Kisalföld, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
Ketten a gönyűi vízmű munkatársai közül. Guszter Károly a szivattyúk működését, Szémán Gyula az automatikus vezérlőtábla műszereit ellenőrzi. Gönyű, Nagyszentjános Egészséges ivóvíz Furcsán hangzik, mégis igaz. Nyaranta porzanak a Duna-parti Gönyű ásott kútjai. A száraz hónapokban vízhiánnyal küzd a falu. Apad a Duna, csökken a talajvízszint és romlik az egyébként sem dicsérhető minőség. Gönyű és a társközség, Nagyszentjános lakói az idén nyáron is számíthatnak a hívatlan vendégre, a szárazságra, de most először, nem lesznek védtelenek vele szemben. Négy esztendős munka fejeződött be tegnap a két községben, átadták azt a vízművet, amelynek két kútja, harmincnégy kilométer hosszú gerincvezetéke, tározója és két víztornya ezerötszáz lakást, családi házat, üdülőt és intézményt lát el bőséges és egészséges ivóvízzel. A műszaki átadás után azonnal megkezdődhetnek a bekötések. A tanácselnök, Mentler László elmondta, hogy a megye más falvainak példáját követve Gönyű és Nagyszentjános 1984-ben határozta el a vízmű felépítését. A társulásba a lakók hetvennyolc százaléka lépett be önként, a többieknek igazodniuk kellett a közösség akaratához. Az önerős, állami támogatás nélküli beruházás ingatlanonként huszonöt ezer forintnyi terhet rótt a családokra, s most még elő kell teremteniük az általános forgalmi adó miatt jelentősen megemelkedett bekötési költségeket is. A kivitelező, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei a gyakori áremelkedés és anyaghiány ellenére fegyelmezett, a falu érdekeit szem előtt tartó, szép munkát végeztek, nyugodtan várhatták a tegnap délelőtti műszaki átadást. Ma már az üzemeltető, a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat a felelős a negyvenkét millió forint értékű víznyerő rendszerért A vízműtelep helyettes vezetője, Szémán Gyula, kérésünkre műszaki adatokkal, érdekességekkel is szolgált, miközben bemutatta a kilenc szakembert foglalkoztató hálózati központot. A kifogástalan minőségű ivóvizet egy több mint kétszáz és egy több mint száz méter mély kút szolgáltatja. A gépházban két nagy teljesítményű szivattyú működik, míg egy melegtartalék az esetleges üzemzavar alkalmával lép munkába. A lakók számát, az állatállomány, az ipar, a földművelés vízigényét figyelembe vevő számítások szerint a kutak vízhozama, a szivattyúk teljesítménye, a tározók mérete biztonságos, csúcsidőben is teljes értékű ellátást tesz lehetővé. A gönyűi torony harmincnyolc méter magas, s érdekesség az is, hogy a mélyebbik kút, szaknyelven szólva pozitív kút, tehát a víz kétszáz méter mélyről önmagától is a felszínre törne. A vízminőséget illető minden jó szó, dicséret ellenére a telepen üzembe állítottak egy vastalanító berendezést is. Tegnap délelőtt huszonhat intézmény, vállalat szakemberei tekintették meg, járták, ellenőrizték végig a hálózatot és a központot. Most már csak az van hátra, hogy a hivatalos műszaki átadást sok apró, családi ünnepség kövesse. Ünnepi pillanatok, amikor a fürdőszobákban, konyhákban működni kezdenek, egészséges vizet adnak a csapok. G. J. 4 —KIJAIFOU) BELPOLITIKA Egészségügyi Gyermekotthon közelről Nyitva van az aranykapu ... csak bújjatok rajta, ti, sokáig mostohábbnál is mostohább körülmények között élő — pontosabban vegetáló — többszörösen fogyatékos gyermekek. Néhány éve számotokra is felcsillant némi remény, hogy emberhez méltóbb életet élhettek. Talán ez lehetne a mottója a következő írásnak. Sopronban a megyei tanács három éve működő Egészségügyi Gyermekotthonában jártunk, hogy megnézzük, hogyan próbálkoznak a mármár fanatikus hittel dolgozó orvosok, szakalkalmazottak, gyógypedagógusok, gondozónők nap mint nap a szinte lehetetlennel, a testi és értelmi fogyatékos gyermekek rehabilitációjával, hogyan fejlődnek az otthonlakók? Dr. Nyeső Józsefnével, a mozgásterápiás munkacsoport vezetőjével a jól felszerelt kezelőben beszélgetünk. Elmondja, hogy a gyermekek legtöbbjét magzati korban, vagy szülés közben érte maradandó károsodás, van köztük olyan is, aki egészséges csecsemőként kapott agyhártya- vagy gerincvelő-gyulladást, és néhányuk génkárosodott. A szerzett vagy viszszamaradt testi és lelki fogyatékosság esetükben olyan súlyos, hogy pedagógiai rendszerekkel képezhetetlenek. Ezek a kis betegek — meséli — eddig csecsemő-, illetve gyermekotthonokban nevelkedtek, többen más, miénkhez hasonló intézményből kerültek vissza a megyébe, amikor megnyílt — az országban utolsóként — ez a gyermekotthon. A munkát velük újra, vagyis inkább elölről kellett kezdeni. A késés minden hátrányát érezzük. Sokáig az volt az elfogadott nézet, hogy ezek a gyerekek gyógyíthatatlanok, reménytelen esetek, ezért az ápoláson kívül nem nagyon kell törődni velük. Egyre többen osztjuk azonban azt a véleményt, hogy a központi idegrendszer károsodásakor mindig maradnak olyan sejtek, melyeket jól megválasztott módszerrel ingerelve nem egyszer jelentős javulás érhető el. Ilyen például a magnetoterápiával, a szelektív ingerárammal, a vízfürdővel, zsályával történő kezelés. — Ezekről azonban megoszlanak a vélemények. Sarlatánsággal nem vádolták meg Önöket? — Nem. Hiszen ezeknek a gyerekeknek a gyógyulásáról már lemondtak. A szülők pedig örülnek, hogy talán még van valami remény. Az ő érdekükben tesszük, amit teszünk. Egyébként én még az ördöggel is cimborálnék, hogy segíteni tudjak ezeken a teljes passzivitásba kényszerült kis lényeken. A tapasztalataink pedig jók. Nem egy esetben, ha fel tudjuk oldani a kis lábak, kezek görcsét és javul a közérzet, megtettük az első lépéseket az önállóság felé. Az addig béna gyermek megfordul, felül, sőt feláll. Az ilyen „apró” eredmények adnak értelmet a munkánknak. — Szellemileg is fejlődhetnek? — A mozgás által nyílik az értelmük, és emellett a rehabilitációs munkacsoport is foglalkozik velük. Dr. Szászné Horváth Katalin az említett munkacsoport vezetője így beszél a náluk folyó munkáról: — A hozzánk beérkező gyerekeket rögtön teszteljük, hogy be lehessen osztani őket különböző csoportokba. A fejlődésüket is figyelemmel kísérjük. Emellett van manuális műhelyünk, zenei és munkaterápiánk. A lényeg az, hogy állandó napirend alapján foglalkoztassuk a gondozottakat. Hiszen még az egészséges emberre is rossz hatással van a tétlenség. Vass György gyógypedagógust éppen munkában találjuk. Két iskoláskorú fiúval foglalkozik, festegetnek. Dr. Szondy Mária, foglalkoztató tematikája alapján dolgozik ő is az értelmi fogyatékos gyerekekkel. — A nyitást a külvilág felé szintén el kell kezdeni, ha ezeket a lányokat, fiúkat vissza akarják juttatni az egészséges emberek közé. — Már elkezdtük — mondja dr. Halmai Mária, igazgató-főorvos. — Mivel a gyermekek kevésbé itatódtak át előítéletekkel, őket próbáljuk ide, illetve gondozottaink látványához szoktatni. Tavaly karácsonykor 150 soproni nebuló érkezett hozzánk, s mindegyik választhatott egyegy itteni barátot, akiért felelt. Megdöbbentő volt, menynyire természetesen vették a feladatokat. A „mieink” pedig kisebb csoportokban táborozni mennek, néhányan kijárnak a „normál” óvodába, kirándulunk, állatkertbe, bábszínházba visszük őket. — Mi lesz velük, ha innen kikerülnek? — Azért sír az egyik szemünk, miközben a másik nevet, mert egyelőre kilátástalan a helyzetük. 2—18 éves korig tarthatjuk itt őket. Most 146-an vannak a 200 személyes otthonban, így az elfekvőkkel is tudunk foglalkozni. Ha elme-, szociális otthonba kerülnek, a munkánk értelmét veszti, sőt, nem egyszer kegyetlenség, ha megmutatva az értelmesebb életlehetőséget ismét tétlenségre kárhoztatjuk őket. Még boldogtalanok is lesznek. Ám igazából ez az út sem járható, mert az ilyen otthonokban is kevés a hely ... Az itteni gondozók saját gyereküknek érzik és felelősséget vállalnak az otthonlakók további sorsáért. Volt olyan, aki örökbe akarta fogadni sajátnak érzett gyermekét. Bújj, bújj, zöld ág. Késő tavasz, vagy inkább kora nyár, az udvaron harsogó zöld, játszadozó gyerekek. Akik mosolyában több az ösztönösség, mint kortársaikéban szeretetük, haragjuk, túláradó, akár a sorsuk jobbításán munkálkodó felnőttek — gondozók, szülők — hite. O. Horváth Márta nagyobb kamat Pénzügyi kormányzatunk a lakossági megtakarítások ösztönzésére jelentős kamat- és prémiumemelésről határozott. Az új rendelkezések 1988. június elsején lépnek életbe. Legfontosabb céljuk, hogy a lakosságnak a betétekben elhelyezett pénzei megőrizzék értéküket, ezáltal fokozódjon a takarékossági kedv, maga után vonva a megtakarított pénzösszeg emelkedését is. Mersich Andrástól, az Országos Takarékpénztár Győr- Sopron megyei igazgatójának helyettesétől megtudtuk, hogy az OTP tartós lekötésű betétkamatjainak kiegészítéseként 1987 októberében közzétett egyszeri háromszázalékos prémiumát az idei év június elsejétől évi négyszázalékosra emelik. Az említett prémiumemelés az egykettő valamint a háromesztendős lekötésű könyves csekkszámlabetéttel és takaréklevéllel, lakásvásárlási vagy -építési betéttel, nyugdíj-előtakarékossági betéttel rendelkezőket illeti meg. A prémium a már betett, valamint az idei év végéig elhelyezett pénzösszegek után jár. A következők szerint jelentősen emelkednek az egyes betétfajták kamatai: az egy évre lekötött kamatozó betétek és csekkszámlabetétek kamattal és prémiummal együtt évi 13,5, a két évre lekötöttek 14, a három évre lekötöttek pedig 15 százalékot kamatoznak évente. A A takaréklevelek egy év után 14, két év után 15, három és négy év után 15,5, öt év után 16, hat év után 16,5 százalék kamatot és prémiumot hoznak az állampolgároknak. öt éven belül 14, öt év után 18 százalék kamatot és prémiumot kapnak a lakáscélú betétek — ifjúsági és új otthon —, tulajdonosai, ha azokat valóban lakás céljára használják fel. Amenynyiben az említett betéteket nem lakásépítés illetve -vásárlás céljaira veszik igénybe, akkor öt éven belül 12, öt év után pedig 15,2 százalékot hoz. Módosul a nyugdíj-előtakarékossági betét kamata is: amennyiben életbiztosítással kötik, évi 16,6, anélkül pedig 17,5 százalékkal kamatozik, összesen 16,5 százalékos lesz a gyámhatósági betétek, valamint közérdekű célokra juttatott adományok kamata. Az átutalási betétszámla június 1. után évi hétszázalékos kamattal jár. Az említett kamatokat a betéttulajdonosok teljes értékben megkapják, mivel a kamatjövedelem utáni adó megfizetését a pénzintézetek változatlanul magukra vállalják. Megtudtuk azt is Mersich Andrástól, hogy a vázolt kamat- és prémiumemelkedések megyénkben a lakossági betétmegtakarítások háromnegyed részét, 180 ezer betétszámlát érintenek, és még az idén előreláthatóan 170 millió forint többletletkamathoz és -prémiumhoz juttatják a takarékoskodókat. IB. ■ A hazai textilipar jelenlegi legmodernebb technikáját alkalmazva másfél millió négyzetméter műszőrmét gyártanak ebben az évben a Lakástextil Vállalat törzsgyárában, Szombathelyen. Az újonnan üzembe állított amerikai körkötőgépekkel sodratlan előfonalból készítik a kelmét. 1988. június 1., szerda