Kisalföld, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
KUIÄJRA KÖZMŰVELŐDÉS Fehér Ferenc naplójegyzetei Vállalt világ Csak annak meglepetés Fehér Ferenc könyve (Vállalt világ, Fórum Könyvkiadó), aki először találkozik a szerző esszéivel, jegyzeteivel. Felráznak, töprengésre késztetnek az írások, és nem csak a vajdasági égalj lírai jelzéseire érdemes odafigyelnünk, hanem a nemzetiségi kultúrák mindeneseire, például Szenteleky Kornélra, aki a két háború közti kisebbségek rémével, a fokozatos elszürkülés veszélyével perlekedett. Mit tudunk a topolyai fuvaros keszeg gyerekéről, a festő Nagyapáti Kukac Péterről? Mit a népi mondókákról, versekről, dalokról? Igen beszédes művel lépett elénk újra a nemzetiségi író, aki az egyetemes értékekre figyel, helyzeteket megtalál, állapotokat meglelő fordítóként, íróként, újságíróként. Mehetünk vele a középkori Újlakra, ahol Kapisztrán János sírjánál csodák történtek, mehetünk a szerémségiek közé, megközelíthetjük Ács József festői világát, üzenhetünk Kanizsáról, régi folyóiratban lapozgathatunk (Vajdasági Kultúra), mehetünk országjárásos utakra, szellemi tájakra, olykor századokat repülve át. Valahonnan mindig előbukkan valami, egy szín, egy hangulat, egy arc, egy művelődéstörténeti érdekesség, életképszerű villanás, emlék — ezek itatják át az írásokat azzal az erővel— így is lehet mondani —, amelynek hatása alól nem szabadulhatunk. Fölcserélhetetlen táj, fölcserélhetetlen életek, utak, találkozások, krónikák, kimutatások; példa csak: száz éve a zágrábi népiskolákban negyvenegy tanító oktatott háromezer gyereket, volt a városban kétszáz kereskedő, hét gyáros, nyolc nyomdász, tizenhat kovács, kétszáztizenhat kocsmáros. Minden megéltek. Ajtót, ablakot nyit a tájra, a múltra, a jelenre Fehér Ferenc. Ha a halmstadti étteremben van, akkor is, ha doroszlói kisiskolásoknak beszél a népi lélek mélyrétegeiről, akkor is. Netán a laskói, vörösmarti, újbezdáni, kopácsi, lászlói diákoknak. Ilyést emlegeti, a Bartók-verset, de azzal folytatja: „Lám, Illyés még megírta ezt a nagy versét is időben, de akad-e még hozzá hasonló erő, az ő „nemzetben beszélő” hangjával megegyező lélegzetvétel, ami még a sorsunkról vallat vagy földhöz verdes bennünket, mert fakulunk, rojzolódünk, akár az almáriumok mélyén hallgató parasztasszonyi kendők”. Átitat, megtölt bennünket a szerző. Az írások továbbgondolását tekintve a fülszövegből kiderül, a „mindenesség” fogalmát valóban nem véletlenül hangsúlyozza (Szenteleky után szabadon), mert ez nemzetiségi környezetben a helytállást jelenti, a mindennapit, a maradéktalant. Amiképp azt sem: az anyanyelvi gondolkodás lehetősége a megmaradásnak a lehetősége; az emlékeinkben való létezésnek, a lélegzetvételnek a lehetősége. Vállalt világ. Sajátos és egyéni stílusban megírva, mindig a valóság lényegét kifejezve. Sok égető, sok emésztő kérdéssel a könyv lapjain. J. J. Salzburgi fesztivál Búcsú Karatainál Számos világhírű karmester, zenész és neves közéleti személyiség jelenlétében és a gyász jegyében kezdődött meg vasárnap a salzburgi zenei fesztivál. A karmesteri pulpitust fekete drapéria borította, hiszen az idei játékok résztvevői a két hete elhunyt Herbert von Karajanra emlékeznek. A világhírű dirigens szervezte meg annak idején az évente megrendezésre kerülő fesztivált. Reidzsi Ozawa, Solti György és James Levine mellett a megnyitó vendége volt Karajan özvegye, Kurt Waldheim osztrák államfő, Franz Vranitzky kancellár. A fesztivált a bécsi filharmonikusok élén Ozawa Bach D-dúr szvitjének Air tételével nyitotta meg. Őt követte Solti György, aki Beethoven III. (Eroica) szimfóniájának Gyászinduló tételét vezényelte. Solti után Levine lépett a karmesteri dobogóra. Brahms Német requiemjét vezényelte. Végül a bécsi filharmonikusok Mozart Szabadkőműves gyászzene című művét játszották el. Elsőként vidéken Polip-tábor .7.7 •. .. . • . • • , • . . . • . .. .• .. '' '• ■ •• 7.7 ’ .7 x 7 .• x .XIX.... Pop-Expressz fesztivál Győr-Ménfőcsanakon Bizonyára sok fiatal zenerajongó őrzi emlékét a rajkai „Rockfalu” nagyszerű rendezvényeinek. Ám az ötletgazda, Péter Imre és a fiatalok szomorúan vették tudomásul, hogy a kezdeti példátlan érdeklődés lelanyhult. Pedig biztosan mosolyogva gondolnak arra az idősebb rajkaiak is, hogy az emlékezetes Omegal-koncert idején a falu összes tartalékenergiája kevésnek bizonyult a hangfalerdő üzemeltetésére... Talán ez a páratlan élmény is tovább munkálkodott a fiatal, agilis népművelőben, mikor elhatározta: munkahelyet változtat, de álmait akkor sem hagyja ennyiben. Ebben szerencsére, méltó társakra talált a győr-ménfőcsanaki általános művelődési központ munkatársaiban, és már most úgy tűnik, nem vagyunk messze attól, hogy a nagy állom beteljesedjék a helyi Bezerédj-kastélyban. Még a szervezés időszakában, egy leendő fesztivál és sátortábor helyszínén beszélgettünk az ötletgazda-főrendezővel, immár a művelődési központ munkatársával. — Tapasztalataim szerint a megyében élő fiatalok nyári szórakozási lehetősége évről évre szegényebb lesz Nem feledkezhttünk meg ugyanakkor arról, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a lakóhelytől távol eső szórakozást. A Polip Klub megnyitásával ezen kívántunk segíteni. Sikeres működése bizonyíték arra, hogy rendkívül nagy igény van erre a szórakozási formára, a hétvégeken több tucat fiatal szorul ki programjainkról a helyiség kis befogadóképességemiatt. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy Győr centrumában nagy igény lenne hasonló, kulturált, hangulatos környezetű, programjaiban látványos és színvonalas ifjúsági szórakozóhelyre! — Ebben a helyzetben önmagában is kiemelkedőnek számít egy fesztivál megszervezése. És itt még egyre több napos tábor is követi majd... — Mi továbbra sem ülünk tétlenül. Augusztus 12-én este hat órától az első magyar—osztrák ifjúsági és zenei magazin, a Pop-Expressz fesztiváljára k kerül sor. A programban az Egon együttes élő koncertje, Vincze Lilla, Erik, Pa Dö Dö, F. Sipos Tamás, Molnár György és Debreczeni Ferenc műsora mellett lesz holdudvar-diszkó, valamint kellemes meglepetések és ajándékok várják a közönséget. — Ha jól tudom, a Poliptábor is első alkalommal jön össze... — Igen, az első országos táborozásnak leszünk házigazdái. Egyébként, a Polipklub és a Polip-tábor programjai az azonos elnevezésű rockmagazin tudósításaira, rovataira és riportalanyaira épülnek. Az augusztus 24-én kezdődő találkozóra főként azokat várjuk a magazin olvasóin kívül, akiknek a lakóhelyére nem juthatnak el a hazai könnyűzenei élet sztárjai, így nincs lehetőségük a személyes találkozásra. De természetesen szívesen látjuk a megye amatőr pop-rock zenekarait is. A ■tábor ideje alatt lesz traccsparti, sztárintim, popfórum, video kávézó, popmeccs, pop-portré, kiállítás, diszkó és koncertek. — A mai magyar sztárok közül kik jönnek el a táborlakókhoz? — A vendégek és a fellépők között lesz a győri Madame, a Hobo Blues Band, a Fix, Fan-Fan, a Rio, a Deák Bill Blues Band, Zoltán Erika, Bodnár Attila, Pap Rita, V. Nagy Lajos, Janicsák István, Anita Erik, valamint a hanglemezkiadók képviselői és a hazai könynyűzenei élet szakértői. — Meddig lehet jelentkezni a táborba? — Augusztus 10-ig levélben vagy telefonon a győrmenfőcsanaki általános művelődési központ címén (a Kisdobos út 1—5, vagy 96/ 49-012-es telefonszámon) lehet, a jelentkezőknek részletes programot küldünk. Fontos tudni, hogy mindenkinek magával kell hoznia a sátorozáshoz szükséges felszereléseket. Erdős L. 1989. augusztus 1., kedd Látogatás egy tájházban. X. Nemzetközi honismereti diáktábor Nem olyan, mint tavaly A Kisalföld szerves része néprajzi szempontból a Dunától északra elterülő síkság is. Ez a szlovákiai terület nagyon hasonlít Magyarországra, hasonlóak a kulturális, gazdasági viszonyok. Ezért is hagyomány már tizedik esztendeje, hogy a megyénkben rendezett honismereti tábor nemzetközi, a szlovák fiatalok együtt kutatják a régi világ emlékeit magyar társainkkal. A helyszín is megoszlik a magyar és szlovák vidék között. Idén Szanyba hívták a táborlakókat. A nemrég helyreállított XVII. század-beli püspöki kastélyt kulturális célokra szeretnék felhasználni. Az emeleten az összevont általános iskolai és községi könyvtár működik, az alsó részben pedig falumúzeumot terveznek a falu vezetői, lakói.Ehhez kérték a néprajz iránti érdeklődő fiatalok segítségét. A középiskolások több csoportban dolgoztak, néhányan népviseleti emlékeket kutattak, tárgyakat gyűjtöttek, a régi falusi egyesületek (ipari testületek, leventék, márialányok, tűzoltók) emlékanyagát szedték össze. A többiek a népi építészet sajátosságaival foglalkoztak, népszokásokat gyűjtöttek a — tábori nevén — lakodalmas csoportban, mások népdalt, népi játékokat, rigmusokat írtak össze. Az egészet a tárgytisztító és adminisztrációs csoport dolgozta fel, javítgatták, konzerválták az összegyűjtött tárgyakat (350 darabot), lelttárba vették az anyagokat. Még ugyanennyi maradt leltározatlanul a tábor zárásakor. Éppen ezért nagy segítség néhány fiatal vállalkozása, akik pár hétig szombatonként még összejönnek Szanyban befejezni a munkát. A helytörténeti anyagot pedig a szanyi kastélyban állítják ki. Talán ezért is volt olyan aktív a falu lakossága. A tanácstitkártól a helybeli lelkészig, mindenki örömmel segítette a gyerekek munkáját. Szakmailag a csornai helytörténeti gyűjtemény vezetője, Virágné Szalontay Judit kísérte figyelemmel a tábor tevékenységét. A szakmai programok mellett persze kötetlen szórakozás is akadt: táncház a szanyi Bokrétával, vági búcsú, kirándulás Tétre, Mórichidára, az Árpás-dombiföldi ásatásokhoz. Mint már szó volt róla, a tábor nemzetközi. Legalábbis tavaly még az volt, mert idén mindössze két szlovák résztvevő érkezett, és a Csehszlovákiában eltöltött napok száma is jócskán lerövidült. Az okot a tábor vezetője, Jászberényi Ferencné, a megyei honismereti munkabizottság elnöke, könyvtáros a csehszlovákiai kormánynak nem tetsző Dubcek-interjúban, a két ország közötti vízlépcső-vitában látja, valamint szerinte a Nagy Imre-temetést is roszszalták északi szomszédaink, megromlott tehát a kapcsolat. A szlovákiai CSEMADOK érsekújvári járási bizottságának titkára, Őszi Irén szerint viszont a szlovákiai népfront anyagi problémákra hivatkozva nem szervezte meg a tábort. Munka helyett így mindössze két nap kirándulás erejéig látogathatták meg a honismereti tábor lakói a Kisalföld Dunától északra eső részét. A résztvevőkkel a szlovákiai kirándulás alkalmával beszélgettünk. Szabó Ákos, a Kazinczy diákja már második éve tagja a tábornak, és érzi persze ő is a különbséget a tavalyi és az idei táborozás között. A Szanyban töltött 10 nap alatt régi házakat, Mária-szobrokat mértek fel, néhány napot a tárgytisztító csoportban is dolgozott. A Révai jövendő elsősei — Boros Erika, Micsinai Mariann, Szörényi Zsófia — idén először lakói a tábornak, ők is, mint mindannyian, a Kisfaludy-pályázat díjazottjaként juthattak el Szanyba. Itt találkoztak először a „felémrángatóval”, azaz görbe végű villával, amivel a gabonából rázták ki hajdan a szemeket. És persze élményt jelentett számukra az is, hogy próbaképpen népviseleti ruhákba is beöltözhettek. S. Cs. Szolzsenyicin hazatér? Egy vezető szovjet publicista szerint lehetséges, hogy Alekszandr Szolzsenyicin hazatér, és az sem kizárt, hogy parlamenti képviselő legyen. A most hetvenéves Szolzsenyicin egyetlen feltétele szabott hazatérésének: azt, hogy adják ki műveit a Szovjetunióban. A Novij Mir című szovjet irodalmi folyóirat augusztusban megkezdi a Gulag szigetcsoport folytatásos közlését. Ez a munka — a sztálini munkatáborok kör- és kórképe — volt annak idején az a „csepp a pohárban”, amely a szovjet hatóságokat Szolzsenyicin száműzésére sarkallta. HIMFÖID---- 5