hadarits István fertőszáplaki, Licskai Terézia kapuvári, Megyesi József ibogyoszlói, Kander Béla, Kotsis János soproni, Almási Lászlóné, Farkas Jenő, Gödör Károly mosonmagyaróvári, Nagy István csapodi, Horváth Katalin hímódi, Horváth István győrménifőcsanalki, Csaplár Sándor, Szabó Zsoltné, Kiss Árpádné, Horváth Ferenc győri olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kollár Sándorné pannonhalmi, Fekete Margit szili, Muszik Gyuláné, Gyirmóti Elemér soproni, Szigeti István mosonmagyaróvári, Torma Zoltánná gyorspentiváni, Ács Ferenc csornai, Polgár Mihályné, Kissné Sárdi Ágnes, Lövey Rezső, Farkas Jánosné, Szolnoki Gyuláné, Kelemen Györgyné győri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kertész Sándor nagylózsi olvasónknak üzenjük: a levelében kérdezett osztályvezető Győrött, Árpád u. 32. (irányítószám: 9021) szám alatt található. „Tájékozatlanok" jeligés levélíróinkkal közöljük: a főszabály szerint az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt, valamint a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Más időszak keresete alapján is meg lehet állapítani az öregségi nyugdíj összegét, ha az igénylőre az előnyösebb és az igénylő azt kéri. Mivel a jutalmak esetében eltérés van aszerint, hogy bizonyos jutalmak korlátozás nélkül, mások pedig csak korlátozással vehetők figyelembe, javasoljuk, hogy e kérdésben kérjenek részletes felvilágosítást a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Győr-Sopron Megyei Igazgatóságánál. Ruska Gábor vitnyédi olvasónknak üzenjük: kérelmét a megyei Távközlési Üzem érdemben csak 1987. év végén tudja tárgyalni. Ugyanis Kapuvár és környéke automatizálásánál Vitnyéd hálózata nem lett bővítve, erre más műszaki megoldással azév második felében kerül sor. Rácz Istvánné győri levélírónkkal közöljük: ha a háromnapos határidő utolsó napjai vasárnap vagy munkaszüneti nap és az üzletek nem tartanak nyitva, a határidő meghosszabbodik, a vásárló csereiigényét a következő munkanapon még érvényesítheti. Dákán is! A Batthyányiak fészke címmel, február 7-én közölt írásunkra több olvasónk küldött észrevételt. Közöttük van a Veszprém megyei Dáka községben élő Horváth József is. Közli velünk, hogy az ő községükben is van a Batthyány-családtól egy kastély, mely ma betegotthon. Utolsó tulajdonosa Batthyány Lajos lánya, Batthyány Ilona volt, aki szintén a szegények iránt tanúsított jóindulatáról érdemel említést. Az első világháborúból hazatért férfiaknak csekély térítés ellenében földterületet adományozott, a dákai kastélyt pedig azzal hagyta el, hogy az a szegény gyerekek otthona legyen. Hozzászólás Az udvar most csendes Tisztes középszerűség címmel, február 5-én közölt cikkünkre észrevételt küldött dr. Bánhegyi József soproni (Templom u. 24.) olvasónk. A Széchenyi Gimnázium udvara alatt kb. 4—5 méter mély pince húzódik, amely a nehéz labdák okozta zajt felerősítette — írja olvasónk. A zajt még fokozta, hogy az udvart két- és háromemeletes házak veszik körül. A labdázás az iskola udvarán reggel 8 órakor kezdődött és késő este reflektorfényben fejeződött be. Az állandó labdajáték erősen zavarta az idős embereket. Ráadásul a földszinti, az első és második emeleti ablakok állandóan kitörtek. Ezért kénytelenek voltunk a megyei tanácstól segítséget kérni, amelyet meg is kaptunk. A jelenlegi állapot fenntartásához ragaszkodunk. A fiatalság mozgásigényével teljes mértékben egyetértünk. A Bécsi-dombon, a friss levegőn való mozgás megfelelő lenne és az odavissza úton a diákok kocoghatnak. Magam is elismeréssel adózok Krasznai Ferenc emlékének. Első volt a korcsolyapálya építésében, és valóban példaképül állítható a fiatalok elé. Közüzemi áremelések Győrött A folyamatosan növekvő költségek miatt 1984. óta veszteségessé vált a szemétszállítás a Győri Városgazdálkodási Vállalat számára. Ezért a vállalat többszöri kezdeményezésére az indokoltnak elfogadott költségráfordítások miatt a Győr Megyei Város Tanácsa árhatósága az Országos Anyag- és Áruhivatallal egyeztetve 1987. március 1-jei hatállyal megemelte a lakossági szemétszállítás díját. Az emelkedés mértéke csaknem hetven százalékos, ugyanis a lakóhelyiségenként hat forint helyett ezentúl tíz forintot kell fizetni. "Mi indokolta ezt a jelentős áremelést? — kérdeztük Balázs Károlynét, az árhatóság vezetőjét. — Nem vigasz, de tény, hogy Győrött és környékén a szemétszállítási díj jóval az országos átlag alatt volt, mert más nagyvárosokban már régebben a tíz forintos tarifát alkalmazzák ... — A sírhelyek és sírboltok megváltási ára szintén március 1-jétől, átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Miként a szemétszállítási díj, a sírhelyek ára is hét év óta változatlan Győrött, s ez egyre nagyobb mértékű veszteségeket okoz. Jellemző adat, hogy il®86-ham a város tanácsa 4,4 millió forintot fordított temetőfenntartásra, ugyanakkor a sírhelyek és sírboltok megváltási áraiból mindössze 728 ezer forint folyt be. A két összeg közötti különbség a tanácsi költségvetést terhelte. Ennek a tehernek az enyhítésére hagyták jóvá az emelkedést, amelyből kb. 400 ezer forintos bevételnövekedéssel számolnak. Az ötven százalékos átlagemelésen belül a sírboltok megváltási ára 60 százalékkal, a gyermek- és osztályos sírhelyek 40 százalékkal, a normál sírhelyek 50 százalékkal kerülnek többe — fejezte be az árhatóság vezetője. Kéziratokról üzenjük „Kaland és kábulat”. Olvasom az írásait, hatnak rám. Hagyom. Megidéződik, aki írta őket, hallom a hangját. Figyelek, és meghökkent egy-egy képfüzér, gondolatimkor. Fiatal és szaggatott lüktetés az egész. „Este. Elbújt a füst és a rozsda — a város szemete — a sötétben." Sovány körökben állatokat varázsolnak a lámpák. Azt mondja: ázik a sarkon, „vállamra hullanak a percek apró hazugságok”. Voltak ilyen perceim, és másnak is. Ez a vers nem csak a magáét mondja. „Feszülök / gyertyafényü hitedre orgonaívű melegre f ölelj. ." — kér, könyörög. Látomás zúg a szeme előtt. ....... gerincbe sújtott büszke házak esnek el ... A nap elbújik, mert megvakul és felhők úsznak egyre a parádés halál előtt Féltelek". Ezek tartalmas írások, a két próza nem kevésbé. A Kábulatban matematikai dolgozat készül el, „... egy-két kecses egyszerűsítés, elhanyagolás, jó, nagyon jó, közelítek már ..Nemszeretem túlzás, hogy a szép munka után nem derűs győztest, hanem „gyűrött rongyot” ölel magához az a lány. De a túlzás a fiatalság látásmódjával összefügghet, gondolom. A kaland című lírai képsort a lakótelepi utcáról elfogadja a szemem, éppen így látja. Fölöslegesen buzgólkodik azonban előtte egy bevezető bekezdés. „Szeretnék jobban, szebbet írni” mondja a levélben. Hallgassa, kérem, ami belül szól, érdemes! — mondom, és a beszélgetést szívesen folytatnám valamelyik csütörtökön négytől a szerkesztőségben. — B. G. — HÍJAPOD