Kisalföld, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. június 30., kedd óra: 1,60 Ft XIII. évfolyam, 152. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Melléküzemágak Tényőn Munka, pénzre váltva Nem hiszem, hogy túl sok irigye akadna a tényői termelőszövetkezetnek ebben a megyében. Főképpen nem a dimbes-dombos határ miatt, ahol sokszor két­szer annyi energiával, fele annyi termést lehet csak elérni, mint másutt. Azt mondják, a kínlódó emberi elme ilyen helyekre találta ki a melléküzemágakat, hogy azok kiegészítsék az alaptevékenység csekély hasznát, s hozzájáruljanak a tagság megtartásához. — Hírből tudom, hogy valamikor a hetvenes évek­ben volt itt kazánkovács és lakatos részleg — mondta Koteczky Lajos, az ipari fő­­ágazat vezetője. — De ezek külső sugalmazásra meg­szűntek, a gépeket eladták, az emberek egy része elment más szövetkezetekbe, gyá­rakba dolgozni, más részük meg szakmán kívül rekedve tevékenykedett a téeszben. Úgyhogy 1980-ban a semmi­ből kellett újrateremteni a melléküzemágát. Szinte más nem is volt, csak egy hasz­nálaton kívüli istálló, né­hány satu, kalapács és pár bizakodó ember. I­tz­ alakult ki a lakatos üzem, amely már az első esz­tendőben három és fél millió forint árbevételt és csekély nyereséget is adott a téesz­­nek. Most ebben az üzemben huszonhatan dolgoznak, az éves termelési érték pedig 12 millió forint körül van. — Rendes, munkát szerető emberek verbuválódtak itt össze — mondta­ Dombi Já­nos brigádvezető. — Sokat dolgozunk, de most már van néhány olyan termékünk, amelyre büszkék vagyunk. Időközben gépeket is vásá­roltunk, imitt-amott, úgy­hogy a munkánk könnyeb­bedett és a minősége javult.­­ A lakatosüzem termelésé­nek hatvan százalékát önálló termékek teszik ki. Készíte­nek például gépkocsi üzem­anyagtartályokat, tágulási tartályokat, székeket, bordás fűtőcsöveket. Ezeknek éven­te biztos piaca is van. Az említetteken kívül bérmun­kát vállalnak. Dolgoznak például a tatabányai szén­bányáknak, a húsiparnak, a Moféminak. — Második melléküzemág­ként egy csiszolóüzemet lé­tesítettünk — mondta Ko­teczky Lajos. — Üres épület szintén volt, vállalkozó mun­kaerő is, a gépeket, a mun­kát a Mofém adta, ideszál­lítják, elviszik az anyagot és mindez hat-hétszázezer fo­rintnyi nyereséget hoz éven­te a téesznek. A csiszoló­üzemben többségében nők dolgoznak, ugyanígy a textil­­hulladék-feldolgozó részleg­nél is, ahol a MÉH Vállalat részére végzünk bérmunkát. Ez szintén egy régi épületet hasznosít, és tizenhárom nő­nek ad munkát. Az utóbbi években igényként többször megfogalmazódott, hogy a Sokorópátkán élőknek is pró­báljunk helyben valamilyen­­munkaalkalmat teremteni, így jött létre egy régi iskola­­épületben az­­orsózóüzem, ahol két műszakban húszon-, négyen dolgoznak. A Gra­boplast részére végzünk bér­munkát. Természetesen tisz­tában vagyunk azzal, hogy a bérmunkák nem adnak olyan nyereséget, mintha csupán önálló termékekkel foglalkoznánk. Azonban ne­künk ezekre a kisebb pén­zekre is szükségünk van, összességében a mellék­üzemek több mint négymil­lió forint nyereséget hoznak ágazati szinten évente a szö­vetkezetnek. — Erre a pénzre itt nagy szükség van — mondta Sza­kács Sándor, a termelőszö­vetkezet párttitkára —, hisz már említettük, hogy a nö­vénytermesztéshez mostohák az adottságaink, az állatte­nyésztésünk pedig minimá­lis.­­Jó volna a kiegészítő te­vékenységet tovább fejlesz­teni, azonban ennek is határt szab a téesz pénzügyi hely­zete, valamint az, hogy ma­napság egyre nehezebb meg­felelő nyereséget adó munkát találni. Mindenesetre, mi an­nak is örülünk, hogy a mel­léküzemek révén, ideértve a fűrészüzemet is, több mint hetven ember itt, ebben a két községben talált magá­nak munkát, boldogulást. N. E. ol spanyol király hazánkba látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik I. János Károly Spanyol­­ország királya. Román—magyar gazdasági tárgyalások Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködés vegyes kor­mánybizottság magyar tago­zatának elnöke hétfőn Bu­karestbe érkezett. A kétolda­lú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről fog tár­gyalni Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettessel, a bizottság román társelnö­kével. Levegőtisztító Az Oxigén és Dissous gázgyár Vállalat győri gyáregy­ségében a közelmúltban helyezték üzembe a négymil­lió forint értékű levegőtisztítót. Az új berendezés ha­tékonyabbá tette a technológiai folyamatot és meg­szüntette a környezetszennyezést. Orvosi könyvtárosok tanácskozása A tudományos munka segítői Az Országos Orvostudomá­nyi Információs Intézet és Könyvtár rendezésében Győ­rött tartják háromnapos táj­értekezletüket az orvosi könyvtárosok és az orvos­­tanácsadók. A szakmai ta­pasztalatcserére hazánk kli­nikáiból és kórházaiból ki­­lencvenegy szakember érke­zett vasárnap Győrbe, s az első nap programjaként a Győr-Sopron Megyei Kórház- Rendelőintézet orvosi könyv­tárával ismerkedtek meg, ahol dr. Ostorharics Horváth Györgyné, a szakkönyvtár vezetője tájékoztatta a részt­vevőket a korszerű másoló­­berendezésekkel is ellátott, könyvtár szolgáltatásairól. "A tizenháromezer kötetet tar­talmazó gyűjtemény hasznos segítője a tudományos mun­kát végző orvosoknak, s a naprakész információk meg­szerzését százhatvanhét ha­zai és külföldi szaklap, fo­lyóirat biztosítja. Az orvosi könyvtárosok és orvostanácsadók tájértekez­lete tegnap délelőtt a Szé­chenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­la egyik előadótermében folytatódott. A tapasztalat­­csere résztvevőit a megyei tanács egészségügyi osztá­lya, a megyei kórház-rende­lőintézet, valamint a Magyar Néphadsereg 6. Katonai Kór­háza vezetői nevében dr. Os­terharics Horváth György, a Győr-Sopron Megyei Kórház- Rendelőintézet főigazgató fő­orvosának tudományos he­lyettese köszöntötte. Jelen volt az értekezlet megnyitó­ján dr. Ónodi István orvos ezredes, a katonai kórház parancsnoka is. Az orvosi könyvtárak he­lyéről, szerepéről, a gondok­ról, s a fejlesztés lehetősé­geiről dr. Fedinecz Sándor, az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár főigazgatója tar­tott érdekes előadást. El­mondta: hazánkban egyelőre nem funkcionál a más orszá­gokban már haszonnal al­kalmazott központi könyv­tár­rendszer, ily módon a megjelenő cikkek és tanul­­mányok jó része nem jut el a felhasználókhoz. E hiá­nyosságot pótolandó számos intézkedést tettek a regioná­lis szerepben dolgozó orvosi könyvtárak munkájának ösz­­szehangolására, s az úgyne­vezett referáló lap segítségé­vel a szakemberek a csak kis példányszámban beszer­zett szaksajtó egyes anyagai­hoz is hozzájuthatnak. Az információtervezés és szervezés nemzeti feladatai­ról dr. Borsy Tamás, a szé­kesfehérvári számítógépes onkológiai szakgyűjtemény­ről pedig Kránitz Györgyné számolt be. Az intézeti do­kumentáció személyi számí-Y- oa­­­tógépes nyilvántartási rend­szerét De Rivo Márta, az európai orvosi könyvtárak helyzetéről szóló beszámolót pedig dr. Benda Mária, az OIK főigazgató-helyettese is­mertette. A táj­értekezlet résztvevői tegnap délután Győr neve­zetességeivel ismerkedtek. Az országos tanácskozás mai záróprogramjában a pannon­halmi Bencés Könyvtár meg­tekintése szerepel, ahol ko­rabeli orvosi sza­kkönyvek­­kel, bibiliográfiákkal ismer­kednek meg a résztvevők. K. M. ­t Tavaly szeptemberben kezdte meg száznegyvennégy lakás építését Pápán a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az épületeket szeptember, illetve november végén adják át az építők.

Next