Kisalföld, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

­ KULTÚRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A nyilvánosság fóruma Iskolatanács Keveset mondunk, ha a győri 401-es Ipari Szakmun­kásképző Intézet legutóbbi iskolatanács ülését tanulsá­gosnak ítéljük. A tanulság mértékét az növeli, hogy ez az intézet az elsők közt tartott igényt e társadalmi tes­tület véleményére. Ismert, hogy az 1985. évi első tör­vény, amely az oktatási törvényként vált ismertté, a tavalyi végrehajtási utasításának egyik leglényege­sebb feladataként, a működési szabályzat megalkotá­sát szabta meg. Ily módon a sokat emlegetett intéz­ményi önállóságnak megteremtődtek a szervezeti ke­retet. A 401-es intézetben a tanév kezdetére elkészült a működési szabályzat. Az iskolatanács ülésének egyik küldetése az volt, hogy éljen véleményezési jogával. Minősítse mindazt, amit a szabályzat az 1560 tanulót foglalkoztató iskola jogállásáról, cél- és feladatrend­szeréről, nevelők és tanulók teendőiről megfogalmaz. És még számos egyéb kötelezettség foglalata a műkö­dési szabályzat, amely, mint az ülésen hangoztatták, most vizsgára bocsáttatik, mégpedig azért, hogy alko­tói lássák: jól jártak-e el, jól igazították-e teendőiket az élethez, a jogi, avagy a pedagógiai szabályozás ka­pott-e nagyobb teret benne. Az eljárások valódiságát majd a mindennapok igazolják, és ha a szabályzat évente kiegészítésre szorul, akkor arra sor kerülhet. Szinte magától értetődő, hogy az említett vaskos ok­mányban a pedagógiai szempontok kaptak meghatá­rozó szerepet. Jól látható, hogy az iskola társadalmi kapcsolatai­nak erősítésére törekszik. Teheti ezt azért, mert az üzemi és egyéb kapcsolatrendszere nem újkeletű. Az iskolatanácsban helyet kaptak azoknak az üzemek­nek, politikai, társadalmi testületeknek képviselői, akik a kölcsönösség jegyében számítanak egymás munkájára. Munkájuk arra irányul, hogy a tanulók a kor követelményeinek megfelelő szakmai és tár­sadalompolitikai jártasságra tegyenek szert. Ilyen és hasonló szempontok miatt az iskolatanács jogosan vé­leményezett úgy, hogy a működési szabályzat ala­posnak látszik. Rangot ad a szakmunkásképzésnek, megfelelő feltételt teremt az iskolai öntevékenységnek. Hogy a számítógépbe táplált ösztöndíjfeltételek meg­felelnek-e a követelményeknek, azt nehéz eldönteni. Világos azonban, hogy az adatfeldolgozás ilyen mód­ját nem csupán technikai aktusként kezelik az iskolá­ban, hanem olyan lehetőségként, amely az igazságo­sabb elosztást, az anyagi ösztönzést segíti, és nagyban hozzájárul az iskola és a tanulókat foglalkoztató válla­latok nélkülözhetetlen, fontos informálásához. Szó volt arról, hogy a Művelődési Közlöny az idei nyáron adott útmutatót az iskolatanácsok munkájához. Nem kötelező várni, ezt a 401-es intézetben bizonyították. A cselekvéshez az iskola eddigi előélete alapot ad, a társadalmi nyitottsághoz, a nyilvánossághoz ugyan­csak. Mert az iskolatanács végül is a nyilvánosság fó­ruma. V. L. Csorna: BMX banditák (auszt­rál) 16, A halált a hangyák hoz­zák­ (cs) 18, Fertőd: Gengszte­rek klubja* (USA) 6, Fertőszent­­miklós: Árulás és megtorlás (kí­nai) 7, Gönyű: Kétségbeesve ke­resem Susant* (USA) 6, Győr, Rába: Flashdance (USA) 14, Zu­hanás közben* (m) 3/46, 8, Győr, Rába Kamara: Szamurájháború* (jap.) 5. A szenvedély hatalma* (holland) 7. Győr, Vörös Csil­lag: Zuhanás közben* (m) 9, 11. Egy nő, vagy kettő (fr) 3, 16. Távol Afrikától I—II.* (USA) 18. Győr, Kert: Lady Chatterley sze­retője* (fr) este 9. Győrszent­­iván: Trükkös halál* (USA) 6. Jánossomorja: Moziklip (m) 6, Kapuvár: Ragyogj, ragyogj, csil­lagom (sz) 14. A cápaetető* (NDK) f6. A Tuareg bosszúja* (o) f8, Mosonmagyaróvár, Dózsa: Simogasd meg a macska fülét (cs) fü. Zsaroló zsaruk* (fr) f8, Mosonmagyaróvár, Kossuth: Sil­verado* (USA) 4, 6, 8. öttevény: Az ifjú Frankenstein* (USA) 6. Pannonhalma: Szerelem az első vérig* (m) 6. Sopron, Szabad­ság: Asterix és Kleopátra (fr) 3. Krokodil Dundee (ausztrál) n6, 18. Sopron, Kertmozi: Balekok (fr) este 9. Szany: Házibuli (fr) 7. VIDEO-MOZI Fertőd, filmszínház: Halálos játszma I. (h-k) 8. Győr, Kris­tály étterem: A nőstényfarkas kísértete (1) 5. Kapuvár: Jézus élete (USA) 4. Rajka, ifjúsági ház: A csapda (ang.) 7. Győr, Rába: A csendőr és a csendőr­lányok (fr) 3. 5. A csillaggal jelölt filmek kor­határosak ! A Moziüzemi Vállalat a műsor­­változtatás jogát fenntartja! 1987. szeptember 1., kedd Francia-magyar verseskönyv Tavaly ősszel jelent meg Büki Attila második verses­kötete, Szélfútta szavak cím­mel. A költő — eszmélkedé­seinek színterei között van Sopron,­­Győr és Kapuvár, első kötete a kapuvári ta­nács gondozásában jelent meg — újabb könyvét most a békéscsabai megyei könyv­tár adta ki.­Készült az in­tézmény házinyomdájában. A kötet (Havas utak szár­nyain) francia—magyar ver­seskönyv. A fordítás Csaba Emese munkája. Sz. Egyed Emma soproni szobrászművész legutóbb elkészített alkotásai Lesznai Anna és Illyés Gyula portréja. Érmei legközelebb Kaposvárott az Északdunántúli tárlaton láthatók. Korrigált matematika tanterv Az új tanévben a hazai általános iskolákban már mindenhol a korrigált mate­matika tanterv szerint foly­hat az oktatás. Miként azt az Országos Pedagógiai Intézet­ben elmondták, az 1984-ben megkezdett tantárgyi-tan­könyvi korrekció egyik leg­nagyobb változást igénylő feladata az alsótagozatos ma­tematika tantervének és ok­tatási segédleteinek módosí­tása volt. Az 1978-ban beve­zetett matematiika-­tanterv ugyanis sok tekintetben el­­hibázottnak bizonyult: a közoktatás mostani feltételei között a tananyag túlmére­tezett, nem számol a tanu­lók eltérő adottságaival, fej­lődési ütemével, s nem ad elegendő időt a gyakorlásra, az ismeretek megszilárdítá­sára. Általános tapasztalat volt, hogy hiányzott egy-egy anyagrész előkészítése a meg­előző osztályokból, így pél­dául a számolási készségek­ből a tanterv kevesebbet kö­vetelt meg az első két osz­tálytól, mint amire a har­madik-negyedik osztályban szükség volt. Hiányzott to­vábbá a tananyag kellő súly­­pontozása, tisztázatlan volt egyes anyagrészek szerepe, így nem volt eléggé egyér­telmű és áttekinthető a tan­terv anyaga­­és követelmé­nye. Ugyanakkor nehézséget okozott, hogy a taneszközök, a segédanyagok, a tanköny­vek sem illeszkedtek ponto­san a tantervhez. Kevés volt az ismeretek gyakorlására, alkalmazására vonatkozó fel­adat, kevés a gyakorlati probléma, s a feladatok meg­fogalmazása sokszor nehéz­kes, a gyerekek ismeretkörét meghaladó volt. E hiányosságokat és hibá­kat segített kiküszöbölni most a korrekció, amelyet az OPI munkabizottságai, kü­lönböző szaktanácsadó testü­letek, valamint gyakorló pe­dagógusok bevonásával vé­geztek el. LEMEZFIGYELŐ Liszt: Wagner-átiratok A Hungaroton Hanglemez­­gyártó V­álalat nemrégiben jelentette meg Liszt: Wag­ner transcription, azaz Wag­­ner-átiratok című lemezét. Hamburger Klára Liszt Ka­lauzában nagyszerű fejezetet találunk Liszt és a zongora címmel. Abban olvashatjuk, hogy a zongoraművek Liszt egész pályáját átfogják a csodagyermek improvizációi­tól és a hasonlíthatatlan ünneplésben részesülő sztár koncertkörútjaitól a weimari alkotói centrum, a római egyházi lakhelyek, egészen a „háromszögletű életmód” Pest, Róma, Weimar utolsó állomásáig. Lisztet túlzás nélkül tekinthetjük minden idők legnagyobb zongora­művészének, hiszen nemcsak mint előadó, mint Európát meghódító virtuóz, hanem mint a hangszer univerzális megújítója, a modern zon­goraversenyek, a modern zongorairodalom, a modern zongoratechnika, a modern zongoratanítás megalapozója egyedülálló jelenség. Liszt és a zongora elvá­­laszthatatlan fogalmak. Az improvizáció volt legendás zongorázásának, komponálás módjának is lényeges eleme. Még életében a „zongora kentaurjaként” emlegették. Nem véletlenül írja 1838-ban a Gazette Musicale című lapnak az alábbiakat: „Le­het, hogy az a rejtélyes ér­zésféle, amely a zongorához láncol csalóka kép, de a zon­gora szerintem az első he­lyet foglalja el a hangszerek sorában.” Mindenekelőtt zongoristá­nak tartotta magát, kompo­zícióinak is ez a hangszer volt az inspirálója. A ránk­maradt dokumentumok alap­ján elmondhatjuk — a bo­rítón közölt Szitka Tünde­­tanulmány is így fogalmaz —, hogy Liszt Ferenc nem­csak saját műveit szólaltatta meg koncertjein, hanem át­iratait is. Az utóbbit azzal a céllal, hogy felelevenítse a méltatlanul keveset előadott nagy alkotásait, azonkívül hogy az általa nagynak tar­tott zeneszerzők műveit nép­szerűsítse. Élete végéig sze­repeltek műsorain ezek az átiratok, de tanítványaival is játszatta azokat. Közöttük Beethoven-szimfóniákat, Berlioz-műveket, Schubert- és Schumann-dalokat, Mo­­zart-operákat, utoljára, de nem utolsósorban említem a Wagner-művekből készí­tett átiratokat. Az utóbbiakat természete­sen nem véletlenül. Köztu­dott, hogy Liszt Wagner zsenijét azonnal felismerte és ugyancsak az előbb emlí­tett tanulmány szerint Wag­nert „a XIX. századi német opera megújítójának” mond­ta. A Hungaroton jelen leme­zén négy zongoraátiratot hallhatunk a Tannhauserből. Ezek a parafrázisok nem egyszerre íródtak, semmifé­le ciklust nem képeztek. A nyitányt átírta 1848-ban, az „O du mein holder Abend­stern” 1849-ben, a „Vendé­gek bevonulásának" jelenete 1852-ben, a Zarándokok kó­rusának átirata pedig 1861- ben készült és azokat Liszt „paratition de piano"-nak, azaz zongorapartitúrának nevezte. A Rienzi című operát 1844-ben Drezdában adott hangversenykörútja alkal­mából ismerte meg teljes egészében. Ez a dátum Liszt és Wagner barátsága kezde­tét is jelöli. Fantázia a Rienzi témára című darabot hallhatjuk ötödikként az em­lített lemezen. Mind az öt Liszt-átiratot Hegedűs Endre játssza, aki a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola elvégzése után sikerrel szerepelt Európa, Japán és Ausztrália nagy városainak hagverseny­ter­meiben, miközben nyolc nemzetközi zenei versenyen ért el kiváló helyezéseket. I. B. földje Gyónasszonyfa, az apró fa­lu felhívta magára a figyel­met. Mai lakói a községi kul­túrteremben tablókon tekint­hetik meg a település múlt­jának dokumentumait. Okle­velek, térképek, eredeti ira­tok tanúsítják, hogy Asszony­­fát a legrégibb idők óta a királynő földjeként jegyez­ték, előjogok illették meg, példaként említhető a vásár­tartás kedvezménye. Hogy melyek ama legrégibb idők? 1150-ben oklevél „villa Ahchyn” névvel illeti a he­lyet, amiből következtetni le­het: a környék egyik leg­ősibb Árpád-kori települése a falucska. Folytatható az esemény­­történet azzal, hogy 1387-ben népese, papja volt a szép helységnek, és ha volt pap­ja, akkor templomra is jog­gal tippelhetünk. A török pusztításnak ugyan áldoza­tul esett szinte minden, ám Fényes Elek a múlt század­ban 810 lakosról tudósította a hazai olvasóközönséget. Az asszonyfai lakosok közt ab­ban az időben 30 iparos, ta­kács, molnár, bognár, üve­ges, kalapos, könyvkötő és három boltos is fellelhető. Aki bővebbet óhajt, elol­vashatja a község vázlatos történetét a megyei levél­tár munkatársainak jóvoltá­ból. Hogy kiket illet még figyelem ez ügyben? A győ­ri Petőfi Sándor Városi Mű­velődési Központot, a tápi tanácsot és a győraszonyfai elöljáróságot. A látszólag lo­kális, helyi kezdeményezés mögött olyan szándék rejlik, amely sejtetni engedi: a me­gyei levéltár szerény eszkö­zeivel igyekszik segíteni azt, hogy e múltjára büszke falu lakói egytől egyik vállalhat­ják mai önmagukat. Lakóhe­lyük olyan település, amely­nek krónikáját érdemes to­vább írniuk. A becses törekvéseknek méltó keretet adott az augusztus 20-i ünnep. Annak előestéjén bocsátotta köz­szemlére a dokumentumokat dr. Sáry István, a megyei levéltár igazgatója. A levél­tárosok, a kutatók számára azért esemény a győrasz­­szonyfai történeti tárlat, mert előrevetíti egy leendő, ehhez hasonló bemutatósoro­zatot. A község lakói azt bi­zonyítják, hogy egy telepü­lés legelébb ön­ma­ga törek­véseinek köszönheti, hogy jövője miatt vállalja meg­örökölt múltját, amely nem a képzelet szülötte, hanem a dokumentumok tükréből ol­vasható egykori mindennap­jainak históriája. V. L. Kiss Ernő fafaragó: „Megy a juhász a szamáron.” KÜ­MFÖLD 5

Next