Kisalföld, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
Bevonják az ügyészséget A felelősök tagadják a törvénytelenséget Ha tudtam volna, nem vállalom_______ — nyilatkozta a tervező Tegnap délelőtt Resperger János elnökletével ülést tartott a Győr-Sopron Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen részt vett dr. Papp József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára és Don Árpád, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A testület elsőként egy országos vizsgálat megyei tapasztalatait tekintette át. A vizsgálók a gazdasági élet működési zavarait elemezték a szankcionálások tükrében. Második napirendi pont Kapuvár általános rendezési tervének módosításaival foglalkozott. Mint ismeretes, a helyi tanács és a Rába MVG között alapos vita kerekedett, melyből az utóbbi került ki győztesen. Az elnöki beszámolóból két témát emelünk ki. Az elsőről röviden annyit, hogy Resperger János bejelentette, a Győr-Sopron Megyei Gabonaforgalmi Vállalat és az OTP beruházásában Győrött, a Batthyány tér 7. szám alatti beruházás ügyében vizsgálatot kezdtek. A másik is egy építési ügy, melynek főszereplője a megyei tanács ellátó szervezete. Ez a vizsgálat a lapunkban megjelent riport nyomán kezdődött, s mindenben megerősítette a Kisalföld jogos kétségeit. A győri Aradi vértanúk útja 20. szám alatti udvari műhelyépítés teljességgel szabálytalan. A vizsgálók már az elvi építési engedély kiadását is megalapozatlannak tartották. Az építési engedélyezési eljáráshoz benyújtott műszaki tervet a tervező Tutervai Mátyás úgy készítette el, hogy az elvi építési engedélyben meghatározott „feltételeknek” látszólag megfeleljen, az építkezés felújításnak tűnjön. A kiviteli tervet ugyanakkor már teljesen új épületre készítette el. A városi építéstervezési szakértői bizottsághoz bírálatra benyújtott terv is egyértelműen új létesítményre vonatkozik. A „felújítás” úgy kezdődött, hogy a régit eltüntették a föld színéről. Egy ideig a látszat kedvéért meghagytak egy faldarabot alibiként, hogy ha kiderül a szélhámosság, legyen mibe megkapaszkodni. Nem sikerült, noha ma is azt állítja Székely Győző, a városi tanács műszaki osztályának vezetője, hogy minden szabályos. Bár az építkezést leállította. Egyedül a tervező vonta le a következtetést: „ha tudtam volna az előzményekről, nem vállalom a feladatot." Az IKV képviselői is mossák a kezüket, de a legszebb nyilatkozatot dr. Jász Lipót, az ellátó szervezet vezetője adta a népi ellenőröknek: „bíztam a szakemberekben, hogy mindent szabályosan végeznek.” Ezzel a trükkel igazán az tud élni és visszaélni, aki ismeri az államigazgatás útvesztőit, kis- és nagykapuit. Ráadásul a felelősséget is elhessenti magáról, mint egy kis pimasz legyet. A huszonkettes csapdája innen kezdve egyszerű. A főnök azt mondja, bíztam a beosztottaimban, a beosztottak pedig készek a válasszal: főnöki utasításra tettem. Most fogja meg valaki a felelősöket. Ami a népi ellenőrzési bizottság vitáját illeti, nagyon határozottan megfogalmazták: tűrhetetlen, hogy a hivatal semmibe vegye a törvényeket, ha megyei tanácsi érdekekről van szó, miközben az állampolgárt nagyon keményen megbírságolják a legkisebb építésrendészeti hibáért is. A MNEB határozatot hozott, mely szerint felhívással fordulnak Győr Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárához, hogy a törvényes állapot helyreállítására a szükséges intézkedéseket tegye meg. Egyszersmind a NEB elnöke a Győr Városi Ügyészségnek is jelzést ad a törvénysértő államigazgatási határozatról. Ami a személyes felelősséget illeti, a bizottság megállapította, hogy a dokumentumokon alapuló vizsgálat nem terjedt ki olyan mértékben a személyes meghallgatásokra, amelyek alapján a fegyelmi felelősség megállapítható. Ezért nem felhívással fordul a fegyelmi jogkör gyakorlójához, hanem jelzi alapos feltevését, hogy fegyelmi vétséget követett el dr. Jász Lipót hivatalvezető, Székely Győző osztályvezető, Bajusz Tibor műszaki ellenőr és Tutervai Mátyás tervező. Az üggyel összefüggésben fennállhat az érintettek kártérítési felelőssége. A tanácskozáson dr. Papp József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára arról tájékoztatta a MNEB tagjait, hogy az ügyet az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által kijelölt szakértők vizsgálata után haladéktalanul lezárják. Horváth Sándor Válasz cikkünkre Az SZMT Elnökségének levele A Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsa Elnöksége sajnálkozását fejezi ki, hogy az 1988. november 23-i tanácsülés vitájában nem volt egyértelmű, hogy a testület tagjai elhatárolták magukat Kovács Sándor tanácstag magyar írókat sértő megjegyzésétől, amelyről a Kisalföld november 24-i, 25-i számában már írt. A tanácsülésen a szünet nélkül folytatott háromórás kemény és kritikus vitában sok gondot, dolgozókat ért sérelmet, országos, megyei és természetesen emberközeli problémákat soroló vélemények hangzottak el. Az összefoglalóban Újfalusi Sándor vezető titkár a sok kérdés mellett név szerint is kitért Kovács Sándor több témában kifejtett véleményére, és nem értett egyet minden általánosításával, a szélsőséges, esetenként túlzó megjegyzéseivel, példáival. Igaz, hogy az írókat sértő megjegyzésre nem tért ki. A tanács tagjainak többsége akkor — a választásra készülődés lázában — úgy érezte, hogy az összefoglaló visszautasította a szélsőséges véleményeket. Az is igaz, hogy a szünetben keményebb, egyértelműbb kritika hangzott el, és bízunk benne, hogy a nyugdíjas Kovács Sanyi bácsi — a tanács tagja ugyanis így hívják — ezen is elgondolkodva és nem csak az újságcikk hatására levélben fordult az elnökséghez és kérte, hogy hozza nyilvánosságra a következőket: „1988. november 23-án a szakszervezetek megyei tanácsa ülésén a felszólalásomban, a vita hevében olyan kifejezést használtam, amelyet magam sem tartok igaznak, az elmúlt évtizedekben végzett munkámmal sem ezt bizonyítottam. Ezt a kijelentésemet meggondolatlanul mondtam és nagyon megbántam. Elgondolkodtam rajta és rájöttem, hogy a testületet is kellemetlen helyzetbe hoztam, ezért kérem, hogy további testületi tagságom alól szíveskedjenek felmenteni.” Kérelmére felmentéséről az SZMT dönt majd. A tanács tagjai, de más tisztségviselők számára is tanulságként szolgál, hogy a vita közben is pontosan kell fogalmazni, és amivel nem értünk egyet, azt azonnal korra és funkcióra való tekintet nélkül egyértelműen, világosan helyre kell igazítani, és a testületnek ebben állást kell foglalni. Az elnökség a fentiekkel is kifejezésre juttatja, hogy az SZMT testületeitől idegenek az ilyen megnyilatkozások. Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsának Elnöksége + + 4-Szívesen adtunk helyt az SZMT Elnöksége levelének, annál is inkább, mert a témában sok olvasói észrevétel, telefonhívás és levél érkezett szerkesztőségünkbe. Ezek az inkriminált kijelentés miatt nemtetszésüknek, sőt felháborodásuknak adtak hangot Úgy gondoljuk, az SZMT Elnökségének tárgyilagos levele korrekt módon lezárja a méltán felháborodást keltő ügyet, így az olvasói levelek közlésétől elállunk. A Szerkesztőség 1988. december 1., csütörtök Árváltozás hetenként A termelőn csattan az ostor A termésátlagok vannak veszélyben — jelezte minap egy tanácskozáson a mezőgazdasági gépeket és eszközöket forgalmazó vállalat képviselője. Egyre drágább a műtrágya, a gép, s egyre kevésbé sikerül kigazdálkodni ezeket az árakat a mezőgazdasági üzemekben. Sajnos nemcsak a nagyüzemekben fogja vissza a termelést az ipari eredetű termékek egyre nehezebben elviselhető ára, hanem várható, hogy a kisüzem, a háztáji is számol vele és szabadpiaci értékesítésnél ráteszi a fogyasztói árra a nála jelentkező többletköltséget, szerződésre pedig csak annyit és akkor termel, ha a felvásárlási árakban megtérülni látja az ő költségnövekedését. Vagyis fogalmazhatnék úgy is, az ipar által drágán termelt mezőgazdasági eszközök árából is bumeráng lesz, visszaszáll az ipari munkásból lett fogyasztóra. A viszonylag bőséges kínálattal rendelkező kapuvári „gazdaboltban” nézelődünk, ahol az eladók szerint is (Horváth Gézáné, Horváth György) tavasz óta csaknem minden héten árváltozást kapnak. Vagy arról jön az értesítés, hogy a boltban lévő ilyen és ilyen árunak mennyivel változott az ára, vagy a gép, műtrágya, növényvédő szer már eleve magasabb áron érkezik a raktárakba, mint korábban. Például a búvárszivattyú, tíz köbméteres óránkénti teljesítményű, három hete a 3870 forintról négyezer forint fölé emelkedett, a hidroforra való szivattyú ára szintén megugrott néhány száz forinttal. Igaz, az sem mindegy, hogy melyik cégtől kapja a bolt az árut, amit egyébként a fogyasztási szövetkezet üzemeltet, de abban megegyezik minden szállító, hogy állandóan emeli az árakat. Átárazva érkeztek a vetőmagok, s hogy mást ne is említsünk, mint egy levélösszehúzó kéziszerszámot, ami tavaly ősszel még kilencven forint volt, ma 240 forintért kapható. Nyolcezer forint fölötti áron kínálnak fűnyírót, ami ötezer forint alatt kezdte a pályafutását, aztán lett hatezer forint. Goromba áremelkedés tapasztalható a Robi kisgépeknél, 12 ezer forintról 14 ezer 600 forintra nőtt az áruk, vagy a REX kapálógépek, amikben Robi motor van, tizennyolcezer forintról közel huszonhétezer forintra drágultak alig egy év alatt. Mit mond a termelő? Azt még elfogadja, hogy a vetőmagok közül a holland fajták magja drágul, azaz drágább, mert azt mondja megbízhatóbbak ezek a magok. Szebb terményt nevel belőlük, alapja, lesz annak, hogy ő is emelje majd a fogyasztói árat, esetleg nagybani eladásnál minőségi felárra számíthat. Tehát a nagyobb befektetés indokolt, minőségben, sőt majdan mennyiségben többet kap vissza. De hogy miért kell egyre drágábban vásárolni ugyanazon gépeket, eszközöket, műtrágyát, növényvédő szert, mikor összetételében, kivitelében semmit se változott az?! Sőt, van példa arra is, hogy néha gyengébb kivitelű vagy anyaghibás a gép. Mit mond a fogyasztó, amikor egyre drágábban vásárolja meg a tej-, hús- és zöldségféléket? Szidja a termelőt, a falut, ahol termelődik és ahonnét indul a tojás, a tej és a gyümölcs. Pedig csak a bumeráng száll vissza azért, mert bumeráng. Holott nincs értelme hajigálni, hiszen egy cipőben járunk. GSZM Bankszövetség alakul Még az idén megalakul a bankszövetség, erről döntöttek közösen a hazai üzleti bankok és pénzintézetek vezetői és képviselői. A bankszövetség célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a társadalmat a jogalkotó és kormányzati szerveket a bankaik működési feltételeinek alakulásáról, s képviselje a bankszféra érdekeit. A szövetség alapítói bíznak abban, hogy véleményüket, javaslataikat a gazdaság működési körülményeit érintő jogszabályok előkészítése során a jogalkotók figyelembe veszik. A bankszövetség ebben a munkában segítséget nyújt a bankszakma különleges ismereteit felhasználva. Szakmérnökképzés A jövő év februárjában több agrártudományi egyetemen szakmérnökképzés indul. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó oktatási intézményekben, levelező rendszerű oktatásban, a tanulmányi idő: két év. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, többéves megszakítás után, újra megindítják a mezőgazdasági vízügyi szakmérnökök oktatását, ezen kívül az intézmény mezőgazdaságtudományi karán talajezőgazdálkodási és szarvasmarhatenyésztési szakmérnökök képzése kezdődik el Az egyetem társadalomtudományi karán vállalat-gazdálkodási szak indul. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán egyaránt indítanak évfolyamot a vállalat-gazdálkodás témakörében, ezen felül az egyetemi központban a dombvidéki meliorációs munkákkal foglalkozó szakmérnököket és sertéstenyésztő szakmérnököket képeznek. Az egyetem mosonmagyaróvári karán — a környékbeli vállalatok és szövetkezetek igényeihez alkalmazkodva — húsipari szakmérnöki tagozatot is indítanak, és megkezdődik a talajerőgazdálkodási, valamint mezőgazdasági innovációs és iparjogvédelmi szakemberek oktatása. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen fahasználati és anyagmozgatási szakmérnökjelöltek tanulhatnak. HIÍMPÖID 3