Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
1992. november 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 Közéleti konferencia Sopronban A demokratikus oktatásért Az első országos, közéletiséggel foglalkozó konferenciáját tartotta a Hotel Sopronban a hét végén a budapesti Civitas Köz Társaság, amely a Demokratikus Oktatás és Kormányzás Közös Kelet-európai Központja vállalkozása. A központ programigazgatóját, Varga Kristófot kérdeztük a háromnapos rendezvényről. A Közös Központot két éve hozta létre az amerikai Syracuse Egyetem a Magyar Oktatáskutató Intézettel közösen, amelynek célja a társadalomismereti tantárgyak újraértékelése valamint fejlesztése hazánkban. A központ Budapesten működik, célja többek között a demokratikus állampolgári értékek vizsgálata, különös tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel ezen értékek szembesültek a század második felében Magyarországon. Ezenkívül az oktatási intézmények állampolgári készségek fejlesztésében betöltött szerepét is taglaljuk. Konferenciánkon, amelyen közel 70-en vettek részt (köszönthettünk amerikai, román és orosz vendégeket is), elhangzott a közeljövő feladata és célja: az országban és az említett vendégek országaiban Civitas-körök jöjjenek létre különböző közpolitikai témák feldolgozására, amit mi a közvélemény hangjának nevezünk, a polgárok politikai aktivitását fokozandó. A társadalom megannyi problémáját illetően e körök a legkörültekintőbb módon megpróbálják összefoglalni a felvetett megoldások végkövetkeztetését, amely mint kikristályosodott eredmény, elfogadható a széles közvélemény számára. Terveink szerint, kialakítva az ország Civitas-köreit, az ott született döntéseket tolmácsoljuk az ország különböző hatalmi szférájának, gyakorlati lépéseket remélve. Szeretnénk, hogy az állampolgárok aktivitásuk révén nagyobb befolyást szerezzenek a hétköznapi politika irányításában. VDMl Emlékművet avattak Péren Kegyelet hősöknek és mártíroknak (Folytatás az 1. oldalról.) A következő szónok, Medgyasszay László országgyűlési képviselő történelmünk vesztett forradalmaira és háborúira emlékeztetve a népünkre jellemző megújulási, felemelkedési készségről beszélt, a madáchi gondolat jegyében: Ember, küzdj és bízva bízzál! - Remélem - mondta már vége a bosszúállások, a gyilkosságok sorozatának. Lássuk be, a harcszerzők, azok sosem mennek a frontra. Itt az ideje, hogy megtegyük, ami a kis népek feladata a nagy világváltozások idején: amikor lehet, egyenesedjünk ki! Beszéde elején Für Lajos honvédelmi miniszter is a mögöttünk hagyott másfél, de különösen az utolsó száz esztendő szorongásaira emlékeztetett. Vesztes világháborúk, kegyetlen békediktátumok egyetlen más nemzetet sem sújtottak annyira, mint a magyart. A szándék nyilvánvaló: elsorvasztani, szétverni a nemzet gerincét. Mindezt a század második felében az idegen megszállás tetézte, s csak most, a szabadságot elnyerve vált lehetővé, hogy végre tisztességgel eltemethessük halottainkat. - Mélyen és tisztelettel meghajtom a fejem Pér község valamennyi hőse és áldozata előtt - harangzúgás közepette e szavakkal leplezte le Für Lajos a 176 hős és áldozat nevét megörökítő emlékművet. A helyi egyházak képviselői következtek: Mátyás Lajos református esperes emlékbeszédet, Vincze József katolikus plébános felszentelőt tartott. Végezetül a számos vendég és a helybéliek sokasága koszorúkkal, virágokkal borította el a nemzeti kegyhely környékét. Csudás Endre Für Lajos honvédelmi miniszter leplezte le az emlékművet (a felvételen a jobbra). Hogyan alakultak az árak? Idén, az első negyedévben az ipari termékek belföldi értékesítési árainak növekedése mindössze negyedannyi volt, mint a megelőző két évben. Míg ezelőtt az áremelések zömét az év elejére tették, addig az idén sokkal kiegyenlítettebbek a havi adatok. Összegzésükkel sem jött ki többre az első nyolchavi árindex 8,8 százaléknál. A tavalyi drágítások 31,9 százalékra rúgtak... - kaptuk a friss információkat a KSH-tól. Érdekesség, hogy eközben az ipar termelői árai nagyobb mértékben, 11,6 százalékkal lettek magasabbak, a kereskedelem tehát csaknem 3 százalékot „átengedett" a termelőknek. Jó jel lehet, hogy míg tavaly az exportra kerülő termékeknél az ipar mérsékeltebb áremelkedést érhetett el (30,2 százalékot), mint belföldön, addig az idei 15,5 százalékos exportár-emelkedéssel már a kivitel vezet. A mezőgazdaságnál mintha nem engedne a kereskedelem: miközben a felvásárlási (termelői) árak mindössze 8,2 százalékkal haladták meg az előző évit, addig az első nyolc hónap fogyasztói árai 23,3 százalékkal emelkedtek! Igaz, a nagy árrés kialakításából az élelmiszeripar is kivehette a részét. Annál vigasztalanabb viszont, hogy mindezt csökkenő termelés mellett tette. Előtérben a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról.) - A közvéleményt élénken foglalkoztatja az abortusz ügye. E témában már nyilatkozott a Kisalföldnek a népjóléti miniszter. A parlamenti vita során Önök hogyan foglalnak állást? Cs. Gy.: - Fontosnak tartom, hogy a terhes nők fokozottabb támogatásban részesüljenek, valamint, hogy a nők jogai érvényre juthassanak. A kérdést a családom is megvitatta, ők a „B” változatot támogatják, én még nem döntöttem. M. L.: - A tiltás nem old meg semmit. Olyan lelki- és életkörnyezet kialakítására kell törekedni, amelyben a szülők szeretettel várják és gond nélkül fel tudják nevelni gyermeküket. Döntően e két tényező javulásától várhatjuk nemzetünk kívánt „fiatalodását”. A növekvő munkanélküliség jelentős feszültség forrása az ország és a családok életében. Számíthatunk-e a közeljövőben kedvező változásokra? Cs. Gy.: - A mezőgazdaság fejlődése, előbbre jutása javíthat a rossz statisztikán. Első teendőnk most az, hogy a segélyezésben mutatkozó visszaéléseken szorítsunk, ami által a feszültség valamelyest csökkenhet. Az egyéni szemléletnek is változnia kell, mutatja ezt a betöltetlen állások, a munkalehetőségek jelentős száma. M. L.: - A munkanélküliséggel, mint realitással kell számolni. A mezőgazdasági átalakulásnak a falu, a vidék szenvedő alanya lesz, ami valószínűen növeli majd a munka nélkül maradók számát. Az igazi változást a gazdaság holtponton való átlendülése hozza, várhatóan egy-két éven belül. A szolgáltatóipar fejlődésétől várok jelentős javulást. Addig a munkanélküliség kérdését óvatosan kell kezelni, a támogatásra szorulók nem szenvedhetnek kárt. A segélyezés gyakorlatán valóban változtatások szükségesek. - Mitől várhatjuk a mezőgazdasági termelés fellendülését? Cs. Gy.: - Segíthet az agrárpiaci rendtartás megalkotása, ami folyamatban van. A szervezés alapos javításra szorul. A nagyüzemi termelést minél előbb kisüzemivé kell átalakítani, olyanformán, mint ahogy azt a halászi gazdaságban láttam. Ez a folyamat sajnos nagyon vontatottan halad. Meghatározó a téeszelnökök munkája, rátermettsége. - M. L.: Átfogó együttműködésre van szükség. A kormány feladata a piaci lehetőségek biztosítása, külkereskedőinké a konkrét üzletek kötése, az értékesítési lánc kialakítása a termelőkre és a kereskedőkre vár. Alapvető azonban, hogy mezőgazdaságunk mindenkor jó minőség ( Beszélgetés a megyei képviselőkkely en, versenyképes terméket állítson elő. - Milyen tervekkel, feladatokkal foglalkoznak jelenleg? Cs. Gy.: - Tagja vagyok a parlament mezőgazdasági bizottságának. Az ott folyó munka lehet reggeltől estig. Szaktanácsadóimmal javaslatok kimunkálásán dolgozunk. M. L.: - Mindenekelőtt a költségvetést kell elfogadható állapotba hozni, a továbbiakban pedig elfogadható költségvetést kell csinálnunk. Sok a tervem, most ezek a legfontosabbak. Szeretném még az idén tető alá hozni a Szigetköz Alapítvány létesítésének ügyét. D. L Vélemény Ha repül a labda Leggyakrabban visszadobják a labdát, amely kirepül az iskola kerítésén. Mit tegyen a csintalan gyerek, ha örömében, féktelen jókedvében oly magasra rúgja eme játékszert, hogy azt szeretné: a csillagok is potyogjanak néha az égből. Világos nappal. A járókelők zöme megértő, kiváltképp, ha a vásott kölykök könyörgőre fogják: „Nem kérem, legyen szíves visszadobni a labdánkat". Mert bármilyen magasra repül a labda, gyorsan visszahullik a földre és gurul az úttesten. Jó esetben komor felnőttel találja szemben magát. A férfiak esetenként úgy rúgják, a nők mindenkor csak dobják a játékszert. Vissza az udvarra. A napokban kivételes eset történt, eme leírt szituációban az egyik győri lakótelepen. Az ott tanító pedagógus úgy festette le az esetet, mint az előbbiekben jómagam leírtam. Ám hirtelen következett a meglepetés és a meghökkentő végkifejlet, amely felér egy (az újságokban naponta hemzsegő) életveszélyes balesettel. „Néni kérem, dobja vissza a labdánkat"! Eddig még minden rendben volt. A néni azonban nem dobta vissza. Fölkapta, és se szó, se beszéd, vitte a labdát magával. A gyerekek még látták, mintha az a világ természetes rendje lenne, a hölgy eltűnik vele a közeli lépcsőházban. Nagy csöndesség támadt az első pillanatokban. Később egy-két srác morgott valamit. Szitkozódott is olyan formán és olyan kíméletlenül, mint ahogy a mai idősek körében gyakori. A tanár e szavakra lett figyelmes. Rendre intette a hangoskodókat. Egyik gyerek végül keresetlenül megkérdezte: „A felnőtteknek így szabad lopni”? A pedagógus először nem szólt semmit. Pillanatokkal később kényszeredetten azt válaszolta: „Nekik sem szabad”. Érezte azonban, hogy szinte belelátnak a gyerekek és jól tudják: nem szabad ugyan lopni, de aki teheti, viszi a másét. Kicsiben is, nagyban is. Varga Lajos ___________________________| A törvényalkotás finisében Új feladatok várnak a szociálpolitikára (Folytatás az 1. oldalról.) - Hogyan értékeli a készülő szociális törvény esélyeit, s melyek a legfőbb gátjai a megvalósításnak? - A törvénytervezet az önkormányzatokra óriási feladatokat hárít. Igaz, hogy önállóságot is ad és több pénzt juttat, de a normatív finanszírozás megváltozásával ez az érték a feladatokhoz viszonyítva nem jelent többlettámogatást. A legnagyobb probléma az idő hiánya. A törvény megjelenése és hatálybalépése után az önkormányzatoknak saját törvénykezéssel kell meghatározni feladataikat, s ennek január 1-jétől már működni kellene. - A konferencián részt vettek erfurti és bécsi vendégek is. Tapasztalataik hasznosíthatók-e a hazai szociálpolitika kialakításában? - Rendszerük, módszereik megismerése nagy segítséget jelentett. Gondjaik hasonlóak, mint a miénk. Helyzetük annyiban könnyebb, hogy egy komplett nyugati törvénykezést vettek át, és náluk a financiális oldal is jelentősen erősebb. Azonban szemléletük, módszereik nálunk is kitűnően alkalmazhatók. A törvénytervezetet már vitatja a parlament. Hatással lehet-e munkájukra a szekciók által kialakított közös állásfoglalás? - Javaslatainkat eljuttatjuk a Népjóléti Minisztériumba és a parlament illetékes bizottságai elé. Hogy állásfoglalásunknak érdemi hatása is lesz, abban csak reménykedni tudunk. Tapasztalatainkat, véleményünket közli majd az Esély című szociálpolitikai folyóirat, és a szekciók állásfoglalását külön kiadványban is közreadjuk. K. L. A.