Kisalföld, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

KULTÚRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Olvasók, kötetek, beszerzések Gondolatok a könyvtárról Mészáros Józsefné könyv­tárigazgató beszámoló­j­á­ból egyebek mellett az is kide­rült, hogy elsősorban o­tt te­vékenykednek eredményesen a szakszervezeti könyvtárak, ahol a vállalatvezetés is fon­tosnak tartja a kultúra ügy­ét, a dolgozók szakmai műveltségének fokozását. Szerencsére erre is vannak jó példák. Ily módon az el­múlt évben számos könyvtár gyarapodott, javítva a szol­gáltatások minőségét. Elké­szült a Rába törzsgyárában az új, száz négyzetméter alapterületű szabadpolcos fiókkönyvtár, a klubkönyv­­tárat nyitottak a Rába nyug­díjas klubjában is. Új helyre költözött a MÁV győri szakszervezeti könyvtára, a Mofém könyvtára, s folya­matban van a Rábaitext és a Graboplast könyvtárainak bővítése is. A Gázműben pe­dig új, önálló helyiségű, in­tegrált könyvtár létesül. A másik oldal már kevés­bé örvendetes. A munkaerő­átcsoportosítással és a lét­számcsökkentésekkel párhu­zamosan fogynak az olvasók is, így tavaly négy életkép­telenné vált letéti könyvtá­rat megszüntettek. Az olva­sók és az olvasottság csök-Könyvtárosok tanács­koztak a napokban Győ­rött, az SZMT központ­ban, hogy áttekintsék a szakszervezeti hálózathoz tartozó könyvtárak hely­zetét, jelenét és jövőjét. Megyénkben összesen 13 önálló szakszervezeti könyvtár tevékenykedik, amellett azonban számos letéti és üzemi fiók­­könyvtár is az olvasók rendelkezésére áll. Min­dent összevetve 189 könyvtári szolgáltató hely található Győr- Sopron megyében. Nagy­ságuk, színvonaluk azon­ban meglehetősen tarka képet mutat. kenése másutt is gondokat okoz, ami persze nemcsak a szakszervezeti könyvtára­kat sújtja, s aminek okait már sokszor feltárták: a sza­bad idő csökkenése, a túlhaj­szoltság és a fáradság. Elté­rések azonban itt is vannak, mert az egyik oldalon nö­vekszik az értelmiségi olva­sók száma, ugyanakkor a másikon csökken a fizikai dolgozók könyvtárlá­togatásá­­nak gyakorisága. Pedig van miből válogat­niuk a kön­yvtár­látogatók­nak. A hálózat­­könyvállo­mánya majdnem­­500 ezer könyv, amely a beszerzési keret csökkenése ellen­ére is növekszik. Az anyagiak azonban nem kis fejtörést okoznak a hálózat fenn­tar­tóinak. Az ideális az lenne, ha a könyvek mindenkori átlagárának egyharmada jutnia dolgozónként a könyvtárfejlesztésre. A mai 80 forintos átlagárral szá­molva az 26—27 forint len­ne. A valóság azonban mást mutat, az ideálistól eltérően sok helyütt csak 12—20 fo­rint jut, így joggal állapí­totta meg Mészáros Józsefné, hogy nehéz időszak előtt áll­nak a könyvtárak. A rosszabbodó feltételek közepette kell tehát az alap­vető céloknak megfelelni, a jól működő hálózatot meg­őrizni és szolgáltatásait fej­leszteni, kiemelt figyelmet fordítva az ifjúságra és a műszaki értelmiségre. S köz­ben vonzó és igényes prog­ramok szervezésével az olva­sókat megtartani, vagy ép­pen újakat nyerni, mint ahogyan tették azt az elmúlt esztendőben. K. T. LEMEZFIGYELŐ Mozart: kürtversenyek A Hungaroton már az év elején nagyszerű zenei cse­megével kedveskedik a klasszikus muzsika barátai­nak. A CBS kooprodukciójá­­ban adta a napokban a bol­tokba Wolfgang Amadeus Mozart hat kürtversenyét egy lemezen. A 417, 447, 495 Köchel jelű Esz-dúr, a­ 412 Keahel jelű D-dúr kürtver­seny, valamint a 317-es K. jelzésű Esz-dúr hangver­­­senyrondo előadója Dale Clevenger, a világ egyik leg­kiválóbb zenekarának — a Chicago Symphony Orchest­ra — első kürtöse. Szólista­ként és a világszerte ismert és több sikeres lemezfelvé­telt készített mindenekelőtt a CBS Materworks részére. Az említett Mozart-műve­­ket a Liszt Ferenc Kamara­­zenekar adja elő, amelynek hangversenymestere Rolla János. A kürtről azt mondják, hogy a legősibb hangszerek egyike. Alakját még a kö­zépkorban nyerte el. Az ak­kor használt kürt Hézser Zoltán leírása szerint hosz­­szú, a vége felé szélesedő kör, illetve spirális alakban hajtogatott rézcső, amely tölcsérben végződik és töl­csér alakú fúvókával szólal­tatják meg. A cső oldalán akkor még nem voltak nyí­lások, ezért az ilyen kürtön csakis a természetes felhan­gokat tudták megszólaltatni. Ezért is nevezték Naturhom­­nak, azaz természetes kürt­nek. A lemezünkön hallható D-dúr (K. 412) kürtversenyt ilyen hangszeren adja elő Dale Clevenger. Egyébként vadászkürtnek is nevezik, hiszen vadászatokon kelle­mes, de erős hangja miatt is nagyon kedvelték. Ki is emlegetné napjaink­ban már Joseph Leutgeb bé­csi sajtkereskedőt, illetve sajtgyárost, ha Mozart nem részére írta volna a Hunga­roton lemezén kiadott kürt­versenyeket. A Mozart csa­lád ugyan még Salzburgban kötött barátságot Leutgeb úrral, aki akkor a salzburgi hercegérsek udvari kürtöse volt. Nem is akármilyen, ha Mozart ezeket a nem köny­­nyen előadható műveket ré­szére megírta. Leutgeb azon­ban nem volt elégedett her­cegérsek által nyújtott gyér javadalmazással. Mozarthoz hasonlóan ő is elhagyta Salzburgot, Bécsbe költözött, a­hol nem kürtösként keres­te kenyerét, hanem sajtáru­sítással. Igaz, a kürtöt sem hanyagolta el. Néhanapján fellépett baráti társaságok házikoncertjein. Repertoárja azonban nagyon szegényes volt, ezért bátorkodott az 1781-ben Bécsben letelepe­dett földijéhez fordulni. Aho­gyan a borítón olvashatjuk, az imént említett Hézser Zoltán tollából „hallatlan szívóssággal kérte Mozartot, írjon számára kürtversenye­ket”. Az eredmény? A 417 K-jelű Esz-dúr kürtverseny, partitúráján az alábbi aján­lás: „Wolfgang Amadé Mo­zart ezennel kegyet gyakor­iok a szamár, az ökör, a bolond Lentgebbel Bécsben 1783. május 27-én”. Mozart ezzel az ajánlással nem be­csülte le barátját, nem gú­nyolta ki, mindössze sajá­tos humorról tett tanúságot. Egyébként az említett K. 417-es Esz-dúr kürtverseny ahogy azt a lemezen is hallhatjuk, nehéz feladat elé állította Lentgeb mes­tert, mint ahogy a nehéz feladat elé állítja napjaink kürtművészeit is. A Grove monográfiák so­rozatában megjelent Mozart könyvében Stanley Sadie azt írja Mozart kürtverse­nyeiről: „jellegzetesen mu­tatják, hogyan fordította Mozart a természetes kürt ■korlátáit a darabok javára, olyannyira, hogy a fojtással megszólaltatott hangok elté­rő színe zenei előnnyé vált.” Ezzel a lemezzel minden­esetre a zenebarátok, a le­mezgyűjtők újabb korong­gal gazdagodtak. IB. Szőni térképét készítik Számos új térképészeti kiadvány elkészítésére ka­pott megbízást a Kartográfiai Vállalat nyugatnémet, osztrák, svájci és több szocialista országbeli kiadótól. A hamburgi Falk cégnek, Európa legnagyobb város­térkép kiadójának , a Kartográfiai Vállalat régi megrendelőjének­­ megbízására az olimpiai játékok alkalmából Szöul várostérképét készítik el. Az össze­sen 10 ezer példányban elkészülő kiadvány felét a hamburgi cég forgalmazza, másik felét pedig itthon, illetve szocialista országokban értékesítik. 1988. március 1., kedd Új gúnyába öltöztetik a bábokat a halászi óvónők. és a többiek Szomorúan és megtépázva hevertek fenn a padláson. Tündér Ilona gyönyörű ha­ját megfakította az idő, és sápadtabb lett a Hajnal is. Bűbájos Bukencnek sem volt kedve mosolyogni, a Bo­szorka vasorra is bánatosan konyult­­lefelé és lefoszlott minden ravaszdiság Rókako­ma képéről. A megkopott ládában egymás hegyén-há­­tán fekve már csak álom­nak tetszett a régi jó világ, a napfényes vasárnap dél­utánok, amikor ügyes kezű úttörők keltették életre őket a paravánok mögött. Hol vannak már a lovaskocsik, amelyeken nevető, mórikáló fiatalok utazták be a Sziget­közt, s hirdették országnak­­világnak Damózselitől Sér­­fenyőig: megjöttek a bábo­sok! Aztán egy szép napon lép­tek surrantak, lányok, asszo­nyok jöttek kiszabadítani őket kénytelen rabságukból. Poros ábrázatukat tisztára fürdették, elszakadt ruháju­kat megvarrogatták, merev testükbe életet leheltek. Is­mét játszottak, ismét mesél­tek, s velük és általuk meg­elevenedett egy régi hagyo­mány, a halászi bábozás. — Méry Vince bácsi, a Felvidékről Halásziba került tanító kezdett el bábokkal foglalkozni — emlékezik Varga Miklósné, Anna, a községi tanács vb.-titkára. — A bábosok közé bekerül­ni kitüntetésnek számított akkoriban, egekig ugrált az a gyerek, aki a szakkör tag­ja lehetett. A marionetteket Vince bácsi készítette és a felesége, Vali néni csinálta a ruhákat. Hetente kétszer próbáltunk a régi kultúr­­házban meg az iskolában, ősszel kezdtük, tavaszra már „színpadképes” volt a da­rab. Akkor aztán kocsira szálltunk, s irány a kör­nyék! A falusiak már a te­lepülés határában vártak bennünket — eseményszám­ba ment akkoriban egy-egy előadás. 1963-ban részt vet­tünk a Győrött megrendezett Országos Bábjátékos Feszti­válon, a helyezéssel járó ok­levelet máig őrizzük. Ami­kor kimaradtunk a nyolca­dikból, a bábozás is abba­maradt, sajnáltuk nagyon, mert szívvel-lélekkel ját­szottunk. Nem a fizetségért — egy pohár jaffa jutott fejenként az előadások után —, hanem az örömért, amit magunknak és a nézőtéren ülő társainknak okoztunk. 1969-től fokozatosan szűnt meg a halászi bábcsoport. Visszatértek a bábok Halásziba Néhány év múltán feloszlott, s­­a marionettek a kul­túrház és az iskola padlására kerül­tek. A helyi tetszesek próbál­koztak ugyan a hagyomá­nyok felelevenítésével a het­venes évek elején, ám kellő érdeklődés hiányában a do­log dugába dőlt. Pedig mi­lyen sokast jelentett a­­bábo­zás a helybéli gyerekeknek! Szinte észrevétlenül fejlesz­tette kifejezőképességüiket, táplálta nyelvi műveltségü­ket, s formálta őket közös­ségi emberekké. Egy-két éve aztán a Halászi Napköziott­honos Óvoda dolgozóinak eszébe jutott a régi hagyo­mány. Először maguk kreálta ujjas bábokkal foglalkoztak, majd kísérletképp próbálni kezdtek a marionettekkel is. A próba jól sikerült, az óvó­nénik elhatározták: ismét lesz szervezett bábozás Halá­sziban. — Itt nálunk öt éve folyik­ a bábozás; a padlásokról megmentett 20—25 bábba­l rendszeresen próbálunk, s lassacskán belejövünk a sze­replésekbe is — Fazekas Má­ria, óvónő munkatársaival együtt mutogatja sorra a fel­újított, példásan rendbe tett marionetteket, amelyek kö­zül jónéhány a falu tipikus figuráit formázza. — Idén már az egész község gyerekei előtt léptünk fel a téesz­­székházában, legközelebb pedig a gyermeknapon kívá­nunk kedveskedni az ovisok­nak. A­­tanácsiak egyetérté­sével szeretnénk átörökíteni a bábjátékot, hiszen a­­kicsi­ket is remekül meg lehet nyerni az ügynek: élvezik nézni, sőt maguk is boldo­gan vesznek részt a produk­ciók előkészítésében. Az óvodában egyébként műkö­dik egy anyanyelvi munka­­közösség, amelynek prog­ramját egybekapcsoltuk a bábozással. Mind a morális, mind pedig az érzelmi neve­lés­­terén kiválóan tudjuk hasznosítani a szívügyünkké vált bábozást. Mint később megtudtuk, szinte az egész község össze­fogott az ügy érdekében. A s téesz új bábparavánt adott, a szülők besegítettek az eredeti — Méry Vince-féle — szín­pad helyreállításába, s igen­csak érdeklődnek az iskolá­sok is. Tessék mondani, hol lehet itt bábozni? CS. E. Ismét paraván előtt a marionett figurák MOZI_____, Csorna: Ránts fegyvert! (USA) 16, 18, Fertőd: Kicsorbult tőr* (USA) 6, Fertőszentmiklós: Pi­nocchio (USA) 6, Gönyű: La­vardin felügyelő* (fr) 6, Győr, Rába: A Nílus gyöngye* (USA) 14, 3,46, 8, Győr, Rába Kamara: Vadlovak* (új-zélandi) 5, És a hajó megy . . .* (o) 7, Győr, Vö­rös Csillag: Az erdő kapitánya (m) 9. 11, 3. n6, Gallipoli (auszt­rál) f8, Győrszentiván: Tea Ark­himédész háremében* (fr) 6, Já­­nossomorja: Hupikék törpikék (belga) 6, Kapuvár: Mona Lisa* (ang.) f6, f8, Mosonmagyaróvár, Dózsa: Végső visszaszámlálás* (USA) f6, f8, Mosonmagyaróvár, Kossuth: Elysium (m) 4, 6, őri­zet* (I) 8. öttevény: Száguldó falka (kanadai) f6. Pannonhal­ma: Kobra* (USA) 6, Sopron, Szabadság: Asz* (o) 3, 16, Szív­­fájdalom* (USA) f8. Szany: Le­számolás Hongkongban* (USA) f7. VIDEO-MOZI Fertőd, filmszínház: A nagy­leszámolás (o) 8, Győr, Rába filmszínház: Öldöklés San Fran­ciscóban (d-k) 3, 5, Direstralis (ang.) 7, Kapuvár, Petőfi film­színház: Chikara árnyéka (USA) 5. A csillaggal jelölt filmek kor­határosak! A Moziüzemi Vállalat a műsor­változtatás jogát fenntartja! KIJAIFOU) . 5

Next