Kisalföld, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

Ifjúsági törvény A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közel­múltban lezajlott találkozó­ján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikai fel­adattervet dolgoz ki és elő­készíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. — Az ifjúsági törvény 1971-ben született meg. Mint­hogy azonban elsősorban szándékok fogalmazódtak meg benne, megalkotói nem pontosították az állam, a kü­lönböző állami szervek fel­adatait, s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó ga­ranciákat, ellenőrzési, szá­monkérési mechanizmusokat, a törvény nagyobbrészt dek­laráció maradt! Elsősorban ez az oka annak, hogy a KISZ szorgalmazza e törvény módosítását — mondotta Nagy Imre a KISZ KB titká­ra. — Nincs kizárva annak a lehetősége, hogv az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredménye új törvény meg­alkotását teszi szükségessé. IvasarfSí^k^ I Szeszmentes találkozók □ Házi tévé a laktanyában □ Ha megszólal a duda r Gyakorlás a hét végén is □ Éjszakai „látogatók" után nappali nyomozás Vasárnap. Az embereik túl­nyomó részének a pihenés, a lazítás napja. Lehet eigy ki­csit reggel lustálkodni, majd szép kényelmesen elbabrálni a ház körüli tennivalóval, a szerencsésebbeknek (ha van közelükben árusítóhely) friss újság ,is jut. Aztán neki le­het ülni a vasárnapi ebéd­nek, jöhet utána a szundiká­lás, lehet vendéget fogadni vaigv vendégségbe menni, es­te pedig elnyújtózni a tévé előtt. Am vannak olyan helyek, ahol mindez nem igaz. Ilyen helyekre látogattunk el.-♦---♦---♦­A győri határőrlaktanya előtt — mint minden vasár­nap — sokain várják a kilenc órát. Ök a látogatók. Pont­ban kilenckor megnyitják a kaput, és indulnak befelé az érkezők. Az ügyeletben lévő határőrök diszkréten belenéz­nek a táskákba: — Oka van. Mindent lehet hozni a fiúknak, de szeszes italt nem — adja a magyará­zatot Gócza Zoltán alezredes, az ügyeleti szolgálat egyik vezetője. Am nincs is gond, a látogatók tudják a regulát. Hamui: megtelik a* nagy ebédlő, aztán megnyílnak a táskák Rántott húsok, sava­nyúság, sütemény, kinek-kinek a gusztusa szerint. Csendesen mosolygóik befelé, amikor lá­tom, hogy az egész család ne­kiül enni — tálán így na­gyobb étvágyra, serkentik a fiút ... Hartl Szaholcsot egy egész asztaltársaság várja, míg elő­kerül. Addig őket faggatom. Az édesanya, Hartl Lajosné mutatja be a családot: — Zita, a húg, Róhrer Ká­roly, a vöm, Karcsi és Sza­bolcs, a két unoka, ő pedig Molnár Szilvia, a fiam ba­rátnője. Most találkozunk másodszor itt Győrben, de­cemberben az eskütételen voltunk nála Nyírbátorban. Hoztunk finom falatokat. .. Előkerül az „ünnepelt”, nem alkalmatlankodunk to­vább. Csak egy igyors véle­ményt kérünk a fiatalember­től eddigi két és fél hónapjá­ról. — Jól érzem magam, nem volt olyan borzasztó a nyír­bátori kiképzés, mint ami­lyennel ijesztgettek. Elköszönünk a győri Mer- kur-telep autószerelőjétől, kollégám még csinál néhány felvételt az összebújó roko­nokról — és a még inkább összebújó majdani rokonok­ról ... — Ilyenkor mindig sajná­lom kicsit a vasárnapi ebé­det, mert ezek a fiúk délben már nemigen esznek belőle, egyébként rántott szelet a mai menünk — mondja Ta­kács Ferenc százados, a má­sik kísérőnk. Megtudjuk, hogy vasárnap azért mégis más egy kicsit a 'laktanyai élet, nincs kiképzés, szabad a program. Sportolnak a határ­őrök, ilyenkor szoktak vetél­kedőket rendezni a KISZ- esek, vagyis aki nincs szolgá­latban, az lazíthat. Bemegyünk a videostúdió­ba, amely lassan már egy éve működik. Suta László, a be­rendezések gazdája, civilben a tatabányai városi televízió külső munkatársa. — Vannak oktatóprogram­jaink, filmek, videoklipek, revüműsorok, ezekből válo­gatom össze a műsort, min­dig igazodva a „nagy” tele­vízió programjához. Minden körletben láthatják a fiúk, ha bekapcsolják a készüléke­ket. A képernyőn éppen köny- nyűzenei műsor megy, ami­kor elköszönünk a „vasárna­pi” laktanyától. A győri tűzoltólaktanyában először a megyei parancsnoki ügyeletesnél jelentkezünk. Fekete Zoltán főhadnagy egyébként a kapuvári tűzol­(Folytatás a 2. oldalon.) Fejti György előadása Fiatal közgazdászok országos konferenciája Szombaton Salgótarjánban megkezdődött a fiatal köz­gazdászok országos konferen­ciája. A kétnapos eszmecse­re első napján Fejti György, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára tartott elő­adást a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. Ká- mutatott, hogy a politikai, társadalmi intézményrendszer és a gazdasági teljesítmények között szoros összefüggés van; összhangjuk nélkül nem­csak gazdasági kibontakozás, de társadalmi stabilitás sem lehetséges. A cél: létrehozni azokat a feltételeket, ame­lyek közt megvalósulhat az átmenet a „nép megbízásából gyakorolt hatalomból” a „nép által gyakorolt hatalomhoz” — mondotta Fejti György. Fontos, hogy a párt megőriz­ze kezdeményező szerepét eb­ben a folyamatban, de a szo­cializmushoz vezető út kere­sését, a reformgondolkodást nem tartja privilégiumának. A politikai intézményrend­szer tervezett változásainak stratégiai irányairól szólva Fejti György mindenekelőtt a párt, az állami, kormány­zati szervek, a tömegszerve­zetek, -mozgalmak és az ál­lampolgárok közötti világo­sabb munkamegosztás szük­ségességét emelte ki. Ez fel­tételezi a világosabb döntési és felelősségi viszonyok ki­alakítását, a funkciók követ­kezetesebb szétválasztását. Köszönettel kell venni, és ér­demben vizsgálni a politikai rendszer működési zavarait bíráló észrevételeket — mon­dotta, hozzátéve: ehhez meg kell teremteni a „konstruktív elégedetlenség” intézményes fórumait, s javítani kell a különböző érdekek integrá­ciójának társadalmi mecha­nizmusát. Ennek alapvető fel­tétele, hogy a társadalom különböző rétegei, csoportjai rendelkezzenek megfelelő ér­dekképviselettel. Le kell küz­deni azt a gyakran tapasztal­ható hajlamunkat, hogy a konkrét ügyekben az utolsó szót mindig a párt mondja ki. A konferencia szombati napján Kollarik István pénz­ügyminiszter-helyettes a ki­bontakozás gazdasági és pénzügyi feltételeiről, Sárkö- zy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának ve­zetője, Gubcsi Lajos, a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztője és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB alosztályvezetője a gaz­daságirányítás szervezeti rendszerének átalakításáról, társadalmi és gazdasági fej­lődésünk alternatíváiról, il­letve munkánk külső felté­teleiről folytatott eszmecserét a résztvevőkkel. A fiatal közgazdászok idei országos konferenciája va­sárnap befejezte munkáját. A résztvevők az eszmecsere második napján meghallgat­ták Beck Tamásnak, a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nökének a „Külgazdasági im­pulzusok és a magyar gazda­ság — vállalati szemmel” cí­mű előadását, végezetül Cst- kós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnö­ke szólt időszerű feladatok­ról. hónapja I I ■ •: •' ■■■■•■■ .:■■■■ -■ __-■ ...— ,, ... ... v..t ..i.-.l Végleg pontot tesznek a gazdasági évre a megye szö­vetkezetei azzal, hogy a pénz­ügyi mérleget, az idei eszten­dő elképzeléseit közgyűlés eié viszik. Évtizedes múltja van már epeknek a zárszámadó közgyűléseknek, maradandó ünnepi hangulattal, jóllehet, a tartalom sóikat változott. Más a végzett munka mér­céje, s a megnagyobbodott te­rülettel, számokkal együtt az elképzelések léptéke is hosz- szaibb, előbbre mutatóbb, ma már több összefüggésben és sokrétűbb hatások figyelem­bevételével kell elemezni, irányítani a gazdálkodást. A szövetkezeti tagság zöme — legalábbis a jelentősebb ága­zatokban dolgozók — „fel­nőtt” a számokhoz 'ás a fel­adatokhoz egyaránt. Fogéko­nyabbak is talán az új befo­gadására, adódhat ez éppen az alaposabb felkészültségből és rugalmasabbak ás a válto­zások közepette. Jut eszünkbe mindez nem­csak a február, a számadások hónapja kapcsán, hanem a jubileumi évtized is figyel­meztet az emlékek összesze- désére. A harmincadik éve, hogy szövetkezeti mozgalom kezdődött a magyében, s az idei évről való számadás, amire 1989 februárjában ke­rül sor, imár a jubileuma lesz. Hogy .milyenre sikerült a 87- es év? A gyors jelentések alapján a 'megyében gazdál­kodó 69 termelőszövetkezet többségben növelte eredmé­nyét, de nem hozta azt, amit vártunk, amire képes lett volna. Az okok, sokfélékből tevődnek össze, bizonyára minden számadó közgyűlésen sorra kerülnek, főleg tanul­ságképpen. Emlegetik majdan a költségeket, az időjárás mostohasáigát. a gazdálkodás­ra nem kedvező szabályzót, többségben nehezen kivédhe­tő eredmónycsöikkentőket. De éppen a szövetkezet színvo­nalát mutatja majd, hogy mennyire aránytartó, az em­lített gondokra áldoz-e na­gyobb figyelmet, avagy arról beszélnek bővebben, ami a közösség tudásától, szorgal­mától függ. Mert végső soron ez az ál­landó, ez az a tartalék, amire leginkább számítani lehet, s a jól képzett ember gondol­kodása, ötlete, a megújulásra való állandó készenléte az, ami Lendíthet iá gazdálkodás minőségén, amiből gyarapí­tani lehet javainkat, persze megfelelő befektetéssel. Ahol ennek értékét nem ismerték fel teljes egészében, ott egy­re nehezebbé válnak az elkö­vetkező évek, s egyre több lesz eredményeikben az eset­legesség, ami bizony napja­inkban könnyelmű kockázat­ván Lalás. A minőség évei következ­nek. legalábbis a szándék er­re utal, ismerve a 'mezőgaz­daság programját, s ehhez a minőséghez érdemes igazítani már a mostani közgyűléseket, formában és tartalomban egyaránt. Jobbára február közepére ütemezte a szövet­kezetek többsége a közgyűlé­sét, voltak néhányan, akik már a január végével nyi­tották a sort lés lesznek, akik nehéz napok elé méznek. Túl­zás lenne azt mondani, hogy ez természetes, de valóban az van, hogy akadnak, akik ki­dőlnek a sorból, a sokévi lé­péshátrány miatt. Bajuk, gondjuk tanulság mindenki­nek, és a sorsukért a felelős­ség nem csak az adott szö­vetkezeté! Nehéz évet zárnak le a gazdaságok a februárral, de tanulságos évet, edző hóna­pokat hagynak maguk mö­gött vezetők és tagok egy­aránt. A megpróbáltatások is hasznukra váinaik, az erősödő versenyben, a megnövök ed ett követel ményrendszerben. Igazolja majd ezt. bízzunk benne, a harmadik évtized utolsó éve. G. Szabó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. február 1., hétfő Ara: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 26. szám Szerelési gyakorlat a laktanyaudvaron. Érkeznek a látogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents