Kisalföld, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. május 2., csütörtök Ára: 7,50 Ft XLVI. évfolyam, 101. szám Majálisi életképek Nem pattogtak harsány in­dulók, nem röpködtek jelsza­vak, iskolások nem keltek hajnalban nyűglődve, mert muszáj felvonulni, kivonulni, nem voltak szigorú időpont­hoz kötött gyülekezők leltári számokkal kiosztogatott és szigorúan visszakért zászlók­kal, bokrétákkal. A tegnapi ünnep reggelén, 8 óra, fél ki­lenc tájékán Győr igen csön­des képet mutatott, legfeljebb csak a kiskertekbe igyekvők autói suhantak az utcákon. A péri repülőtéren 9 órakor kezdődő programnak is csak néhány tucat nézője akadt, fél órával később azonban már megtelt a parkoló, az út két oldalán is végig autók áll­tak, hosszú sorokban özön­löttek az emberek, ki ünnep­lőben, ki sportos szerelésben, az előrelátók - és takaréko­sabbak - kosárban hozták az elemózsiát. Mind többen vál­lalkoztak sétarepülésre, a gé­pek egymás után szálltak a magasba. Néhány száz forin­tért életre szóló élményt sze­rezhettek az emberek maguk­nak, családjuknak: általában szívesebben választják a leve­gőbe vágyók a motoros géppel való repülést, ám aki próbál­ta már, állítja, hogy a vitorlá­zás az igazi. Aki azonban nem­ bízta magát a szelek szárnyá­ra, és inkább maradt a föl­dön, az sem bánta meg a pé­ri kirándulást, hisz látvá­nyosság bőven akadt, csupán a nyakat kellett nyújtogatni. A kellemes idő, a kikapcso­lódás igénye győriek ezreit vonzotta Kiskútra. A gyere­keknek mutatványosok soka­sága biztosított szórakozást, ki tudja, hányféle körhintá­val, a megunhatatatlan hajó­hintával, céllövöldékkel, ba­­zárosok tömkelege kínálta a legkülönfélébb portékákat, ám ahogy elnéztük, a legtöb­ben csak lufit vásároltak, igaz, már az sem filléres hol­mi. De pénz nélkül is lehetett szép majálisi ajándékhoz jut­ni: a gyermekjátszóházban az érdeklődő ügyeskezűek meg­tanulhattak papírmadarat hajtogatni, agyagozni, rongy­babát készíteni, gyöngyöt fűz­ni. Szép számmal akadt néző­je a néptáncbemutatóknak, s nemigen maradhatott ki a családi programból az állat­­­kert-látogatás sem. Jó ma­gyar szokás szerint nem ün­nep az ünnep evés-ivás nél­kül, tekintélyes mennyiség­ben fogyott a virsli, a sült kol­bász, a sör, az üdítő. Magánéleti, társadalmi ba­jaink ide vagy oda, e szép má­jusi napon mindenki igyeke­zett feledni gondjait, boron­­gós arcot, felhős tekintetet nem láttunk. Mosolygott az árus, aki gyönyörű majolika­edényeire nem talált vevőt, s furcsa, csattogós­­ barátja gyártotta - „kütyüjéből" is mindössze egyet adott még el - azt mondja a szerkezetre, kiváló szülőidegesítő játék -, derűsen mesélte épp sorsje­gyet árusító volt újságíró kol­légánk, hogy pályát módosít, és az ismerős házaspár is pa­nasz nélkül, mintegy melles­leg említette: jelenleg mind a ketten munkanélküliek, a gyerekek kedvéért mégis ma­­jálisoznak. T. J. Fotó: L. T. ✓ Göncz Árpád üzenete a munkavállalókhoz Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke május 1. alkalmából az alábbi üzenetet intézte a munkásokhoz: „Barátaim! Szívesen éltem volna kedves meghívásukkal, s csak hivatalbéli kötelezett­ségem, hogy hazánkat külföl­dön képviseljem, tart távol ma, a munkások évszázados ünnepén, e szép tavaszi ün­nepségtől. De engedjék meg, hogy mint egykori szervezett mezőgazdasági dolgozó, vas­munkás és az írók Szakszer­vezetének volt elnöke, leg­alább távolról üzenjek mind­­annyiuknak - szakszervezeti tagoknak és szakszervezeten kívüli munkavállalóknak. Egy emberélet tapasztala­tai alapján üzenem, hogy épp ma, egy valódi egyenlőséget ígérő összeomlott gazdasági rend romjain, a kínok közt születőben lévő versenytársa­dalom kezdeti időszakában, mikor a „munkás” szó jobbá­ra csak a munkanélküliség vonatkozásában hangzik el, az önkéntes tagság elvét szem előtt tartó, szabadon szerve­ződő, erős szakszervezetek szerepe, összefogása fokozot­tan fontos. Demokratikus po­litikai rend, jól működő par­lamentáris demokrácia el sem képzelhető hatékony munkavállalói érdekképvise­letek, a tagságuk - s velük együtt valamennyi szaktár­suk - érdekét felelősen véde­ni és érvényesíteni képes, alapvető kérdésekben egyet akaró érdekképviseleti szer­vezetek nélkül. Hazánknak ma a társadalomépítés szin­te valamennyi más kívánal­mát megelőző létérdeke a szakszervezetek együttműkö­dése - az eredményes társa­dalmi érdekegyeztetés mun­kavállalói alapjának megte­remtése. A feladat sürgős, a szakszervezetek tagságának érdeke azonos. Meggyőződé­sem, hogy ezt valamennyi szakszervezet fölismeri, s ha fölismerte, azt is föl kell is­mernie, hogy egymás közti vi­táik rendezése nem tűr ha­lasztást. S hogy a munkavál­lalóknak maguknak kell el­­dönteniök, hogy melyik szak­szervezetet választják, vagy támogatják. ( Folytatás a 3. oldalon.) ---------------------------------------------------------------------------X Ma kezdődik a győri filmfesztivál Világtalálkozó a kultúrák határán Egyéves kemény, fáradsá­gos előkészítő munka után jeles napra ébredtek a film­művészet kedvelői és műve­lői. Ma délután két órakor ke­rül sor a VIII. Nemzetközi Film és Video Művészeti Fesz­tivál megnyitójára a Győri If­júsági Házban. Az ünnepi be­széd után azonnal indul a versenyfilmek vetítése, és ez­zel kezdetét veszi a négyna­pos, gazdag program. Az idei esemény valóban egy év alatt szerveződött nem­zetközi jelentőségűvé. De ne feledjük: Győr városa 1972 óta adott otthont a díjnyertes amatőr filmek fesztiváljának, és ezt a csaknem húsz esz­tendős hagyományt megújít­va őrzi az idei, a maga kate­góriájában úttörő vállalkozás. A nagyvilág számtalan film- és videoművésze találta érde­mesnek műveit nevezni egy olyan város felhívására, mely­nek nevével ez idáig aligha ta­lálkozott. A beérkezett alkotá­sok száma és minősége egy­ben csattanós választ adott mindazoknak, akik a legfiata­labb művészeti ágat nem te­kintik a régiekkel egyenérté­kűnek, merthogy a kilenc múzsa közül egyik sem párt­fogolja... Mégis létrejött az a rendez­vény, melynek jelentőségét ma még talán fel sem mérhet­­jük. Győr városa bekerült a nemzetközi filmvilág köztu­datába. Mindez a támogatók­nak és a megszállott lelke­­sültséggel dolgozó szervezők­nek köszönhető, akik a fil­men kívül számos társművé­­szet képviselőit invitálták meg a fesztiválra. Kortárs magyar fotó- és képzőművé­szek tárlata, látványelemek­kel tarkított kísérleti dzsessz­­koncert, a modern művészet­ben közismert alkotók külön­leges előadásai, performance­­ai színesítik a több mint száz filmből álló programot. A négy nap alatt vendégeink lesznek a versenybe jutott művek rendezői, több mint hatvan külföldi filmművész, akik találkozása révén való­ban mód nyílik a fesztivál al­címében jelzett Kelet-Nyugat konfrontációra, az eltérő véle­mények, technikák és gon­dolkodásmódok megismeré­sére, alkalmasint ütközteté­sére. A város elhelyezkedése, a két volt világrendszer és a máig élő gazdasági struktú­rák határán ideális helyszínt kínál a művészi, gondolkodói összegzéshez. A vasárnap délelőtti konzultáció „Szellem és technika a mai vizuális kí­sérletekben" címmel érdekes betekintést nyújthat négy vi­lágrész különböző filmkultú­ráiba. Egyesek bizakodva, mások viszont kételyekkel néznek az esemény elébe. A filmesek várhatóan bizonyítanak, és akkor talán többen elhiszik: érdemes támogatni a tervek szerint évente megrendezen­dő világfesztivált. A létreho­zott rendezvény - önmagában nagy siker - vélhetőleg a vá­rosi önkormányzatot is meggyőzi. (A mai programot a 9. oldalon ismertetjük.) Burkus Zoltán Nagyban és kicsiben áruház a gyár mellett Hétfőn megnyitotta a vállalat tőszomszédságában lévő áruházát a Magyaróvári Kötöttárugyár. Kevés ki­vétellel a cég termékeit árusítja kisfogyasztóknak és hivatásos kereskedőknek, utóbbiaknak enged­­ménnyel, ám a nagyközönség számára is kedvező mó­don, hiszen bárki termelői áron vásárolhat az új áru­házban. A részletekről Lábas Pétert, a Moköz keres­kedelmi vezetőjét kérdeztük.­­ Az első üzlete a cégnek. Ez egyelőre a Magyaror­szágon általában forgalmazott kötöttipari tömegáru­kat forgalmazza. A rövidesen Győr belvárosában, az Árpád úton nyíló saját üzletünk már a teljesség jegyé­ben, női, férfi- és gyermekkötöttárukat és kizárólag márkázott cikkeket kínál majd. A mosonmagyaróvári áruház többmillió forintos készlettel várta a nyitást, ám ennek ellenére igen sze­rencsés körülmény, hogy közel van az üzem, így mindjárt az első nap fel kellett tölteni készletét. A vásárlók valósággal megrohamozták. Ám egy hónap múlva ugyanolyan bőséges kínálatot találnak majd, mint nyitáskor. , V_________________________________________________/

Next