Kisalföld, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

Siker az országos döntőben A szorgalom dicsérete Az utóbbi években ered­ményesen szerepelnek a sop­roni 403-as Számú Pesti Bar­nabás Szakmunkásképző In­tézet és Szakközépiskola ta­nulói az országos versenye­ken. Míg 1978—80 között csak a tantárgyi versenye­ken értek el helyezéseket, addig a vas- és villamosipa­ri tanműhely átadása óta (1981) a villanyszerelők a szakmai versenyeken rendre az élmezőnyben végeznek. A legutóbbi szakma kivá­ló tanulója versenyen az or­szágos döntőben a sopronia­kat Gosztolya Antal képvi­selte. A fertőhomoki fiatal­ember épület-villanyszerelő. Az oly sok fiatalra jellemző vagányság nélkül, kissé za­vartan idézi fel a gyöngyösi verseny izgalmas feladatait. — Az elméleti feladatok (anyag- és szakmaismeret, mérések, számítások) meg­oldásáért 88 pontot kaptam, a gyakorlati feladatokért pe­dig 96-ot, így az összteljesít­ményem csak 14 ponttal ma­radt el a maximumtól. A döntőben huszonketten ver­senyeztünk az első helyért. A gyakorlati részben egy automata lépcsőházi világí­tás szerelését kaptam. Izgal­mas összetett feladat volt, de szerencsére tanáraim szinte minden lehetséges helyzetre felkészítettek. A napi tanu­lás mellett 100—150 órát vett igénybe az elméleti és gya­korlati felkészülés. Iskolánk­ban a pedagógusok és a szakoktatók összefognak, és segítik a tanulók , a ver­senyre készülők hiányos is­mereteinek feltárását. Sike­reinkhez jelentősen hozzájá­rult, hogy a szomszédos me­gyék hasonló szakmát oktató pedagógusai megvalósították a gyakorlati versenyfelada­­tok bankját és ezzel párhu­zamosan kialakítottak egy egységes követelményt és ér­tékelési rendszert is. Gosztola Antal a Metalon Vas- és Járműipari Szövet­kezet tanulója volt, de hogy hol folytatja, azt még maga sem tudja. Egyelőre élvezi a szabadságot, zsebében a szakmunkás-bizonyítvány­­nyal. Győrben a Pattantyús A. Géza Ipari Szakközépis­kola erősáramú szakán sze­retne továbbtanulni. Szülei — édesapja kőműves, édes­anyja háztartásbeli — min­denben támogatják és talán ők örültek a legjobban első helyezésének. A szakmai is­meretek és a matematika volt a kedvenc tantárgya. Szabad idejében olvasgat, segít a ház körül és ha tehe­ti diszkóba jár. — Nem, egyelőre, nem hiányzik az iskola — vála­szolja a kérdésre — csak a barátaim. Remélem mind­annyian sikeresen befejezik tanulmányaikat és akkor együtt is ünnepelhetünk. Bú­csúzóul lenne egy kérésem — mondja csendesen. Sze­retném megköszönni Fend­­rich Lászlónak, Horváth Ist­vánnak, Németh Lajosnak és Geiszter Györgynek, a taná­raimnak, hogy olyan sokat foglalkoztak velem és hogy eljuthattam idáig. Horváth Ferenc A gyógymód: a kímélő étrend Főzőtanfolyam cukorbetegeknek A hajlam örökölhető, ma­ga a cukorbetegség pedig — egyelőre — gyógyíthatatlan. Mit tehet akkor a páciens és az orvos? Ők már tudják: a jó közérzet és a megfelelő egészségi állapot — enyhébb és középsúlyos esetben — szintentartásához a vércu­­korszint állandó figyelése mellett nem kell más, mint kímélő étrend és életmód. A nekik szánt receptet egyébként valamennyien megfogadhatnánk: ők ügyel­nek, ahogy nekünk kellene. Mégis segítségre szorulnak. Valljuk be, igencsak nehéz az önmegtartóztatás a zsíros — szénhidrátdús magyaros konyha közelében, a moz­gásszegény barátok, roko­nok körében ... Nehéz feladatra vállalko­zott épp ezért — talán még nem elkésve — a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya, amikor a megyei kórház diétás szolgálata se­gítségével, a saját dolgozói érdekében is önként ajánl­kozó ÉGÁZ győri bemutató­termében két csoportban, hat-hat hetes főzőtanfolya­mot indított. A költségeket a szervező állta. Csak néhány az ott megtanulandó finom­ságok közül: tojáspörkölt és vagdalt, töltött virsli, rántott sajt, túró- és sajtfelfújt, máj­krémmel töltött gomba, szó­­jafánk , mint húspótló éte­lek, a húsételek közül pedig a hideg, grillben sült és pirí­tott csirkemáj, szalámis vagy párizsi kosárka, svájci sze­let, finom húsrolád, gombás­sajtos szelet, pikáns borjú­szelet, gombás és csőben sült halfilé, csirke lecsóval, gril­lezve papírban vagy teflon­ban sütve, rácponty, gombá­val töltött májszelet, májjal töltött sertésszelet... Akinek most irigyen össze­futott a szájában a nyál, az önmaga megnyugtatására bizonyára hozzáteszi: hisz ez drágább, mint a szalon­na, a pörkölt és a vajas, zsí­ros kenyér. Ezenkívül — szintén drágán — felszerelt konyha, teflon és cserép­edények, grillsütő és rostsü­tő kell hozzá — mikrohul­lámúról nem is beszélve, de az egészség érdekében meg­éri. A cukorbetegek pénteki találkozásaikon — ahonnan több mint száz finomság re­ceptjével, a tarsolyukban ízével az ínyükön távoznak majd — nem a betegség a fő téma. Címeket, ötleteket cserélnek, barátkoznak. El­képzelhető, hogy később klubot alakítanak.­­ Egy azonban már most biztos, az itt megismert ételek gyűjte­ményét — szakácskönyvben — sorstársaik és mindannyi­unk okulására még az idén kiadják. O. H. M. Adóvizsga a gyakorlatban Hosszú hónapokon át foly­tatott oktatások, felvilágosí­tások után az APEH Győri Adófelügyelőségének szakem­berei a gyakorlatban is kí­váncsiak voltak arra, hogy a tanácsokból, javaslatokból mit tanultak, s fogadtak meg a vásározó kiskereskedők. Az elmúlt héten megelőző és meggyőző jellegű vizsgálatot folytattak a győri Dunakapu téri piacon kifejezetten a vá­sározók között a tanultak el­lenőrzésére. Íme a gyakorlati vizsga eredménye: a százkilencven­­három vállalkozó közül majdnem háromnegyedük már beszerezte a kötelező számlatömböket, igaz, közü­lük negyedszáz a bizonylatok tanúsága szerint még nem adott el kétezer forint feletti értékű árut, és tőlük számlát senki sem kért.­­A számla­­nyomtatvánnyal rendelkezők négyötöde adószámát már megismerte. Az árusításhoz is nélkülöz­hetetlen számlakönyv három­negyedüknél megvolt. A pró­bavásárlások mind kedvezőt­len eredménnyel zárultak, és az ellenőrök szabálytalan ke­reskedői igazolvánnyal és be­jelentetlen alkalmazottal is találkoztak. Az adófelügyelőség vezetői a gyakorlati vizsga eredmé­nyét értékelve elhatározták, hogy bizony szükséges a pót­vizsga, sőt, még nem rovó, csak intő jelleggel, a keres­kedők ellen már szabálysér­tést is kezdeményeztek. 1988. május 2., hétfő Halak, kígyók, gyíkok Megnyílt az akvárium-és terráriumház A közel évtizede még csaknem bezárásra ítélt győ­ri Xántus János Vadaspark az elmúlt évek során — a Szabadidő- és Sportközpont állatkertjeként — látványos fejlődésnek indult. Fokozato­san gyarapodó, gazdagodó gyűjteménye, állatállománya jól szolgálja a biológiai, ter­mészetvédelmi ismeretter­jesztést, hasznosan egészíti ki az iskolai környezetisme­reti oktatást. A győri állatkert legújabb létesítményét, az akvárium- és terráriumházat május 1-je óta tekinthetik meg a láto­gatók. A méretre szerény, ám nagyon szépen berende­zett faépületben nílusi vará­­nuszt, gekkókat, agámákat, óriáskígyókat és sokfajta színes halat mutatnak be a nagyközönségnek. Az épület, a berendezés, a felszerelés, a környezet ki­alakítása másfél millió fo­rintba került. A tervezés és a kivitelezés döntő hányadát a Szabadidő- és Sportköz­pont dolgozói végezték. A terrárium hüllőit a fővárosi állatkerttől, a halakat te­nyésztőktől vásárolták. Néhány cég is hozzájárult munkával illetve kedvezmé­nyes árakkal az új állatház létesítéséhez, az épület előt­ti­­ aranyhalakkal betelepí­tett —, szép formájú me­dence a Graboplast első ilyen jellegű munkája, a medence alja nincs betonoz­va, hanem fóliával szigetelt. A víz fölött átívelő, a bejá­rathoz vezető híd a Közmű- és Magasépítő Vállalat kol­lektívájának köszönhető. A szombathelyi kertészet ter­melői áron adott növények­kel, a győri Városgondnok­ság élősövényekkel, fákkal segítette a terrárium- és ak­váriumház, valamint környé­kének szépítését. Az új léte­sítmény nyitásával párhuza­mosan a kert többi része is megszépülve, felfrissítve várja a látogatókat. Az akvárium- és terrári­umházat április 29-én a me­gyeszékhely vezetői — köz­tük dr. Elek Sándor, a váro­si pártbizottság első titkára és Zámbó József városi ta­nácselnök is megtekintették. T. J. A közlekedésbiztonság győri tapasztalatai Sokféle változásra kell figyelni Nem nagyon szükséges bemutatni Győr közlekedési helyzetét: aki a megyeszék­helyen él, ismeri, aki ide ér­kezik, akaratlanul is talál­kozik a gondokkal. Bőven van belőlük. Érdekes vi­szont annak vizsgálata, hogy az adott helyzetben milyen a város és környékének köz­lekedésbiztonsága. A múlt évi tapasztalatokat értékelte legutóbbi elnökségi ülésén a Győri Területi Közlekedés­­biztonsági Tanács. Elöljáróban néhány jel­lemző adat. A területen ta­valy minden eddigit megha­ladó mértékben (az egy év­vel­ korábbihoz képest tizen­négy százalékkal) nőtt a sé­rüléssel járó balesetek szá­ma. A 467 ilyen baleset kö­zül 29 volt halálos. A leg­gyakoribb veszélyforrás az elsőbbségi jog biztosításának elmulasztása. Kicsit durva fogalmazással úgy is mond­hatjuk: ha valaki figyelmet­lenül kihajt a védett útra, ma sokkal nagyobb a „talá­lati aránya”, mint néhány éve a ritkább forgalomban volt. Győrött és környékén ta­valy nem volt tömeges bal­eset, nem alakult ki króni­kus baleseti góc sem. Ez utóbbi téren, úgy tűnik, az idei év változást hkozott. Bal­eseti gócnak számít a Mun­kácsy utca — Fürst Sándor út kereszteződése (a Petőfi híd déli hídfője). Hiába még az úttest fölé figyelmeztető­en belógatott tábla is, szinte mindennapivá váltak a koc­canások. A megelőzés érde­kében valami más, hatéko­nyabb módot kell kitalálni­uk a szakembereknek, hang­zott el a TKBT elnökségi ülésén. • A rendőrség tavaly az el­sőbbségi jog megadásának elmulasztása és a tilos jelzé­sen történő áthaladás miatt 728 esetben kezdeményezett szabálysértési eljárást. Hét­száz fölött volt azoknak a száma is, akiket a megenge­dett sebesség jelentős túllé­pése miatt bírságoltak meg. Az idén már eddig maga­sabb ez a szám, mint tavaly egész évben volt! A tapasz­talat szerint ez a „világútle­vél” hatása: hazánk polgárai reggelente rohannak Bécsbe, le ne késsék az áruházak nyitását, estefelé meg talán az okozza a száguldást, hogy végre túljutottak a vámon... Kedvezőtlen jelenség az is, hogy 1985 óta folyamatosan emelkedik a tehergépkocsi­vezetők által okozott balese­tek száma. Sok lett a ma­gánfuvarozó, és a „kiszupe­­ráltan” valahonnan megvá­sárolt járműveik jó része nem felel meg a biztonsági követelményeknek. Ez vagy az ellenőrzések során derül ki, vagy már a baleset után. Mindenesetre ezek a gyenge fékkel, lötyögő kormánnyal „megáldott” rozoga járművek potenciális veszélyforrást je­lentenek az utakon. Szigo­rúbb műszaki vizsgáztatásra, s főleg gyakoribb ellenőrzé­sükre lenne szükség. Csökkent azok száma, aki­ket ittas vezetés miatt kel­lett felelősségre vonni. Ez a következetes, szigorú elbírá­lás eredménye. Az ittasan vezetők mindenesetre most is súlyosan veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, ezért nem szabad engedni a fele­lősségre vonás szigorúságá­ból, s nagyon fontos a to­vábbi megelőző propaganda is. Sok hasznos akció szerve­zője, részese volt a múlt év­ben a győri TKBT, feltétle­nül hasznosnak értékelhető oktató, megelőző, propagan­datevékenysége, a biztonság fokozása érdekében kidolgo­zott forgalomszervezési ja­vaslatai, a közlekedési ta­pasztalatokat elemző mun­kája. A feladat a jövőben sem kevesebb, sőt, inkább több lesz. Sok a várható vál­tozás a megyeszékhely köz­lekedési helyzetében, példá­ul a 82-es és 83-as főút vá­roson átvezető szakasza épí­tésének megkezdésével. Az építés menetéről (ütemezé­séről), várható hatásairól részletes tájékoztatót hall­hattak a TKBT elnökségé­nek tagjai. Elterelések, egy­­irányúsítások, parkolási vagy várakozási tilalmak járnak együtt az útépítéssel, a cél érdekében ezt el kell visel­niük a Győrött közlekedők­nek. Kihirdették az ülésen a közúti balesetelhárítási ver­senymozgalom tavalyi ered­ményeit is. A versenybe hu­szonkilenc győri vállalat, szövetkezet nevezett. Első a Győr-Sopron Megyei Tej­ipari Vállalat, második az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, harmadik pedig az MVG szállítási gyáregysé­ge lett. s. r. KIÍAIPÖID . *

Next