Kisalföld, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

2 KISALFÖLD Január 1-jén a vatikáni Szent Péter-bazilikából küldte újévi jó kívánságait a világ nemzeteinek II. János Pál pápa. Elutazott Kubából Fidel Castro unokája Pénteken, az év utolsó nap­ján elutazhatott Kubából Ali­na Salgado Fernandez, Fidel Castro 16 éves leányunoká­ja, követve édesanyját, aki tíz nappal ezelőtt, a belső ellen­zék és kubai emigrációs szer­vezetek segítségével az Egye­sült Államokba szökött. Míg azonban Castro házasságon kívül született leánya a ható­ságok engedélyének hiányá­ban titokban távozott a szi­getországból, az unoka ki­utazásával kapcsolatban Cast­ro nem támasztott akadályo­kat. A családegyesítést Jesse Jackson tiszteletes, amerikai polgárjogi vezető kérte a ku­bai állam- és kormányfőtől ka­rácsonyi havannai látogatá­sa alkalmával. Castro válasza az volt, hogy amennyiben a leány Kubában maradt apja (a szülők elváltak) és nagyany­ja, tehát a politikus egykori élettársa beleegyezik az uta­zásba, Alina elmehet. Ezt hí­rül véve Havannában akkre­ditált külföldi tudósítók azon­nal megkérdezték az érintet­teket, s mindketten kijelen­tették, hogy pártolják a Cast­­ro-unoka elutazását. A lány a Kuba és Florida között köz­lekedő chartergép fedélzetén hagyta el az országot, s jelen­tések szerint Miamiból azon­nal továbbutazott a Georgia állambeli Columbus városá­ba, anyja tartózkodási helyé­re. Megfigyelők rámutatnak, hogy Castro e kényelmetlen családi ügyének megoldásá­ba is „besegítettek” a politikai szempontok: a kubai vezető 37 éves lánya évek óta nyíl­tan bírálta apja politikáját, látványos szökésével újabb bosszúságot okozva neki. S hogy az unoka mégis követ­hette édesanyját, abban min­den bizonnyal szerepe van Jes­se Jackson fellépésének. A be­­folyásos demokratapárti sze­mélyiség ugyanis az ameri­kai-kubai kapcsolatok javítá­sa, a washingtoni kereskedel­mi embargó feloldása mellett foglalt állást. (MTI) A NAGYVILÁG HÍREI Washingtoni kampány NATO-ügyben Fokozatos bővítés Az amerikai kormányzat be­ható diplomáciai kampányt in­dított, hogy meggyőzze a vona­kodó kelet-európai országokat: az azonnali NATO-tagság kö­vetelése helyett fogadják el a szövetség fokozatos kibővítésé­nek a tervét - írta szombati szá­mában a The Washington Post külügyminisztériumi források­ra hivatkozva. A lap értesülé­se szerint a meggyőzési hadjá­rat elsősorban a Cseh Köztár­saságot, Lengyelországot és Ma­gyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garan­ciáira. A The Washington Post utalt rá, hogy az amerikai kormány­zat ellenzi a NATO gyors üte­mű kibővítését, mert attól tart, hogy a kiterjesztéssel csupán elidegenítené magától Orosz­országot, illetőleg a Nyugatot ellenségnek tekintő orosz na­cionalisták kezére játszana ve­le. Az újság idézte Stephen Ox­­mant, az európai és kanadai ügyekért felelős amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettest, aki a békepartnerség koncepciój­á­­ról kijelentette:­­ Az elképzelés lényege az, hogy ne jöjjenek lét­­re új megosztóvonalak Euró­pában. A lap szerint a kezdeménye­zés elutasítása a kelet-európai partnerek - kiváltképpen Prá­ga, Varsó és Budapest - részé­ről egyértelműen aláásná a kon­cepció szövetségi szintű felka­rolását, amelynek kimondását a NATO januári brüsszeli csúcs­­értekezletétől várják.­­A visszautasítás sebeket ej­tene. Ha ugyanis ők maguk (a kelet-európaiak) nem hisznek benne, akkor nincs értelme az egésznek - vélekedett egy meg nem nevezett külügyi tisztvise­lő. A The Washington Post hoz­zátette, hogy a partnerség el­vetése ugyanakkor érzéklete­sen rávilágítana az érintettek félelmeire, amelyek szerint a koncepció tulajdonképpen nem más, mint egy új Jalta, a Nyu­gat hallgatólagos belenyugvá­sa abba, hogy Kelet-Európa orosz vonzási pályára kerül, akárcsak a második világhá­ború után. A lap megjegyezte azt is, hogy a csatlakozáshoz szükséges világos kritérium­­rendszer és határidő-táblázat hiánya szintén bírálatokat vál­tott ki, mégpedig azon az ala­pon, hogy konkrét kötelezett­ségek vállalásának megkerülé­sével Washington lényegében térdet hajtott Moszkva akara­ta előtt. Az újság tudomása szerint az amerikai nagykövetségeken keresztül kézbesített üzenetek­ben Washington figyelmeztet­te a kelet-európaiakat, hogy a békepartnerség elutasítása nem szolgálná az érdekeiket, ellen­ben a kezdeményezés elfogadá­sa a legjobb esélyt nyújtaná a számukra a tagsággal együtt járó biztonsági garanciák jövő­­beli megszerzésére.­­ Hogy elosz­lassák egy újra megizmosodó és t­erjeszkedő vágyakat kerge­tő Moszkvával szembeni aggo­dalmukat, amerikai hivatalos személyiségek jelezték a kelet­európai partnereknek, hogy szó­ba jöhet a koncepcióhoz tarto­zó programok végrehajtásának a felgyorsítása, kiváltképpen ami a közös tervezést, a kikép­zést és hadgyakorlatok meg­rendezését illeti - írta a lap. Hasonló tartalmú és kicsen­gésű cikket közölt a The Was­hington Times is. A konzerva­tív beállítottságú újság értesü­lése szerint nemcsak kong­resszusi vezetők és különböző agytrösztök, hanem NATO-or­­szágbeli diplomaták is arra ösz­tönzik az amerikai kormány­zatot, hogy csupán fokozatos, lassú ütemű bővítési progra­mot ajánljon fel a kelet-euró­pai országoknak. (MTI) Vádemelés tábornokok ellen Bűnszövetkezet szervezésének és veze­tésének vádját emelte a lengyel Legfőbb Ügyészség Wladyslaw Ciastow és Zenan Pla­­tek volt belügyi tábornokok, a Biztonsági Szolgálat vezetői ellen. A vádemelés egybe­esik azzal, hogy a varsói vajdasági bírósá­gon végéhez közeledik a 80-as évek két ve­zető belügyi tisztje ügyének tárgyalása, amelyben a Jerzy Popieluszko katolikus pap meggyilkolásával végződő akció vezetésé­vel vádolják őket. A két tábornokon kívül öt további volt belügyi funkcionáriust is bíróság elé kíván­nak állítani. Az ügyészség szerint a veze­tők által szervezett bűnszövetkezet tevé­kenysége 1981 és 1984 között a miniszté­rium keretein belül a katolikus papság, va­lamint az ellenzéki politikusok ellen irá­nyult. A tábornokokat ezenkívül azzal is vádolják, hogy eltüntették a beosztottjaik által elkövetett bűncselekmények nyoma­it. A vádirat szerint a bűnszövetkezet mű­ve volt 1983 januárjában Janusz Krupski ellenzéki aktivista elrablása és összeveré­­se, az a kísérlet, hogy betörjenek Andrzej Bardecki krakkói pap lakásába, ahol azt remélték, hogy a II. János Pál pápát komp­romittáló iratokat találnak, valamint Henryk Gulbinowicz érsek, a wroclawi metropolita autójának felgyújtása 1984 májusában. (MTI) SIMON WIESENTHAL 85 ÉVES A felejtés elleni magányos harcos „A túlélés olyan előjog, amely kötelez” - ezt tette meg élete mottójává Simon Wiesenthal zsidó mér­nök, miután kiszabadult a mauthauseni náci kon­centrációs táborból. A nácik által legyilkolt milliók­kal szembeni kötelességérzet indította a túlélő Wiesenthalt arra, hogy fáradhatatlanul munkálkod­jon a nácik háborús bűneinek feltárásán és a tette­sek üldözésén. A Galíciából származó osztrák Wiesenthal decem­ber 31-én töltötte be 85. életévét, munkáját azon­ban még nem fejezte be. Már nemcsak a zsidók, ha­nem egyre inkább más üldözöttek miatt is aggódik. „A világ hallgatása égre kiált! Kérem, tegyetek vala­mit” - írta júliusban a boszniai helyzet láttán egy szenvedélyes felhívásban. Wiesenthal azonban főleg „nácivadászként” vált ismertté. A háború után eleinte az Egyesült Államok Háborús Bűnök Hivatalának megbízásából üldözte a náci háborús bűnösöket, de már 1947-ben megala­kította Bécsben a Zsidó Dokumentációs Központot, amelynek ma is vezetője. Wiesenthal és munkatár­sai egész világra kiterjedő detektívmunkája több mint ezer náci háborús bűnös leleplezéséhez és sokuk bí­róság elé állításához járult hozzá. „Igazságszolgálta­tás, nem bosszú” - ez a címe 1988-ban megjelent visszaemlékezéseinek. Wiesenthal leglátványosabb sikerei közé tartozik Adolf Eichmann argentínai leleplezése, Franz Stangl, a treblinkai koncentrációs tábor parancsnokának bí­róság elé állítása, és annak az embernek a megtalá­lása az osztrák rendőrségnél, aki a naplójával világ­hírűvé vált Anna Frankot Hollandiában letartóztat­ta. Wiesenthal világhíresség lett, életéről film készült, Los Angelesben 1977-ben nyílt meg a Simon Wiesen­thal Holocaust Központ. Hazájában Wiesenthal ke­vésbé népszerű: 1982-ben még egy pokolgépes me­rényletet is elkövettek lakása ellen. 1975-ben Bruno Kreisky, az akkori szövetségi kan­cellár azzal vádolta meg, hogy „maffiamódszereket” alkalmaz, miután Wiesenthal egy hírhedt SS-egység egykori tagjaként leplezte le Friedrich Pétert, a Kreis­­ky-féle Szociáldemokrata Pártja lehetséges koalíci­ós partnerének, a Szabadságpártnak az elnökét. Ugyan­akkor Wiesenthal a Kurt Waldheim elnökjelöltsége körüli vitában szembehelyezkedett a Zsidó Világ­­kongresszussal, s azt hangsúlyozta, hogy a ZSVK Waldheim elleni kampányával antiszemita érzelme­ket éleszt újjá Ausztriában. Időközben azonban Ausztria békét kötött Wiesen­­thallal, akit Erhard Busek alkancellár „a felejtés el­leni magányos harcosnak” nevezett, decemberben Thomas Klestil államfő nyújtotta át neki a Művé­szetért és Tudományért Érdemkereszt kitüntetést. Wiesenthal számára a munka tovább folytatódik. „Fel­adatom mindaddig nem érhet véget, amíg élnek az áldozatok és tettesek­ generációi” - írta nemrégiben. 1994. január 3., hétfő Újabb Duma-cikk Megvert(?) bolgár turisták Újabb cikkben tért vissza év végi utolsó számában a Duma című szófiai napilap bolgár turisták állítólagos ma­gyarországi megverésének az ügyére. A szocialista pártorgánum szerdai számában még azt ál­lította, hogy kedden „a ma­gyar gumibotokkal bolgáro­kat vert meg, akik tiltakoztak a helyi hatóságok képviselői­nek az önkényeskedése ellen”. A lap pénteki számában már nem ismételték meg a vádat, a gumibotozás tényét. Helyet­te egy többféleképpen értel­mezhető, sejtető megfogalma­zást használtak, amely szó szerint a következő: „A rend­őrök gumibotokkal vetették magukat (támadtak rá) a til­takozókra, de egy német vi­deokamera és egy újságírói igazolvány elhárította a nagy verést.” A 28 mondatos cikk­ben egyetlen más utalás sincs arra, hogy a magyar rendőrök erőszakot alkalmaztak volna a bolgárokkal szemben, a cikk­ben már nem szerepel a meg­verni ige. A két fényképpel illusztrált írást „A magyarok leállították a forgalmat, hogy pénzt kol­duljanak az EK-tól” címmel jelentették meg Jagora Grigo­­rova tollából. A cikkíró sze­rint három autóbusszal bol­gár turisták utaztak Bécsből, Prágából és Drezdából Ma­gyarországon keresztül. Az osztrák-magyar határtól mint­egy 30 kilométerre 100 méte­res szakaszon nem tisztítot­ták le a havat, amelynek vas­tagsága nem volt több 15 cen­timéternél. A szerző szerint „egy falusi sheriff úgy döntött, hogy ilyen feltételek között veszélyes az autózás és éjfél­kor megállította a kocsikat”. Grigorova szerint csak ked­den indították meg a forgal­mat azt követően, hogy a bol­gár turisták „testükkel zárták el az utat a rendőrségi kocsik és azon járművek előtt, ame­lyek vezetői kapcsolataikat ki­használva elintézték, hogy to­vábbmehessenek”. Honfitár­saink azzal fenyegetőztek, hogy akár újévig is így állnak - írta a Duma. Az újságban az eset több résztvevőjét is megszólaltat­ták név nélkül. A „sztrájkbi­zottság vezetője felszólította a bolgár turistákat, hogy kezü­ket dugják a zsebükbe, ne­hogy a magyar rendőrök őri­zetbe tudják venni őket. Egy neves szófiai ügyvéd, aki a rendőrök vezetőjével beszél­getett, azt ajánlotta, hogy a bolgárok vegyenek egy trak­tort és ők tisztítsák meg az utat. Egy elegáns hölgy kije­lentette, hogy mindez azért van, mert a magyarok kom­munisták. Egy kamionsofőr pedig azt fejtegette, hogy mi­vel „nem öltük meg őket '56- ban, hát ez van...” - tájékoz­tatta olvasóit a szocialista párt­lap. A cikkíró szerint egy bolgár közlekedésszervező szerint tel­jes mértékben megmagyaráz­hatatlan volt a magyar rend­őrség tevékenysége. A legva­lószínűbb, hogy a magyarok szándékosan állítják le a for­galmat, hogy kölcsönt könyö­rögjenek ki az EK-tól útjaik szélesítéséhez. A Duma szerint a forgalom megindulása után néhány ka­mion is elindulhatott, ame­lyek vezetői találtak olyan rendőrt, akit megvesztegettek - fogalmazták meg a Dumá­ban az újabb vádat a magyar rendőrséggel szemben. (MTI) IP/PNik­ "IIV A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Kiadó és szerkesztőség: ]klO/\vlLlIIVLJIil ill I 9022 Győr, Szt. István út 51. Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042; 96/312-475. Fax: 96/313-042. A CSALÁD NAPILAPJA Hirdetésfelvétel telefon/fax: 96/316-313. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zs. utca 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon: 99/340-383. Fax: 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon/fax: 98/315-866. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Terjeszti: a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 319, negyedévre 957 forint. Nyomás: Széchenyi Nyomda Kft. 9024 Győr, Kálvária út 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN ügyvezető igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507

Next