Kisalföld, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

2 KISALFÖLD A NAGYVILÁG HÍREI 1992. szeptember 1., kedd Életmentő tragédia Magyar diplomata halála Pakisztánban Életmentési kísérlet közben halálát lelte Pakisztánban Regenye Győ­ző­ magyar keres­kedelmi tanácsos. Az ötvenhét éves diplo­mata szombaton bekövetkezett haláláról Ka­­racsiból telefonon tegnap tájékoztatta az MTI-t Szilasi István, a tragikus véget ért ta­nácsos utódja. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, Szi­­lasiékkal és más magyarokkal pihent a ten­gerparton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízi sportokkal és a helyi fürdési vi­szonyokkal ismerős Regenye Győző a part­ról észrevette: utódjának fia, a 16 éves Szi­lasi András, veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Regenye és Szila­si István a hullámok közé vetették magukat, hogy Andrást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édesapjának sikerült nagy nehezen partot érnie, a két életmentő közül az egyiknek - éppen a leg­tapasztaltabbnak - ez nem sikerült. Rege­nye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságra, a sekély vízben bukkant fel, de már nem volt benne élet. Szilasi István elmondotta, hogy a stran­don többen részt vettek a kétségbeesett élesz­­tési kísérletekben, közöttük németek és hely­beliek. Perceken belül termett a helyszínen a mentőautó, amelyen azonban nem volt oxi­génellátó berendezés. A magyar diplomatát - újabb élesztési kísérletek után - a kórház­ban nyilvánították holtnak. Feltételezik, hogy a kereskedelmi taná­csos halálát szívgörcs okozhatta. ' ’ ' . . . -j • • • • % i • • ' masääiäsäs INDÍTVÁNY PANIC ELLEN A jugoszláv parlament tegnapi ülésén bizalmatlansági in­dítványt terjesztettek be Milan Panic szövetségi miniszterel­nök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többsé­get élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milan Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parla­menti felhatalmazástól”. A miniszterelnök- mint ismeretes - Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét, Kertész Mihály belügymi­niszter-helyettest. ELFOGATÓPARANCS VOLT NDK-S TISZTEK ELLEN A német szövetségi törvényszék az egykori keletnémet biz­tonsági minisztérium (MIS) négy magas rangú tisztje, vala­mint a nyugatnémet katonai elhárítás, a MAD egyik munka­társnője ellen hazaárulás vádjával elfogatóparancsot adott ki. A karlsruhei szövetségi ügyészség különösen súlyosnak mi­­nősítette Günter Kratsch altábornagy ügyét. Kratsch 1976- tól 1989-ig a minisztérium 2. számú kémelhárítási főosztá­lyának vezetője volt. Kratschnak mindenekelőtt egy időköz­ben - 1988-ban - elhunyt Bundeswehr ezredes, a MAD he­lyettes vezetője, Joachim Krase hazaárulási ügyével kapcso­latban kell felelnie. Krase 1979-80-ban a nyugatnémet ka­tonai hírszerző szolgálat riadóztatási tervéről és az NSZK te­rületén állomásozó összes atomfegyver-hordozó rendszerről információt szolgáltatott az NDK-nak. Krase tevékenysége nyomán gyakorlatilag tíz évre megbénult a nyugatnémet ka­tonai elhárítás - írta az ügyről szóló cikkében még 1990 ok­tóberében a die Welt. ÉSZT SS-EK TALÁLKOZÓJA A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékez­tek meg alakulatuk megalakulásának 50. évfordulójáról az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisztérium külön nyilat­kozatot is szentelt az eseménynek, a „nemzeti megbékélést elősegítő" eseménynek nevezve az egykori észt légió, a későb­bi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. A nyilatkozat szerint sok más kis nemzet fiaihoz hasonlóan az észtek is több ország hadseregében harcoltak a második világháború alatt. Az észtek - így a nyilatkozat - azért csatlakoztak a né­met hadsereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944-ben aztán be is következett. BENZINHIÁNY JUGOSZLÁVIÁBAN Mind súlyosabb a benzinhiány Jugoszláviában az olajszál­lításokat is érintő nemzetközi szankciók nyomán. Az üzem­anyag-fogyasztást már június végétől erősen korlátozták Kis- Jugoszláviában: a személyautók havi fogyasztását 20 liter­ben állapították meg. A múlt hétre azonban ez is soknak bi­zonyult a csupán vergődő kínálat mellett: pénteken például Belgrádba mindössze 50 ezer liter benzin érkezett, ami alig 5 százaléka a megszokott keresletnek. A benzinhiány közvet­lenül kihat más ágazatokra is: a mezőgazdasági munkálatok nagy részét például nem tudják elvégezni a járműállomány mozgásképtelensége folytán. AZ ÖTÖDIK JAPÁN AUTÓGYÁR EURÓPÁBAN A Mazda japán autóipari vállalat Ausztriában épít ki gyár­tótelepet, hogy megvesse a lábát az európai piacon - írja a Nihon Keizai Simbun című lap. Ezzel az ötödik nagy japán autógyár is megjelenik Európában, rendelkezik majd össze­szerelő üzemmel. A Mazda a Steyer-Daimler Puch AG-val szer­ződik: a tervek szerint 2600 köbcentiméteres, négykerék-meg­­hajtású autók gyártását indítják el 1995-ben. A magyar határon kijátsszák? A Szerbia és Montenegró el­len életbe léptetett ENSZ-szank­­ciókat kijátszva, a magyar ha­táron keresztül továbbra is jut el áru Kis-Jugoszlávia terüle­tére - állították az egyik holland szállítási szakszervezet képvi­selői. A Reuter jelentése szerint a holland Vervoersbond képvise­lői a napokban tértek vissza a magyar-szerb határról, ahol ka­mionvezetőket, vámosokat és az Európai Közösség illetékese­it kérdezték ki tapasztalataik­ról. ,Az a benyomásunk alakult ki, hogy a szankciókat egyálta­lán nem tartják be” - közölte Fons Tuynstra, aki maga is részt vett a tényfeltáró úton. Szolidaritás­évforduló Sztrájkok Lengyel­országban Egész Lengyelországban ünnepségeket tartottak a Szolidaritás győzelmének, az augusztusi megállapo­­dások aláírásának 12. év­fordulója alkalmából. Lech Walesa államfő a Szent Brigitta-bazilikában tartott ünnepi mise után kíséretével az elesett ha­jógyári munkások emlék­művéhez vonult, ahol be­szédében méltatta a Szo­lidaritás győzelmének je­lentőségét, és figyelmez­tette ellenfeleit, hogy a ve­zetés hibáit és tévedéseit kihasználó taktikájuk sem áshatja alá az elért ered­ményeket. A nagygyűlés résztvevőinek egy része az ünnepség után a gdanski hajógyár kettes kapujához vonult, ahol szitokpárbaj­ba keveredett a bejáratot megszállva tartó, sztráj­koló hajógyári munkások­kal. Eközben tovább élese­dett a helyzet a sztrájko­ló üzemekben. A kormány megkeményítette állás­pontját, és nem hajlandó a vállalatvezetőségek feje felett ígéreteket tenni. Ezért a bytomi Rozbark szénbánya tizennégy bá­nyásza éhségsztrájkot kez­dett. A tychi FSM autó­gyár vezetése kiküldte a felmondólevelet az első 400 dolgozónak abból a több mint kétezerből, akik az utolsó felszólítás dacá­ra nem voltak hajlandók felvenni a munkát. Az el­sőként elbocsátottak kö­zött van a sztrájkbizott­ság hatvannégy tagja. Ártatlan áldozatok a piactéren „A fasizmus és a szocializmus keveréke” A boszniai szerbek vezető­je, Radovan Karadzic a BBC brit tv-állomásnak adott in­­terjújában azt állította, hogy a boszniai muzulmán erők lőt­ték ki azt a tüzérségi lövedé­ket, melynek következtében egy szarajevói piactéren töb­ben életüket vesztették. Ka­radzic személyesen Izetbego­vic boszniai elnököt vádolta, mondván: még saját népét is megöleti, csak hogy megmu­tassa, hogy a londoni Jugo­­szlávia-konferenciának nem volt semmi értelme. Egyéb­ként a vasárnapi támadás ha­lálos áldozatainak számáról ellentmondásos hírek érkez­tek: a boszniai kormányzat 16 halottról és 78 sebesültről adott hírt, míg a Reuter sze­rint a helyszínen lévő újság­írók hét áldozatról tudnak. Eközben az ENSZ az utol­só pillanatban kénytelen volt későbbre halasztani egy se­gélyszállító gépkocsikonvoj in­dítását Gorazde városába. Bár a település állítólag felszaba­dult a szerb ostromgyűrű alól, figyelmeztették őket: a város körül olyan képlékeny a hely­zet, hogy még egy százalék esélyt sem adnak a konvoj cél­ba jutására.­­ A nyugati világ elárulta saját elveit, amikor nem volt hajlandó tudomást venni a jugoszláviai problé­máról -jelentette ki ugyanak­kor a Newsweek című ameri­kai hetilapnak adott, s az új­ság tegnapi számában meg­jelenő interjújában Alija Izet­­begovic boszniai elnök. - Ben­nünket kellemetlenül meglep a Nyugat politikai akaratának hiánya - mondta a Reuter sze­rint a politikus, hozzátéve: még szerencse, hogy a máso­dik világháború kezdetekor ezek az országok nem haboz­tak ennyit, mert máskülön­ben most a nácik uralnák a világot. Izetbegovic szerint térségük nem tartozik az Egyesült Ál­lamok prioritásai közé, s rész­ben ez magyarázza a mosta­ni tragédiát. - Ezt meg lehe­tett volna előzni, ha Washing­ton már korábban bekapcso­lódik - mondta. Ugyanakkor Európát is felelőssé tette a Boszniában végrehajtott bű­nökért, mert - mint állította - az a szörnyűség, amelynek most ők áldozatai, a konti­nensen született fasizmus és szocializmus keveréke. Leszavazták a magyar koalíciót Megkezdték a szlovák alkotmánytervezet vitáját Tegnap délután a szlovák parlament megkezdte a Me­­ciar-kormány alkotmányter­vezetének vitáját. A vitát három és fél napra tervezik. Jozef Prokes, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke kije­lentette, egyetlen képviselőt sem fognak akadályozni ab­ban, hogy a vita során önál­ló indítványt terjesszen elő. A szlovák parlament alkot­mánytervezeti vitájában első­ként Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés politikai mozgalom elnöke az Együttélés és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti koalí­ciójának nevében indítványoz­ta, hogy a parlament tekint­sen el az alkotmánytervezet vitájától, és adja vissza a ter­vezetet a kormánynak. Java­solta, hogy a tervezetet bo­csássák társadalmi vitára, és a magyar nemzetiségű lakos­ság legitim képviselőinek be­vonásával dolgozzák ki az új szlovák alkotmány azon feje­zeteit, amelyek megfelelő mé­retekben biztosítanák a nem­zetiségek alkotmányos joga­it. Ezt a javaslatot nagy sza­vazati többséggel elvetették. Vladimír Meciar, aki ezt köve­tően lépett a szónoki emel­vényre, bevezetőjében helye­selte, hogy a parlament lesza­vazta a magyar koalíció indít­ványát. Az Együttélés Politikai Moz­galom és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom 33 módosító javaslatot terjesz­tett elő a parlament alkot­mányjogi bizottságának, de ezek közül egyiket sem mél­tányolták. Rózsa Ernő­, az Együttélés parlamenti képviselője a teg­napi Új Szóban „áthidalhatat­lannak” nevezte a kormány alkotmánytervezete és a ki­sebbségi mozgalmak elképze­lései között fennálló különb­ségeket. [Gorbacsov idején] eltűnt kincsek Az orosz kormány az ismert amerikai magánnyomo­zó céget, a Krollt bízta meg titokban azzal, hogy felde­rítse: hová tűnt a gorbacsovi években az akkori szov­jet nemzeti bankból 50 milliárd dollárnyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. A Kroll cég ko­rábban sikeresen kutatott a Ferdinand Marcos egyko­ri Fülöp-szigeteki elnök, Duvalier, Haiti diktátora és Szaddám Huszein iraki elnök által elsikkasztott, illet­ve elrejtett vagyonok után. A gorbacsovi években a Szovjetunió külső adóssága csaknem megnégyszere­ződött, s elérte a 67 milliárd dollárt, míg az aranytar­talékok, amelyek az ötvenes évek óta állandóan több mint kétezer tonnát tettek ki, a múlt év végére 240 ton­nára csökkentek. A kérdés: Gorbacsov a lakosság élel­mezésére és az átalakításra használta-e fel a vagyont - vagy pedig annak nagy része a volt kommunista ve­zetők zsebébe, illetve nyugati bankokba került? Jelcin tanácsadói az utóbbit mondják, s azt gyanítják, hogy több mint 50 milliárd dollárt elloptak. Eddig mindössze 50 millió dollárt találtak meg abból, amit orosz párt­funkcionáriusok illegálisan hazai és külföldi bankok­ban tartottak. A gyanú szerint e pénzek nagy részét a volt funkcionáriusok által vezetett és részben birtokolt­­nyugati közös vállalatokban „mosták tisztára^ ^ VASTELEP! Osztályos, de fémtiszta zártszelvények féláron 29 Ft/kg áfá-val BETONVASAK: 8,10,12,14,16, 20 átmérőjű 6, 8 átmérőben, tekercsben ZÁRTSZELVÉNYEK: 40x20x2 mm 53 Ft/kg szálár 40x40x2 mm 52 Ft/kg szálár 40x40x3 mm 52 Ft/kg szálár 60x40x2 mm 52 Ft/kg szálár 60x40x3 mm 55 Ft/kg szálár 39 Ft/kg 36 Ft/kg 583 Ft 754 Ft 1.092 Ft 988 Ft 1.430 Ft Áraink az áfa-t tartalmazzák. Készpénzes vásárlás esetén 50 km-es körzetben INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS Győr-Ménfőcsanak, Győri u. 57. Tel.: 96/49-167, 49-088 Nyitvatartás: hétköznap 7.30-16 óráig szombaton 7.30-12 óráig KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax:96/13-042. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. A soproni szerkesztőség címe: 9400 Sopron, Előkapu 11., telefonja: 99/12-266 és 99/40-320. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: DR. CSÁTH ISTVÁN igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetési ügyintézés: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat, Budapesten az EXTRA HÍR Lapterjesztő Kft. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetés díj egy hónapra 229, negyedévre 687 forint. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060­ HU ISSN 0133-1507

Next