Kisalföld, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

A hazai egyetemeknek és főiskoláknak — élve a* áj felvételi jogszabály adta önállósággal — jűnlws 30- Ig kell kidolgozniuk saját felvételi követelményeiket, mivel azonban az érdekelteknek e változásokról idő­ben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést kö­vető két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor művelődési miniszter tegnap, a Művelődési Minisztériumban a felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ A Rekard Győri Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat téti gyárában új rögtörő gé­pet alakítottak ki, amelynek az első darabja most készült el. A gép óránként mint­egy 10 hektáron képes a talaj vetéselőkészítésére. Az előzetes piacfelmérés szerint nemcsak hazai, hanem jelentős tőkés megrendelésre is számítanak a téti gyárban. Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Korszerűsödik a felsőoktatás felvételi rendszere Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, il­letve saját erőforrásaik alap­ján — idén átlagosan 10 szá­zalékkal emelhetik a felve­hetők számát. Megszüntet­ték a korábban pontosan meghatározott felvételi ke­retszámokat, helyette az in­tézmények rugalmasan ke­zelhető irányszámokkal dol­gozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtol az egye­tem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intéz­mény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a fel­vételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a felsőoktatási re­formelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jövő­ben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzés­be bevonni, átalakítva egy­szersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egy­ségesebb és színvonalasabb középiskolai érettségi „belé­pőként” szolgálhasson a fel­sőoktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első évei­ben érvényesülő szelekció­val „beválási időszakkal”, ehhez azonban az is szük­séges, hogy a felsőoktatásban eltöltött időszakot — a rész- tanulmányok érvényes vizs­gái alapján — a munkába álláskor a hallgatóknak va­lamilyen formában elismer­jék. Á miniszter hangsúlyoz­ta: véleménye szerint első­sorban nem a végzettek szá­mát kellene növelni, hanem a részképzésbe bekapcsoló- dókét. A pályamódosítások várható gyakorisága miatt lehetőséget ' szükséges adni arra, hogy a hallgatók a ké­sőbbiekben valamilyen for­mában ismét folytathassák tanulmányaikat. Elsősorban ilyen felfogás­ban tartotta járható útnak Czitoere Tibor az úgynevezett nyitott tagozati formát amely a távoktatás és az önképzés módszereit is felhasználva kíván bizonyos területeken új felsőoktatási képzési szisz­témát megvalósítani. A „nyi­tott egyetem” olyan, immár hazánkban is kezdeménye­zett gyakorlata, amely ön­költséges áron, felvételi nél­kül teszi lehetővé az egyete­mi képzést, véleménye sze­rint nem hirdethető meg szé­les körű oktatási program­ként. Hazánkban ugyanis tár­sadalmi feszültségekhez ve­zethet, hiszen csak egy szűk réteg tudná megfizetni, s nincs meg hozzá a megfele­lő távoktatási-technikai hát­tér sem. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékozta­tón elhangzott: a jövőben változik a sorkatonai szolgá­lattal kapcsolatos előfelvéte­li rendszer. Eszerint — át­meneti három év után — a férfihallgatóknak a tanulmá­nyok végén kell letölteniük, majd katonai szolgálatukat, amely csak 12 hónap lesz. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Részletes beszámolónk a 2. oldalon.) Straub F. Brúnó fogadta Saiful Sulunt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az or­szágházban fogadta Saiful Sulunt, az Indonéz Köztársa­ság Parlamentjének alelnö- két A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Horváth Lajos, az Országgyűlés alel- nöke. Jelen volt Bustanul Arifin Indonézia budapesti nagykövete. Az indonéz népi konzulta­tív gyűlés elnökét ugyancsak tegnap fogadta Várkonyi Pé­ter külügyminiszter. Magyar—csehszlovák pénzügyi tárgyalások Villányi Miklós és Jan Stejskal pénzügyminiszter Budapesten kedden megálla­podást irt alá a magyar— csehszlovák idegenforgalom 1989. évi fizetóeszköz ellátá­sáról. A megállapodás bizto­sítja a pénzügyi feltételeit a két ország közötti turizmus korlátozás mentes lebonyolí­tásának. A tárgyaló felek vé­leményt cseréltek a KGST valutáris, pénzügyi mecha­nizmusának átalakításáról és áttekintették a nemzetközi pénzügyi rendszer egyes kér­déseit. Jan Stejskalt fogadta Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes. A csehszlovák pénzügymi­niszter tegnap elutazott ha­zánkból. A politizálás színterei Nyilvános fórumok A POLITIZÁLÁS fórumairól van szó, azokról a he­lyekről, ahol az emberek tájékozódhatnak, véleményt formálhatnak időszerű kérdésekről, teendőkről. Senki sem mondhatja, hogy egyiknek vagy másiknak híján lennénk manapság. A kérdések arra irányulnak: mi­ként lehet a hazai, jelenlegi válságos helyzetet megha­ladni, és milyen szerep hárul ebben az MSZMP-re, amikor a hatalom gyakorlásának demilitarizálására van szükség. Eléggé közkeletű ügyek kerülnek teríték­re, bennük a múlt, a jelen, a jövő ítélete és ígérete. A Győr városi pártbizottság a közelmúltban 12 he­lyen rendezett nyilvános fórumot. Számított a pártta­gok és pártonkívüliek részvételére. Ha őszintén minő­sítenem kell azt az egyet, amelyen részt vettem, akkor azt mondhatom, hogy inkább becsülhető a szándék, mint az eredmény. Arra jó volt, hogy a városi párt- bizottság vezetője beszéljen a testületi munkáról, a helyi programokról, a hallgatók kérdezzenek sokakat foglalkoztató ügyekről, például arról, hogy mi lesz a föld, avagy a tulajdonlás sorsa, egészében mi változik falun? A példák mutatják, hogy városkörnyéki közsé­gekről van szó, olyan falvakról, ahol jól megy a téesz- nek, tűrhetőek az emberek anyagi kondíciói. Érzik, persze hogy érzik az infláció vészjelzéseit, de az is ta­pasztalható, hogy a falu lakói politikai nyilatkozatok, vélemények iránt még mindig mértéktartást tanúsíta­nak, jóllehet, senkit sem hagy érintetlenül, hogy a sor­sát miképp kényszerül megélni öreg és fiatal, családos és családtalan. Egyik becsülendő érték az, hogy az emberek a jövő­ben is mértéket tudjanak tartani. A falusi közegben bizonyára ez azért áttetszőbb, mert kevesen vannak, de oka lehet az ,is, hogy az emberek jól ismerik egy­mást. Személytől személyig húzódnak a mentalitásbeli erővonalak. Olyan értékhordozókkal bírnak, mint az önerőre támaszkodás, az önszerveződés. Ezek nem most keletkeztek, hanem megvannak az előzményei. Megvan a szolidaritásérzés is, noha ezt a falusi ember sosem ily szavakkal fejezte ki. Ha tehát az MSZMP számít a falusi választópolgá­rokra, akkor nemcsak a jól ismert nyelvi formulát, mint érvet kell hasznosítania, hogy a párt agrárpoli­tikája általában sikeres volt, hanem azt is: a párt szá­mít a tulajdonlás sokféleségében a mértékletességre, az önerőre, az egymás iránti becsülésre, arra. hogy ily módon a szándékokból termőre forduló föld lesz, ahol nemcsak vihart, hanem termést lehet aratni. Az ígéret csupán nem elég. Különben is érdemes emlé­keztetni arra a közhelyszerű igazságra, amely szerint bármely pártprogram annyit fog érni, amennyi meg­valósul belőle rövid és hosszú távon. Élek a .gyanúperrel, hogy a fórumon a nem lebecsü­lendő tapasztalatok dacára még mindig a régi kerék­vágásban haladt a kommunikáció. Nem mondható, hogy nézetekben, újkeletű kérdésekben nincs tanács­talanság. Van. A fórum részesei közül többen mintha kötelező penzumként élték volna meg a jelenlétet, és egy idő után távoztak. Ez úgy is felfogható, mint sza­bad emberek szabad fóruma, de úgv is, hogy a fóru­mon elhangzott érvek régről ismert formulákat tartal­maztak, és az emberek azokat unják. Azt mindedkép­pen pozitív előjellel érdemes a kezdeménvezők számlá­jára írni, hogy az emberekkel a szót értés tudományát gyakorolni kell minden vezetőnek. MOST IS, ezután is így lesz, mert a leendő választó- polgárok kérdeznek és válaszolnak fórumon és fóru­mon kívül. Ha nem a közönv vagy a szélsőséges indu­lat. hanem a ráció és az önmérséklet jut érvényre, akkor a leendő választópolgárok arra szavaznak, aki előbb győzi meg őket. tisztesség politikai céljairól, a programba foglalt vállalkozásáról. V. L. Nem lesz párt a Münnich Ferenc Társaságból Berényi Ferenc nyilatkozata A többpártrendszer önma­gában nem old meg semmit, az a kérdés, hogy ezelk a pár­tok imáit tudnak tenni a gaz­dasági fellendülés érdekében — mondta az MTI munka­társának Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság (MFT) ügyvezető titkára. Hozzátette: „az al'kuló pár­tok már bejelentették, hogy igényt tartanak állami támo­gatásra, csak azt nem tud­juk, hogy a dolgozók vagy a nyugdíjasok rovására kíván­nak-e pénzhez jutni.” Az ügyvezető titkár el­mondta, hogy az MFT a feb­ruár 10—lil-ei KB-ülés után sem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideoló­giai alapon áll, mint az MSZMP, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben — el­sősorban a vezetési munka­stílust illetően — kritikai észrevételeket tesz. A társa­ság a jövőben is mozgalom­ként küzd a marxi ideológiai alapokon nyugvó szocializ­mus megteremtéséért, illetve fellép a jobboldali, polgári restaurációs törekvések ellen. Az MFT munkájával azt szeretné elérni, hogy vissza­nyerjék hitüket azok a töme­gek, amelyek a szocializmus hívei, de az utóbbi tizenöt esztendőben elvesztették bi­zalmukat. Berényi Ferenc szerint a mai problémák gaz­dasági alapokon nyugszanak. Az ebből kiindult társadalmi vita nem viszi előre az ügyet, mert a gazdasági irányítás is a napi politikával kénytelen foglalkozni. Pedig a tömegek számára csak a jól szerve­zett, gazdaságos, értéktöbb­letet teremtő termelés bizto­síthatná a megélhetés alap­ját. Az ügyvezető titkár arról is szólt, hogy szerinte még túl korai 1956 értékelése, hi­szen az akkori események sze. replői közül nagyon sokan élnek. Azt a véleményét, azonban leszögezte, h:gy 1956-ot egyértelműen népfel­kelésnek nevezni meggyalá- zása 1848-nak, s azt mondta: az események jobbító szán­dékú tüntetéssel kezdődtek, de fokozatosan véres ellen­forradalomba torkollottak Az 1988 novemberében ala­kult Münnich Ferenc Társa­ságnak ma már több mint tízezer tagja van. Szinte va­lamennyi megyében és sok városban helyi csoportok mű­ködnek. A tagság mintegy 65—70 százaléka tagja az MSZMP-nek. Az MFT szo­ros együttműködést alakított ki a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségével, és keresik a kapcsolatot más szervezetekkel, így például a SZOT-tal is. A társaság a közeljövőben megtárgyalja a működési szabályzatát és megtartja alakuló közgyűlé­sét. A tervek között lapala­pítás is szerepel — mondta befejezésül Berényi Ferenc. KUMPOU) AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. március 1„ szerda Ara: 4,30 Ft XUV. évfolyam, 51. szám

Next

/
Thumbnails
Contents