Kisalföld, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
Jók között a legjobbak Köszöntjük a kitüntetetteket Szép, szocialista hagyomány, hogy május elseje, a nagy nemzetközi munkásünnep ad alkalmat a munkában élenjáró közösségek elismerésére, a kiválóan gazdálkodó egységek, intézmények kitüntetésére. A társadalom elismerése ez mindazoknak, akik az átlagnál többet vállaltak az elmúlt időszakban közös céljaink elérésére. Rendkívül bonyolult, naponta változó gazdasági feltételek közepette helytállni, átlagon felülit nyújtani termelésben, szolgáltatásban, elismerést érdemlő. Most egy éve terjedelmesebb volt a lista, Győr-Sopron megye gazdasága, ipari és mezőgazdasági üzemei, kereskedelmi vállalatai 1985. évi munkájuk után több elismerést kaptak, mint tavalyi tevékenységükért most. Szigorodtak az elbírálás feltételei, az eredményesen gazdálkodók közül is csak a legkiválóbbaknak jutott kitüntetés, így értéke is becsesebb, megszerzése az eddiginél is nagyobb helytállásra sarkallhatja üzemeinket, vállalatainkat. A kitüntetés persze, már következmény. Az elsődleges az eredményes munka. Az olyan tevékenység, amely összhangban van a népgazdaság céljaival, és amely egyben találkozik a gazdasági egységek dolgozóinak érdekeivel is. A követendő utat a XIII. pártkongresszus és a Központi Bizottság tavaly novemberi határozata szabta meg. Ennek homlokterében a jövedelemtermelő-képesség fokozása áll, s mindazok, amelyekkel a gazdálkodó egységek ennek meg tudnak felelni. Amely jelentheti a gyártandó termékek, másként fogalmazva, a termékszerkezet folyamatos módosítását és átalakítását, a műszaki fejlesztés szorgalmazását, észszerűsítést a gazdálkodás minden ágában. Céljaink közismertek, gazdaságpolitikai programunk egyértelmű. Védeni akarjuk az életszínvonalat, megőrizni a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetét. Az elismerés most a legjobbak egy részének szól, azoknak, akik a jók közül is a legtöbbet tettek a közös célokért. Azok a dolgozó közösségek részesültek elismerésben, amelyek az előbbiek szellemében dolgoztak. A következő közösségek részesültek kitüntetésben: KIVÁLÓ VÁLLALAT, Gardénia Csipkefüggönygyár, Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár, Soproni Talajerőgazdálkodási Vállalat, Soproni Ruhagyár. Észak-dunántúli SZÖVKER, Győr Megyei Lapkiadó Vállalat. KIVÁLÓ IGAZGATÓSÁG: Soproni Postigazgatóság. KIVÁLÓ FELÜGYELŐSÉG: Posta Műszaki Igazgatóság Soproni Mikrohullámú Állomása. KIVÁLÓ GYÁR: Könnyűipari Alkatrészellátó és Gyártó Vállalat soproni gyára. Magyar Selyemipari Vállalat Soproni Gyára. KIVÁLÓ KIRENDELTSÉG: Győri Centrum Áruház. BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM, KPVDSZ VÖRÖS VÁNDORZÁSZLÓ ÉS KIVÁLÓ SZÖVETKEZET: Kapuvári Hanság Áfész. KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZET: Bőnyrétalapi Kossuth Termelőszövetkezet, győri Kossuth Termelőszövetkezet, halászi Zöld Mező Termelőszövetkezet, szili Győzelem Termelőszövetkezet. KIVÁLÓ IPARI SZÖVETKEZET: Győri Üvegfeldolgozó Kisszövetkezet. ELISMERŐ OKLEVÉL: Kisalföld Füszért, Nyugatmagyarországi Vendéglátó Vállalat. DICSÉRŐ OKLEVÉL: Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár, Rábatext Győri Textilipari Vállalat, Győri Autójavító Vállalat 1. Sz. Leányvállalata, Győri Közúti Építő Vállalat, Kapuvári Diadal Ruhaipari ISZ, Fertődi Nádgazdasági Vállalat, Petőházi Cukorgyár, Győri Szeszipari Vállalat, kimlei Rákóczi Téesz, bogyoszlói Kisalföld Téesz, rábapordányi Szocializmusért Téesz, jánossomorjai Építőipari Közös Vállalat, Győr-Sopron Megyei Növényvédelmi Állomás, győri Előre Halászati Termelőszövetkezet, Téti Takarékszövetkezet. OKISZ ELNÖKSÉG VÁNDORZÁSZLÓ: Kapuvári Építő Ipari Szövetkezet. KPVDSZ DICSÉRŐ OKLEVÉL: Halászi Takarékszövetkezet. KISZÖV VÁNDORZÁSZLÓ: Soproni Bútoripari ISZ, Mosonmagyaróvári Vasipari Kisszövetkezet, Győri Elektromobil. Ágazat kiváló brigádja : Győri Keksze és Ostyagyár Vörös Csillag szocialista brigádja. Köszöntjük a kitüntetett vállalatok, üzemek, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, intézmények kollektíváit, a kitüntetett szocialista brigád tagjait. Abban a meggyőződésben köszöntjük őket, hogy teljes odaadással munkálkodnak a jövőben is gazdasági céljaink megvalósításáért. E tevékenységükhöz kívánunk erőt és egészséget! Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron Megyei Bizottsága Győr-Sopron Megye Tanácsa Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsa KISZ Győr-Sopron Megyei Bizottsága SZOT-díjak Csütörtökön a SZOT Szállóban ünnepélyesen kiosztották az idei SZOT-díjakat. A szakszervezeti mozgalom e kitüntetéssel azoknak az íróknak, művészeknek tudósoknak, a művelődésben tevékenykedőknek az alkotó munkáját ismeri el, akik a dolgozók művelődésének szolgálatában kiemelkedő sikereket értek el. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is. SZOT-díjat kapott Deme László nyelvész, Gregor József operaénekes, Juhász Judit rovatvezető-helyettes, Koltai Róbert, színművész, dr. Lehoczky György orvos, Rossa László zeneszerző, Szabó Bálint társadalomtudós, idős Szabó István szobrászművész, Szőnyi G. Sándor vezető rendező, Tatay Sándor író, Tóth István nyugalmazott főiskolai tanár, Tóth Valéria szobrászművész és Vitézy László filmrendező. A kitüntetetteket Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára köszöntötte. Beszédében emlékezhetett arra, hogy a szakszervezeti mozgalom e magas elismerését immár 30. alkalommal adják át a dolgozók közművelődését kiemelkedően szolgáló tudósoknak, alkotó értelmiségieknek. Ez a kitüntetés jelképes kifejezése annak, hogy a szakszervezeti mozgalom az érdekek és az értékek körében előre sorolja a tudás, a művelődés szolgálatát. Korunk megkívánja, hogy a mozgalom ne csupán a szakmai ismeretek, a hagyományos kulturális értékek megismerését és elterjesztését segítse. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át. Az Amfora üvért győri lerakata három megyében évente 330 millió forint értékben értékesít üveg, porcelán, kerámia és műanyag áruféleségeket. 1987. május 1., péntek ■ A KSH SZÜV soproni városi számító központjában a vállalatok termelési adatait rögzítik és dolgozzák fel. A központ jelenleg több, mint tíz vállalattal, intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban. Huszonöt százalékkal emelik a mérnökök fizetését a Rába-gyárban Anyagilag is elismerik a műszaki alkotó munkát Egy hosszan tartó folyamat végére tett pontot tegnapi ülésén — egyetlen ellenszavazattal — a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár bizalmi testületi ülése. A csaknem másfélszáz szakszervezeti bizalmi tizenhét és félezer dolgozótársának nevében áldását adta az 1987. évi vállalati bérintézkedési javaslatra. A főbb számok „vagongyári” intéretűek: összesen 140 millió forint bértömeg volt felosztható, ez átlagosan 6642 forint személyenkénti éves keresetnövekedéshez vezet, így pontosan 101 525 forint a rábás dolgozók tervezett 1987.évi átlagkeresete. A testület részletesen megismerhette az összességében hét százalékos béremelés háttérjét, amelynek lényege, hogy a tavalyinál 400 millió forinttal több nyereséget kell produkálni a gyáróriásnak — ez fedezi a béremelésből az öt százalékot, a további kettőt a csökkenő létszám biztosítja. A jóváhagyott alapelvek szerint a teljesítménybérben (darabbérben) foglalkoztatottak elérhetik a tíz százalékot, amennyiben kellő mértékben növekedik a munkájuk értéke mennyiségben, minőségben egyaránt. Az időbéres fizikaiakra 7,6 százalék jut, így összesítve a fizikai állományúak 8,7 százalékos átlagkereset-növekedést kapnak. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 9,6 százalékot. Ezen belül a csoportvezetők ötöt, a gazdasági, kereskedelmi, beszerzési, igazgatási területen dolgozók tízet, az ügyviteliek négyet, a műszakiak — akik alatt a beosztott mérnökök értendők — 25 (!) százalékot. Ide tartozó kiegészítés, hogy a szakirányú felsőfokú végzettségű beosztott dolgozók alapbérét minimálisan 7000 forintban határozták meg — ez ma 215 dolgozót érint. Végül még egy adatsor: az egy dolgozónak adható minimum bérfejlesztés időbéreseknél 1,50 órabérben, ügyviteli és fizikai havidíjas dolgozóknál 300 forint, ügyintézőknél 500 forint, műszaki munkakörökben 1500 (!) forint. A számok önmagukért beszélnek. Az üzemi szakszervezeti bizottságok által már tavaly elkészített javaslatok alapján a vállalatvezetés nagy biztonsággal ismerhette a legszükségesebb igényeket. Ilyenformán nem véletlen, hogy a tegnapi tanácskozásán valamennyi hozzászóló egyetértett a bérintézkedés szellemével, a százalékok alakításával. A fizikai dolgozók képviselői is helyeselték az alkotó műszaki munkát dotáló szándékot. Néhány, a jövőre vonatkozó finomító javaslat mellett mindenki imaigáévá tette a vállalat igazdasági vezetésének és társadalmi szerveinek álláspontját, miszerint a termelési feladatok szolgálatába kell állítani a bérpolitikát, és a feltételek változását elfogadva tudomásul vették az eredetileg tíz százalékra tervezett béremelés három százalékkal történt viszszafogását. Jól tükrözte az egyik bizalmi mondata a közös gondolkodást: „a mostani összegek sarkallják még jobb munkára dolgozó társaimat, és ezzel megalapozhatjuk a további béremelést is." Bognár Péter vszb-titkár és Rajki Miklós munkaügyi főosztályvezető, írásos anyagot kiegészítő mondatai mellé Horváth Ede vezérigazgató mondhatta a legjobb hírt a bizalmi testület számára. Bejelentette, hogy az év eleji gondok ellenére 1987. első negyedében a Rába-gyár minden idők legeredményesebb három hónapját zárta. Ez pedig jó ajánlólevél többek között a vállalati bérpolitika megvalósításához, amely többek között így jellemezhető: a szakmunkásnak szakmunkás, a technikusnak technikusi, a mérnöknek mérnöki fizetése legyen a Rábáiban ... Cs. A. KIÍAIPOID 3