Kisalföld, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
1990. július 2., hétfő 1 KMLFÖLD Az ipar kevéssé fejlett, a szolgáltatások jók Osztrák bankár a magyar vállalatokról A Handelsblatt, az NSZK vezető gazdasági napilapja közli Walter Schusternak, a bécsi Girozentrale első alelnökének nyilatkozatát a magyarországi részvénypiac várható kilátásairól. Bevezetőben Schuster összehasonlítja Csehszlovákiát és Magyarországot a piacgazdálkodás során megtett út szempontjából. Megállapítja, hogy Csehszlovákiában eddig csupán ötven vegyes vállalat alakult, és a korona konvertibilitására még háromöt évig, a részvénypiac kialakulására pedig kettő-négy évig kell várni. Magyarországon ugyan az ipar kevésbé fejlett, mint Csehszlovákiában, a szolgáltatások azonban - keleti viszonylatban - jónak tekinthetők. A vegyes vállalatok száma már több, mint ezer, a forint konvertibilitását egy, legfeljebb két éven belül meg lehet valósítani, és június második felében megnyílik a tőzsde. A forint-konvertibilitás esélyeit Schuster kedvezőnek látja, mivel a hivatalos árfolyam csupán harminc százalékkal tér el a feketepiacitól, és nincs igazi kettős árfolyam, mint Csehszlovákiában. Schuster négy kategóriába sorolja a magyar vállalatokat. A legelsőbe azok tartoznak, amelyek részvényeit a legtöbb nemzetközi tőzsdén jegyezni lehet. (Példaként az IBUSZ-t említi.) Ezeknek a vállalatoknak erős menedzsmentjük és bevezetett márkanevük van, dinamikus gazdasági ágazatban működnek, vagy sikerült rést találniuk a nemzetközi piacon. Eladásuk nem áll az állam érdekében, mert elég erősek ahhoz, hogy vonzzák a külföldi befektetők pénzét. A második kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek ugyan hasonló esélyeik lehetnének, de vezetésük gyenge, az információs rendszerük fejletlen, termelékenységük alacsony, minőségi ellenőrzésük nem kielégítő. (Schuster szerint erre tipikus példa a Tungsram.) Itt külföldi menedzser alkalmazása vagy a vegyes vállalati forma hozhat megoldást. Óvakodni kell azonban attól, hogy a külföldi partner az első számú versenytárs legyen. (A Tungsram esetében például a General Electric távolról sem volt olyan erős a magyar vállalat fő piacát képező Európában.) A harmadik kategóriába tartozó vállalatok főleg a gépiparban találhatók. Jellemzőjük a rendkívül alacsony termelékenység, az elavult technológia és a majdnem kizárólag keletre vagy a harmadik világba irányuló kivitel. Ráadásul ezek a kevés nyugati kapcsolattal rendelkező vállalatok a leginkább eladósodottak. (Erre az Ikarust említi szemléletes példaként.) Schuster szerint az lenne a legjobb megoldás, ha ezeket a vállalatokat nyugati cégeknek adnák el. A továbbiakban Schuster megállapítja, hogy a részvények iránti belföldi kereslet megteremtése még nehezebb feladat, mint az első két kategóriába tartozó vállalatok megtalálása. A június 21-én Kelet-Európában elsőként megnyílt budapesti tőzsdére ugyanis az jellemző, hogy a jegyzett értékpapírok tőkeösszege alacsony, egymilliárd dollár alatt van. Lábfrissítő Proller Olvasóink közül bizonyára sokan látták az Ablak azon adását, valamikor februárban, amelyben Prókai István reflexológus, természetgyógyász bemutatta találmányát, a talpmasszírozó Prollert. Nos, az adás nyomán forgalmazóra is talált az ötletes görgő, a budapesti HAFE Szolgáltató Kft. „személyében”, s a cég a BNV után most a soproni Carousel Vásáron mutatja be a Proller két változatát, az egyszerűbb kicsit és az állványosat. (Az előbbi megvásárolható, az utóbbira megrendelést vesznek föl). Mit tud a görgő? Egyszerű, de a civilizált életmódból hiányzó dolgot, a mezítláb járást pótolja: spirális bordázata révén mind hosszanti, mind keresztirányban masszírozza a talpat. A HAfE néhány hete kapta meg a kizárólagos kül- és belföldi forgalmazás jogát, s mint Vidáné Istvánfy Judit ügyvezetőtől megtudtuk, óriási az érdeklődés a Proller iránt: két hét alatt körülbelül kétezret értékesítettek. A Sportkórháznak most adtak át három hónapos kipróbálásra egy állványos görgőt; az intézményben kontrollcsoporttal figyelik, mennyivel gyorsítja a mozgásszervi panaszokkal küzdők gyógyulását a Proller. A kft. tagjai természetesen már kipróbálták és tapasztalták a görgő előnyeit. Meséli Vidáné, hogy náluk a család minden tagjának van saját kis Prallere, esténként tévézés közben közösen görgőznek. (A görgőt tanácsos naponta kétszer 5-10 percig használni). Remélhetőleg hamarosan az üzletekben is megvásárolható lesz a kis eszköz, amit ugyan nem minősítettek sportszernek, ezért áfa is terheli, de elérhető árú, s talán sokakat megment a lábfájás gyötrelmeitől. A tulajdonos nem alkuszik, nem cserél Kicsi nekem ez a ház... Évek óta húzódó, zavaros ügy került napvilágra néhány hete, talán abból az apropóból, hogy a mosonmagyaróvári kiskereskedők megalakították saját érdekvédelmi szövetségüket, egy bizonyos ipartestületet. E tesület egyik alapító tagja, Dániel Ferenc kiskereskedő - háta mögött tudva a támogatást - nekilendült, hogy saját csatáit megvívja. Elöljáróban le kell szögezni, hogy Dániel Ferenc neve, pontosabban az általa vezetett vasárubolt, fogalom. Árukészlete, választéka káprázatos, s ha nála valami nem kapható, azt hiába keresi máshol az ember. Talán innen az önbizalom: bővíteni akarja az üzletet. Már hat évvel ezelőtt bejelentette az igényét: szeretné megvásárolni a pincében lévő üzlethelyisége fölötti házrészt, amely a Flexum Kommunális Vállalat kezelésében volt, és a Lajta Ipari és Szolgáltató Szövetkezet - mint bérlő - fodrászüzletet üzemeltetett ott. Dániel úr azzal érvelt, hogy az épület nagy része a tulajdonában van, s ha ezt a részt is megvásárolhatná, megszűnne a vegyes tulajdon. A tényekhez tartozik: a Kórház utca 2. számú házban - rajtuk kívül - további két család is él, saját tulajdonú lakásaikban, s a földszinti fodrászat ma is működik. Dániel úr szépen felsorakoztatott érvei között van egy meghökkentő momentum: valakik bíztatására vásárolt egy ingatlant, pontosabban egy üzlethelyiséget a Magyar utcában, szépen felújíttatta, s ezt a több millió forintot érő épületrészt kívánja elcserélni a szövetkezettel. Járt a tanácson, a Flexumnál, levelezett a szövetkezettel, de az ügy csak nem mozdult el a holtpontról. Érdemes utána nézni: miért? Dr. Adorján József, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára félre nem érthető gesztusokkal is érzékelteti: mindaz, amit eddig az ügyben tett a tanács, nem nyerte el Dániel úr tetszését, aki pedig személyesen kereste meg a végrehajtó bizottság tagjait, hogy segítsenek neki. És Dániel úr nem veszi figyelembe: ez az ügy nem a végrehajtó bizottság hatásköre. Különben is a helyzet már réges régen megváltozott. Horváth László, a Lajta Ipari és Szolgáltató Szövetkezet elnökének sem kell magyarázni, miért kérem a véleményét. Egészen friss tényekkel szolgál: a szövetkezet vezetőségéhez érkezett egy levél, amelyben Dániel Ferenc kéri a helyiség átadását, egyben felajánlja a sajátját. Az elnökség döntött: nem lesz cserebere. A magyarázat egyszerű: a sarokház földszintjén lévő, jól bevezettt üzlet húsz éve működik ugyanazon a helyen, s itt érik el az egy főre jutó legnagyobb árbevételt. A cserehelyiség pedig nincs igazán jó helyen. Mellesleg, mondja, a szövetkezet részéről soha, senki nem beszélt a csere lehetőségéről a vasáru üzlet tulajdonosával. Dániel úr haragszik a tanácsra, személy szerint a tisztségviselőkre, nemkülönben a szövetkezet elnökére is. Pedig két ingatlan cseréjéhez partner kell. S ami még ide tartozik: más ingatlanjainak átadásával időközben a szövetkezet a házrész tulajdonosa lett. Már nem a Flexum a kezelő, hanem maga a szövetkezet, s könnyen belátható: saját tulajdonával szabadon rendelkezhet. S jól felfogott érdekében eszükbe sem jut egy ilyen méltánytalan csere. De még az sem, hogy mondjuk - Dániel úr ötletét lekoppintva - ők akarják megvásárolni a vasáru üzletet. Jólehet, az esélyek egyformák... Kalocsai Mihály Múlt héten kánikula tombolt az egész országban. A Balaton 28 fokosra melegedett Siófoknál, de a Duna is elérte a 22 fokos hőmérsékletet. Több ezer, hűsölésre vágyó győri kereste fel a vízpartokat a „kutyamelegben”. Moköt nyitások Búcsú Vietnamtól A vállalatvezetés esküszik rá, ez lesz a megoldás: az elkülöníthető szervezeti egységekből költséggazdálkodási egységeket alakítanak és ezek húzzák majd ki a bajból a Magyaróvári Kötöttárugyárat. Önálló döntés és felelősségvállalás, közvetlen érdekeltség a munkában, értéktermelésben... A vállalati tanácsot mindenesetre meggyőzték az érvek és az előbbiek értelmében döntött. Kereskedelmi és fejlesztési iroda, műszaki ellátási iroda, kötődő, központi szabászat és konfekció üzem, külön-külön mindegyik önállóan, később korlátolt felelősségű társaságokká alakulhatnak át. A cégtől az elmúlt időszakban eltávozott elismerten jó szakemberek viszont azt állítják az előbbi lépésről, hogy az vezet majd a Moket halálához. Szerintük ugyanis a személyi feltételei hiányoznak az ilyen fokú szervezeti átalakuláshoz. Majd kiderül. A vállalati tanács egyhónapos határidőt adott az igazgatónak a keretfeltételek megteremtéséhez. Az önálló munkának ugyanis megvannak a tartozékai. A megszabott határidő lassan lejár és a cégnél életbe lépnek a szervezeti változások. Nem ez az egyetlen próbálkozása a Magyaróvári Kötöttárugyárnak gazdálkodása stabilizálására. Nemrég megalapította az első kft-jét nyugati partnerrel. A világszínvonalú technológiával és hasonlóan hatékony gépekkel dolgozó svájci Calida lett a partnere. Az 1200 embernek kenyeret adó svájci cég 66 százalékkal vesz részt az üzletben. A Calida-Ungarn Kft. ügyvezető igazgatója Horváth Ottó, a kft. alaptőkéje 30 millió forint. Rajkán kétszáz asszony és lány dolgozik a cégnek. A Moket a költséggazdálkodási egységek vezetésére pályázatot ír ki, s ezen részt vehetnek a vállalat dolgozói csakúgy, mint kívülállók. Az egységek bérbe kapják a termelőgépeket, eszközöket a vállalattól, rákényszerülnek, hogy eredményesen, a maguk és a cég hasznára egyaránt gazdaságosan működtessék azokat. Újság a Moköt háza tájáról, hogy a cég búcsúzik Vietnamtól. Kénytelen felszámolni több mint tízéves kapcsolatát. Mint ismeretes, Vietnam két üzemében a Magyaróvári Kötöttárugyár alapanyagából, a cég szellemi segítségével varrtak sok-sok millió darab fehérneműt Magyarország számára. A hazai iparpolitika megítélése szerint Vietnam már nem számít fejlődő országnak, ennél fogva 20 százalék vámmal terhelték a Moket onnan behozott termékeit. Ennyit már nem képes elviselni a cég. Ezért, ha fájó szívvel is, megszünteti az együttműködést. F. J. Veszélyes trafó Bolla Sándor (Győr, Kovács Margit u. 3.) panaszkodik a házuk mögötti játszótér mellett közvetlenül - ideiglenesen? - elhelyezett transzformátor miatt. A létesítmény nincs bekerítve, így bármikor baj érheti a körülötte játszó gyerekeket. Éjszaka ráadásul annyira búg, hogy alig lehet aludni tőle. Telefonáltak már az ÉDÁSZ-nak, de ott nem sikerült az ügyben illetékes személlyel szót váltaniuk... 3