Kisalföld, 1993. december (48. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

1993. december 1., szerda­ i AKTUÁLIS Két iskola téli programjai Öröm a hóban Két győri iskolában ar­ról érdeklődtünk, hogy mi­lyen téli sportprogramokat kínálnak diákjaiknak most, amikor itt a hó.­­ A győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola síprog­ramja eltér a többi isko­láétól, ezt túlzás nélkül mondhatom, s a diákok, szülők elégedettek! - mondta Jámbor László testnevelő tanár, az intéz­mény igazgatóhelyettese. - Mitől különleges az Önök programja? - Attól, hogy a hatszáz tanulónk közül bár­mennyien részt vehetnek a táborokban, nálunk nincs létszámkorlátozás. Óriási az igény, az iskola több mint fele jelentkezik. Síszünetet sem kell tarta­ni, folyamatos az oktatás. Úgy oldottuk meg ezt a két gondot, hogy nem egyszer­re visszük táborozni a di­ákokat, hanem februártól márciusig folyamatosan megyünk három-négy na­pos hosszú hétvégékre, egy-két osztállyal. Ezt osz­tálykirándulásként is szer­vezi a Herkules Diáksport Egyesület. - Mennyibe kerül az út, mivel járul hozzá az isko­la? - Két és fél ezer forint­ból megússzuk a hozzánk képest még olcsó Szlová­kiában. A határtól csupán százötven kilométerre lé­vő Pöstyénbe, vagy Tren­­csénbe megyünk, a Javo­­rina ezer méter feletti csú­csaira, így kicsi a busz­költség is. Itt a kezdőktől a haladókig mindenki ta­­­jai kedvére való sípályát. Iskolánk a felszerelést in­gyen biztosítja, és anyagi támogatást is ad, akinek szülei ennyit sem tudnak befizetni. Egyébként jöhet­nek a szülők, barátok is velünk! Tanáraink ingye­nes síoktatást is nyújta­nak. Nagyon jól szoktuk érezni magunkat. A Krúdy Gyula Gimná­zium Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet sí­tábor szervező testnevelő tanárai, többek között Ug­­róczky László és Domon­kos László ugyancsak ki­tettek magukért, hogy a tanulóiknak élményben le­gyen részük. A győri isko­la a lengyel határhoz, Za­­­kopanéhoz közeli, mesés szépségű Zuberec hegyol­dalaira viszi diákjait. A lét­­szám sajnos korlátozott, hetven-nyolcvan személy, pedig jelentkező volna bő­ven. A szállás 8900 forint, hozzá a buszköltség. Ug­­róczky László elmondta, hat éve szervezik a tábo­rokat, amire egyre nagyobb az igény. Több felszerelés is kellene, hiszen a szü­lőknek nehéz az egyéb költ­ségeket kifizetniük, bár az iskola hozzájárul a busz­költségekhez is. A táboro­zás február hetedikén kez­dődik, ekkor egyhetes sí­szünetet rendelnek el az iskolában. Az idegenforgalmi osz­tályoknak viszont „jobb dolguk van”, mert a negye­dikesek osztrák testvér­­kapcsolat révén Ausztriá­ba mehetnek síelni, ami oktatási gyakorlatnak szá­mít, és az ottani iskola lát­ja vendégül őket. A Krúdy­­iskola ritka nagy értéke, hogy kiemelt sportoktatást biztosít az idegenforgalmis diákoknak. Őket úszni, te­niszezni, lovagolni, síelni tanítják az öt év alatt, és ötödikben egy „szuper” ví­zitáborban is részt vehet­nek. _______| J. zs. Abdán és Bőrösön Pályázaton nyert szennyvízhálózat Szervezhetik a társulatot Indul a szennyvízprogram Abdán és Börcsön - ez most már biztos . A két önkormány­zat Győrrel társulva állami cél­­támogatást nyert, ami olyan lehetőség, amit vétek lenne kihagyni. Már csak azért is, mert az idő pénz, és előbb­­utóbb úgyis elengedhetetlen a szennyvíz elvezetésének, tisz­­tításának megoldása. Persze, nem csak az említett két te­lepülésen. Megyénkben száz községben indult vagy indul rövidesen hasonló program. Nyolcvan pályázatot a Győr- Moson-Sopron Megyei Beru­házási Kft. készített elő, s mindegyik nyertes lett... Ami konkrétan Abdát és Börcsöt illeti: a múlt héten fa­lugyűlés témája is volt a csa­tornázás, a résztvevők elége­detten nyugtázhatták a hal­lottakat. A program gesztora az abdai önkormányzat, amely a megvalósításra megállapo­dást kötött Bérccsel és Győr­rel. Győr úgy került a „kép­be", hogy a két község szenny­vize az újvárosi rendszeren kerül a megyeszékhely tisztí­tójába. A beruházás szem­pontjából ez az olcsóbb meg­oldás. A nyilvános versenytár­gyalás alapján a munka ge­nerálkivitelezője egy ma­gyar-német kft. Az építési te­rületet már december 7-ikén „megkapja”, a teljes befejezés határideje 1995. június 1. A program megvalósítása össze­sen 263 millió forint, túlnyo­mó többségben az említett, el­nyert állami céltámogatásból. A családonkénti hozzájárulás 40 ezer forint, amit tíz év alatt kell részletekben megfizetni. (A nyolcszázalékos kamatot az önkormányzatok átvállal­ták a lakosságtól.) A költség érzékeltetésére csak egy-két adat. A házi ülepítők alkal­mankénti „szippantása” négy­ezer forint körül van, s éven­te többször is szükség lehet rá. Másrészt: állami céltámo­gatás nélkül a csatornázás költsége családonként 180-190 ezer forint lenne. Ami még hátravan Abdán és Börcsön: meg kell szervez­ni a csatornaépítési lakossá­gi társulatot. Úgy tűnik, en­nek nem lesz komoly akadá­lya. J. F. Már a személyi ügyekkel foglalkoznak Kárpótlási helyzetkép Tegnapelőtt a harminc cen­timéteres hó sem akadályoz­ta meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársait, hogy az előre meghirdetett földárveréseket megtartsák. Négy csoport négy helyszínre szállt ki, hiszen em­berek százai vártak rájuk. Az egyik csoport a nagy havazás­ban elakadt a Kóny-Marko­­tabödöge útelágazásnál. Há­la a kónyi körzeti megbízott, Kovács György rendőr törzs­­zászlós segítőkészségének, a hivatal emberei végül eljutot­tak Szilba, és megtarthatták az árverést. A történetet Babiczky Gá­bor hivatalvezetőtől hallottuk, aki a segítségért már el is küld­te köszönőlevelét dr. Bély Lász­ló rendőrfőkapitánynak... A megyei kárrendezési hi­vatal - szeptember végétől már oklevél is tanúskodik róla - ütemesen végzi munkáját. Meghoztak 53 ezernél több határozatot, ebből 44 ezer az úgynevezett „megyei érkezte­­tésű”, vagyis az I. és II. kár­pótlási törvény hatálya alá tar­tozó. A fővárostól előkészítés­re átvettek hatezer külföldi ügyet, és már hetek óta in­tenzíven foglalkoznak a sze­mélyi (politikai) kárpótlási ké­relmekkel. (Többek között a munkaszolgálatért, szovjet ha­difogságért, deportálásért, in­ternálásért, kitelepítésért já­ró kárpótlás tartozik ebbe a körbe.) Ezeket szintén az or­szágos hivataltól vették át, s háromezret már el is intéztek közülük. A megyében november 29- éig 540 árverést tartottak. De­cember 23-ig - ha az időjárás engedi - 630 licitán lesznek túl. Az árveréseken eddig 21 ezer ember szerzett földtulaj­dont, mintegy másfél millió aranykorona-értékben, ami 71 ezer hektár termőföldnek felel meg. CS. E. Bútort loptak, több részletben Lebukott a raktáros A Győri ÁFÉSZ rendészeti vezetője a közelmúltban feljelentést tett a rendőrségen, mert ismeretlen tet­tesek idén január 1. és november 2. között közel 1,5 millió forint értékben bútoralkatrészt loptak el a győ­ri Cédrus asztalosüzem Veszprémi úti telepéről. A Győri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának nyo­mozói meg is kezdték a vizsgálatot, az azonban töb­bek számára meghökkentő eredményt hozott. Kiderült ugyanis, hogy nem is annyira lopásról, in­kább sikkasztásról és orgazdaságról van szó ebben az esetben. Az értékes bútoralkatrészeket ugyanis nem lopta el senki, azokat Sz. Antal, a vállalat 34 éves győri lakhelyű raktárvezetője adogatta el szépen ap­ránként. És hogy ki vesz manapság jó pénzért, össze­állítás előtt álló bútordarabokat? A nyomozók erre a kérdésre is megtalálták a választ. K. Imre 47 éves, P. József 51 éves győri lakosok, valamint a 28 éves gyirmóti H. László nem is olyan régen még a Cédrus alkalmazottjai voltak. Az ügyes kezű asztalosok munkaviszonyuk megszűnése után sem felejtették el a szakmát, házilag barkácsoltak. Hobbibarkácsolásnak kicsit sok volt azért, amit nap mint nap műveltek: a kész bútorokat egy idő után már nagy tételben értékesítették. A munkát gyorsí­totta, a tevékenységet - legalábbis számukra - nye­reségesebbé tette, hogy raktáros ismerősük révén ol­csón jutottak hozzá a gyári bútoralkatrészekhez. A raktárosnak azonban egy idő után el kellett számol­nia készletével, és hogy a hiányt leplezze, inkább tol­vajt kiáltott. Ezúttal azonban nem volt szerencséje, a vállalati tulajdon gondatlan őrzése miatt a törvény előtt kell majd felelnie. - MÉSZÁROS - Sikeres törekvések Botos Gábor, Győr-Moson- Sopron Megye Közgyűlésének elnöke hétfői munkanapját Budapesten töltötte, ahol a megye által kötött együttmű­ködési megállapodások ered­ményességéről tárgyalt part­nereivel. Komárom-Esztergom, Pest és Győr-Moson-Sopron me­gyék ez év márciusában négy szlovákiai megye önkormány­zati szövetségével állapodott meg abban, hogy elébe men­ve az államközi szerződések­nek igyekeznek egymással mind szorosabb gazdasági, sport- és kulturális kapcso­latokat kialakítani. Megyénk különösen Galánta és Duna­­szerdahelyi óvásokkal van kü­lönösen jó viszonyban. A ta­lálkozón szó volt arról, hogy a régiók erőikhez mérten ösz­tönzik az Esztergom-Párkány közti Duna-híd újbóli felépí­tését. A közgyűlés elnöke találko­zott dr. Gallov Rezsővel, az Or­szágos Testnevelési és Sport­­hivatal elnökével is. Az OTSH és megyénk között két éve van érvényben együttműködési szerződés. Botos Gábor el­mondta, hogy a megyei ön­­kormányzatban megvan a készség arra, hogy a lejárt szerződést a jövő évre is meg­hosszabbítsa. L. P. Vélemény Körön kívül Az amerikai politika mértékadó személyiségei - köz­tük Warren Christopher külügyminiszter - az utóbbi idő­ben többször is nyilatkoztak az immár egyedüli világha­talom külpolitikai prioritásairól. Szavaikból egyértelmű­en kitetszett, számukra döntő fontossága van Japánnak és Oroszországnak, ám ex-Jugoszlávia és ezen belül a boszniai válság kívül esik kiemelt figyelmük körén. E nyilatkozatokkal szinte egy időben jelentette ki a szarajevói mohamedánok vallási vezetője, hogy Bosznia fővárosa mára a történelem legnagyobb koncentrációs táborává lett. A hajdani szörnyűséges létesítményektől, mondjuk például Auschwitztől, annyiban tér el, hogy a világnak pontos információi vannak arról, miféle borzal­mak esnek meg a város határain belül. Ha például eb­ben a nyílt koncentrációs táborban szerb fegyveresek el­tévedt golyói megölnek három hóban önfeledten játsza­dozó gyereket, este a tévé képernyőjén már láthatjuk is őket kiterítve a halottasházban. Mindezt hallva és szemlélve az emberben megbicsak­lik valami, fekete szurokként tapad rá a lelkifurdalás és a szégyen. Most is így vagyok ezzel, miközben a kelleme­sen temperált szerkesztőségi szobában írom ezeket a so­rokat, s kint nagy pelyhekben, békésen hull a hó. Ám közben tudom, hogy a nagypolitika figyelmen kívül eső, hozzánk oly vészesen közeli Szarajevóban emberek ez­rei élnek embertelen körülmények között, nincs élelem, víz, gyógyszer, gyalázatosan nagy a hullaházak forgal­ma, s a dolgok természetellenes természetéhez tartozik, hogy az eltévedt golyók gyilkolják a játszadozó gyereke­ket. Vajon a nagypolitika felelős képviselői, a távlatokban gondolkodó nagy stratégák is így vannak ezzel? Meg­akad-e a falat a torkukon, ha a behavazott Szarajevó la­kóira gondolnak? Ha igen, miért nem cselekszenek végre? KLOSS ANDOR KISALFÖLD 3 Népszerű a monixszemü­veg Várható KRESZ-módosítások­ ­ Feltehetőleg jövő év már­ciusától visszaállítják azt a ré­gi KRESZ-szabályt, amely a párhuzamos közlekedés ese­tén nem engedi meg például a nehézjárműveknek a belső sávokban való tartós haladást -jelentette be kedden az Or­szágos Balesetmegelőzési Bi­zottság és a Darvas Kft. kö­zös sajtótájékoztatóján Csá­szár György, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium képviselője. Elmond­ta, hogy az engedékeny KRESZ-módosítással vissza­éltek a teherjárművek, rend­szerint a belső sávban közle­kedve lassították és akadá­lyozták a forgalmat. Kezdeményezni fogják a biz­tonsági öv bekapcsolása aló­li felmentést azoknál, akiknél ezt orvosi szempontok indo­kolják, például terhes nők vagy pacemakerrel élők. Megfon­tolj­ák, hogy az első ülésen va­ló gyermekszállítási tilalmat feloldják, ha a kisgyerek biz­tonsági ülésben utazik. Sok vitát váltott ki a tilosban par­koló gépkocsik elszállítása, s a viták alapj­át mindig az okoz­ta, hogy a jogszabályban nincs tételesen megfogalmazva, mi­kor és honnan vihető el a jár­mű. Az újabb KRESZ-módo­­sítás társadalmi vitája jelen­leg még zajlik. A sajtótájékoztató második témájaként a magyar szaba­dalomnak számító mobil­­szemüveg értékesítésének eredményeiről számolt be a gyártó kft. ügyvezető igazga­tója, Darvas Pál. Elmondta, hogy az utóbbi hat év alatt is­mertté és népszerűvé váltak a szemüvegek, s a kezdeti két változattal szemben ma már 12 féle alaptípust kínálnak. Most fejlesztik ki az üveghu­ták és a kohók környékén dol­gozó emberek számára az úgy­nevezett hővédő szemüveget. (MTI) Mit tartalmaz a rendelettervezet? Sorsukra várnak a szolgálati lakások (Befejező­ rész.) - A szolgálati lakásokat ki vásárolhatja meg és milyen feltételekkel?- kérdeztük Sza­bó Györgyöt, a győri Lakás­iroda vezetőjét. - A törvény az ilyen laká­sok elidegenítése esetére úgy fogalmaz, hogy amennyiben a munkáltató lemond a lakás szolgálati jellegéről, akkor az önkormányzati bérlakássá vá­lik, és a vonatkozó szabályok szerint lesz megvásárolható a benllakó által. - Kik rendelkeznek szolgá­lati lakásokkal Győrött és mennyi ezek száma? - A honvédség, rendőrség, határőrség együttesen közel ezer (!) szolgálati lakással ren­delkezik. A bentlakó hosszabb szolgálati idejének esetén a parancsnokságok (illetve fel­ügyeleti szerveik) lemondhat­nak a lakások szolgálati jel­legéről, így azok már önkor­mányzati bérlakássá válnak, és a már említett feltételek vo­­­natkoznak rájuk. Akinek az a szándéka, hogy megvásárol­ja az ilyen lakást, annak min­den esetben először a mun­káltatónál kell kezdeményez­nie a szolgálati jelleg megszün­tetését, ezután a győri Lakás­irodában bejelentem a vásár­lási szándékot. Kisebb gon­dot okozhat a fegyveres tes­tületeknél a szolgálati jelleg­ről lemondás esetén, ha az egész épület eladó lesz, ám er­ről a közgyűlés jogosult dön­teni. Lakótelepi épületeknél nincs gond, mert ott várható­an nem lesz tilalmi lista.­­ Házfelügyelői lakásokról hogy szól a rendelettervezet? - A már említettekhez ha­sonlóan, azzal a különbség­gel, hogyha az adott épület­ben az összes többi lakást megvásárolják, akkor a ház­­felügyelő munkájával kapcso­latos közös megelégedettség illetve ennek az ellenkezője a döntő, miszerint az a helyi­ség, amiben ő lakik, bérlakás­sá minősíthető és így általa megvásárolható-e. Ellenkező esetben a városnak el kell on­nét helyeznie egy ugyanolyan komfortfokozatú (vagy ami­lyet leadott) lakásba. Lehet­séges olyan eset is, amikor a lakás üressé válik, ekkor az épület közössége dönthet, hogy társasházi közös tulaj­donként megvásárolja és ab­ba házfelügyelőt helyez el, vagy más célra adja ki. Ha a kö­zösség nem jut dűlőre, akkor a város önálló lakásként ér­tékesítheti a helyiséget. ZSADÁNYI DEZSŐ

Next