Kisalföld, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

1991. július 1., hétfő A menedzserek nyaralni mentek Kit izgatnak a Létkérdések? - Osztálylétszám 21 fő - je­lentette egyik operatőr szom­baton este Győrben, a tanító­képző főiskola dísztermében. Este hét után ennyi vendéget számolt össze a televízió „Lét­kérdések” című sorozatának legfrissebb felvételén, amelyet Kádár Bélával a külgazdasá­gi kapcsolatok miniszterével készítettek. Pedig a fórumnak nem kis apropója volt: pénteken Bu­dapesten kimondták a KGST megszűnését... Ilyen szem­pontból talán nem is annyira meglepő, hogy a keleti piac összeomlása miatt duzzogó menedzserek boj­kottálták - az ennek ellenére is sikerága­zatnak számító­- külgazda­ság beszámolóját. Mert igaz ugyan, hogy a keleti forgalom tavaly 20, az idén 50 száza­lékkal esett vissza, és jelenleg az összforgalom 20 százalé­kát sem éri el, a konvertibilis kereskedelmünk azonban év végére eléri a 10 milliárd dol­lárt! Miért jelentős ez a tény? Azért, mert Magyarország adósságszolgálati kötelezett­ségeinek még a nyolcvanas évek elején is eleget tudott tenni, amikor ez az összeg 4 milliárd körül stagnált... Sztyepan Szitarjan, a záró­ülés szovjet képviselője is el­mondta: nem politikai okok miatt tartják vissza a magyar szállítások ellenértékét. Egy­szerűen nincs pénz, mert a szovjet gazdaság ebben az év­ben még szétzilált állapotban van. A magyaroktól is függ, hogy ez a szétziláltság milyen hamar számolható föl. Hogyan? Elsősorban a ma­gyar példa erejétől. A minisz­ter szerint hazánk 1956-ban elsőként bizonyította a bolse­vista ideológia tarthatatlan­ságát, 1968-ban elsőként pró­bálkozott közelíteni a piac­­gazdasághoz és a jól-rosszul folytatott reformokat követő­en most elsőként, a legjobb pozícióból valósíthatj­a meg el­képzeléseit. Erre bizonyíték, hogy a kelet-európai szférába eddig beáramlott külföldi tő­ke 50 százaléka hazánkba ér­kezett. Ez az összeg a velünk összehasonlítható Lengyelor­szágban eddig mindössze 350 milliót, a Cseh és Szlovák Köz­társaságban 170 milliót, ha­zánkban pedig másfél milli­­árdot tesz ki! Az átmenet nem megy ál­dozatok nélkül, erre - no és a várható keleti piacvesztésre - a miniszter már tavaly nyá­ron figyelmeztetett. Akik ak­kor nem hittek neki, azoknak most különösen a figyelmébe ajánlható Kádár Béla előre­jelzése: még 17-18 kemény hónapot kell túlélnünk! A túl­éléshez hitre van szükségünk, ezért kétszeresen is veszélye­sek, károsak az úgynevezett „szakemberek” romboló meg­nyilvánulásai: megingatják a külföld bizalmát, és a ma­gyarság jövőbe vetett hitét. A miniszter elmondta: a rend­szerváltás előtt közgazdasági elemzéseire éppen azoktól kapta meg a „tőkés lakáj” vá­dat, akik most az „úgyneve­zett liberális" eszmék leghar­sányabb szószólói... Sajnála­tos, hogy ezen eszméket azu­tán a sajtó egy része is kriti­kátlanul átveszi... Nagy lehetőségünk ellen, hogy térségünk egyik élenjá­ró országa legyünk, a minisz­ter szerint saját magunk te­hetünk a legtöbbet! Ezért ne kendőzzük el a tényt, hogy nemcsak a budapesti hely­szín, hanem a dátum kijelölé­se is a magyar külgazdasági kapcsolatok sikerességét bi­zonyítja. 1914. június 28-án dördültek el Szarajevóban azok a lövések, amelyek ha­zánkat a világ akkori vezető országai közül mára a fejlő­dők mezsgyéjére szorították! A térség szomorú megosztá­sát, megújuló viszálykodását előidéző provokáció szolgál­jon számunkra örök tanulsá­gul! A televízió szerda este köz­vetíti a Létkérdések műsorát, amelyben még sok figyelemre méltó tényre fény derülhet. Csudás Endre Meleg(víz)csinálók fóruma októbertől újra drágul Megközelítőleg 50 ezer em­bert érint Győrött, a Hőszol­gáltató által nyújtott fűtés- és a használati melegvíz-szolgál­tatás. Az energiaárak nagy­arányú meglódulása miatt a győri vállalat is a rendelet foly­tán áremelésekre kényszerült. A lakossági terhek csökken­tése, illetve jobb elosztása ér­dekében a győriek a rendelet alapján alternatívákat dolgoz­tak ki a fűtés és a használha­­ti melegvíz- szolgáltatás fize­tési módjairól, úgy mint: az elszámolás alapját a hőköz­pontban mért hőmennyiség szerint vagy átalánydíj alap­ján lehessen fizetni. Az első alternatívának fel­tétele, hogy a fogyasztók összessége állapodjon meg en­nek alkalmazásában. A má­sik szerint a fűtésért a külső hőmérséklettől, a meleg ví­zért a tényleges fogyasztástól függetlenül a mindenkor ér­vényes átalánydíjat kellene fi­zetni. (A rendeletben előírt helyi­ség- és vízhőfokot a szolgálta­tó vállalat köteles mindenkor biztosítani). Megjegyzendő, hogy jelenleg ez utóbbi rend­szer szerint működik a szol­gáltatás, illetve a díjbeszedés. E terveket bocsátotta a múlt héten a győri Hőszolgáltató Vállalat a lakóközösségek képviselői elé. Ilyen fórum ugyan még nem volt a vállalat történetében, ám azt már az is bizonyította, hogy a cég nyi­tott azok felé, akiknek fele­lősséggel tartozik. A győri vál­lalat jelen lévő képviselői, Mi­­lanovich László főenergetikus, dr. Rátkai Miklós főkönyvelő, dr. Rácz Ferenc jogtanácsos és Lélek József osztályvezető vitézül állta a lakóközösségek képviselőinek kérdésrohama­it és amire tudtak, válaszol­tak. Magyarázatra szorult a ren­deletben szereplő „összesség" kifejezés: a 17/1991 (V.30.) IKM rendelet egyértelműen előírja, hogy a mérés alapján történő elszámoláshoz az egy hőközpontról ellátott fogyasz­tók összességének (nem több­ségének) az egyöntetű nyilat­kozata szükséges. Ilyen me­gállapodás hiányában to­vábbra is átalánydíjat kell szá­molni azzal az eltéréssel, hogy a használati meleg víz egyedi (lakásonkénti) mérésére és az e mérés alapján történő el­számolásra is lehetőség van. Ennek egységdíja azonos a használati meleg víz átalány­díjával, de a havi elszámolás a tényleges fogyasztáson (és nem a lakás fűtött négyzet­­méterén) alapuló vízmennyi­ség figyelembevételével törté­nik. A fórumon résztvevők nyíl­tan előadták a gondokat (fá­sultak az emberek, igazából nem érdekli őket, nem szíve­sen nyilatkoznak és írnak alá semmit). Egyedi kérdésekre is válaszoltak a szakembe­rek, például, hogy a hidegvíz­elszámolás díját a közeljövő­ben minden érintett közösség képviselőjével rendezi a vál­lalat, továbbá a közösségek képviselői írásbeli értesítést kapnak a különböző hőköz­pontokról ellátott fogyasztók számáról, nevéről (elsősorban a közületekről). Abban a fórum egésze egyetértett, hogy a jelenlegi rendelet mindenképpen mó­dosításra szorul, hiszen eb­ben a formájában alkalmaz­­hatatlan, mert tisztázatlanok az összesség, illetve az egyedi mérések lehetőségei. A talál­kozó ugyan nem is oldott meg semmit, azt mindenesetre bi­zonyította, hogy mindkét rész­ről megvan a jóindulat a kon­­cenzusra. A javaslat úgy szólt, hogy a jövő várható útja egyedül az elfogyasztott mennyiség mé­rése lesz. (Elhangzott az is, hogy le­velet írnak az ipari miniszter­nek, amiben kifogásolják az összesség fogalmát.) Ugyancsak tisztázatlanok még a lakóépületekben üze­melő éttermek, butikok, mű­helyek, gazdasági közösségek elszámoltatásának módjai is. Kiderült, hogy a vezetékekből származó hőveszteség a lakó­kat terheli, mert hiszen őér­tük van a szolgáltatás, elhang­zott, hogy októbertől újra drá­gul a fűtés és a meleg víz díja. Zs. D. 3 Zappa a díszvendég Bartók zenéje meghatározó Egy héttel ezelőtt érkezett számomra egy meghívó, amin a következő állt: „Budapest búcsú 1991 - Demszky Gá­bor Budapest főpolgármeste­re tisztelettel meghívja Önt Kocsis Zoltán vezetésével megrendezésre kerülő ünne­pi hangversenyre, mellyel a vasfüggöny végleges felszámo­lását és az új közép-európai függetlenséget köszöntjük, a városháza dísztermében 1991. június 29-én 20 óra­kor”. Az exkluzív rendezvényre külföldi diplomaták, hazai po­litikusok és üzletemberek vol­tak hivatalosak. Los Angeles­ből megérkezett Frank Zap­pa, aki a Budapesti búcsú 91 zenei fesztivál díszvendége volt. Az excentrikus világ­­sz­tárról a Kisalföld Kiadó Beté­ti Társaság gondozásában 1989-ben jelent meg műveit és pályafutását részletesen bemutató könyvem. A hang­verseny utáni fogadás alkal­mat adott a személyes talál­kozásra. - Mr. Zappa, a koncert vé­gén felállva tapsolt, megtisz­telve Kocsis Zoltánt és a Con­­centus Hungaricus művésze­it. - Kocsis Zoltán neve nem­hiába fogalom a nemzetközi zenei életben. Egy olyan or­szág művésze, amit Bartók Béla neve fémjelez. Bartók ze­néje mindig nagy hatással volt rám, mondhatni meghatáro­zó zenei inspirációt jelentett. - Ön évek óta nem adott nyilvános koncerteket, s most hogy másodízben járt cseh szomszédainknál Hável elnök vendégeként zenéjét is hall­hatták. Magyarországon is színpadra lép? - A vasárnapi tabáni jazz­­rock fesztiválon ott leszek, de csak vendégként. Hogy zené­lek-e, még nem tudom, bár a gitáromat elhoztam magam­mal. - A kelet-európai változá­sok kezdetétől Ön egyre gyak­rabban látogat a már felsza­badult, volt szocialista orszá­gokba. Mi az oka ennek? - Politikai indíttatások mel­lett az üzleti életben is céljaim vannak. Csak a helyszínen lehet igazán megismerni a vál­tozások mechanizmusát, fel­mérni annak dinamikáját. Jól érzem magam ebben az ün­nepi, felszabadult légkörben, s azt hiszem, hogy az Önök közérzete is egyre inkább ja­vulni fog.­­A most is zajló itteni politi­kai változások Ön szerint mennyiben voltak hatással ar­ra a nyugati, amerikai felk­é­lt dunántúli megye MSZMP-szervezete tartotta regionális tanácskozását Győ­rött szombaton. Az értekezés célja a párt októberi kong­resszusának előkészítése volt. Thürmer Gyulát, az MSZMP elnökét kértük arra, hogy összegezze a tanácskozás lé­nyegét. Elmondta, hogy álta­lánosan az volt a megállapí­tás: jó helyen rendezték az összejövetelt, mivel a dunán­túli megyék is komoly válság elé tekintenek a jövőben, no­ha a helyzetük sokkal jobb, mint az ország más vidékein. Az MSZMP felháborítónak tartja - állapította meg a győ­ri konferencia -, hogy a mos­tani kormány a válság tényle­ges megoldása helyett látszat­manőverekkel nem­ elfoglalva. Gondot okoz, hogy mint az­­ítményre, amit műveiben is korábban annyit kritizált? - Nem látok semmi javu­lást. Mindenki továbbra is csak a saját, személyes karri­­erjével, üzletével van elfoglal­va. Ugyanazok a stupid vízfe­jek ülnek a hivatalokban, mint korábban. - Korábban nyilatkozta, hogy az 1992-es világkiállí­tásra egy olyan „világzene­­kart” szervez, amiben a kü­lönböző népek hangszerei, s azokat megszólaltatva ma­gyar zenészek is szerepelnek. - Volt ilyen tervem, de je­lenleg nem igazán aktuális. Most inkább az üzleti élet le­hetőségei foglalkoztatnak, s a kapcsolatokat inkább ebben az irányban keresem. -A zene így teljesen mellé­kessé vált az életében? - Szó sincs róla! A jövő hét végén például Frankfurtban lesz többnapos kocertem, ahol egy modern zenei társulattal adjuk elő kompozícióimat. A magyarországi Zappa­­könyv kölcsönös dedikálásá­val zártuk le beszélgetésün­ket, s a mester hanyag ele­ganciával elvegyült a vendé­gek között. Dézsi Csaba András országban mindenütt, úgy e régióban is folyamatos lett a magyar gazdaság kiárusítása külföldieknek, így nemcsak a magyar konkurencia likvidá­­lódik, hanem a honi gazdasá­gok külföldi piacai is idegen kézbe kerülnek. Az MSZMP szombati győri tanácskozásán felemelte hangját a kárpótlási törvény ellen is. Azt tervezik, hogy Al­kotmánybírósághoz fordul­nak, de az ügyben népszava­zás kiírását is kezdeménye­zik. Az összejövetel azt mutatta - mondta az elnök -, hogy a munkáspárt, mint parlamen­ten kívüli párt, erősödik. Be­jelentette azt is, hogy készek vállalni a valóságos ellenzéki párt szerepét, akár a parla­mentben is. Offenzívában az MSZMP? sEgyszerűsített kettős könyvelés+ÁFA nyíl­vámtartás : 45.080 FtH számítógépek, irodatechnikai berendezések szállítása számítógép hálózatok építése és installálása telefonok, telefonközpontok eladása és telepítése számítás - és irodatechnikai segédanyagok könyvelési, pénzügyi, anyagügyviteli, bér és munkaügyi programrendszerek egyedi szoftver fejlesztés

Next