Kisalföld, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. május 2., hétfő Ara: 1,80 Ft XUII. évfolyam, 103. szám Zászlófelvonás a fővárosban A nemzetközi munkás- mozgalom ünnepének tiszteletére szombaton a gellérthegyi Felszabadu­lási Emlékműnél ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nem­zeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászla­ját. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, kato­nai tisztelgéssel vonták fel az állami zászlót a Parlament előtt, a Kos­suth Lajos téren. Május elsejei körkép . Az értékteremtő embert, az alkotó munkát ünnepeltük Felvonulók a megyeszékhelyen Rózsaillatú ünnepre ébred­tünk Győrben 1988. május elsején. Még „vak volt a haj­nal”, amikor kiléptem teg­nap az utcára és gyárváros felé igyekeztem, amely a ré­gi május elsejék színhelye volt. Karórám mutatója alig hagyta el a hatos számot, amikor megálltam Kiskúton a stadion bejáratánál. Fél évszázaddal ezelőtt körülbe­lül itt gyülekeztek a győri munkások, hogy ott — ahol a kemping faházai állnak — abban a régenvolt hatalmas fáskörben emlékezzenek négy chicagói elődjükre Parsons- ra, Spiesre, Engelre és Fi- scherre, akiket kivégeztek és akikre az Internacionálé ha­tározata értelmében május elsején emlékeznek azóta is szerte a világon. A stadion parkolójában, valamint Kiskút ligetben fel­állított sátrakban ugyancsak kora reggel elfoglalták he­lyüket az eladók. A Nyugat­magyarországi Vendéglátó Vállalat sátrában Müller Lászlóné segítségével mi is „leltárt” tartottunk; négy­ezer üveg üdítőital, 1200 pa­lack sör, 44 liter vörös-, 22 li­ter fehérbor, 130 kiló virsli, 500 péksütemény várta az éhezőket meg a szomjazókat.. Nyolc óra körül kezdtek be­népesedni a gyárvárosi ut­cák. idősek, fiatalok virá­gokkal, zászlókkal, léggöm­bökkel „felszerelve” siettek a gyülekezőhelyek felé. Patto­gó Indulók szóltak a hangos­beszélőből. Kilenc óra előtt néhány perccel elfoglalták helyüket az Ipar utcában felállított dísztribünön a megye, a me­gyeszékhely párt- és állami vezetői, valamint a meghí­vottak, élükön dr. Lakatos Lászlóval, a megyei pártbi­zottság első titkárával. Ott volt Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke, dr. Elek Sán­dor, a városi pártbizottság első titkára, Vadász Anna, a Hazafias Népfront megyei titkára, Zámbó József, Győr város tanácsának elnöke, dr. Simon Tihamér, rendőr ve­zérőrnagy, megyei főkapi­tány, Fodor Mihály ezredes, helyőrségi parancsnok. Kilenc órakor fanfárok je­lére megindult a győriek szí­nes menete. Az első nagy tap­sot a győri általános iskolák 300 tagú tánccsoportja kap­ta, élén a Balázs Béla Ál­talános Iskola elsőseivel. Jöttek a középiskolások nemzeti színű meg vörös zászlókkal, őket követték a Széchenyi István Közlekedé­si és Távközlési, majd az Apáczai Csere János Taní­tóképző Főiskola hallgatói. Díszes egyenruhájukban ott lépkedtek a Béri Balogh Ádám Katonai Kollégium fiataljai is. Néhány perc csend követ­kezett, messziről pedig piros és nemzetiszínű zászlók töm­kelegé látszott. Megérkezett a Rába-gyár dolgozóinak színes csoportja, élükön Horváth Ede vezérigazgató­val, az MSZMP KB tagjá­val. Virágok, zászlók, transz­parensek, léggömbök mind­egyikük kezében. Mintegy húsz percig tartott a rábá- sok felvonulása, őket a Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói követték, táb­lán jelezve, hogy az idén ünnepük fennállásuk 40 éves évfordulóját. A Grabo­plast Pamutszövő és Műbőr­gyár, a Rábatext és a Ri­chards dolgozói érkeztek fe- gyelmezetteh, jókedvűen. A légtérben az MHSZ sportre­pülői, majd sárkányrepülők húztak el a színes menet fö­lött. A Rekard dolgozói ke­zében színes virágok. A Tungsram RT menetében lát­tam azt, ami legjobban em­lékeztetett a régi idők má­jus elsejére: fiatal pár gyer­mekkocsit tolt, benne öt-hat hónapos csöppség. A győri Győr-Sopron Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat színes mene­tét a Győri Keksz- és Ostya­gyár dolgozói követték. Az első sorban fehér köpenyes lányok hozták a gyár mesz- szeföldön híres termékeit. A Győri Hűtőipari Vállalat után vonultak a Gardénia dolgozói, barátságosan inte­getve a tribünön helyet fog­laló Állami-díjas igazgató­juknak, Földes Imrénének. A hangosbeszélő a Kisalföld Volán és az ÉDÁSZ, meg a Glovita kiváló vállalat dol­gozóit köszöntötte. Hosszú lenne felsorolni minden felvonuló győri vál­lalatot, üzemet, intézményt. Mégis kiemeljük az egészség- ügyi dolgozókat. Talán jel­kép is lehetett, mikor ők vo­(Folytatás a 2. oldalon) Anyák napi ünnepség Berecz János köszöntője Az édesanyákat köszön­tötték szombaton a Parla­ment kongresszusi termé­ben. A Magyar Vöröske­reszt országos vezetősége és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa közös, az anyaság tár­sadalmi megbecsülését jel­képező rendezvényére hat­száz vendéget hívtak meg; többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő ne­velőanyákat és sok nehézsé­get vállaló nagymamákat. A központi ünnepséget megnyitó beszédében Hantos János, a Vöröskereszt főtit­kára emlékeztetett arra, hogy 1925-ben a Magyar If­júsági Vöröskereszt kezde­ményezte az anyák napjá­nak megünneplését Magyar- országon. Azóta hagyomány, hogy május első vasárnapján országszerte megemlékeznek az édesanyákról. Ezt követően Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az anyákat, a nagymamákat. Ünnepi beszédében utalt ar­ra, hogy az utóbbi időben sokat beszélünk a nehézsé­gekről, válságról, problé­mákról, ám belső indíttatás­ból is kötelességünk, hogy a nehéz és súlyos szavak mel­lett a tiszteletet és a szere- tetet kifejező szavakat is használjuk, amikor a terhe­ket is viselő, s ugyanakkor a család legfőbb bázisát jelen­tő édesanyákról szólunk. Régészeti leletekből lehet következtetni arra, hogy mi­lyen volt a mindenkori gyer­mek viszonya az anyához. Istenként tisztelték kezdettől fogva az emberiségnek azt a felét, amely életet adott, amely kihordta áldott álla­potban és aztán megszülte azért, hogy meg ne szakad­jon az a lánc, amely a múlt­ból mindig a jövőbe vezet, hogy az emberiség történel­me folyamatos legyen. A családról szólva kifej­tette; sokan megjósolták an­nak válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; család volt, van és lesz, nemzetünk alapja, alkdtó sejtje. Hibát követünk el, ha nem gondolkodunk, nem gondoskodunk eléggé a csa­ládról. Illyés Gyula Szekszárd felé című versét felidézve megál­lapította: szép a mi nyel­vünk. Szülő—szülőföld, anya -»-anyaföld; haza—édesanya egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A haza viszont konkrét, kemény, s megpró­báltatást is ró ránk néha. Most ilyen időszak van. Vál­tozásra. reformra, fordulatra van szükség — de nem fel­fordulásra. S minden válto­zást, minden fordulatot, minden reformot nyugodtan, magabiztosan, a közmegegye­zés alapján kell végigvinni. Ennek a nemzetnek nincs szüksége olyan konfliktusok­ra, amelyek nagy fájdalmat okoznak családoknak, édes7 anyáknak, az egész nemzet­nek. Meggyőződését fejezte ki: képesek és készek va­gyunk arra, hogy minden gondot nyíltan megtárgyal­junk, párbeszédet folytassunk róla, s végül döntsünk és cselekedjünk. Az édesanya sohasem várakozik, mindig tesz valamit a családért. Akármit is dönt a közel­jövőben az országos pártérte­kezlet, e döntésből nem lesz semmi, ha tovább várako­zunk — jelentette ki. — Mindenből akkor lehet vala­mi, ha cselekvés támasztja alá, ha az életben nemcsak szavakban, hanem tettekkel is szolgáljuk törekvéseinket, céljainkat. Egy családban az édesanya az, aki nyugalomra inthet, aki cselekvésre ser­kenthet és aki levezeti a fe­szültségeket. Néhány intő jel azonban mutatja, hogy vala­mi elromlott a családban: ma minden ezer családból öt­száz felbomlik. Ez egy meg- tisztulási folyamat, amely után ismét helyreáll majd a család értéke. Ennek érdeké­ben anyagi segítségre és tár­sadalmi figyelemre gondos­kodásra, a társadalom egé­szének közös felelősségválla­lásra, a saját poszton történő cselekvésre van szükség. Meggyőződésem, hogy nem­zetünk erősebb lesz, s a* ma­gyarság megvívja kemény küzdelmét a nehézségekkel, s megtalálja a szocialista ki­utat, amelynek megjelölésé­hez az országos pártértekez­let nagymértékben hozzájá­rulhat. — Komoly, súlyos felada­tok várnak ránk, hiszen sen­ki sem oldhatja meg helyet­tünk a problémákat, nem enyhítheti a gondokat, nem változtathat a magyarság helyzetén. Az MSZMP vállalja a fele­lősséget nemcsak múltért, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is. Árra kérem a ma­gyar édesanyákat, hogy tá­mogassák ezt a felelősségvál­lalást, a párt törekvéseit, döntéseit, mert nem önmagá­ért, hanem a magyar népért teszi. A magyar nép nagy erejét pedig elsősorban a ma­gyar édesanyák, törekvéseik, az általuk szült és nevelt gyermekek jelentik — mon­dotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Adótanácsadói szakvizsga Szakértői képesítéssel rendelkező magánszemélyek és társaságok is vállalhatnak — díjazás ellenében — adó- tanácsadást. Ezzel a tevékenységgel azonban csak bün­tetlen előéletű, szakvizsgával rendelkező és az adóta­nácsadói névjegyzékbe felvett szakemberek foglalkoz­hatnak. Az érdekeltek adótanácsadói szakvizsgára a Pénzügy­minisztérium Továbbképző Intézetében, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgató­ságain jelentkezhetnek. A felsorolt helyeken, valamint a PM Továbbképző Intézetének tananyag boltjában juthatnak hozzá a szükséges jelentkezési laphoz, amely­hez a munkaviszonyban nem állóknak iskolai és szak­képesítést tanúsító bizonyítvány közjegyző által hite­lesített másolatát, valamint büntetlen előéletüket bi­zonyító hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolniuk. A munkaviszonnyal rendelkező jelentkezők a fenti fel­tételek meglétét munkáltatójukkal igazoltathatják a jelentkezési lapon. A szakvizsgáztatás négy tárgyra: adójogi és pénz­ügyi jogi, adóigazgatási eljárási, adóelszámolási és el­lenőrzési, valamint könyvvezetési ismeretekre terjed ki. Kötelező oktatási idő nincs, a vizsgára minden je­lentkező önállóan készülhet fel. A PM Továbbképző Intézete a közeljövőben megszervezi az előkészítő ok­tatást is, amelyet előreláthatólag a második félévben kezd meg. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A győri általános iskolák néptáncosai a tribün előtt

Next

/
Thumbnails
Contents