Kisalföld, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

Jók között a legjobbak Köszöntjük a kitüntetetteket Szép, szocialista hagyomány, hogy május elseje, a nagy nemzetközi mun­kásünnep ad alkalmat a munkában élenjáró közösségek elismerésére, a ki­válóan gazdálkodó egységek, intézmé­nyek kitüntetésére. A társadalom elis­merése ez mindazoknak, akik az átlag­nál többet vállaltak az elmúlt időszak­ban közös céljaink elérésére. Rendkí­vül bonyolult, naponta változó gazda­sági feltételek közepette helytállni, át­lagon felülit nyújtani termelésben, szol­gáltatásban, elismerést érdemlő. Most egy éve terjedelmesebb volt a lista, Győr-Sopron megye gazdasága, ipari és mezőgazdasági üzemei, kereske­delmi vállalatai 1985. évi munkájuk után több elismerést kaptak, mint ta­valyi tevékenységükért most. Szigorod­tak az elbírálás feltételei, az eredmé­nyesen gazdálkodók közül is csak a leg­kiválóbbaknak jutott kitüntetés, így ér­téke is becsesebb, megszerzése az eddi­ginél is nagyobb helytállásra sarkall­hatja üzemeinket, vállalatainkat. A kitüntetés persze, már következ­mény. Az elsődleges az eredményes munka. Az olyan tevékenység, amely összhangban van a népgazdaság céljai­val, és amely egyben találkozik a gaz­dasági egységek dolgozóinak érdekei­vel is. A követendő utat a XIII. párt­­kongresszus és a Központi Bizottság ta­valy novemberi határozata szabta meg. Ennek homlokterében a jövedelemter­melő-képesség fokozása áll, s mind­azok, amelyekkel a gazdálkodó egysé­gek ennek meg tudnak felelni. Amely jelentheti a gyártandó termékek, más­ként fogalmazva, a termékszerkezet fo­lyamatos módosítását és átalakítását, a műszaki fejlesztés szorgalmazását, ész­­szerűsítést a gazdálkodás minden ágá­ban. Céljaink közismertek, gazdaságpoli­tikai programunk egyértelmű. Védeni akarjuk az életszínvonalat, megőrizni a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetét. Az elismerés most a legjob­bak egy részének szól, azoknak, akik a jók közül is a legtöbbet tettek a közös célokért. Azok a dolgozó közösségek ré­szesültek elismerésben, amelyek az előbbiek szellemében dolgoztak. A kö­vetkező közösségek részesültek kitünte­tésben: KIVÁLÓ VÁLLALAT, Gardénia Csipkefüggönygyár, Moson­magyaróvári Timföld- és Műkorund­­gyár, Soproni Talajerőgazdálkodási Vál­lalat, Soproni Ruhagyár. Észak-dunán­túli SZÖVKER, Győr Megyei Lapkiadó Vállalat. KIVÁLÓ IGAZGATÓSÁG: Soproni Postigazgatóság. KIVÁLÓ FELÜGYELŐSÉG: Posta Műszaki Igazgatóság Soproni Mikrohullámú Állomása. KIVÁLÓ GYÁR: Könnyűipari Alkatrészellátó és Gyár­tó Vállalat soproni gyára. Magyar Se­lyemipari Vállalat Soproni Gyára. KIVÁLÓ KIRENDELTSÉG: Győri Centrum Áruház. BELKERESKEDELMI MINISZTÉRI­UM, KPVDSZ VÖRÖS VÁNDOR­­ZÁSZLÓ ÉS KIVÁLÓ SZÖVETKEZET: Kapuvári Hanság Áfész. KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZET: Bőnyrétalapi Kossuth Termelőszövet­kezet, győri Kossuth Termelőszövetkezet, halászi Zöld Mező Termelőszövetkezet, szili Győzelem Termelőszövetkezet. KIVÁLÓ­ IPARI SZÖVETKEZET: Győri Üvegfeldolgozó Kisszövetkezet. ELISMERŐ OKLEVÉL: Kisalföld Füszért, Nyugatmagyaror­szági Vendéglátó Vállalat. DICSÉRŐ OKLEVÉL: Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár, Rá­­batext Győri Textilipari Vállalat, Győri Autójavító Vállalat 1. Sz. Leányvállala­ta, Győri Közúti Építő Vállalat, Kapu­vári Diadal Ruhaipari ISZ, Fertődi Nádgazdasági Vállalat, Petőházi Cukor­gyár, Győri Szeszipari Vállalat, kimlei Rákóczi Téesz, bogyoszlói Kisalföld Téesz, rábapordányi Szocializmusért Téesz, jánossomorjai Építőipari Közös Vállalat, Győr-Sopron Megyei Növényvédelmi Ál­lomás, győri Előre Halászati Termelő­szövetkezet, Téti Takarékszövetkezet. OKISZ ELNÖKSÉG VÁNDOR­­ZÁSZLÓ: Kapuvári Építő Ipari Szövetkezet. KPVDSZ DICSÉRŐ OKLEVÉL: Halászi Takarékszövetkezet. KISZÖV VÁNDORZÁSZLÓ: Soproni Bútoripari ISZ, Mosonma­gyaróvári Vasipari Kisszövetkezet, Győ­ri Elektromobil. Ágazat kiváló brigádja : Győri Keksze és Ostyagyár Vörös Csillag szocialista brigádja. Köszöntjük a kitüntetett vállalatok, üzemek, mezőgazdasági és ipari szövet­kezetek, intézmények kollektíváit, a kitüntetett szocialista brigád tagjait. Ab­ban a meggyőződésben köszöntjük őket, hogy teljes odaadással munkálkodnak a jövőben is gazdasági céljaink megvalósí­tásáért. E tevékenységükhöz kívánunk erőt és egészséget! Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron Megyei Bizottsága Győr-Sopron Megye Tanácsa Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsa KISZ Győr-Sopron Megyei Bizottsága SZOT-díjak Csütörtökön a SZOT Szálló­ban ünnepélyesen kiosztot­ták az idei SZOT-díjakat. A szakszervezeti mozgalom e kitüntetéssel azoknak az íróknak, művészeknek tudó­soknak, a művelődésben te­vékenykedőknek az alkotó munkáját ismeri el, akik a dolgozók művelődésének szolgálatában kiemelkedő si­kereket értek el. Az ünnep­ségen jelen volt Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára és Csehák­ Judit, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese is. SZOT-díjat kapott Deme László nyelvész, Gregor Jó­zsef operaénekes, Juhász Ju­dit rovatvezető-helyettes, Koltai Róbert, színművész, dr. Lehoczky György orvos, Rossa László zeneszerző, Sza­bó Bálint társadalomtudós, idős Szabó István szobrász­­művész, Szőnyi G. Sándor vezető rendező, Tatay Sándor író, Tóth István nyugalma­zott főiskolai tanár, Tóth Valéria szobrászművész és Vitézy László filmrendező. A kitüntetetteket Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára köszöntötte. Beszédé­ben emlékezhetett arra, hogy a szakszervezeti mozgalom e magas elismerését immár 30. alkalommal adják át a dol­gozók közművelődését ki­emelkedően szolgáló tudó­soknak, alkotó értelmiségi­eknek. Ez a kitüntetés jel­képes kifejezése annak, hogy a szakszervezeti mozgalom az érdekek és az értékek kö­rében előre sorolja a tudás, a művelődés szolgálatát. Ko­runk megkívánja, hogy a mozgalom ne csupán a szak­mai ismeretek, a hagyomá­nyos kulturális értékek meg­ismerését és elterjesztését se­gítse. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át.­ ­ Az Amfora üvért győri lerakata három megyében évente 330 millió forint ér­tékben értékesít üveg, porcelán, kerámia és műanyag áruféleségeket. 1987. május 1., péntek ■ A KSH SZÜV soproni városi számí­tó központjában a vállalatok termelési ada­tait rögzítik és dolgozzák fel. A központ jelenleg több, mint tíz vállalattal, intéz­ménnyel áll szerződéses kapcsolatban. Huszonöt százalékkal emelik a mérnökök fizetését a Rába-gyárban Anyagilag is elismerik a műszaki alkotó munkát Egy hosszan tartó folyamat végére tett pontot tegnapi ülésén — egyetlen ellensza­vazattal — a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár bizalmi testületi ülése. A csaknem másfélszáz szakszervezeti bi­zalmi tizenhét és félezer dol­gozótársának nevében áldá­sát adta az 1987. évi vállala­ti bér­intézkedési javaslatra. A főbb számok „vagongyá­ri” intéretűek: összese­n 140 millió forint bértömeg volt felosztható, ez átlagosan 6642 forint személyenkénti éves keresetnövekedéshez vezet, így pontosan 101 525 forint a rábás dolgozók tervezett 1987.­­évi átlagkeresete. A testület részletesen megis­merhette az összességében hét százalékos béremelés hát­térjét, amelynek lényege, hogy a tavalyinál 400 millió forinttal több nyereséget kell produkálni a gyáróriás­­na­k — ez fedezi a béreme­lésből az öt százalékot, a to­vábbi kettőt a csökkenő lét­szám biztosítja. A jóváhagyott alapelvek szerint a teljesítménybérben (darabbérben) foglalkozta­tottak elérhetik a tíz száza­lékot, amennyiben kellő mér­tékben növekedik a munká­juk értéke mennyiségben, mi­nőségben egyaránt. Az idő­­béres fizikaiakra 7,6 száza­lék jut, így összesítve a fi­zikai állományúak 8,7 száza­lékos átlagkereset-növekedést kapnak. A szellemi foglalko­zásúak átlagosan 9,6 százalé­kot. Ezen belül a csoportve­­zetők ötöt, a gazdasági, ke­reskedelmi, beszerzési, igaz­gatási területen dolgozók tí­zet, az ügyviteliek négyet, a műszakiak — akik alatt a beosztott mérnökök értendők — 25 (!) százalékot. Ide tar­tozó kiegészítés, hogy a szak­irányú felsőfokú végzettségű beosztott dolgozók alapbérét minimálisan 7000 forintban határozták meg — ez ma 215 dolgozót érint. Végül még egy adatsor: az egy dolgozónak adható minimum bérfejlesz­tés időbéreseknél 1,50 óra­bérben, ügyviteli és fizikai havidíjas dolgozóknál 300 fo­rint, ügyintézőknél 500 fo­rint, műszaki munkakörök­ben 1500 (!) forint. A számok önmagukért be­szélnek. Az üzemi szakszer­vezeti bizottságok által már tavaly elkészített javaslatok alapján a vállalatvezetés nagy biztonsággal ismerhet­te a legszükségesebb igénye­ket. Ilyenformán nem vélet­len, hogy a tegnapi tanács­kozásán valamennyi hozzá­szóló egyetértett a bérintéz­kedés szellemével, a százalé­kok alakításával. A fizikai dolgozók képviselői is helye­selték az alkotó műszaki munkát dotáló szándékot. Néhány, a jövőre vonatkozó finomító javaslat mellett mindenki imaigáévá tette a vállalat igazdasági vezetésé­nek és társadalmi szerveinek álláspontját, miszerint a ter­melési feladatok szolgálatá­ba kell állítani a bérpoliti­kát, és a feltételek változá­sát elfogadva tudomásul vet­ték az eredetileg tíz száza­lékra tervezett béremelés há­rom százalékkal történt visz­­szafogását. Jól tükrözte az egyik bizalmi mondata a kö­zös gondolkodást: „a mos­tani összegek sarkallják még jobb munkára dolgozó társai­mat, és ezzel megalapozhat­juk a további béremelést is." Bognár Péter vszb-titkár és Rajki Miklós munkaügyi főosztályvezető, írásos anya­got kiegészítő mondatai mel­lé Horváth Ede vezérigazga­tó mondhatta a legjobb hírt a bizalmi testület számára. Bejelentette, hogy az év ele­ji gondok ellenére 1987. első negyedében a Rába-gyár min­den idők legeredményesebb három hónapját zárta. Ez pe­dig jó ajánlólevél többek kö­zött a vállalati bérpolitika megvalósításához, amely töb­bek között így jellemezhető: a szakmunkásnak szakmun­kás­, a technikusnak techni­kusi, a mérnöknek mérnöki fizetése legyen a Rábáiban ... Cs. A. KIÍAIPOID 3

Next