Kisalföld, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

__________ ­A KISMPÖID fag Ai(j­élifiKO U/ óla­ta Hibátlan áru cseréje A nagy vásárlási fáziban sokakat foglalkoztat, hogy cserél­he­tő-e a hibátlan áru, ha a megajándékozott méretét vagy ízlését nem sikerül eltalálnunk, vagy a megajándékozott ugyanazt az ajándékot mástól is megkapja. Mit tehetünk ilyenkor? A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata igazít el ebben a problémában. A vá­sárlástól számított nyolc na­pon belül az árut minőségi kifogás nélkül is ki kell cserélni. Ez a kötelezettség a kereskedelmet csak abban az esetben terheli, ha az áru hibátlan és azt még nem használták. Egészségügyi ok­ból nem szabad cserélni (hi­bátlan) élelend­szert, egész­ségügyi, kozmetikai, alsóru­házati cikket és gyermekjá­tékot. Kivéve, ha ezek elő­recsomagoltak, és a vissza­vitelkor a csomagolás sér­tetlensége egyértelműen meg­állapítható. Kedvenc aján­déktárgyunk a könyv. Gyak­ran előfordul, hogy valaki­nek drága képzőművészeti vagy egyéb értékes könyvet ajándékozunk, de nem szer­zünk vele igazán örömet, mert már ugyanabból van a megajándékozottnak. Bi­zonyos körülmények között a könyv is cserélhető. A könyvüzlet csak akkor cse­rélheti ki a vásárolt köny­vet, ha az megfelel az új könyvekkel szemben támasz­tott követelményeknek, vagy­is hibátlan. Borítója, lapjai nem sérültek, nem pecsé­tesek. A csere ilyenkor is a vásárlástól számított nyolc napon belül történhet. A nyolc napot rugalmasan ér­telmezi a jogszabály. Példá­ul a karácsonyi ünnepek el­teltétől számítható. A cserét abban az üzletben lehet kér­ni, ahol az árut vásároltuk. A blokk, fizetési jegyzék be­mutatása szükséges. Ennek hiányában teljesíthető a ki­cserélési igény akkor, ha az áru származási helyét más módon,­ hitelt érdemlően bi­zonyítja a vásárló. Adóköteles vagy sem? K. R.-né idős korú mosonmagyaróvári olvasónk abba a városiba kíván költözni, ahol gyermeke él. Nem tudja eldön­teni, hogy elcserélje-e lakását egy kisebb méretű, abban a városban lévő lakásra, vagy különélését felszámolva adja el a lakását, és a kapott pénzt gyermeke épülő házába befek­tetve, hozzájuk költözzék. Döntését befolyásolná az is, ha tisztá­ban lenne a fenti lehetőségek személyi jövedelemadó következményével. Ezzel kapcsolatos felvilágosításunkat kéri. Tájékoztatásunkat a csere­­lehetőség következménye is­mertetésével kezdenénk. Ingatlan tulajdonának cse­réje­ esetén mindkét fél ille­tékfizetésre kötelezett, tehát az ebből származó jövedelem után adót fizetni nem kell. Ingatlan értékesítése ese­tén, ha tíz évvel régebben szerzett ingatlanról van szó, akkor az eladásért kapott pénz ugyancsak mentes a jö­vedelemadó fizetése alól. A 10 évnél nem régebben szerzett ingatlan értékesíté­séből származó jövedelem adóköteles de a törvény ilyen jövedelemre több esetben is adómentességet enged. Az ingatlan átruházásából szár­mazó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az in­gatlanértékesítés bevételének az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni, és ebből le kell vonni az ingatlan megszer­zése idején képviselt forgal­mi értéket, a megszerzéssel és értékesítéssel kapcsolat­ban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő be­ruházásokra fordított kiadá­sokat. Ez a különbözet az a jö­vedelem, amely után az adó­kötelezettség fennáll, kivéve, ha az adóalany mentesség­ben részesül. A törvény mentességet en­ged az ingatlanértékesítésből eredő jövedelemb­e, ha azt az adózó saját maga, házastár­sa (volt házastársa) gyerme­ke vagy szülője részére la­kás vagy annak bérleti joga megszerzésére fordította. A mentesség azt is­­megilleti, aki az ingatlan értékesítését megelőző 6 hónapon belül vett vagy kezdett lakást épí­teni, bővíteni. A lakás megszerzését az értékesítés évét követőm, vásárlás és­­bővítés útján egy éven belül, építés útján négy éven belül kell lebo­nyolítani, hogy az adómen­tességet biztosítson. Olvasónkat megnyugtathat­juk: döntését nem kell a személyi jövedelemadó fize­tési kötelezettségtől függővé tennie, mert a levelében le­írt bármelyik mód választá­sa esetén sem kell adófizetés­sel számolnia. Dr. I. T. A válaszadás elmarad? A Szigetköz tudósítója Az újságolvasók közhasznú észrevételeket közlő ro­vatunkban sűrűn találkoznak Varga István dunaki­­liti (Kisfaludy u. 76.) lakos nevével. Szenvedélyes han­gon emeli fel szavát hétköznapjainkat keserítő visz­­szásságok láttán, aggodalmának ad hangot a Sziget­közt fenyegető árvízveszély és rongálások miatt, de nem hallgat arról sem, hogy az ottlakók féltik életü­ket, nehéz munkával összekapart javaikat. Rosszul esik nekik, hogy szavait az érintettek válasz nélkül hagyják. Tisztelt Levélírónk! A közös ügy iránti lelkes elkö­telezettségét, értékes információit valamennyi olva­sónk nevében köszönjük. Bízunk abban, hogy gondo­latai — a válaszadás elmaradása ellenére is — eljut­nak az illetékesekhez. 10ÍMLFÜ1UD 1990. január 2., kedd Olvasóink írják MARADJON! A győri utcanevek meg­változtatásával kapcsolatban szeretnék javaslatot tenni. Megjegyzem, ezzel lakótár­saim is egyetértenek. Ne változtassák a Molnár (Kra­­usz) Ferenc utca nevét más­ra, mint Molnár Ferenc ut­cára. Indokom: nyolc éve la­kom itt, de a ,,Krausz”-t még sem címzésben, sem névjegykártyán nem volt al­kalmam konstatálni. (Dr. Gergő Kálmán, Győr, Mol­nár F. u. 3.) VESZÉLY­ESEN December 8-án délelőtt a Révai utcában jártam. Fel­figyeltem, hogy egy férfi ka­lapáccsal és vésővel az út­testet csépeli. Rájöttem, hogy a buszok által felgyülemlett aszfaltot akarja lefaragni. Megtudtam tőle, hogy a Vo­lán karbantartó kőművese és az aszfaltfaragásra a főnöke utasította. Vajon mit keres egy kőműves a percenként induló és érkező buszok előtt az úttesten térdelve? Bün­tetést hajt végre, netán éle­te kockáztatásával tesz ele­get a főnöki utasításnak? A közúton végzett munkákra nem vonatkoznak a baleset­védelmi előírások? (Cseter János, Győr, Pogány I. u. 25.) ÖRÖM HELYETT MÉREG A soproni Ikva áruházban vettem egy Rebo­sher 2005 típusú, NDK gyártmányú villanyborotvát. Négyszeri használat után szitájának sarka letörött. Az áruházban közölték, ilyen szita nem kapható, vigyem a RAMO­­VILL-be. Ott nyolc nap el­teltével azt mondták, hogy nekik sincs hozzá alkatré­szük. Budapesten több he­lyen is megnéztük, ott sem kaptunk. Mérget vettem ajándékba, holott örömet akartam szerezni a férjem­nek. Ha a jelenleg forgalom­ban lévő borotvához sincs alkatrész, mi lesz később? (Horváth Imréné, Kópháza, Savanyúkút u. 57.) A „sárga angyal” nem segít Egyszer volt, hol nem volt, volt egy győri család, mely december 16-án négykerekű, motor hajtotta­ gépjárművel elindult a nagy Budapestre. Hát ahogy százzal-nyolcvan­­nal — no nem száznyolcvan­nal — száguldanak úticéljuk felé, egyszer csak furcsa szagot éreznek. Bizony-bi­zony a jobb első kerék fék­je makacskod­ott, aminek kö­vetkeztében nagy melege lett a fékdobnak és a szegény családnak. Hogyan tovább ? Ekkor a család férfi embe­rének eszébe jutott, hogy az autóút Komárom utáni el­ágazásánál a parkolóban tel­jesít állandó szolgálatot a mindenkin segítő Magyar Au­tóklub. Ha lassított tempóban is, de megérkeztek a parkoló­hoz és örömmel látták, hogy ott áll a segélyszolgálat négykerekűje.­­Nosza melléje gördültek. Ugyan a sárgaru­hás mentőangyal nem volt a négykerekűben, de az evő­író helyiségben a televízió előtt rábukkant a szegény ember. Megszólítá. — Adjon Isten, jónapot! — majd elnézést kérve a za­varásért sebtében elmesélte Igaz mese neki bánatát. A sárgaruhás egyre csak azt hajtogatta, hogy a fékhez, a kormány­­szerkezethez nem nyúlunk... A szegény ember próbálta meggyőzni a sárgaruhást, hogy legalább nézze meg, hogy mi a hiba, mivel test­­véröccse korábbi elmesélésé­ből tudja, hogy két csavar beállításával megoldható eme gond. A sárgaruhás azonban nem hajlott a kérő szóra. Még az sem hatotta meg, hogy a szegény ember leg­szebb leányának a Néprajzi Múzeum dísztermében tizen­egy órára lett volna jelené­se. Mit volt mit tenni, a sze­gény ember gondolatában felidézte testvéröccse mes­­­terfogásait és­ nekiállt a ja­vításnak. Lássatok csodát! A két csavar megfelelő beállí­tásával megjavította azt a huncut jobb első féket. A nagy szerelési közepette arra járt egy másik szegény ember és megkérdezte: — Hát te szegény ember mit csinálsz itt a sárgaruhás szomszédságában, tán nem tudod merre van a szerelő? Hát hogyne tudta volna, de hát a sárgaruhásnak fonto­sabb volt a televízió, mert nagy izgalmak történtek a Police Akadémián. Nem volna igaz e mese, ha nem említenénk meg, hogy a szegény ember mun­kájának végeztével mégis csak odament a sárgaruhás és azt mondta: — Hát már elég jól forog a kerék! Bizony jól forgott, a sze­gény ember pedig időben felért családjával a nagy díszterembe, ahol legszebbek leánya elnyerte méltó jutal­mát. Családjával pedig min­den gond nélkül visszaérke­zett győri otthonába, ahol máig is élnek. Igaz, telefonbeszélgetésük alkalmával a Magyar Autó­klub győri vezetője elnézést kért a „sárga angyal” mél­tatlan cselekedetéért. A mesét lejegyezte: Ny­íri Imre (Győr, Bajcsy-Zsiliinszky u. 21.) Kéziratokról üzenjük K. S.-né, Fertőszéplak. Most név szerint szólítom, mert leveleiből az tűnik ki, hogy nem találta meg üzeneteinket, amelyeket egy-egy versének a címével jeleztünk. Köszönjük, Kovács Néni, a verseket, örömmel olvassuk őket, bár közöl­ni nem tudjuk, szép gondolatot mindig találunk bennük. Például ezt, az egyik legutóbbiban: „...a bánat legyen tő­lünk távol, / inkább az öröm csendüljön, / minden lakba berepüljön, / szeretetben egyesüljön...” önnek is kívánjuk. Jó egészséget! „Gyilkossági kísérlet”. Szórakoztató történetnek nevezi ezt a rettenetet. Miért írta meg? Olyan gondolatokkal fog­lalkozik, amelyek — remélem — idegenek az ön lelkivilá­gában. Ha írni támad kedve, ásson mélyebbre önmagában. Valahonnan az emberi jóság tartományából hozzon felszín­re történeteket, amelyek megpendítik az együttérzést az ol­vasóban, jóságot gerjesztenek. Erre van szüksége a világnak „Téli kaland”. Szerény kis versedet, Katika, szívesen be­leírom az újságba kérésed szerint, mert tanulságos lehet pajtásaidnak. „Télen nagyon fáztam, / öreg fára másztam. / De egyszer az ág roppant, / s a víz nagyot csobbant.” Az biztos, hogy jólesett utána Édesanyád meleg takarója. „Peresztrojka”: Ez a verse a jobb. Az ifjú nemzedék kö­szöntése magával ragad. „Újak jönnek / Ifjak jönnek / Új gondolatokat hoznak...” így egyszerűen, köznapi formában is lelkesítő sorok. A másik két verse érzelemébresztő fogal­mak felsorolása. Nem sikeres módja a versírásnak. B. G. ■■■hhhhvhihíphhhrhhhvuh f l. wijjt•» / A srj ■ t \ «nr­» / 41 11 JKBk Ér* I r* r­« r *4 f 11 Kató Istvánná szanyi, Visy József­né rábapordányi, Zsig­mondi Ottóné, Hodosi Lajos­­né jánossomorjai, Királyné Oláh Erzsébet kapuvári, Fü­­löp Gábor abdai, Teksz Sán­­dorné damózsedi, Hegedűs Antal, Sólyom Zoltánné mo­sonmagyaróvári, Schmidt Zsuzsa, Magashegyi Ottóné soproni, Németh Lajosné, Tóthné Amon Ibolya, Kán­tor Ferenc, Szigeti György­­né, Ék Erzsébet, Ménesi Jó­­zsefné, Virág Ákos győri ol­vasóinknak levélben vála­szoltunk. Farkas Istvánná győrszent­­iváni, Kardos M. László já­­nossomorjay, Jné Kelemen Magdolna csornai, Takács Gyuláné lébén­yi, Molnár Zoltán, Hidas Alajosné sop­roni, Kertész Péterné mo­sonmagyaróvári, Pék Endré­­né, Forró Katalin, Szebeni János, Koós Ferencné, Dá­vid József, Sütöri András, Ácsné Szalay Ágnes, Vincze Károlyné győri lakosok ügyé­ben az illetékesek segítségét kértük. Kozma István győri olva­sónkkal közöljük: új sze­mélygépkocsik kiskereske­delmi forgalmazásával csak az a kereskedő foglalkozhat, aki erre a Kereskedelmi Mi­nisztériumtól engedélyt ka­pott. Az új és használt sze­mély- és tehergépkocsi kis­kereskedelmi forgalmazásá­hoz csak akkor adható ki működési engedély, ha a ke­reskedő a működési enge­délyt kiadó kereskedelmi szakigazgatási szervnél nyi­latkozik, hogy rendelkezik az előírt műszaki feltételekkel. „Társasház” jeligére üzen­jük: a közgyűlést a szükség­hez képest, legalább azon­ban évente egyszer a közös képviselő, illetve az intéző bizottság hívja össze. Az összehívást bármelyik tulaj­donostárs is kérheti, ha an­nak fontos oka van. Ameny­­nyiben a közös képviselő vagy az intéző bizottság a közgyűlés összehívására irá­nyuló kérelmet nem teljesí­ti, a közgyűlést a tulajdo­nostársak egyharmada által megbízott személy is össze­hívhatja. Varga Jné soproni levél­írónkkal­ közöljük: ismerőse helyesen tájékoztatta. A ko­rábbiaktól eltérően 1989. ja­nuár 1-jétől a külföldön gyógykezelésben részesülő beteg a külföldi gyógykeze­lés tartamára is kaphat táp­pénzt. „Jogszabály 9022” jeligére üzenjük: kérdésére kedvező választ adhatunk. A jövőben a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje szol­gálati időnek számít akkor is, ha folyósítását méltányos­ságból engedélyezték. Schmidt Jánosné győri le­vélírónkkal közöljük: aggo­dalomra nincs oka. Kívül­álló személy részére nem ér­tékesíthetők azok a lakások, amelyekben vásárlási joguk­kal élni nem kívánó nyug­díjasok laknak, mindaddig, amíg a bérleti jogviszonyuk a lakásra fennáll. Nem ad­hatók el azok a lakások sem, amelyekben a bentlakó bér­lő vagyoni, jövedelmi és szo­ciális helyzete alapján taná­csi bérlakásra jogosult és vá­sárolni nem kíván. Esőbeálló épül Horváth István győri ol­vasónk december 1-jén kö­zölt levelében azt kérdezte az illetékesektől, hogy ki vi­seli gondját a Bakonynak? A Szombathelyi MÁV igaz­gatójától megtudtuk, hogy Vinye megállóhely felvételi épülete lakatlan, rövid időn belül lebontják. A területet ezzel egyidőben rendbe te­szik és az utasottuak esőbe­állót építenek. Az utasfor­galom ellenőrzése alapján a bakonyi vonalon közlekedő vonatok megerősítése iránt pedig intézkedtek. Utat várunk! A soproni Felső-Lövér útnak nevezett közterü­let egyre rosszabb, a mé­lyülő árkok száma egy­re több. A Fenyves tér­ra már csak többszöri nekilendüléssel lehet feljutni bármilyen köz­lekedési eszközzel, mert akkora a vízmosta árok. Az út kaviccsal felszó­rása értelmetlen lenne, amíg a Fenyves sor eső­vizének elvezetése meg nem történik. Tíz éve ígérik az Ibolya út ki­nyitását. Mi az akadá­lya annak, hogy a Felső- Lövér u. 39. előtt ez megtörténjen? A telek­rendezés már évekkel ez­előtt megvolt, a keríté­sek ennek alapján ké­szülnek. Ez az Összekötő út lehetővé tenné, hogy közelebb kerüljünk a ci­vilizációhoz. Most már nem ígéretet, hanem jár­ható utat várunk! (Trim­mel Erzsébet, Sopron, Felső-Lövér ú. 25. és harminc aláírás.)

Next