Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KORKÉP 1992. október 1., csütörtök A kormány igazolva látja elhatározását A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a távirati irodához: A kormány eddig a maga részéről mindent megtett azért, hogy az úgynevezett médiakérdés minél előbb rendeződjék. A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat szövegét véglegesítő tárgyalásokhoz mindkét fél szükségesnek tartott bizonyos garanciákat. Ennek eredményeként megállapodás jött létre, hogy egyik tárgyaló fél sem tesz visszavonhatatlan, egyoldalú lépéseket. Mind a Magyar Rádióban, mind a Magyar Televízióban végrehajtott személyi változások azonban a vállalt moratóriummal ellentétes lépések, amelyek károsan befolyásolják a politikai légkört és veszélyeztetik az eredményes tárgyalásokhoz elengedhetetlen nyugodt és biztonságos hátteret. Ezek a lépések is alátámasztják a tömegkommunikációban felmerülő személyi kérdések minél előbb történő rendezésének szükségességét. A kormány véleménye szerint a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál kialakult konfliktusok már önmagukban is igazolják a korábbi miniszterelnöki előterjesztések indokoltságát. A kormány továbbra is mindent elkövet annak érdekében, hogy a médiatörvény megalkotható legyen, azt megelőzően pedig sor kerülhessen a szükséges lépések határozott megtételére. A TIB nincs a lejtőn Tegnap ülést tartott a Történelmi Igazságtétel Bizottság Észak-dunántúli Szervezete Győrött, a Pártok házában. Az előadók között ott volt Zimányi Tibor, a TIB országos elnökségének minap megválasztott új elnöke. Őt kérdeztük: miként vélekedik arról, hogy Nagy Erzsébet után Kopátsy Sándor is bejelentette, lemond elnökségi tagságáról? - Nagy-nagy sajnálattal vettem és vettük tudomásul, hiszen minden értékes ember visszavonulása veszteség. Ez azonban nem változtatja meg a TIB munkáját. Az olyan feltételezések, amelyek olyan kérdés formájában öltenek testet, miszerint ki állítja meg a TIB-et a lejtőn, értelmetlenek, hiszen nincs semmiféle lejtő. Márciusi közgyűlésünkön a tagság szabta meg a TIB útját. Óriási tanulság, hogy volt a tagságnak ereje a korábbi vezetők által elrontottak korrigálására. A mi erőnk tagságunkban van, nem volt és nincs lejtő. Ezzel a tagsággal lehet együttműködni. Ami a kérdésre vonatkozik, Nagy Erzsébet az elnökségről való lemondását egészségügyi okokkal indokolta, igaz, később politikai hátteret is tulajdonítottak a döntésnek. Tudni kell, hogy a Nagy és a Kopátsy család rendkívül szoros kapcsolatban van; a két lemondás között a két család összefogása rejlik. Mindamellett magam is azt vallom, amit Kopátsy Sándor, miszerint a TIB- nek függetlenül kell működnie a napi politikától. Ám látni kell, hogy az ország politikai forrongásban van, és nem lehet ebben nem részt venni. Az a véleményem, hogy a TIB- nek együtt kell maradnia. A tagság körében lehetnek nézetkülönbségek, ám ezeket belül kell megvitatni, nem pedig kivinni az utcára. F. J. Gépkocsivezetőknek októbertől fizetni kell A népjóléti miniszter rendelete szerint október elsejétől az A és B kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát a háziorvosok végzik. A második csoportba tartozók (a hivatásos gépjárművezetői engedélyek) vizsgálata a főállású üzemorvosok és az üzemegészségügyi szakrendelések feladata - tájékoztatta az MTI-t Veress Pálma, a Népjóléti Minisztérium szóvivője tegnap. Elmondta: a rendelet - amely június 26- án látott napvilágot - jól illeszkedik a minisztérium háziorvosokkal kapcsolatos koncepciójába. A vizsgálatokért egyébként - a háziorvos működtetőjénél (önkormányzat) - fizetni kell: 40 év alatt 1000, 40 és 60 év között 600, 60 és 70 év között 400, 70 év felett pedig 300 forintot. Viszont a szükségessé váló bármely szakorvosi vizsgálat ingyenes. A Parlamentben a költségvetési tervezet A pénzügyminiszter, Kupa Mihály beterjesztette tegnap a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. A vaskos dokumentumot a pénzügyminiszter személyesen adta át a Parlamentben Szabad Györgynek, a Ház elnökének. Kupa Mihály elmondotta: a kormányt az államháztartási törvény kötelezte arra, hogy szeptember 30-áig előterjessze javaslatát a jövő évi költségvetésre. E javaslat szerint 1993- ban a mérleghiány 180-185 milliárd forint lesz. Várhatóan két kérdésben lesz legélesebb a vita. Az egyik a kétkulcsos általános forgalmiadó-rendszer bevezetése. A pénzügyminiszter szerint ezt valószínűleg elfogadják a képviselők, ám nagy vita lesz a kompenzáció mértékéről, formájáról. A másik kérdés az adóbevételek megosztása a költségvetés és az önkormányzatok között. A Pénzügyminisztérium javaslata szerint jövőre az eddigi 50-50 százalékos osztozkodási arány 30-70 százalékra változna az önkormányzatok hátrányára. A Pénzügyminisztériumban már az adótörvények is elkészültek, azok várhatóan a jövő héten kerülnek a parlament elé. Halpusztulás a Rábán Halpusztulást észleltek a Rába Vas megyei szakaszán, Sárvár és Nick község térségében. Werderits János, a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese szerint a mintegy 10-15 mázsa hal pusztulását több kedvezőtlen körülmény együttes hatása okozhatta. A rendkívüli meleg időjárás, s az alacsony vízállás tehertételét fokozta a Sárvár város napi mintegy 4 ezer köbméternyi szennyvizének beömlése a Rábába. Mindezekhez járult az is, hogy a múlt héten a városban megkezdődött a cukorrépa-feldolgozás, s a gyárból kiáramló hűtőtővíz kimosta a lerakodott iszapot. A vizsgálatok szerint további halpusztulás nem várható, persze a folyófenékről még kerülhetnek elő haltetemek. Sárvár városát egyébként már korábban kötelezte a hatóság szennyvíztisztító megépítésére, s az várhatóan 1994-re el is készül. Mi történt az MDF frakcióülésén ? Mint tegnapi számunkban hírül adtuk, kedd este a Képviselői Irodaházban tanácskozott az MDF képviselőcsoportja. Az ülés után Kónya Imre frakcióvezető a várakozó újságíróknak elmondta: a frakció megtárgyalta „a televízió körül kialakult helyzetet a legutolsó fejlemények tükrében, és egyetértésre jutott a további politikát illetően". Kónya Imre nem kívánt ennek lényegét illetően részletekbe bocsátkozni, azt azonban kijelentette: a kormány csak a törvényeknek és az alkotmánynak megfelelő lépéseket tesz majd. Újságírók érdeklődésére válaszolva Kónya Imre cáfolta, hogy Antall József- aki az ülésen részt vett - szólt volna arról az egyórás megbeszélésről, amelyet parlamenti értesülés szerint Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott kedden az esti órákban az Országházban. Kónya Imre ezzel kapcsolatosan kijelentette: ő személyesen nem is tud arról, hogy a találkozó létrejött volna. Áll a bál a kisgazdáknál • Súlyos vádak Torgyán címére Németh Béla kisgazdapárti főtitkár tegnap az FKgP Thököly úti ideiglenes központjában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a novemberben esedékes nagyválasztmányi ülésen nem új pártot kívánnak alapítani, hanem a jelenlegit megújítani. Ezzel teljes mértékben egyetértett névrokona, Németh Béla kisgazda képviselő, akit frakciója a hét végén választott meg a képviselőcsoport helyettes vezetőjévé. Horváth László, a Történelmi Tagozat elnöke ehhez hozzáfűzte: új párt alapításáról csak akkor lehet szó, ha jogilag kihúzzák a lábuk alól a talajt. A Történelmi Tagozat szerepéről elmondta: a tagozat annak a vezetésnek ajánlja fel tiszta alapokon lérejött szervezetét, amelyet a demokratikusan összehívott következő nagyválasztmányon a kisgazda szellemiséget vállaló tagság többsége kijelöl. A sajtótájékoztatón Cseh Sándor alelnök közölte: a Pesti Kerületi Központi Bíróság elutasította Torgyán József keresetlevelét, amelyet Antall József és Cseh Sándor ellen a személyiségi jogok megsértése miatt nyújtott be. Az ügy előzménye: Cseh Sándor a sajtóban többször kijelentette Torgyán Józsefről, hogy a hírhedt Tutsek-féle vérbíróság jegyzőkönyvvezetője, valamint III/III-as ügynök volt. Ez utóbbit az alelnök a miniszterelnöktől szerzett információra hivatkozva állította. Cseh Sándor most azt közölte: olyan bizonyítékokkal rendelkezik Torgyán József jegyzői múltjából, amelyek alapján feljelenti nevezettet a legfőbb ügyésznél. Mint mondta, állampolgári joga és kötelessége ezt megtenni, mivel Torgyán József részt vett az 1956 utáni kegyetlen megtorlásban, és ez „nem kevesebb bűn, mint a mosonmagyaróvári vérengzés". Lados László Pest megyei pártelnök, aki nemrégiben fordított hátat Torgyán Józsefnek, közölte a sajtó képviselőivel: a június 27-i országos gyűlés és a 28-i nagyválasztmány törvénytelen volt, amelyekre az utcáról hoztak be embereket. Azt is állította, hogy Torgyán József bizonyos személyekre ügynököket állít, hogy az illetőről videofelvételeket készíttesen. Ezzel az a célja, hogy megtudja: kijár a Thököly úti központba. Centrum áruházak privatizációja Jogi értelemben privatizálódott a Centrum Áruházak Vállalat, szakmailag azonban nem fejeződött be a privatizáció - mondotta tegnap Brückner István, a cég ügyvezető igazgatója. A 36 áruházból álló országos hálózatból ugyanis 25 áruház bevonásával kft. alakult, a többi 11-et pedig különféle módszerekkel értékesítették részbeni külföldi partnereknek, ám a 25 áruház tulajdonosa 22 önkormányzat, valamint az Állami Vagyonügynökség, s ez utóbbi kezében van a vagyon 86 százaléka. Bár a Centrum Kft. az átalakulás óta nyereségesen működik - az éves nyereség mintegy 300-500 millió forint-, hitelük nincs, a létszám 40 százalékát leépítették, tehát eleget tettek a gazdaságossági követelményeknek, az ügyvezető igazgató mégsem tartja befejezettnek szakmai szempontból a cég privatizációját. Áll eladandó áruház közül négynek - a Soproni Miniáruháznak, a nyíregyházi és a békéscsabai Centrum Kft.-knek, valamint a szombathelyi Derkovits-lakótelepi áruháznak, amely egyébként jelenleg zárva tart - még nincs gazdája. Kivezető utat kell keresni a Göncz Árpád a médiavitáról Senkinek a nevében nem állapodhatom meg médiaügyben, a magam nevében a legkevésbé állapodhatom meg egy független szerv vezetőjével, és nem állapodhatom meg egyik pártnak a nevében sem, tehát megállapodás nem volt - mondta Göncz Árpád az MTI munkatársának arra a kérdésére válaszolva, hogyan értékeli a „médiaháború” legújabb fejleményét, s az annak kapcsán elhangzott utalást a megállapodásról. - Ha valakivel beszélgetek, az nem megállapodás, hanem beszélgetés - szögezte le a köztársasági elnök, aki a pécsi osztrák tiszteletbeli konzulátus avatásán, majd a megyék szerepéről rendezett harkányi konferencián vett részt tegnap Baranyában. Göncz Árpád hangoztatta, hogy mindenkivel hajlandó tárgyalni, aki jót akar és a kérdés megoldására törekszik, de tekintettel arra, hogy sem a pántok nevében nem nyilatkozhat, s a rádió vagy a tévé nevében sem köthet megállapodást, jó szolgálatot azzal tehet, hogy igyekszik mindenkivel beszélni, a jövőre nézve azonban nem bocsátkozhat jóslatokba. Mivel a helyzet majdnem az ellehetetlenülés stádiumába jutott, olyan kivezető utat kell keresni, melyre mindenki ráléphet -mondotta Göncz Árpád arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen esélyt lát a „médiabéke” megszületésére. Rendet teremtenek a vasúton Új megállapodás szabályozza majd a MÁV és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti együttműködést. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Pintér Sándor rendőr vezérőrnagy, az ORFK vezetője és Csárády János, a MÁV vezérigazgatója írták alá tegnap. A világ számos helyén a vasút üzemben tartója és a rendőrség között szoros az együttműködés. Ennek módja és jogi szabályozása az egyes országokban eltérő, viszont megegyezik a speciálisan kiképzett, elkülönülő rendőrségi szervezetek működésében. Magyarországon a tegnapi megállapodással teremtődik meg az alapja a vasúton tapasztalható kedvezőtlen tendencia visszaszorításának. Az új megállapodás több témakört ölel fel, beleértve a rendőrség vasúti szervezetének kialakítását, feladatkörének meghatározását. Ide tartozik a személyszállító vonatok ellenőrzése, pályaudvarok felügyelete, dézsmálások felderítése, eljárások lefolytatása. Fokozottan ellenőrizni kívánják a vasúti átjáróknál a közlekedésbiztonsági szabályok betartását, míg balesetek során a helyszínelés gyorsításával a forgalom mielőbbi újraindítását segítik.