Kisalföld, 1993. augusztus (48. évfolyam, 179-203. szám)

1993-08-02 / 179. szám

1993. augusztus 2., hétfő AKTUÁLIS A bölcsőtől a koporsóig Honismereti gyűjtőtábor a Szigetközben Nemes gondolat nyo­mán talált egymásra az ország több egyetemének néprajzi tanszéke. Tavaly dolgozhattak együtt a Szi­getközben, ahol nagyok a kutatási adósságok. Munkájukkal ezeket a hi­ányosságokat kívánják pótolni, a hallgatóknak eközben alkalmuk nyílik az előadásokon megis­mert módszereket a gya­korlatban is kipróbálni. Idén a pécsi, miskolci, szegedi és kolozsvári tu­dományegyetem oktatói és diákjai vállaltak gyűj­­tőfeladatokat. Jelentős segítségre volt szüksé­gük, mert önáló anyagi erőforrások híján az egye­tem falai között kellett volna maradniuk. A pénteki táborzáró összejövetelen dr. Sza­kács Imre, a győrzámo­­lyi önkormányzat jegyző­je köszöntötte a támoga­tók képviselőit, köztük Szentkuti Károlyt, a Győr- Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnökét, dr. Sáry Istvánt, a megyei le­véltár igazgatóját, Szőnyi Esztert, a győri Xantus János Múzeum igazgató­ját és Tomka Péter ré­gészt. Két szigetközi fa­lu is részt vett a szerve­zésben, lebonyolításban. Győrzámolyról Szerediné Utassy Mártát, a helyi honismereti klub vezető­jét, Kutasné Szabó Piros­ka igazgatónőt, Halászi­ból pedig Süli Józsefnét, a hagyományőrző egye­sület vezetőjét és Szom­­bath Tibort, a Party csár­da tulajdonosát illeti kö­szönet önzetlen segítsé­gükért. A bemutatások után dr. Szilep Antal, a pécsi Ja­nus Pannonius Tudo­mányegyetem néprajz tanszékének vezetője szá­molt be a hallgatók sok­irányú munkájáról. Fog­lalkoztak a Szigetköz er­dőgazdálkodásának múlt­jával és jelenével, a halá­szattal és a vízi közleke­déssel kapcsolatos kérdé­sekkel. Érdekelte őket a térség tradicionális állat­tartása, a gazdálkodás ökológiai gyökerei, val­lástörténeti emlékek, és a községek egymás kö­zötti kapcsolatai. A fal­vakban közlékeny, nyílt emberekkel találkoztak, a szellemi és tárgyi em­lékek felkutatásában és rendszerezésében sok se­gítséget kaptak tőlük. Le­hetséges, hogy a fotóik­ból, video- és magnófel­vételeikből készítendő összeállítást a későbbiek­ben a TV2 műsorára tű­zi. Az elkészült anyagok a szigetközi faluházak gyűjteményét is bővíteni fogják. Bőven akad még feladat a néprajzosok számára. Remélik, hogy jövőre is­mét találkozhatnak a las­san már jó ismerősnek számító falvakkal és la­kóikkal. Számítanak mindazok támogatására, akik tisztában vannak a kutatások értékével, és azzal, hogy egy kezdő et­nográfus számára egy élet­re szólóak lehetnek az egye­tem falain kívül szerzett első személyes élmények. R. M. V_________ Andau - Kapuvár Híd, amely jelkép lett Kapuvár fúvószenekarának indulói szárnyra keltek a szombati orkánerejű szélben a rábaközi kisváros és a ha­tár menti osztrák település, Andau közös rendezvényén, amely az elmúlt hét végén kí­nált csemegét az érdeklődök­­nek. A kétnapos kulturális és politikai rendezvény szomba­ton Kapuváron vette kezde­tét, vasárnap pedig Andau­­ban folytatódott. A szimpóziumot dr. Erich Kussbach, Ausztria magyar­­országi nagykövete nyitotta meg. Magyarul elmondott kö­szöntőjében üdvözölte a meg­jelenteket és mindazokat, akik szívügyüknek tekintik az oszt­rák-magyar kapcsolatok el­mélyítését. „1956-ot követő­en magyarok ezrei távoztak az országból, és jó néhányuk vá­lasztotta a határcsatorna fe­lett a végsőkig menekülésre lehetőséget biztosító andaui hidat- mondta. Az andaui híd jelképpé vált, egyesületének célkitűzése 37 év távlatából sem vesztett aktualitásából: a magyar forradalmat köve­tően Ausztria 200 ezer mene­kültet fogadott be, az ENSZ adatai szerint ma a világon 20 millióan kényszerülnek el­hagyni lakhelyüket. Ki hitte volna, hogy a XX. század vé­gén, két világháború borzal­mas élményei után Európa szívében annyi ember ismét a gyűlölet és a féktelen nacio­nalizmus áldozata lesz. Az egy­más iránti tisztelet bennün­ket is gazdagít, a magyar-oszt­rák közös múlt lehetőség és előfeltétel a további békés együttéléshez és együttgon­dolkodáshoz” - mondta a nagykövet. A nyitóbeszédet követően a Burgenlandi Katonai Zenekar adott hangversenyt a megje­lent (sajnos, gyér) nézőközön­ségnek, majd 18 órakor oszt­rák művészek részvételével nyílt meg a művelődési ház kép- és kisplasztikai kiállítá­sa. A rendezvény vasárnap a határ túloldalán, Andauban folytatódott: Mathias Gelb­mann, Andau polgármestere, majd Varga Gyula, Kapuvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket, késő délután a magyar kulturális delegá­ció szórakoztatta a közönsé­get. Andau művészetkedvelő közönsége pedig a kapuvári amatőr festők műveiben gyö­nyörködhetett. -danka - ( ~ ) Nem a törvény, a vásárló dönt? Továbbra is kelendő a dohány és a szesz Tegnaptól lépett életbe a jövedéki termékek - dohány­áru, szeszes ital és kávé - árusítását szabályozó jövedé­ki törvény. A törvény kimondja: piacokon és utcai eláru­sítóhelyeken tilos a jövedéki termékek forgalmazása. A Balatonon és a fővárosban cigarettát és szeszes italt áru­ló kereskedők - tartva a szigorú ellenőrzéstől - igyekez­tek megszabadulni készleteiktől, aki tehette, az­ elmúlt hónapokban igazán „jutányos” árakon szerezhette be a márkás füstölnivalót és italt. Vajon hogyan fogadták a győri és Győr környéki kereskedők a törvényt? A megye­­székhelyen az egyik „lengyelpiacon” és az abdai bazár­soron érdeklődtünk. A Rekord SE kisbácsai sporttelepén működő piacon hiába kerestük az olcsó jugoszláv konyakot, a tiszta szeszt és a cigarettát. Mint az egyik árus elmondta, készletei­ket igyekeztek a múlt héten „leszállított” áron kiárulni, a maradékot elfüstölik maguk, illetve leöntik a torkukon otthon. Kávét is csak egyetlen kereskedő rakodott ki, az áru minden bizonnyal valamelyik burgenlandi diszkont­ból érkezett a piacra. Az abdai bazársoron a választék - törvény ide vagy oda­­ óriási. A kereskedőket láthatólag nem érdekli a szi­gorú tiltás. A pavilonok előtt húzódó gyalogjárdát és a kerékpárutat eltorlaszolva kelleti magát a kétes eredetű füstölnivaló, az orosz pezsgő és az olcsó kávé. Az árusok véleményét egyikük így fogalmazta meg: „Nálunk, a ba­zársoron nem az állam, hanem a vásárló határozza meg, hogy mi kerüljön a pultra. Bevételünk jó részét a ciga­rettából és az italokból nyerjük, ha lepakolnám a Marl­­borót, csak a szomszéd pénztárcáját dagasztanám, rá­adásul rajtam röhögne mindenki. Ellenőrzés? Reméljük, egy ideig még elkerülnek bennünket a vámszervek és az APEH munkatársai, egyébként rövidesen beadjuk az en­gedélyt a forgalmazásra.” A kérdés csak az, mennyire lesz elnéző az állam, és vajon kiadják-e az árusításra jogosító engedélyt? Mert ugye árulni csak zárt, üzletszerű egységben lehet. L. P. A * •• // JÖVŐ most kezdődik Könnyen lehetséges, hogy a harmadik világ szintjére süllyedünk - mondják a jelenlegi gazdasági és társadal­mi helyzetünk elemzői. Véleményük hangoztatásakor arra hivatkoznak, hogy még mindig nem teremtődtek meg az egyébként sokat emlegetett szociális piacgazdaság alapjai, vészesen csök­ken az ipar teljesítménye s ennek következtében az ex­port, tragikusan leépült a mezőgazdaság. Nem sok vi­gaszra ad okot az ország népességének egészségi állapo­ta, a szellemi élet, a kultúra helyzete, a morális értékek megingása, és az a múltba fordulási hajlam, ami a hiva­talos politikát jellemzi. Ha mindezen nem sikerül rövid időn belül változtat­nunk, akkor valóban könnyen lehetséges, hogy a világ­fejlődés peremére sodródunk, és nem sok reményünk le­het arra, hogy valaha is Európába érünk. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a kihívással is, hogy már most kell felkészülnünk a 21. századra, már most kellene megteremtenünk azokat az alapokat, ame­lyekre majd unokáink építhetnek. Ráadásul - ahogyan Hegel úr mondaná - a történelem csele az, hogy a jövő század merőben más lesz, mint a mostani, és balgaság lenne arra gondolni, hogy minden úgy folytatódik, aho­gyan ma megéljük. A jövő nem a jelen és a múlt egyenes folytatása lesz, hanem eredendően új formáció. Hogy mennyire, az pon­tosan megtudható a világhírű társadalomkutató, Alvin Toffler most magyarul is megjelent Hatalomváltás, tu­dás, gazdaság és erőszak a XXI. század küszöbén című könyvéből. Gondolatai, tézisei a közép-európai polgár számára gyakran meghökkentőek, néha pedig olvasás közben egyenesen beleborzong, milyen is lesz a világ hol­nap meg holnapután, s minő elszánt tudatossággal ké­szülnek a nem is távoli jövőre a földkerekség boldogab­bik és szerencsésebb részein. Jó lenne hinni abban, hogy a helyi és az országos po­litikacsinálók közül a nyári szünetben mind többen fi­gyelmesen végigolvassák Toffler könyvét, és levonják be­lőle a szükséges következtetéseket. Bizony mondom, az ország javát szolgálná. Kloss Andor Van, ahol kompenzálják... *Áfa-hozta árváltozások Az áfa-törvény módosításá­nak hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogsza­bály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra nö­velte. A változás a legtöbb élel­miszer-féleséget érinti, bár né­hány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltok­ban meglévő készleteit. Im­már 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást, növekszik a telefonelőfizetés, a helyi és táv­hívás díja is. A megemelt össze­gek egy része már az augusz­tusi számlákon, más részük a szeptemberi illetve az októ­beri számlákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés terüle­tén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusz-társaságok is. Vasúton - teljes árú menet­díjak esetében - az áremelés mértéke átlagosan 3,9 száza­lék, míg a munkába járásra szolgáló bérletek ára átlago­san 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emel­kedik. A menetrend szerinti autóbusz-közlekedés átlago­­san 4 százalékkal drágul. Ezen belül a munkába járásra szol­gáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pedig 4,2 szá­zalékkal kerülnek majd töb­be. A helyi közlekedés tarifá­it egyébként az önkormány­zatok határozhatják meg. Az autóbusz-közlekedésben au­gusztus 1-jétől, a vasúton egy hónappal később kell a fel­emelt összegeket fizetni. A Bu­dapesti Közlekedési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bér­leteket pedig szeptembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfa­kulcsok emelésével egy idő­ben életbe lépő lakossági kom­penzálás módjáról és mérté­kéről. Az Országgyűlés hatá­rozatának megfelelően 1500 forint egyszeri kiegészítő tá­mogatást kapnak a 10.000 fo­rint havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók és a 10.000 forintnál alacsonyabb nyugdíjjal illetve nyugdíjsze­rű ellátással rendelkezők, to­vábbá a jövedelempótló támo­gatásban részesülő munka­­nélküliek, és azok, akik rend­szeres pénzbeli ellátást kap­nak az önkormányzattól. A 15.000 forint havi bruttó mun­kabért el nem érők és a 10.000-11.300 forint közötti nyugdíjjal illetve nyugdíjsze­rű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogo­sultak. A két gyermeket neve­lő családok 1800, a három-vagy többgyermekesek 4000 forint egyszeri támogatást kapnak. A kabinet a parlamenti ha­tározatot kiterjesztve bevon­ta a kompenzálási körbe a szülési szabadságon levőket, a terhességi gyermekágyi se­gélyt, a gyermekgondozási se­gélyt és a gyermekgondozási díjat igénybe vevőket, továb­bá a gyermeküket egyedül ne­velő, illetve a beteg, fogyaté­kos gyermeket nevelő egygyer­mekes, családi pótlékra jogo­sult családokat. A gyesen lé­vő kismamák egységesen 1500 forintot kapnak, s ugyanennyi jár a tejre és a gyedre jogo­sultaknak, ha az ellátásuk ha­vi 10.000 forintnál nem na­gyobb. Amennyiben járandó­ságuk 10.000 és 11.300 fo­rint között van, akkor egysze­ri alkalommal ezer forintot kapnak. A pótlólagosan be­vont családoknak nyújtandó támogatást a költségvetés ál­talános tartalékából fedezik. Az egyszeri pótlékot minden jogosult szeptemberben kap­ja meg. KISALFÖLD 3 Megszólalt a Dráva Rádió A hazai rádiózás történetének különleges eseménye volt vasárnap a Dráva Rádió megszólalása. A 91,2 me­­gaherzes ultrarövid hullámon hallható adást ugyanis horvát területről sugározzák Dél-Magyarországra, de fog­ható lesz a Vajdaságban és Erdély-közeli területeken is. Balogh Zoltán, a Dráva Rádió főszerkesztője és Jáno­si Károly, az Eszéki Baranya Rádió igazgatója elmond­ták, hogy az új rádiót magyar-horvát vegyes vállalat mű­ködteti. A műsort pécsi rádiós stáb készíti az eszéki stú­dióban, azt egy horvát területen álló adóantennáról su­gározzák Magyarország, Vajdaság és Erdély irányába. Az alapítók szerint a Dráva Rádió jogilag nem kifogásolha­tó módon előzte meg a frekvenciamoratórium feloldását. Egy holland hajórádió példáját követve „nemzetközi vi­zekre” eveztek, s a határon túlról kezdték meg műsora­ik sugárzását a Baranya Rádiótól - hajnali öt és délután négy óra között - bérelt URH-sávon. A Dráva Rádióban fél óránként hallhatók friss hírek, több alkalommal horvátul is.

Next