Kisalföld, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
KULTÚRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A nyilvánosság fóruma Iskolatanács Keveset mondunk, ha a győri 401-es Ipari Szakmunkásképző Intézet legutóbbi iskolatanács ülését tanulságosnak ítéljük. A tanulság mértékét az növeli, hogy ez az intézet az elsők közt tartott igényt e társadalmi testület véleményére. Ismert, hogy az 1985. évi első törvény, amely az oktatási törvényként vált ismertté, a tavalyi végrehajtási utasításának egyik leglényegesebb feladataként, a működési szabályzat megalkotását szabta meg. Ily módon a sokat emlegetett intézményi önállóságnak megteremtődtek a szervezeti keretet. A 401-es intézetben a tanév kezdetére elkészült a működési szabályzat. Az iskolatanács ülésének egyik küldetése az volt, hogy éljen véleményezési jogával. Minősítse mindazt, amit a szabályzat az 1560 tanulót foglalkoztató iskola jogállásáról, cél- és feladatrendszeréről, nevelők és tanulók teendőiről megfogalmaz. És még számos egyéb kötelezettség foglalata a működési szabályzat, amely, mint az ülésen hangoztatták, most vizsgára bocsáttatik, mégpedig azért, hogy alkotói lássák: jól jártak-e el, jól igazították-e teendőiket az élethez, a jogi, avagy a pedagógiai szabályozás kapott-e nagyobb teret benne. Az eljárások valódiságát majd a mindennapok igazolják, és ha a szabályzat évente kiegészítésre szorul, akkor arra sor kerülhet. Szinte magától értetődő, hogy az említett vaskos okmányban a pedagógiai szempontok kaptak meghatározó szerepet. Jól látható, hogy az iskola társadalmi kapcsolatainak erősítésére törekszik. Teheti ezt azért, mert az üzemi és egyéb kapcsolatrendszere nem újkeletű. Az iskolatanácsban helyet kaptak azoknak az üzemeknek, politikai, társadalmi testületeknek képviselői, akik a kölcsönösség jegyében számítanak egymás munkájára. Munkájuk arra irányul, hogy a tanulók a kor követelményeinek megfelelő szakmai és társadalompolitikai jártasságra tegyenek szert. Ilyen és hasonló szempontok miatt az iskolatanács jogosan véleményezett úgy, hogy a működési szabályzat alaposnak látszik. Rangot ad a szakmunkásképzésnek, megfelelő feltételt teremt az iskolai öntevékenységnek. Hogy a számítógépbe táplált ösztöndíjfeltételek megfelelnek-e a követelményeknek, azt nehéz eldönteni. Világos azonban, hogy az adatfeldolgozás ilyen módját nem csupán technikai aktusként kezelik az iskolában, hanem olyan lehetőségként, amely az igazságosabb elosztást, az anyagi ösztönzést segíti, és nagyban hozzájárul az iskola és a tanulókat foglalkoztató vállalatok nélkülözhetetlen, fontos informálásához. Szó volt arról, hogy a Művelődési Közlöny az idei nyáron adott útmutatót az iskolatanácsok munkájához. Nem kötelező várni, ezt a 401-es intézetben bizonyították. A cselekvéshez az iskola eddigi előélete alapot ad, a társadalmi nyitottsághoz, a nyilvánossághoz ugyancsak. Mert az iskolatanács végül is a nyilvánosság fóruma. V. L. Csorna: BMX banditák (ausztrál) 16, A halált a hangyák hozzák (cs) 18, Fertőd: Gengszterek klubja* (USA) 6, Fertőszentmiklós: Árulás és megtorlás (kínai) 7, Gönyű: Kétségbeesve keresem Susant* (USA) 6, Győr, Rába: Flashdance (USA) 14, Zuhanás közben* (m) 3/46, 8, Győr, Rába Kamara: Szamurájháború* (jap.) 5. A szenvedély hatalma* (holland) 7. Győr, Vörös Csillag: Zuhanás közben* (m) 9, 11. Egy nő, vagy kettő (fr) 3, 16. Távol Afrikától I—II.* (USA) 18. Győr, Kert: Lady Chatterley szeretője* (fr) este 9. Győrszentiván: Trükkös halál* (USA) 6. Jánossomorja: Moziklip (m) 6, Kapuvár: Ragyogj, ragyogj, csillagom (sz) 14. A cápaetető* (NDK) f6. A Tuareg bosszúja* (o) f8, Mosonmagyaróvár, Dózsa: Simogasd meg a macska fülét (cs) fü. Zsaroló zsaruk* (fr) f8, Mosonmagyaróvár, Kossuth: Silverado* (USA) 4, 6, 8. öttevény: Az ifjú Frankenstein* (USA) 6. Pannonhalma: Szerelem az első vérig* (m) 6. Sopron, Szabadság: Asterix és Kleopátra (fr) 3. Krokodil Dundee (ausztrál) n6, 18. Sopron, Kertmozi: Balekok (fr) este 9. Szany: Házibuli (fr) 7. VIDEO-MOZI Fertőd, filmszínház: Halálos játszma I. (h-k) 8. Győr, Kristály étterem: A nőstényfarkas kísértete (1) 5. Kapuvár: Jézus élete (USA) 4. Rajka, ifjúsági ház: A csapda (ang.) 7. Győr, Rába: A csendőr és a csendőrlányok (fr) 3. 5. A csillaggal jelölt filmek korhatárosak ! A Moziüzemi Vállalat a műsorváltoztatás jogát fenntartja! 1987. szeptember 1., kedd Francia-magyar verseskönyv Tavaly ősszel jelent meg Büki Attila második verseskötete, Szélfútta szavak címmel. A költő — eszmélkedéseinek színterei között van Sopron,Győr és Kapuvár, első kötete a kapuvári tanács gondozásában jelent meg — újabb könyvét most a békéscsabai megyei könyvtár adta ki.Készült az intézmény házinyomdájában. A kötet (Havas utak szárnyain) francia—magyar verseskönyv. A fordítás Csaba Emese munkája. Sz. Egyed Emma soproni szobrászművész legutóbb elkészített alkotásai Lesznai Anna és Illyés Gyula portréja. Érmei legközelebb Kaposvárott az Északdunántúli tárlaton láthatók. Korrigált matematika tanterv Az új tanévben a hazai általános iskolákban már mindenhol a korrigált matematika tanterv szerint folyhat az oktatás. Miként azt az Országos Pedagógiai Intézetben elmondták, az 1984-ben megkezdett tantárgyi-tankönyvi korrekció egyik legnagyobb változást igénylő feladata az alsótagozatos matematika tantervének és oktatási segédleteinek módosítása volt. Az 1978-ban bevezetett matematiika-tanterv ugyanis sok tekintetben elhibázottnak bizonyult: a közoktatás mostani feltételei között a tananyag túlméretezett, nem számol a tanulók eltérő adottságaival, fejlődési ütemével, s nem ad elegendő időt a gyakorlásra, az ismeretek megszilárdítására. Általános tapasztalat volt, hogy hiányzott egy-egy anyagrész előkészítése a megelőző osztályokból, így például a számolási készségekből a tanterv kevesebbet követelt meg az első két osztálytól, mint amire a harmadik-negyedik osztályban szükség volt. Hiányzott továbbá a tananyag kellő súlypontozása, tisztázatlan volt egyes anyagrészek szerepe, így nem volt eléggé egyértelmű és áttekinthető a tanterv anyagaés követelménye. Ugyanakkor nehézséget okozott, hogy a taneszközök, a segédanyagok, a tankönyvek sem illeszkedtek pontosan a tantervhez. Kevés volt az ismeretek gyakorlására, alkalmazására vonatkozó feladat, kevés a gyakorlati probléma, s a feladatok megfogalmazása sokszor nehézkes, a gyerekek ismeretkörét meghaladó volt. E hiányosságokat és hibákat segített kiküszöbölni most a korrekció, amelyet az OPI munkabizottságai, különböző szaktanácsadó testületek, valamint gyakorló pedagógusok bevonásával végeztek el. LEMEZFIGYELŐ Liszt: Wagner-átiratok A Hungaroton Hanglemezgyártó Válalat nemrégiben jelentette meg Liszt: Wagner transcription, azaz Wagner-átiratok című lemezét. Hamburger Klára Liszt Kalauzában nagyszerű fejezetet találunk Liszt és a zongora címmel. Abban olvashatjuk, hogy a zongoraművek Liszt egész pályáját átfogják a csodagyermek improvizációitól és a hasonlíthatatlan ünneplésben részesülő sztár koncertkörútjaitól a weimari alkotói centrum, a római egyházi lakhelyek, egészen a „háromszögletű életmód” Pest, Róma, Weimar utolsó állomásáig. Lisztet túlzás nélkül tekinthetjük minden idők legnagyobb zongoraművészének, hiszen nemcsak mint előadó, mint Európát meghódító virtuóz, hanem mint a hangszer univerzális megújítója, a modern zongoraversenyek, a modern zongorairodalom, a modern zongoratechnika, a modern zongoratanítás megalapozója egyedülálló jelenség. Liszt és a zongora elválaszthatatlan fogalmak. Az improvizáció volt legendás zongorázásának, komponálás módjának is lényeges eleme. Még életében a „zongora kentaurjaként” emlegették. Nem véletlenül írja 1838-ban a Gazette Musicale című lapnak az alábbiakat: „Lehet, hogy az a rejtélyes érzésféle, amely a zongorához láncol csalóka kép, de a zongora szerintem az első helyet foglalja el a hangszerek sorában.” Mindenekelőtt zongoristának tartotta magát, kompozícióinak is ez a hangszer volt az inspirálója. A ránkmaradt dokumentumok alapján elmondhatjuk — a borítón közölt Szitka Tündetanulmány is így fogalmaz —, hogy Liszt Ferenc nemcsak saját műveit szólaltatta meg koncertjein, hanem átiratait is. Az utóbbit azzal a céllal, hogy felelevenítse a méltatlanul keveset előadott nagy alkotásait, azonkívül hogy az általa nagynak tartott zeneszerzők műveit népszerűsítse. Élete végéig szerepeltek műsorain ezek az átiratok, de tanítványaival is játszatta azokat. Közöttük Beethoven-szimfóniákat, Berlioz-műveket, Schubert- és Schumann-dalokat, Mozart-operákat, utoljára, de nem utolsósorban említem a Wagner-művekből készített átiratokat. Az utóbbiakat természetesen nem véletlenül. Köztudott, hogy Liszt Wagner zsenijét azonnal felismerte és ugyancsak az előbb említett tanulmány szerint Wagnert „a XIX. századi német opera megújítójának” mondta. A Hungaroton jelen lemezén négy zongoraátiratot hallhatunk a Tannhauserből. Ezek a parafrázisok nem egyszerre íródtak, semmiféle ciklust nem képeztek. A nyitányt átírta 1848-ban, az „O du mein holder Abendstern” 1849-ben, a „Vendégek bevonulásának" jelenete 1852-ben, a Zarándokok kórusának átirata pedig 1861- ben készült és azokat Liszt „paratition de piano"-nak, azaz zongorapartitúrának nevezte. A Rienzi című operát 1844-ben Drezdában adott hangversenykörútja alkalmából ismerte meg teljes egészében. Ez a dátum Liszt és Wagner barátsága kezdetét is jelöli. Fantázia a Rienzi témára című darabot hallhatjuk ötödikként az említett lemezen. Mind az öt Liszt-átiratot Hegedűs Endre játssza, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után sikerrel szerepelt Európa, Japán és Ausztrália nagy városainak hagversenytermeiben, miközben nyolc nemzetközi zenei versenyen ért el kiváló helyezéseket. I. B. földje Gyónasszonyfa, az apró falu felhívta magára a figyelmet. Mai lakói a községi kultúrteremben tablókon tekinthetik meg a település múltjának dokumentumait. Oklevelek, térképek, eredeti iratok tanúsítják, hogy Asszonyfát a legrégibb idők óta a királynő földjeként jegyezték, előjogok illették meg, példaként említhető a vásártartás kedvezménye. Hogy melyek ama legrégibb idők? 1150-ben oklevél „villa Ahchyn” névvel illeti a helyet, amiből következtetni lehet: a környék egyik legősibb Árpád-kori települése a falucska. Folytatható az eseménytörténet azzal, hogy 1387-ben népese, papja volt a szép helységnek, és ha volt papja, akkor templomra is joggal tippelhetünk. A török pusztításnak ugyan áldozatul esett szinte minden, ám Fényes Elek a múlt században 810 lakosról tudósította a hazai olvasóközönséget. Az asszonyfai lakosok közt abban az időben 30 iparos, takács, molnár, bognár, üveges, kalapos, könyvkötő és három boltos is fellelhető. Aki bővebbet óhajt, elolvashatja a község vázlatos történetét a megyei levéltár munkatársainak jóvoltából. Hogy kiket illet még figyelem ez ügyben? A győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központot, a tápi tanácsot és a győraszonyfai elöljáróságot. A látszólag lokális, helyi kezdeményezés mögött olyan szándék rejlik, amely sejtetni engedi: a megyei levéltár szerény eszközeivel igyekszik segíteni azt, hogy e múltjára büszke falu lakói egytől egyik vállalhatják mai önmagukat. Lakóhelyük olyan település, amelynek krónikáját érdemes tovább írniuk. A becses törekvéseknek méltó keretet adott az augusztus 20-i ünnep. Annak előestéjén bocsátotta közszemlére a dokumentumokat dr. Sáry István, a megyei levéltár igazgatója. A levéltárosok, a kutatók számára azért esemény a győraszszonyfai történeti tárlat, mert előrevetíti egy leendő, ehhez hasonló bemutatósorozatot. A község lakói azt bizonyítják, hogy egy település legelébb önmaga törekvéseinek köszönheti, hogy jövője miatt vállalja megörökölt múltját, amely nem a képzelet szülötte, hanem a dokumentumok tükréből olvasható egykori mindennapjainak históriája. V. L. Kiss Ernő fafaragó: „Megy a juhász a szamáron.” KÜMFÖLD 5