Kisalföld, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
1991. március 1., péntek KISALFÖLD Az első ruházati diszkont A haszon a sportegyesületé Ma délelőttől már a nagyközönség előtt is nyitva áll a Betka-Primo nevű üzletháza a győri MÁVDAC sportpályáján. A 130 négyzetméteres bolt a veszteséges étterem helyén létesült, a balassagyarmati Primo üzletházzal közösen. Tagai István ügyvezető igazgató a tegnapi boltavatón elmondta, hogy az első ilyen jellegű diszkont áruház kínálata megfelel bármelyik hasonló üzletének, ám egyvalamiben különbözik, mégpedig az árakban. Ezek nagykereskedelmiek, és ezt úgy tudták kialakítani, hogy közvetlenül a gyáraktól szerzik be a termékeiket, a fehérneműt, a felsőruházatot, a lakástextíliákat, a végvásznakat, és importból (Távol-Kelet, India) a divatruházatot. Későbbiekben olasz cipőkkel kívánják bővíteni a kínálatot. Hír még az üzlet háza tájáról, hogy a Primo Kft. országos hálózat létrehozására készül és ennek lesz egyik láncszeme a frissiben nyílott győri üzlet. Vásárlóik közé várja a győri egység a sportot és a MÁVDAC-ot kedvelő közönséget, mert az üzlet a hasznából kívánja támogatni az egyesületet. Zs.D. fotó: L. T. Új gazdára talált a Gardénia Csipkefüggönygyár JÖTT EGY OSZTRÁK MAGYAR (Folytatás az 1. oldalról.) A dinamikusan fejlődő, s ehhez exportfejlesztési hiteleket bátran és eredményesen felvevő cég így jól „kistafírozva” kezd új életet. Nem új munkát, mert piacai ugyancsak bővíthetők. Épp eddig jutottunk a tájékozódásban, amikor betoppant Ivan Holler osztrák pénzember, az új tulajdonosok vezérképviselője. A negyvenöt éves, magyar származású férfi a személyéről szóló kérdéseket udvariasan elhárítva, az Italtex Befektetési Társaság törekvéseit vázolta. - Mi Európában és az egységes európai gazdaságon dolgozunk. Budapest, Milánó, Bécs, Győr ipara s általában a magyar nemzetgazdaság valódi tagja az európai gazdaságnak, fejlődésnek. Magyarországi befektetéseinkkel egy ütőképes textilipari konszernt kívánunk létrehozni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a nagy európai piac erős iparvállalatokon nyugszik. A tartalékok, a lehetőségek nagyok, erre épp a Gardénia a legjobb példa. Az Italtex neve nemcsak nyugatabbra cseng ismerősen, hanem itt is, hiszen érdekeltségi körükbe tartozik a Győri Textilművek Részvénytársaság is. Mégis, mekkora szeletet hasítanak ki önök az európai tortából? Úgy négymilliárd schillingre tehető a „nyugati” rész, és a magyar érdekeltségeink üzleti forgalma hatmilliárd forint, s ez ipari tevékenységben jelentős. MAGAS A KAMATGÁT - Mint jelentős külföldi befektetőnek, mi hiányzik a legjobban? A magyar munkás épp oly kitűnő lehetne, mint a német, a termelési adatokat vizsgálva azonban sok az üresjárat. A vállalatvezetésben a szakértelem sokkal jobban kamatozik az úgynevezett team-rendszerben, a csoportmunkában. A most fejlődő pénzügyi és bankrendszer iránya jó, de még meglehetősen lassú. Nagy gátja viszont a fejlődésnek a roppant magas kamat. A jó magyar vállalatoknak európai szintű hitelezési gyakorlat járna, ekkor még jobbak lennének. Végül egy személyes kérdés, van-e oka annak, hogy épp Győrött fektettek be már jelentős tőkét, s ezt folytatni akarják-e? - Mint említettem, mi nem városokban, hanem iparvállalatokban gondolkodunk, bárhol legyenek, Portugáliában, vagy itt. Terveink vannak, tárgyalásokat folytatunk, de erről még korai lenne bármit írni - mondta búcsúzóul Iván Holler és dr. Pólyák Zoltánna vezérigazgatónővel már siettek is a Külkereskedelmi Bankba. Végezetül csak annyit, hogy a vállalat eladásából épp úgy részesült Győr önkormányzata, mint ahogy a dolgozók is hamarosan részvényekhez jutnak. Mi több, biztos munkához és kenyérhez. Horváth Sándor Alighanem rekordokat kezd döntögetni a csornai képviselő-testület, legalábbis tanácskozásaik időtartamát tekintve. A szerdai közgyűlés este 8 órakor fejezte be munkáját úgy, hogy a kijelölt napirendi pontok megvitatásának csupán felével végzett, így „folyt, köv.” a jövő szerdán, ekkor kerülhet sor az alpolgármesterválasztásra is. Az önkormányzat Közüzemi Vállalatának éves tervéről szóló beszámolót - számos érdeklődő kérdésre adott válasz után - a testület elfogadta. Majd dr. Papp László, a volt tanács vb-titkára fordult drámai hangú beszéddel a képviselőkhöz, segítséget kérve a város sportegyesületének, részben a megnövekedett kiadások fedezésének kiegészítéséért, részben az új öltöző befejezésének anyagi biztosításáért. A „sportügy” - amit a felszólaló képviselők zöme egyetértően támogatott - végül is a harmadik napirendi pont keretében, a költségvetés elfogadásakor rendeződött, így remélhető, hogy az egyesület egyetlen szakosztályát sem kell felszámolni az idén. A városfejlesztési valamint a pénzügyi bizottság már előző nap alaposan megtárgyalta a költségvetési javaslatot, némi módosítással ajánlotta a testületnek elfogadásra, az előterjesztéshez a testület más bizottságai is véleményt fűztek. Hosszas vita után végül is immár van költségvetése a csornai önkormányzatnak, de a takarékosságra nagy szükség lesz, az önkormányzat és intézményei részéről is. Az egyéb ügyek keretében többek között szóba került, hogy a csornaiak is csatlakoznak a győri felhívásához, amely március 15-e közös megünneplésére szólítja föl a pártokat, szervezeteket, a nemzeti ünnep megrendezését az oktatási, kulturális és sportbizottság koordinálja. A Belügyminisztérium javaslatot juttatott el az önkormányzathoz: egy bajor kisváros szeretne testvérvárosi kapcsolatot létesíteni Csornával. A képviselők az elvi kapcsolatfelvétel mellett döntöttek. Két iskola névfelvételhez kérte a testület hozzájárulását: a következő tanévtől a 4. sz. iskola Arany János nevét, a Széchenyi évforduló napjától a Bodnár Alajos Általános Iskola pedig Széchenyi István nevét fogja viselni. A csornai képviselő-testület ülése Elhalasztva az alpolgármester-választás 3 Töviseken a paradicsomba Keserű a zsibóvirág szára (Befejező rész) Szerencsés órában értünk Beledre, tenyerét dörzsöli a polgármester, mivel azt mondja: „De jó napom van.” Mitől lett az? „Sikerült cipészt szerezni” - derül Gombás László, s már meséli is tovább: Vadosfáról csábította a mestert, s a kolbászsütő helyére költözhet kalapáccsal, aprószeggel, bőrszagú kötényével. Iparos a faluba! De nehéz is, akárcsak papot megtelepíteni, mert abból is kevés van. És még miből van kevés? Pénzből. Ha nem cipészért, hanem papért kopognak a hivatal ajtaján, akkor jönnek a fiatalok, a százötvenezer forint vissza nem térítendő támogatásért, amit, ez írva vagyon, az önkormányzat ad. De miből?! „Egyre többször nem tudok aludni, meg enni” - így Gombás László. Említem miért jöttünk, lemondott a dénesfai polgármester. Nem csodálom - jegyzi meg a beledi. Aztán beszélgetünk, a körjegyzőre várni kell. Hogyan is vannak ezekben a kis községekben a másodállásos polgármesterek? A munkahely nem engedi el a település ügyeit intézni, igaza is van. Ők akkor kezdenek tehát polgármesterkedni, amikor már a más hivatalokban nincs ügyfélfogadás. Gombás László egész nap polgármester. Hó alól szedi a csalánt, maga főzi belőle a teát, azt mondja, használ. Meg zsibóvirág szárát rágja (gyermekláncfű) segíti az inzulin termelését. S közben megjegyzi: ott vagyunk, ahol a part szakad. Pedig mire hazaér, az anyósa mindjárt megkérdezi: eszel, vagy megvárod, amíg csengetnek? Egy felmérés szerint eddig az országban kilencvenöt polgármester mondott le. Mi lesz Dénesfán? Megkeresik a választási bizottság elnökét, aztán újra jelölnek. Az önkormányzati törvény szerint négy évig nem lehet leváltani a polgármestert. Megy az magától is. Nagy a próbatétel. Persze az újabb választás, újabb költség. Ez a nagy baj - mondja Gombás László gyorsan, látványos eredményeket akarnak. Ez bizony nem jön össze. Én örülni tudok annak is, ha sikerül egy cipészt szerezni a falunak, vagy el tudom intézni Vicának a templomi orgonát, hiszen nekem is ahhoz fűződnek az első zenei élményeim.” Tudom, hogy megvan a terve, elképzelése, merre tovább, mitől fél, ezt kérdezem inkább. Mondja rögtön: az osztozkodástól. Anyagilag teljesen függetlenek a kis falvak, külön könyvelésük van, nem is járnak rosszul, mert a lakosság számához képest ezután több forint jut nekik. De az elkövetkező hetekben túl kell jutni az osztozáson. Nincs rá törvény, rendező elv, minden település ezt maga oldja meg. A pénzmaradványt könnyen elosztja az önkormányzat, lakásra vetítve adja egyik falunak, másik falunak. De hogyan kárpótolja mondjuk Dénesfát, azért, mert a közös tanácsi irányítás ideje alatt mondjuk Cirákon létesült valamilyen új épület?! Elvben egyszerű lenne, Cirák váltsa meg arányosan a létesítményét a többi falunál. De miből? Csak a kompromisszum segít, mondom, de bevallom, sima útjában magam se hiszek. Közben megérkezik a körjegyző, dr. Gál László, kétdiplomás, jogász és közgazdász, de amint mondja, mostanság a diplomákkal szerzett tudás is kevés néha. Akkor először a dénesfai polgármesterről! „Rendes ember, szerették, hiszen mindenkinek segített, azt hitték ez elég.” Nehéz kenyeret eszik a polgármester. Kérdem tovább, iskolát akarnak újra Dénesfán? Hát igen, van is igazuk. Öt második osztályosuk jelenleg Cirákra jár. Őket nem is akarják visszahozni a szülők az osztott iskolába. De ősszel tíz első osztályost indít Dénesfa és mindössze hármat Cirák, tehát célszerű lenne Dénesfán indítani az első osztályt. Ajaj! Mondom, sok a panasz. Nem véletlen, így a körjegyző. Hiszen ez a körjegyzőség is új konstrukció, s egyáltalán az önkormányzatok működését szabályozó rendelet, törvény, tele van joghézaggal. Például. Azt mondja dr. Gál László, hogy a körjegyző joga a polgármester egyetértésével kijelölni, kinevezni a hivatal dolgozóit. S ha nincs, legalábbis mindenben, egyetértés? Akkor mi van? Megkérdezte ezért még a minisztériumot is, válasz sem volt rá. S még miért sok a panasz? Mert a működéshez szükséges legfontosabb törvények még mindig nem születtek meg. Például? Például az államháztartási törvény, a tulajdonosi törvény, a számviteli törvény, a közszolgálati törvény, a határozatokról szóló törvény. Töviseken a paradicsomba. Míg ezt írom, odapislantok a tévére, számolják ki tudja hányadszor a képviselőket, hogy határozatképes legyen az országgyűlés. A többség elfelejtett visszajönni ebédről... Beleden meg rágja a polgármester a zsibóvirágot, hadd szokja a keserűt. Bölcs ember. Azt mondja, csak békétlenség ne legyen. Elégedetlen emberekkel nem lehet együtt dolgozni. És hisz a paradicsomban, még ha töviseken is visz oda az út. Másként hogyan bírná? G. Szabó Mária Fotó: Szűk Ödön Gombás László a beledi polgármester. Dr. Gál László, körjegyző.