Kisalföld, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
1993. november 1., hétfő Németországi üdülés az asztmás gyermekeknek Beteg gyermekek üdültetésére nyílik lehetőség 1994.január 26-tól február 25-ig. Négy hétig hatvan asztmás gyermek (4 és 12 év közöttiek) gyógyulhat az Északi-tenger mellett. Elsősorban rossz szociális körülmények között élő családok gyermekeit válják. A német központ hat felnőtt kísérőt kér, ebből négyen egészségügyi végzettségűek, ketten pedig pedagógusok lehetnek. A németnyelv-tudás előny a kiválasztásban. A német központ felelősséggel vállalja az oda- és visszautaztatást, a teljes ellátást. Az utazás vonattal történik hamburgi átszállással, ahol a csoportot Haus Nord Mark táblával várják a szervezők és biztosítják a célállomásig az eljutást. Fontos a baleset-biztosítás megkötése a csoportnak, a gyerekek pedig megszokott gyógyszereiket vigyék magukkal. Mivel ezt a lehetőséget régiónk kapta, ebből mindenkinek egyformán kell részesülnie. Ezek alapján a régió tagjai egyenként hét gyermekre és egy felnőtt kísérő személyére tehetnek javaslatot. Tekintettel arra, hogy a német központ november 15- ben határozta meg a jelentkezési határidőt, így kérjük, hogy november 5-ig az érdekeltek adják meg a javaslatokat. A listát rangsorolva, a szociális helyzetet és a betegség súlyossági fokát figyelembe véve állítsák össze. A felnőtt kísérőket hivatalos „máltai kikérővel” látják el, bérezésükről a munkahely gondoskodik. A szülők gyermekeikkel jelentkezhetnek: dr. Kovács Tibor, Petz Aladár Megyei Kórház, Győr, Vasvári Pál u. 2. C épület, hétfőn és szerdán 15- től 17 óráig. Magyar Máltai Szeretetszolgálat területi központja, Győr AKTUÁLIS A meghosszabbított aluljárót egy kétezer négyzetméteres, térszín alatti nyílt terület szakítja meg, többféle szolgáltatásra alkalmas beépítéssel. Főút épül a Marcalvároson át Aluljáró - nyitott térrel Régóta ismert a terv, hogy Győrött egy lakótelep, Marcalváros kellős közepén építik meg a 82-es és 83-as főút közös bevezető, más szóhasználattal városon átvezető szakaszát. Annak idején volt róla vita éppen elég. Még igazából mára sem csitultak el a kedélyek, bár a három építési ütemezési részből az egyiket már viszonylag régóta használhatják az autósok. (A Shell-benzinkúttól a Szigethy Attila útig, két vasútvonalat és az 1-es főutat átívelő felüljáróval.) A most soron lévő ütembe esik Marcalváros „belterülete”. Az átvezető főút itt kétszer egy sávos lesz, később azonban szükség szerint szélesíthető. Erre van hely, hiszen a lakótelep eleve így épült. Más kérdés, hogy korábban tervezett lakóházakat is „ide engedtek”, s lakóik azóta is minden fórumot megragadtak, hogy tiltakozzanak az útépítés ellen. Egyébként nem egészen eredménytelenül tették. Bár az új út számított „környezeti ártalmai” nem tennék kötelezően szükségessé, egy jókora mesterséges dombot építenek a lakóházak elé zajfogónak... A nemrég kezdődött munkálatok kétségkívül leglátványosabb (egyúttal legköltségesebb) része a GySEV kitolóvágánya alatti gyalogosaluljáró meghosszabbítása. „Egyvégtében” túl hosszú lenne, így hát megszakítják egy kétezer négyzetméternyi, térszín alatti nyitott térrel. Hogy ez se legyen csupán egy ménkű nagy vasbetorúgödör, körben beépítik. Itt kap helyet a lakótelepi rendőrőrs, alkalmasint vagy tizenkét kisebb üzlet (ezután kiírandó önkormányzati pályázat alapján), s lesz nyilvános illemhely is. Egyikre sem lehet mondani, hogy szükségtelen lenne ezen a környéken. A meghosszabbított aluljáró a gyalogosok számára a jövő április végéig készül el. Addig is „elterelve" közlekedhetnek, s ilyen a gépjárműforgalom is a vasúttal szétvágott lakótelep két része között. Úgymond érzékeny ez a beavatkozás az ott lakók eddig megszokott életvitelébe - az építők ezért a munkálatok idejére megértést és türelmet kérnek. Annyit még el kell mondani, hogy a változás bizonyos fokig a lakótelep autóbuszforgalmát is érinti. Marcalváros II-es területén autóbuszdecentrum épül. Az új utat keresztező forgalmat jelzőlámpák irányítják majd minden csomópontban: a legkorszerűbb berendezések, amelyek még például forgalomszámlálásra is alkalmasak lesznek. (A második ütem után az építés természetesen folytatódik a ménfőcsanaki autópálya-leágazásig.) J. F. Schamschula György miniszter részvételével Lakossági fórum Csornán A csornai fórumon Schamschula György bevezetésképpen a magyar gazdaság helyzetét elemezte. Mint elmondta, a '80-as években egyre romlott, zsugorodott az ország gazdasága, de ez a folyamat - véleménye szerint - 1993-ban megáll, sőt, az élénkülés jelei tapasztalhatók. Ennek alátámasztásaként említett több folyamatban lévő nagyberuházást, közülük is a Győrt elkerülő autópályát és az M 0- ás körgyűrűt Budapestnél. Mindezek mellett legnagyobb gondként a költségvetés hiányát és a nagyarányú munkanélküliséget jelölte meg. A miniszter gazdasági összefoglalója után a hallgatóság soraiban ülők kaptak szót. Az első jelentkező például értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy gyomorbeteg lévén miért kell svéd kétszersültet vásárolnia magyar termék helyett, s egyáltalán miért hoznak be annyi külföldi árut, holott ezek nálunk is előállíthatók lennének magyar munkások által... Csoma polgármester asszonya a város és a térség ismert telefonproblémájának megoldásához kérte a tárca vezetőjének segítségét. Ehhez a témáihoz csatlakozott később, szavai szerint, egy „sima" polgár, akit a lakosság által tavaly a telefonra befizetett 25 ezer forint sorsa aggaszt. Mórichida polgármestere a kistelepülések helyzetéről, az utak állapotáról, az útépítés magas költségeiről és szintén a telefonhelyzetről beszélt. Bősárkány polgármestere ahhoz kérte a miniszter támogatását, hogy a Csorna és környékbeli települések jövőre ismét pályázhassanak a szennyvízprogramra. A jánossomorjai polgármester viszont a Hanság és a Rábaköz vízkészleteinek védelmében emelt szót, annál is inkább, mivel a Mosoni-Dunából pótolják a Szigetköz vízkészleteit is. Említették még a 85-ös és 86-os főutak Csornát elkerülő szakaszának várhatóan 1995 után történő megépítését, valamint a vadásztársaság képviselője kérte szenvedélyes hangon a minisztert egy jó, mindenki által elfogadható vadászati törvény megalkotására. Schamschula György válaszaiban többek között foglalkozott a gazdasági fejlődés és a helyi kezdeményezések fontosságával. Rámutatott arra, hogy nem elég csak fentről várni a pénzt, helyben is áldozni kell a beruházásokra. Végezetül nem zárkózott el a konkrét ügyekben kért személyes segítségnyújtástól. Haszonits József Vélemény Toldalék Visszakanyarodtunk a régmúlthoz, amiben van rossz és jó is. A 2600 lakosú Kóny polgármesterétől hallottam: nem is olyan rég még esztendőnként tíz-húsz ház épült a településen, ma óriási dolog, ha három. Toldalékok készülnek inkább. Toldalékok a régi ház mellé, mögé, fölé. A régi ház alatt a szülői fészek értendő. Férjhez megy a nagylány, megnősül a fiú, majd összekerülve is maradnak az egyik vagy a másik szülőnél. Persze elférnek a gyerekek, hiszen inkább gyakoribb, mint ritkább a száz négyzetméteres ház - mármint szintenként. Erre bátorkodtam mondani, hogy van ebben jó. Noha úgy tartják, a fiatalok éljék a maguk életét, ha mindez így történik, ahogy manapság, közelebb kerülnek egymáshoz, erősödnek a családok, nő a szülői ház szerepe. Ez a fiataloknak is jó és az öregeknek is. Az ok nem jó, aminek az előbbi a következménye. Még szülői támogatással is hány ifjú párnak telik manapság két-hárommilliót felemésztő házra! Azon a településen, ahol négy-öt éve még 13-14 ezer sertés nevelkedett egy esztendőben a házak körül, mint Kónyban, most jó, ha ezer. A takarmánykeverőből 200 vagon terményt vittek el annak idején havonta, most az egytizedét. A polgárok többsége városban kereste a kenyerét akkor, otthoni szorgalmával pedig a mellékest. Most jó részük se egyiket, se másikat. Igaz, persze, hogy vállalkozhatnának. Eltekintve attól, hogy ember legyen a talpán, aki el tudja készíteni a hitelfelvételhez szükséges pályázatot, 30 százalékos kamattal ki lenne képes boldogulni? Olcsó hitelhez pedig nagyon kevesen jutnak. Ez ek)ért húzta össze magát a falu. Ha már így alakult, még egyszer mondom, van benne ráció. A valamikor olcsó téglával, cementtel épített, kicsit túlméretezett családi ház éves tüzelőanyag-költsége most 70-80 ezer forint, két családra számítva mégis elviselhetőbb. Nagy erő volt azokban a családokban, amelyekben három generáció élt együtt. Ma ismét nem ritka az ilyen. Talán télen, a zimankó elől a meleg szobába húzódva ki tudnak találni valami bölcset, előbbre vivőt a famíliák. FERENCZI JÓZSEF KISALFÖLD 3 HILL INTERNATIONAL Számviteli osztályvezető Megbízónk, a Soproni Sörgyár jó minőségű termékeivel biztos helyet vívott ki magának a hazai piacon. A többségében nyugati tulajdonú részvénytársaság a gazdaság igényeihez folyamatosan igazodó szervezetébe számviteli osztályvezetőt keres. Az új vezető feladata lesz a gyár számviteli munkájának szakmai irányítása, az e területen dolgozók tevékenységének szervezése és ellenőrzése, valamint tevékeny részt kell vállalnia a számítógépes pénzügyi és számviteli rendszer kialakításában is. Ön az ideális jelölt, ha legalább ötéves pénzügyi, számviteli tapasztalattal és a szakterületen jól alkalmazható számítógépes ismeretekkel bír, közgazdasági egyetemen, vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerezte diplomáját és jól beszél németül. Pontos és hozzáértő vezetői munkáját a gyár vezetése a komoly feladatokkal arányos fizetéssel és szociális juttatásokkal honorálja. Ha szükséges, segítik soproni letelepedését. Kérjük további információkért hívja a cég tanácsadóját, a HILL International szombathelyi irodáját. Jelentkezését a nálunk természetes diszkrécióval kezeljük! HILL International 9700 Szombathely, Aréna u. 5. Tele fax: (94) 322-010