Kisalföld, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. május 2., hétfő óra: 1,80 Ft XIIII. évfolyam, 103. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zászlófelvonás a fővárosban A nemzetközi munkásmozgalom ünnepének tiszteletére szombaton a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták fel az állami zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Május elsejei körkép . Az értékteremtő embert, az alkotó munkát ünnepeltük Rózsaillatú ünnepre ébredtünk Győrben 1988. május elsején. Még „vak volt a hajnal”, amikor kiléptem tegnap az utcára és gyárváros felé igyekeztem, amely a régi május elsejék színhelye volt. Karórám mutatója alig hagyta el a hatos számot, amikor megálltam Kiskúton a stadion bejáratánál. Fél évszázaddal ezelőtt körülbelül itt gyülekeztek a győri munkások, hogy ott — ahol a kemping faházai állnak — abban a régen volt hatalmas fáskörben emlékezzenek négy chicagói elődjükre Parsonsra, Spiesre, Engelre és Fischerre, akiket kivégeztek és akikre az Internacionálé határozata értelmében május elsején emlékeznek azóta is szerte a világon. A stadion parkolójában, valamint Kiskútligetben felállított sátrakban ugyancsak kora reggel elfoglalták helyüket az eladók. A Nyugatmagyarországi Vendéglátó Vállalat sátrában Müller Lászlóné segítségével mi is „leltárt” tartottunk: négyezer üveg üdítőital, 1200 palack sör, 44 liter vörös-, 22 liter fehérbor, 130 kiló virsli, 500 péksütemény várta az éhezőket meg a szomjazókat.. Nyolc óra körül kezdtek benépesedni a gyárvárosi utcák, idősek, fiatalok virágokkal, zászlókkal, léggömbökkel „felszerelve” siettek a gyülekezőhelyek felé. Pattogó Indulók szóltak a hangosbeszélőből. Kilenc óra előtt néhány perccel elfoglalták helyüket az Ipar utcában felállított dísztribünön a megye, a megyeszékhely párt- és állami vezetői, valamint a meghívottak, élükön dr. Lakatos Lászlóval, a megyei pártbizottság első titkárával. Ott volt Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke, dr. Elek Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Vadász Anna, a Hazafias Népfront megyei titkára, Zámbó József, Győr város tanácsának elnöke, dr. Simon Tihamér, rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány, Fodor Mihály ezredes, helyőrségi parancsnok. Kilenc órakor fanfárok felére megindult a győriek színes menete. Az első nagy tapsot a győri általános iskolák 300 tagú tánccsoportja kapta, élén a Balázs Béla Általános Iskola elsőseivel. Jöttek a középiskolások nemzeti színű meg vörös zászlókkal, őket követték a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési, majd az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola hallgatói. Díszes egyenruhájukban ott lépkedtek a Béri Balogh Ádám Katonai Kollégium fiataljai is. Néhány perc csend következett, messziről pedig piros és nemzetiszínű zászlók tömkelege látszott. Megérkezett a Rába-gyár dolgozóinak színes csoportja, élükön Horváth Ede vezérigazgatóval, az MSZMP KB tagjával. Virágok, zászlók, transzparensek, léggömbök mindegyikük kezében. Mintegy húsz percig tartott a rákások felvonulása, őket a Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói követték, táblán jelezve, hogy az idén ünnepük fennállásuk 40 éves évfordulóját. A Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár, a Rábatext és a Richards dolgozói érkeztek fegyelmezettek, jókedvűen. A légtérben az MHSZ sportrepülői, majd sárkányrepülők húztak el a színes menet fölött. A Rekord dolgozói kezében színes virágok. A Tungsram RT menetében láttam azt, ami legjobban emlékeztetett a régi idők május elsejére: fiatal pár gyermekkocsit tolt, benne öt-hat hónapos csöppség. A győri Győr-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat színes menetét a Győri Keksz- és Ostyagyár dolgozói követték. Az első sorban fehér köpenyes lányok hozták a gyár meszsze földön híres termékeit. A Győri Hűtőipari Vállalat után vonultak a Gardénia dolgozói, barátságosan integetve a tribünön helyet foglaló Állami-díjas igazgatójuknak, Földes Imrénének. A hangosbeszélő a Kisalföld Volán és az ÉDÁSZ, meg a Glovita kiváló vállalat dolgozóit köszöntötte. Hosszú lenne felsorolni minden felvonuló győri vállalatot, üzemet, intézményt. Mégis kiemeljük az egészségügyi dolgozókat. Talán jelkép is lehetett, mikor ők vo(Folytatás a 2. oldalon) Felvonulók a megyeszékhelyen A győri általános iskolák néptáncosai a tribün előtt Anyák napi ünnepség Berecz János köszöntője Az édesanyákat köszöntötték szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös, az anyaság társadalmi megbecsülését jelképező rendezvényére hatszáz vendéget hívtak meg, többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő nevelőanyákat és sok nehézséget vállaló nagymamákat. A központi ünnepséget megnyitó beszédében Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára emlékeztetett arra, hogy 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezte az anyák napjának megünneplését Magyarországon. Azóta hagyomány, hogy május első vasárnapján országszerte megemlékeznek az édesanyákról. Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az anyákat, a nagymamákat. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy az utóbbi időben sokat beszélünk a nehézségekről, válságról, problémákról, ám belső indíttatásból is kötelességünk, hogy a nehéz és súlyos szavak mellett a tiszteletet és a szeretetet kifejező szavakat is használjuk, amikor a terheket is viselő, s ugyanakkor a család legfőbb bázisát jelentő édesanyákról szólunk. Régészeti leletekből lehet következtetni arra, hogy milyen volt a mindenkori gyermek viszonya az anyához. Istenként tisztelték kezdettől fogva az emberiségnek azt a felét, amely életet adott, amely kihordta áldott állapotban és aztán megszülte azért, hogy meg ne szakadjon az a lánc, amely a múltból mindig a jövőbe vezet, hogy az emberiség történelme folyamatos legyen. A családról szólva kifejtette: sokan megjósolták annak válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; család volt, van és lesz, nemzetünk alapja, alkotó sejtje. Hibát követünk el, ha nem gondolkodunk, nem gondoskodunk eléggé a családról. Illyés Gyula Szekszárd felé című versét felidézve megállapította: szép a mi nyelvünk. Szülő—szülőföld, anya -»anyaföld, haza—édesanya egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A haza viszont konkrét, kemény, s megpróbáltatást is ró ránk néha. Most ilyen időszak van. Változásra, reformra, fordulatra van szükség — de nem felfordulásra. S minden változást, minden fordulatot, minden reformot nyugodtan, magabiztosan, a közmegegyezés alapján kell végigvinni. Ennek a nemzetnek nincs szüksége olyan konfliktusokra, amelyek nagy fájdalmat okoznak családoknak, édes anyáknak, az egész nemzetnek. Meggyőződését fejezte ki: képesek és készek vagyunk arra, hogy minden gondot nyíltan megtárgyaljunk, párbeszédet folytassunk róla, s végül döntsünk és cselekedjünk. Az édesanya sohasem várakozik, mindig tesz valamit a családért. Akármit is dönt a közeljövőben az országos pártértekezlet, e döntésből nem lesz semmi, ha tovább várakozunk — jelentette ki. — Mindenből akkor lehet valami, ha cselekvés támasztja alá, ha az életben nemcsak szavakban, hanem tettekkel is szolgáljuk törekvéseinket, céljainkat. Egy családban az édesanya az, aki nyugalomra inthet, aki cselekvésre serkenthet és aki levezeti a feszültségeket. Néhány intő jel azonban mutatja, hogy valami elromlott a családban: ma minden ezer családból ötszáz felbomlik. Ez egy megtisztulási folyamat, amely után ismét helyreáll majd a család értéke. Ennek érdekében anyagi segítségre és társadalmi figyelemre gondoskodásra, a társadalom egészének közös felelősségvállalásra, a saját poszton történő cselekvésre van szükség. Meggyőződésem, hogy nemzetünk erősebb lesz, s a magyarság megvívja kemény küzdelmét a nehézségekkel, s megtalálja a szocialista kiutat, amelynek megjelöléséhez az országos pártértekezlet nagymértékben hozzájárulhat. — Komoly, súlyos feladatok várnak ránk, hiszen senki sem oldhatja meg helyettünk a problémákat, nem enyhítheti a gondokat, nem változtathat a magyarság helyzetén. Az MSZMP vállalja a felelősséget nemcsak múltért, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is. Arra kérem a magyar édesanyákat, hogy támogassák ezt a felelősségvállalást, a párt törekvéseit, döntéseit, mert nem önmagáért, hanem a magyar népért teszi. A magyar nép nagy erejét pedig elsősorban a magyar édesanyák, törekvéseik, az általuk szült és nevelt gyermekek jelentik — mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Adótanácsadói szakvizsga Szakértői képesítéssel rendelkező magánszemélyek és társaságok is vállalhatnak — díjazás ellenében — adótanácsadást. Ezzel a tevékenységgel azonban csak büntetlen előéletű, szakvizsgával rendelkező és az adótanácsadói névjegyzékbe felvett szakemberek foglalkozhatnak. Az érdekeltek adótanácsadói szakvizsgára a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetében, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságain jelentkezhetnek. A felsorolt helyeken, valamint a PM Továbbképző Intézetének tananyag boltjában juthatnak hozzá a szükséges jelentkezési laphoz, amelyhez a munkaviszonyban nem állóknak iskolai és szakképesítést tanúsító bizonyítvány közjegyző által hitelesített másolatát, valamint büntetlen előéletüket bizonyító hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolniuk. A munkaviszonnyal rendelkező jelentkezők a fenti feltételek meglétét munkáltatójukkal igazoltathatják a jelentkezési lapon. A szakvizsgáztatás négy tárgyra: adójogi és pénzügyi jogi, adóigazgatási eljárási, adóelszámolási és ellenőrzési, valamint könyvvezetési ismeretekre terjed ki. Kötelező oktatási idő nincs, a vizsgára minden jelentkező önállóan készülhet fel. A PM Továbbképző Intézete a közeljövőben megszervezi az előkészítő oktatást is, amelyet előreláthatólag a második félévben kezd meg.