Kisalföld, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
1992. július 1., szerda TEGNAP TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 Rendhagyó rendezvény Mit követel a MSZOSZ? (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági, szociális válság további mélyülésének megakadályozására, a társadalmi feszültségek oldása végett késedelem nélkül lépéseket kell tennie a kormánynak a szakszervezetekkel egyetértésben - hangsúlyozta az elnök. Ezért az MSZOSZ követeli, hogy a kormány hozzon olyan intézkedéseket, amelyek mind a munkanélküliség növekedésének mérséklését, mind a foglalkoztatottak jövedelmének emelkedését hozhatja. Mérsékelje az igazgatási kiadásokat, az állami túlköltekezést. A költségvetés hiányát ne a munkavállalókra rakott további terhekből finanszírozza. A követelések között szerepelt még, hogy a privatizációból a munkavállalók is részesedjenek, a nyugdíjakat tegyék értékállóvá, garantálja a kormány a legalapvetőbb egészségügyi és szociális ellátást, az iskolarendszerben a továbbtanulók esélyegyenlőségét, reális lakáskoncepciót, arányos közteherviselést biztosítson. Az MSZOSZ követeli továbbá, hogy a kormány és a parlament hagyjon fel szakszervezet-ellenes politikájával, ne avatkozzon a szakszervezetek belügyeibe és hogy az anyák döntsék el a gyermekvállalást. Az első országos bizalmi találkozón elhangzott az is, hogy az egyre mélyülő szociális feszültségeken még úrrá lehet lenni, ha a döntéshozók mérlegelik a szakszervezetek javaslatait. Változatlanul együttműködést ajánlottak fel a kormánynak és a munkáltatóknak. Ugyanakkor mondta a szónok azt is, hogy készek keményebb eszközökhöz nyúlni, ha a helyzet nem változik. .. A rendezvény további részében Markos György humorista és egy cigányzenekar adott műsort. Zsadányi Dezső A legnagyobb népvándorlás Segélynyújtás megyénkből is „Horvátországban 320 ezer boszniai menekült tartózkodik, a háborús kár meghaladja a 20 milliárd dollárt. Szlovénia is segítséget kér, mert szétzilált gazdasága miatt nem tudja megoldani a menekültügyet. A külföldre menekültek milliós számát szinte lehetetlen pontosan megállapítani, de az I. világháború óta a legnagyobb „népvándorlás” zajlik térségünkben” - hangzott el többek között az Alpok-Adria Munkaközösség Vezető Tisztviselők Bizottságának soros ülésén a felső-ausztriai Schrádingenben, amelyről dr. Lauscher András megyei főjegyző tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt. A napirendi pontok zöme a jugoszláviai polgárháborúról, illetve a segélyakciókról szólt. Az Alpok-Adria Munkaközösség tartományvezetői még 1991 szeptemberében döntést hoztak a költségvetés, a hozzájárulási díj duplájára emeléséről, azzal a céllal, hogy ebből 1,8 millió schillinget a Horvát és Szlovén Köztársaságnak nyújtsak, 4:1 részarányban. (Megyénk tagdíjhozzájárulása 80 ezer schilling.) A munkaközösség első segélyakciójára tavaly októberben került sor, 1,2 millió schilling összegben, a fennmaradó pénzen pedig idén május 13-án nagy mennyiségű gyógyszert szállítottak a köztársaság részére. Szlovéniának tavaly decemberben adtak át 257 ezer schillinget, majd ez év áprilisában élelmiszer-szállítmányt. A munkaközösség kulturális bizottságának szakértői felmérték, s tanulmányt készítettek a horvátországi múzeumok, történelmi emlékművek lerombolásáról, s felhívással fordultak a tagtartományokhoz: nyújtsanak segítséget a helyreállításhoz. A megyei önkormányzat, tervei szerint a Xantus János Múzeum munkatársait kéri fel ehhez. Az Alpok-Adria Mezőgazdasági Bizottsága - Győr-Moson-Sopron megyei elnöklettel - tájékoztatta a munkaközösség vezetőit arról, hogy milyen konkrét segítséget kíván nyújtani a nagy múltú eszéki Mezőgazdasági Kutató Intézet háborús kárainak helyreállításához. Vladimír Barbic horvát mezőgazdasági miniszterhelyettes listája szerint a kár 26 millió márka. A bizottság megyei tagjai, illetve az önkormányzat vezetői már megbeszélték az illetékes minisztériumokkal a segélynyújtás lehetőségeit. Az Alpok-Adria tagtartományai a felajánlásaikról 1992. szeptember 17-i győri ülésükön adnak tájékoztatót. Dr. Lauscher András végezetül hangsúlyozta: a munkaközösség felhívást fogalmaz meg az Európai Közösségek részére, hogy a gazdasági segítségnyújtás mellett politikai úton is kezdeményezzen lépéseket a háború mielőbbi megszüntetésére. J. Zs. Törzsvevőkört szervez a Totál Discount Napjaink rohanó világában, apadó pénztárcánk forintjait számolgatva, rég elfelejtettük már a vásárlás örömét. Az emberek egyre inkább az olcsó áraival hívogató diszkontáruházakat keresik fel, de a nagy, raktárszerű épületekben még inkább „elveszettnek” érezhetik magukat, nem pedig „kedves vevőnek”... Győrött, a Szevker Rt. közkedvelt likócsi Totál Discount áruháza azonban - az újabb kedvezmények mellett - éppen ezt a személytelenséget próbálja oldani. A törzsvevőkör kialakításával. Július 1- jével mindenki, aki legalább 1000 forint felett vásárol, névvel, címmel ellátott „törzsvevőkártyát” kap. Öt alkalom után a vevő részt vehet a hónap végén tartott sorsoláson. A legszerencsésebb visszanyeri a vásárlás árát, illetve 5000 forintot, a másodikként kihúzott vevő 2500 forintot, míg a harmadik ajándékkosarat kap. A törzsvevőknek karácsony előtt nagy nyereményparádét is rendez az áruház vevőszolgálata. Sőt, szeretnék velük közösen, ankét, árubemutató, kóstoló keretében megbeszélni az árukínálatban felmerülő tapasztalatokat, igényeket, az esetleges módosításokat. A Fedezetigazolással „E" rendszámmal a határtól A rendelkezések szerint július 1-jétől, azaz ma nulla órától gépjármű nem közlekedhet a magyar utakon rendszámtábla nélkül. Ezért az autót külföldről behozóknak igencsak hasznos tudni, melyek a rendszámhoz jutás feltételei, s persze mit kell tudni a biztosításról. Ami a rendszámtáblát illeti, az „E"-jelű ideiglenes rendszám arra a 15 napra szól, ami a vámolási és egyéb formaságok elintézéséig, a jármű levizsgáztatásáig használható. Az autós a határállomásokon kapja meg, ára 1350 forint, s további 200 forintba kerül az ideiglenes forgalmi engedély. A külföldön gépkocsit vásárló csupán ennek megléte esetén távozhat a határállomástól. További feltétele a magyar utakon való forgalmának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megléte. Ez utóbbiról Dombi Lászlót, a Hungária Biztosító megyei igazgatóját kérdeztük. - Ezt az ideiglenes rendszámhoz tartozó kötelező biztosítást a határállomásokon is megkötik, ezer forint a díja, ám sokkal célszerűbb, ha az autótulajdonos már a kiutazása előtt beszerzi az úgynevezett fedezetigazolást a biztosító társaságoknál. Ez is ezer forintba kerül, s megléte esetén a határállomáson a vámszervek már csupán a gépkocsi adatait tüntetik fel rajta. Egyébként ezt az ezer forintot a biztosítók beszámítják, amikor az illető járművének végleges rendszámát megkapva, megköti rá a végleges kötelező felelősségbiztosítást. F. J. V. (Folytatás az 1. oldalról.) Az említett, most hatályba lépő törvény azokat (illetve közvetlen hozzátartozóikat) érinti, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között politikai okokból fosztottak meg szabadságuktól, vagy súlyosabb esetben életüktől. (Börtön, munkaszolgálat, szovjet hadifogság, kényszermunka, kitelepítés stb.) A kárpótlási igénylőlapok egységcsomag formájában július 2- től kaphatók a postahivatalokban. A kitöltött lapokat Budapestre az országos hivatalhoz kell küldeni, az esetleges ide kapcsolódó vagyoni kárpótlási igénnyel együtt. A politikai üldözöttek jogosultságát ott bírálják el, s ezután az illetékes megyékben döntenek az ebben a körben érintett vagyoni kárpótlásról. Megemlítendő még, hogy a jogosultak előtt választási lehetőség áll, egy összegben kérik-e a kárpótlást, avagy életjáradék formájában. A törvénnyel kapcsolatos tudnivalók részletes ismertetésére lapunkban még többször visszatérünk... A tegnapi sajtótájékoztató másik témája az a múlt heti országgyűlési határozat volt, miszerint a kárpótlási jegyek közvetlenül (tehát licit nélkül) termőföldre válthatók. Terjedelmi okok miatt ennek „technikáját” is majd külön ismertetjük. A kárpótlási jegyek egyébként, ahogy az államtitkártól megtudtuk, egyre inkább valódi értékpapírrá válnak, s mind szélesebb az a kör, amelyben a privatizáció során felhasználhatók. A kezdeti bizonytalanság után egyre több vállalkozó él a lehetőségekkel. Másrészt viszont aki a kárpótlási jegyét „azonnal" készpénzre kívánja váltani, mindinkább megtalálhatja a módját. Nem szabad tehát túl olcsón eladni a kárpótlási jegyet (mint köztudott, egy aranykorona ezer forint névértékű) . Most már a nyolcvanszázalékos árfolyam reálisnak tűnik. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy rövidesen a bankok is megvásárolják (szerény haszonnal elképzelhető) a kárpótlási jegyet azoktól, akik egyébként nem kívánják földvásárlásra, vállalkozásra, részvényvásárlásra felhasználni... J. F. Holnaptól életbe lép a törvény Az üldözöttek kárpótlása Vélemény ! Helyi szinten politizálni Lapunk egyik korábbi számában, történelmi példák alapján, Horváth Zoltán felvetette, nem lenne-e célszerű városi pártokat alapítani. A városi pártok - érvelt a jeles levéltáros - a két világháború között Sopronban igen élénken és hatékonyan tevékenykedtek. A politikai, társadalmi közélet valódi fórumai voltak, jelentős szerepet játszottak a helyi érdekek megformálásában, érvényesítésében. Horváth Zoltán gondolatai visszhangtalanok maradtak. Sem a politikai élet képviselői, sem pedig a politika eseményei iránt érdeklődők nem nyilvánítottak véleményt. Nagy kár, mert az eszmecsere minden bizonnyal hozzájárulhatott volna szűkebb hazánk politikai életének tisztázódásához. Egyébként ma már sokan érzékelik, és különböző fórumokon meg is fogalmazzák: nem mindenben szerencsés, hogy a helyi politikai élet voltaképpen csak leképezi az országos viszonyokat. A nyíltan vagy éppen a színfalak mögött zajló hatalmi harcok, lobbizások sok energiát elvesznek, s gyakran éppen nem a lokális elképzelések és célok megvalósítását szolgálják. A jól tevékenykedő városi pártok szinte kizárólag az utóbbiakra összpontosíthatnának. Munkálkodásukat nem a nagypolitikai praktikák és ideológiai megfontolások, hanem kizárólag a helyi érdekek határozhatnák meg. Színterei lehetnének a tudatos lokálpatriotizmus, a később már országos szinten gondolkodó és tevékenykedő politikusi egyéniségek kialakulásának. Sok minden szól a városi pártok alapítása mellett. Érdemes lenne hát legalább megfontolni, továbbgondolni a Horváth Zoltán által felvetetteket. Kloss Andor Augusztusban rendezik az egyházi ingatlanok sorsát A nyári szünet előtti utolsó ülését tartotta tegnap a kapuvári képviselő-testület. Varga Gyula polgármester napirend előtti tájékoztatójában többek között arról is szólt, hogy a város érdekegyeztető fóruma és a helyi termelőszövetkezet nem tudott megállapodni a földek szétosztásában, sőt, a fórum megfellebbezte a megyei szintű döntést is. Az érintettek most az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal állásfoglalására várnak. Biztatóbb a helyzet a telefonhálózat ügyében. Az önkormányzat és a Matáv megegyezését ugyanis a közelmúltban aláírták, sőt, a szükséges összeget is befizette a város. Továbbra sincs kedvező hír a kapuvári tűzoltók átcsoportosításának ügyében. A Belügyminisztérium a polgármesterhez intézett levelében az átszervezés előnyeire hivatkozva nem ad helyt a kapuvári tiltakozásnak. A polgármester az ülésen cáfolta a levél legfőbb indokát - miszerint az átszervezés után minden településre 25 percen belül eljutnának a tűzoltók. A kapuvári testület független - nem dunántúli - szakértők által készített részletes szakmai indoklást kér az ügyben a Belügyminisztériumtól. Nem hoztak eredményt Kapuvár és a környező települések szennyvízkérdésben folytatott tárgyalásai. Az egyházi iskolává váló Arany János Általános Iskola új vezetése öt pedagógus munkájára nem tartott igényt. Közülük négyen képzettségüknek és szakuknak megfelelő állásra találtak. A város többi iskolájában egy személy mindeddig nem jutött végzettségének megfelelő munkához. Mivel fejlesztési elképzeléseihez a város nem rendelkezik megfelelő területekkel, az önkormányzat azt tervezi, hogy vételi ajánlatot tesz a földjüket megművelni nem kívánó kárpótoltaknak. Az önkormányzat megkezdi a tárgyalást azzal az osztrák vállalattal is, amely 60- 70 dolgozót foglalkoztató aszfaltkeverő üzemet szeretne létesíteni a város határában. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének tárgyalásakor Varga Gyula polgármester hangsúlyozta, hogy a testület semmiképpen sem akarja akadályozni az ingatlanok visszaadását, vagy az esetleges csere lebonyolítását. A város érdekeit azonban muszáj szem előtt tartani, és a gimnáziumi oktatás zavartalanságát biztosítani kell. Az önkormányzat egyszer már kért egy hónapos haladékot, a megegyezés alapos előkészítéséhez azonban több időre van szükség. A testület kéri a katolikus egyházat, hogy az saját körében folyamodjon további haladékért. A megállapodás-tervezetet a testület döntésének értelmében július 10-ig a város jegyzője dolgozza ki, az egyezség augusztus 11-ig történő megkötéséért pedig maga a polgármester a felelős. Mészáros Gábor Kapuváron időt kérnek