Kisalföld, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

Bevonják az ügyészséget A felelősök tagadják a törvénytelenséget Ha tudtam volna, nem vállalom_______ — nyilatkozta a tervező Tegnap délelőtt Resperger János elnökletével ülést tar­tott a Győr-Sopron Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen részt vett dr. Papp József, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra és Don Árpád, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa. A testület elsőként egy or­szágos vizsgálat megyei ta­pasztalatait tekintette át. A vizsgálók a gazdasági élet működési zavarait elemezték a szankcionálások tükrében. Második napirendi pont Ka­puvár általános rendezési tervének módosításaival fog­lalkozott. Mint ismeretes, a helyi tanács és a Rába MVG között alapos vita kereke­dett, melyből az utóbbi ke­rült ki győztesen. Az elnöki beszámolóból két témát emelünk ki. Az első­ről röviden annyit, hogy Resperger János bejelentette, a Győr-Sopron Megyei Gabo­naforgalmi Vállalat és az OTP beruházásában Győrött, a Batthyány tér 7. szám alatti beruházás ügyében vizsgálatot kezdtek. A másik is egy építési ügy, melynek főszereplője a megyei tanács ellátó szervezete. Ez a vizs­gálat a lapunkban megjelent riport nyomán kezdődött, s mindenben megerősítette a Kisalföld jogos kétségeit. A győri Aradi vértanúk útja 20. szám alatti udvari mű­helyépítés teljességgel sza­bálytalan. A vizsgálók már az elvi építési engedély ki­adását is megalapozatlannak tartották. Az építési engedé­lyezési eljáráshoz benyújtott műszaki tervet a tervező Tu­­tervai Mátyás úgy készítette el, hogy az elvi építési enge­délyben meghatározott „fel­tételeknek” látszólag megfe­leljen, az építkezés felújítás­nak tűnjön. A kiviteli tervet ugyanakkor már teljesen új épületre készítette el. A vá­rosi építéstervezési szakértői bizottsághoz bírálatra be­nyújtott terv is egyértelmű­en új létesítményre vonatko­zik. A „felújítás” úgy kezdő­dött, hogy a régit eltüntették a föld színéről. Egy ideig a látszat kedvéért meghagytak egy faldarabot alibiként, hogy ha kiderül a szélhá­mosság, legyen mibe megka­paszkodni. Nem sikerült, noha ma is azt állítja Szé­kely Győző, a városi tanács műszaki osztályának vezető­je, hogy minden szabályos. Bár az építkezést leállította. Egyedül a tervező vonta le a következtetést: „ha tudtam volna az előzményekről, nem vállalom a feladatot." Az IKV képviselői is mos­sák a kezüket, de a legszebb nyilatkozatot dr. Jász Lipót, az ellátó szervezet vezetője adta a népi ellenőröknek: „bíztam a szakemberekben, hogy mindent szabályosan végeznek.” Ezzel a trükkel igazán az tud élni és vissza­élni, aki ismeri az állam­­igazgatás útvesztőit, kis- és nagykapuit. Ráadásul a fele­lősséget is elhessenti magá­ról, mint egy kis pimasz le­gyet. A huszonkettes csap­dája innen kezdve egyszerű. A főnök azt mondja, bíztam a beosztottaimban, a beosz­tottak pedig készek a vá­lasszal: főnöki utasításra tet­tem. Most fogja meg valaki a felelősöket. Ami a népi ellenőrzési bi­zottság vitáját illeti, nagyon határozottan megfogalmaz­ták: tűrhetetlen, hogy a hi­vatal semmibe vegye a tör­vényeket, ha megyei tanácsi érdekekről van szó, miköz­ben az állampolgárt nagyon keményen megbírságolják a legkisebb építésrendészeti hi­báért is. A MNEB határozatot ho­zott, mely szerint felhívással fordulnak Győr Megyei Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága titkárához, hogy a törvényes állapot helyreállí­tására a szükséges intézke­déseket tegye meg. Egyszer­smind a NEB elnöke a Győr Városi Ügyészségnek is jel­zést ad a törvénysértő ál­lamigazgatási határozatról. Ami a személyes felelősséget illeti, a bizottság megállapí­totta, hogy a dokumentumo­kon alapuló vizsgálat nem terjedt ki olyan mértékben a személyes meghallgatások­ra, amelyek alapján a fe­gyelmi felelősség megállapít­ható. Ezért nem felhívással fordul a fegyelmi jogkör gyakorlójához, hanem jelzi alapos feltevését, hogy fe­gyelmi vétséget követett el dr. Jász Lipót hivatalvezető, Székely Győző osztályvezető, Bajusz Tibor műszaki ellen­őr és Tutervai Mátyás ter­vező. Az üggyel összefüggés­ben fennállhat az érintettek kártérítési felelőssége. A tanácskozáson dr. Papp József, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkára arról tájékoztatta a MNEB tagjait, hogy az ügyet az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által kijelölt szakértők vizsgálata után ha­ladéktalanul lezárják. Horváth Sándor Válasz cikkünkre Az SZMT Elnökségének levele A Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsa El­nöksége sajnálkozását fejezi ki, hogy az 1988. novem­ber 23-i tanácsülés vitájában nem volt egyértelmű, hogy a testület tagjai elhatárolták magukat Kovács Sándor tanácstag magyar írókat sértő megjegyzésé­től, amelyről a Kisalföld november 24-i, 25-i számában már írt. A tanácsülésen a szünet nélkül folytatott há­romórás kemény és kritikus vitában sok gondot, dolgo­zókat ért sérelmet, országos, megyei és természetesen emberközeli problémákat soroló vélemények hangzottak el. Az összefoglalóban Újfalusi Sándor vezető titkár a sok kérdés mellett név szerint is kitért Kovács Sándor több témában kifejtett véleményére, és nem értett egyet minden általánosításával, a szélsőséges, eseten­ként túlzó megjegyzéseivel, példáival. Igaz, hogy az írókat sértő megjegyzésre nem tért ki. A tanács tagjainak többsége akkor — a választásra készülődés lázában — úgy érezte, hogy az összefoglaló visszauta­sította a szélsőséges véleményeket. Az is igaz, hogy a szünetben keményebb, egyértelműbb kritika hangzott el, és bízunk benne, hogy a nyugdíjas Kovács Sanyi bácsi — a tanács tagja ugyanis így hívják — ezen is elgondolkodva és nem csak az újságcikk hatására le­vélben fordult az elnökséghez és kérte, hogy hozza nyilvánosságra a következőket: „1988. november 23-án a szakszervezetek megyei tanácsa ülésén a felszólalásomban, a vita hevében olyan kifejezést használtam, amelyet magam sem tar­tok igaznak, az elmúlt évtizedekben végzett munkám­mal sem ezt bizonyítottam. Ezt a kijelentésemet meg­gondolatlanul mondtam és nagyon megbántam. Elgon­dolkodtam rajta és rájöttem, hogy a testületet is kel­lemetlen helyzetbe hoztam, ezért kérem, hogy továb­bi testületi tagságom alól szíveskedjenek felmenteni.” Kérelmére felmentéséről az SZMT dönt majd. A ta­nács tagjai, de más tisztségviselők számára is tanul­ságként szolgál, hogy a vita közben is pontosan kell fogalmazni, és amivel nem értünk egyet, azt azonnal korra és funkcióra való tekintet nélkül egyértelműen, világosan helyre kell igazítani, és a testületnek ebben állást kell foglalni. Az elnökség a fentiekkel is kife­jezésre juttatja, hogy az SZMT testületeitől idegenek az ilyen megnyilatkozások. Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsának Elnöksége + + 4-Szívesen adtunk helyt az SZMT Elnöksége levelének, annál is inkább, mert a témában sok olvasói észre­vétel, telefonhívás és levél érkezett szerkesztőségünk­be. Ezek az inkriminált kijelentés miatt nemtetszé­süknek, sőt felháborodásuknak adtak hangot Úgy gondoljuk, az SZMT Elnökségének tárgyilagos levele korrekt módon lezárja a méltán felháborodást keltő ügyet, így az olvasói levelek közlésétől elállunk. A Szerkesztőség 1988. december 1., csütörtök Árváltozás hetenként A termelőn csattan az ostor A termésátlagok vannak veszélyben — jelezte minap egy tanácskozáson a mező­­gazdasági gépeket és eszkö­zöket forgalmazó vállalat képviselője. Egyre drágább a műtrágya, a gép, s egyre kevésbé sikerül kigazdálkod­ni ezeket az árakat a mező­­gazdasági üzemekben. Sajnos nemcsak a nagyüzemekben fogja vissza a termelést az ipari eredetű termékek egy­re nehezebben elviselhető ára, hanem várható, hogy a kisüzem, a háztáji is számol vele és szabadpiaci értékesí­tésnél ráteszi a fogyasztói árra a nála jelentkező több­letköltséget, szerződésre pe­dig csak annyit és akkor termel, ha a felvásárlási árakban megtérülni látja az ő költségnövekedését. Vagyis fogalmazhatnék úgy is, az ipar által drágán termelt mezőgazdasági eszközök árá­ból is bumeráng lesz, vissza­száll az ipari munkásból lett fogyasztóra. A viszonylag bőséges kíná­lattal rendelkező kapuvári „gazda­boltban” nézelődünk, ahol az eladók szerint is (Horváth Gézáné, Horváth György) tavasz óta csaknem minden héten árváltozást kapnak. Vagy arról jön az értesítés, hogy a boltban lé­vő ilyen és ilyen árunak mennyivel változott az ára, vagy a gép, műtrágya, nö­vényvédő szer már eleve magasabb áron érkezik a raktárakba, mint korábban. Például a búvárszivattyú, tíz köbméteres óránkénti tel­jesítményű, három hete a 3870 forintról négyezer forint fölé emelkedett, a hidroforra való szivattyú ára szintén megugrott néhány száz fo­rinttal. Igaz, az sem mind­egy, hogy melyik cégtől kap­ja a bolt az árut, amit egyébként a fogyasztási szö­vetkezet üzemeltet, de abban megegyezik minden szállító, hogy állandóan emeli az ára­kat. Átárazva érkeztek a ve­tőmagok, s hogy mást ne is említsünk, mint egy levél­összehúzó kéziszerszámot, ami tavaly ősszel még ki­lencven forint volt, ma 240 forintért kapható. Nyolcezer forint fölötti áron kínálnak fűnyírót, ami ötezer forint alatt kezdte a pályafutását, aztán lett hatezer forint. Go­romba áremelkedés tapasz­talható a Robi kisgépeknél, 12 ezer forintról 14 ezer 600 forintra nőtt az áruk, vagy a REX kapálógépek, amikben Robi motor van, tizennyolc­ezer forintról közel huszon­hétezer forintra drágultak alig egy év alatt. Mit mond a termelő? Azt még elfogadja, hogy a vetőmagok közül a holland fajták magja drágul, azaz drágább, mert azt mondja megbízhatóbbak ezek a ma­gok. Szebb terményt nevel belőlük, alapja, lesz annak, hogy ő is emelje majd a fo­gyasztói árat, esetleg nagy­bani eladásnál minőségi fel­árra számíthat. Tehát a na­gyobb befektetés indokolt, minőségben, sőt majdan mennyiségben többet kap vissza. De hogy miért kell egyre drágábban vásárolni ugyanazon gépeket, eszközö­ket, műtrágyát, növényvédő szert, mikor összetételében, kivitelében semmit se válto­zott az?! Sőt, van példa arra is, hogy néha gyengébb kivi­telű vagy anyaghibás a gép. Mit mond a fogyasztó, amikor egyre drágábban vá­sárolja meg a tej-, hús- és zöldségféléket? Szidja a ter­melőt, a falut, ahol termelő­dik és ahonnét indul a tojás, a tej és a gyümölcs. Pedig csak a bumeráng száll vissza azért, mert bumeráng. Ho­lott nincs értelme hajigálni, hiszen egy cipőben járunk. GSZM Bankszövetség alakul Még az idén megalakul a bankszövetség, erről döntöt­tek közösen a hazai üzleti bankok és pénzintézetek ve­zetői és képviselői. A bankszövetség célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a társadalmat a jogalkotó és kormányzati szerveket a bankaik működési feltételei­nek alakulásáról, s képvisel­je a bankszféra érdekeit. A szövetség alapítói bíznak abban, hogy véleményüket, javaslataikat a gazdaság mű­ködési körülményeit érintő jogszabályok előkészítése so­rán a jogalkotók figyelembe veszik. A bankszövetség eb­ben a munkában segítséget nyújt a bankszakma külön­leges ismereteit felhasználva. Szakmérnökképzés A jövő év februárjában több agrártudományi egye­temen szakmérnökképzés indul. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó oktatási intéz­ményekben, levelező rendszerű oktatásban, a tanul­mány­i idő: két év. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, többéves megszakítás után, újra megindítják a mezőgazdasági vízügyi szakmérnökök oktatását, ezen kívül az intéz­mény mezőgazdaságtudományi karán talajezőgazdál­kodási és szarvasmarhatenyésztési szakmérnökök képzése kezdődik el Az egyetem társadalomtudomá­nyi karán vállalat-gazdálkodási szak indul. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán egyaránt indítanak évfolyamot a vállalat-gazdálkodás témakörében, ezen felül az egyetemi központban a dombvidéki meliorációs munkákkal foglalkozó szak­mérnököket és sertéstenyésztő szakmérnököket ké­peznek. Az egyetem mosonmagyaróvári karán — a környékbeli vállalatok és szövetkezetek igényeihez alkalmazkodva — húsipari szakmérnöki tagozatot is indítanak, és megkezdődik a talajerőgazdálkodási, va­lamint mezőgazdasági innovációs és iparjogvédelmi szakemberek oktatása. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen fahasz­nálati és anyagmozgatási szakmérnökjelöltek tanul­hatnak. HIÍMPÖID 3

Next