Kisalföld, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Nemzetközi Szövetkezeti Nap A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének javaslatára minden év július első szombatján tartják világszerte a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Az idén 67. alkalommal rendeznek ünnepségeket, megemlékezéseket, amelyek jelmondata a szövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb sajátosságára utal: „Egység a különbözőségben". Ez — mint azt az Országos Szövetkezeti Tanács Elnökségének felhívása is leszögezi — azt jelzi, hogy a földkerekség különböző foglalkozású, más-más pártállású, eltérő vallású és ezernyi nyelven beszélő emberei, szövetkezetbe tömörülve, egyetlen közös eszmét képviselnek. A Nemzetközi Szövetkezeti Napon a világ több mint 600 millió szövetkezeti tagja, dolgozója ünnepel. A 67. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából július 1-én, az országban számos helyen ünnepi összejöveteleket, megemlékezéseket tartanak. A központi ünnepségekre az Országos Szövetkezeti Tanács Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában kerül sor. Irodaház lesz a pártház A beszélgetés apropóját az adta, hogy a közelmúltban lezajlott városi pártértekezleten is szóba került: az MSZMP helyi szerveinek is törekedniök kell arra, hogy önálló bevételre tegyenek szert, biztonságosabbá téve önálló gazdálkodásukat. A másik ok erkölcsileg is indokolt: a csökkenő létszámú apparátus számára nem szükséges fenntartani ezeket az épületeket. A mosonmagyaróvári pártbizottság természetesen — racionálisabb elhelyezésben — elsősorban a pártbizottság apparátusának biztosítja a munkafeltételeket. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy míg az év elején három vezető és tíz politikai munkatárs képezte az apparátust, jelenleg már csak ■két vezető és politikai munkatárs dolgozik az épületben. Továbbra is a székházban dolgozik a KISZ jogutódja, az Ifjúsági Szervezetek Területi Szövetsége és a különválás után az Úttörőszövetség is. Az már bizonyos, hogy a városi Vöröskereszt szervezet is ide helyezi el irodáit, s az utóbbi napokig úgy tűnt: az ügyvédi munkaközösség is ide költözik. Ám ők hamarosan leveszik a „cégtáblát” az MSZMP Mosonmagyaróvári Bizottságának szinte még új székházának homlokzatáról, s az épület a továbbiakban irodaházi funkciót tölt be. A már megkötött, illetve aláírás előtt álló szerződések szerint a városi pártbizottság apparátusán kívül további öt szervezet lesz megtalálható a házban. A részletekről kérdeztük Frank Pétert, a városi pártbizottság titkárát és Uzsák Zoltánt, a pártgazdasági csoport vezetőjét, ettől a szerződéstől elálltak. Előrehaladott tárgyalások folynak a Tér és Forma Kisszövetkezettel, amely irodákat és raktárhelyiségeket bérelne itt. Ugyancsak szándéknyilatkozatot tett a MOTIM Trikopp Kft. néven jegyzett szervezet is: ők ugyancsak irodákat és raktárakat szeretnének bérelni az épületben. A tanácstermek hasznosítására is tervezet készült, s a pártbizottság azokat különböző vállalati vagy intézményi konferenciák, tanácskozások céljaira ugyancsak bérbe adja, megfelelő díjazás ellenében. Az irodaépületben található szervezetek „cégtábláit” a bejárati front ablakaiban helyezik majd el, s nyilvánvalóan a bérbeadó jogán javasolt ügyfélfogadási időben kereshetők fel az itt dolgozó szervezetek. A mosonmagyaróvári pártszékház kezelői joga az MSZMP Központi Bizottságot illeti meg, ez a testület azonban ezt a jogot átruházta a megyei pártbizottságra. Dr. Kóbor László, a megyei pártbizottság pártgazdasági osztályának vezetője a fentiekhez annyit tesz hozzá, hogy a mosonmagyaróvári pártbizottság is önálló gazdálkodó lesz január elsejétől, így maguknak kell előteremteniök a működés költségeit. A helybeli tárgyalások alapján a szerződéseket a megyei pártbizottság illetékes osztályveztője, dr. Kóbor László köti meg, a házirend kialakítása azonban a helyi szervezet feladata. Kalocsai M. Forró drót az Agrokernél Gépből kínálat, alkatrészből hiány Az aratás előtti hónapok mindig egyfajta izgalmas kalandot hordoznak a mezőgazdasági üzemek gépjavítói számára. A fő kérdés az, hogy sikerül-e beszerezniük a szükséges alkatrészeket, s emellett kissé eltörpülnek az apróságok, hogy mindez mennyi utánjárásba, többletköltségbe kerül? Egy igazi fogyasztói társadalomban a „NINCS” szót nem szívesen mondja ki a kereskedő. És ha valami hiányzik is a raktárból inkább megígéri, hogy utánajár és záros időn belül beszerzi. Nálunk viszont... Mármár szégyenlem leírni, hogy itt az aratási idő kezdete és ismét gondok vannak a mezőgazdasági ellátással. — Szívesen viselkednénk mi is igazi kereskedők módjára — jegyezte meg dr. Filátz Zoltán, az Agroker Vállalat igazgatóhelyettese. — De sajnos mi éppolyan kiszolgáltatottak vagyunk, mint a vásárlóink. Időben megrendeljük a továbbadásra szánt cikkeket, ám hogy mennyit, mikor és hogyan kapunk belőlük az már különféle külkereskedelmi szerződéseken és a külföldi szállítók kényén-kedvén múlik. Itt van például a Zetor 160- as traktor, idén tucatnyi fontos alkatrésze hiányzik. Az NDK betakarítógépek egyes típusaihoz is hiába keresik a törekasztalt, a rostákat, a szalmarázóládákat. Nincs elegendő csapágy, ékszíj. Az MTZ-traktorokhoz hiányzik az önindító, a kardánlehajtás. Ez utóbbinál évekkel ezelőtt lényegesen nagyobb volt a hiány, de jó néhány alkatrész hazai gyártását a hazai Agroker vállalatok együttműködésében megszerveztük. A vézna tehénnek, a KGST-nek (melyet mindenki csak fejni akar) jellemző beztegségei a mezőgazdasági gépkereskedelemben is meglátszanak. Az árak egyre kúsznak felfele. A gyártók főként a nagy értékű gépkereskedelmet erőltetik és az alkatrészellátást már félvállról veszik. Néha mindehhez még hozzájön, hogy a hazai becslések sem mindig pontosak, mert egy nehezebb betakarítás lényegesen megnövelheti a gépek meghibásodását. Idén, legalábbis eddig szép képet mutatnak a gabonatáblák, s a mostani jelek szerint, jó pár helyen dőlt gabonára, s nagy tömegű szalmára lehet számítani. — Ezt mi is látjuk — mondta dr. Filátz Zoltán —, és a dőlt gabona felszedéséhez kalászemelőket gyártattunk. Ugyanakkor bálakötöző zsinegből előfordulhat hiány, mivel a gyár az általunk kért mennyiséget csak egészéves szállításra vállalta. Különben a nehézségeken az önállóvá vált Agroker vállalatok közti szoros együttműködésben, alkatrészcserékkel próbálunk úrrá lenni. Idén is több, mint 17 millió forint értékű cikket szereztünk be így. Az eddigi alkatrészforgalmunk megközelítette a 150 millió forintot és a jelenlegi készletünk is több, mint hatvan millió forint. Ennek ellenére vannak az említett hiánycikkeink. Nos és nem árt megjegyezni, hogy ügyeletet is tartunk telepünkön az aratás ideje alatt. Gépekből viszont aránylag jó a kínálat a vállalatnál. Jelenleg is állnak még eladatlan kombájnok, erőgépek, bálázók az udvaron. Csak sajnos egyre kevesebb azon üzemeknek a száma, amelyek 1,3 millió forintot tudnak fizetni egy NDK kombájnért és százezreket egy közepes traktorért. Így azután maradnak a régi, idejüket kiszolgált masinák, melyeknek életbentartásához még az eddiginél is több alkatrészre, javításra lesz szükség. És sajnos majdnem biztos vagyok abban, hogy az Agroker szótárából még sokáig nem törölhető ki a „NINCS” szó. N. E. 1989. július 1., szombat Sopron legyen vásárváros Megnyílt a Carousel az autóbusztól a szórakoztató elektronikáig A vásár ünnepélyes megnyitására tegnap délelőtt került sor a Sportcentrumban kialakított vásárvárosban. Markó József Sopron város tanácselnöke köszöntötte a kiállítókat és a meghívott vendégeket, közöttük Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettest, Győrffy István egészségügyi minisztériumi államtitkárt, Veress Pétert, a kormány tanácsadó testületének tagját, dr. Nagy Jánost, hazánk bécsi nagykövetét, Szabó Mihályt, a megyei tanács elnökét, Vincze Kálmánt a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnökét, valamint Gustav Kraupa bécsújhelyi (Wienerneustadt) Kurt Korbatits kismartoni (Eisentadt) polgármestert és Stefan Frange urat az osztrák-magyar Corvinus Kör elnökét, aki az elmúlt évben is sokat fáradozott azon, hogy minél több osztrák vállalkozó mutatkozzon be Sopronban. Markó József többek között szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyek lehetővé tették a vásár ismételt megrendezését, utalva arra a történelmi, tényre, hogy Sopronban már a második világháborút követően 1946- ban is rendeztek ipari vásárt. Ezt követően Medgyessy Péter lépett a mikrofonhoz, hogy megnyissa a II. Carouselt. A miniszterelnökhelyettes bevezető gondolataiban elismerően szólt a vásár megrendezésésről, hangsúlyozva, hogy a soproniak kezdeményezése a hagyományépítés jegyében zajlik. A város helyzetéből adódóan az Alpok-Adria közösség országainak fontos kapcsolatteremtő helyszíne lehet és kívánatos volna, hogy Sopron igazi vásárvárossá fejlődjön. Olyan időkben élünk — mondta —, amikor a szép szavak ideje lejárt. A kormány új gazdasági modell kiépítésén fáradozik, és ebbe a koncepcióba jól illeszkedik a soproni Nemzetközi Ipari Vásárl és kiállítás is. Medgyessy Péter gazdasági stratégiánk három eleméről szólt részletesebben: A világpiaci nyitásról, a vállalkozások szükségességéről és támogatásáról, valamint az elmaradott infrastruktúra fejlesztéséről. A vásár szervező bizottsága első alkalommal adományozott vásári díjakat. A kiállított bútorcsaládjáért a bécsi Michelfeit Einrichtungshaus GmbH, hagyományőrző és exportképes kandallóiért Trenyik András fazekas kapott vásári díjat. A megyei tanács díját a SOFA képviselője és a kismartoni Zarits Andreas vehette át, aki szórakoztató elektronikát mutat be a vásáron. Az Észak-Dunántúli Regionális Gazdasági Kamara díját az Ikarus kapta a kiállított korszerű autóbuszaiért. A díjátadást követően Medgyessy Péter és kísérete megtekintette a vásárt, mely minden bizonnyal szakmai és közönség siker lesz. A hazai vásárlók örömmel nyugtázhatják, hogy a kiállított termékeket forintért is megvásárolhatják. H. F. Medgyessy Péter vendéglátói társaságában megtekintette a vásárt. Az Év lakóháza '88 A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban tartott pénteki ünnepségen Baráth Etele államtitkár átadta az Év lakóháza ’88 pályázat díjait a nyerteseknek. Az Év lakóháza címet és a díjat érdemelte ki egyegy budapesti illetve nagyatádi ház. A nyertes fővárosi épület, a XI. kerület Apahida utca 2. szám alatti kétlakásos ikerház, amelynek építtetője és tervezője is Kőris János és Feledi Ildikó. Nagyatádon, a Rinya utca 2269/35. számú családi ház a másik nyertes mű, amelynek építtetője Büttner Tamás és neje, tervezője pedig Szakonyi László. A zsűri megállapítása szerint ez a ház is eredeti és szellemes megoldású. Különösen nagy előnye a célszerű használatot biztosító alaprajzi helybeosztás. Kedvező az épület központi terének kialakítása, megvilágítása, a konyhához, az étkezőhöz és a nappalihoz fűződő térkapcsolat, továbbá a galériás tetőtéri elrendezés. A pályázat bírálóbizottsága dicséretben részesítette két családi ház alkotóit: Budakalászon a Duna sétány 38. sz. alatti ház építtetőjét: Károlyi Miklóst, Gyöngyösi Ilonát és tervezőjét: Bujdosó Gézát; továbbá Selylyén, a Dózsa György utca 12. számú épület tulajdonosait, Petkó Sándort és nejét, s a tervezőt Kokas Ignácot. KIJAIFÖLD — 3