Kisalföld, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
2 KISALFÖLD Január 1-jén a vatikáni Szent Péter-bazilikából küldte újévi jó kívánságait a világ nemzeteinek II. János Pál pápa. Elutazott Kubából Fidel Castro unokája Pénteken, az év utolsó napján elutazhatott Kubából Alina Salgado Fernandez, Fidel Castro 16 éves leányunokája, követve édesanyját, aki tíz nappal ezelőtt, a belső ellenzék és kubai emigrációs szervezetek segítségével az Egyesült Államokba szökött. Míg azonban Castro házasságon kívül született leánya a hatóságok engedélyének hiányában titokban távozott a szigetországból, az unoka kiutazásával kapcsolatban Castro nem támasztott akadályokat. A családegyesítést Jesse Jackson tiszteletes, amerikai polgárjogi vezető kérte a kubai állam- és kormányfőtől karácsonyi havannai látogatása alkalmával. Castro válasza az volt, hogy amennyiben a leány Kubában maradt apja (a szülők elváltak) és nagyanyja, tehát a politikus egykori élettársa beleegyezik az utazásba, Alina elmehet. Ezt hírül véve Havannában akkreditált külföldi tudósítók azonnal megkérdezték az érintetteket, s mindketten kijelentették, hogy pártolják a Castro-unoka elutazását. A lány a Kuba és Florida között közlekedő chartergép fedélzetén hagyta el az országot, s jelentések szerint Miamiból azonnal továbbutazott a Georgia állambeli Columbus városába, anyja tartózkodási helyére. Megfigyelők rámutatnak, hogy Castro e kényelmetlen családi ügyének megoldásába is „besegítettek” a politikai szempontok: a kubai vezető 37 éves lánya évek óta nyíltan bírálta apja politikáját, látványos szökésével újabb bosszúságot okozva neki. S hogy az unoka mégis követhette édesanyját, abban minden bizonnyal szerepe van Jesse Jackson fellépésének. A befolyásos demokratapárti személyiség ugyanis az amerikai-kubai kapcsolatok javítása, a washingtoni kereskedelmi embargó feloldása mellett foglalt állást. (MTI) A NAGYVILÁG HÍREI Washingtoni kampány NATO-ügyben Fokozatos bővítés Az amerikai kormányzat beható diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kelet-európai országokat: az azonnali NATO-tagság követelése helyett fogadják el a szövetség fokozatos kibővítésének a tervét - írta szombati számában a The Washington Post külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint a meggyőzési hadjárat elsősorban a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garanciáira. A The Washington Post utalt rá, hogy az amerikai kormányzat ellenzi a NATO gyors ütemű kibővítését, mert attól tart, hogy a kiterjesztéssel csupán elidegenítené magától Oroszországot, illetőleg a Nyugatot ellenségnek tekintő orosz nacionalisták kezére játszana vele. Az újság idézte Stephen Oxmant, az európai és kanadai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettest, aki a békepartnerség koncepciójáról kijelentette: Az elképzelés lényege az, hogy ne jöjjenek létre új megosztóvonalak Európában. A lap szerint a kezdeményezés elutasítása a kelet-európai partnerek - kiváltképpen Prága, Varsó és Budapest - részéről egyértelműen aláásná a koncepció szövetségi szintű felkarolását, amelynek kimondását a NATO januári brüsszeli csúcsértekezletétől várják.A visszautasítás sebeket ejtene. Ha ugyanis ők maguk (a kelet-európaiak) nem hisznek benne, akkor nincs értelme az egésznek - vélekedett egy meg nem nevezett külügyi tisztviselő. A The Washington Post hozzátette, hogy a partnerség elvetése ugyanakkor érzékletesen rávilágítana az érintettek félelmeire, amelyek szerint a koncepció tulajdonképpen nem más, mint egy új Jalta, a Nyugat hallgatólagos belenyugvása abba, hogy Kelet-Európa orosz vonzási pályára kerül, akárcsak a második világháború után. A lap megjegyezte azt is, hogy a csatlakozáshoz szükséges világos kritériumrendszer és határidő-táblázat hiánya szintén bírálatokat váltott ki, mégpedig azon az alapon, hogy konkrét kötelezettségek vállalásának megkerülésével Washington lényegében térdet hajtott Moszkva akarata előtt. Az újság tudomása szerint az amerikai nagykövetségeken keresztül kézbesített üzenetekben Washington figyelmeztette a kelet-európaiakat, hogy a békepartnerség elutasítása nem szolgálná az érdekeiket, ellenben a kezdeményezés elfogadása a legjobb esélyt nyújtaná a számukra a tagsággal együtt járó biztonsági garanciák jövőbeli megszerzésére. Hogy eloszlassák egy újra megizmosodó és terjeszkedő vágyakat kergető Moszkvával szembeni aggodalmukat, amerikai hivatalos személyiségek jelezték a keleteurópai partnereknek, hogy szóba jöhet a koncepcióhoz tartozó programok végrehajtásának a felgyorsítása, kiváltképpen ami a közös tervezést, a kiképzést és hadgyakorlatok megrendezését illeti - írta a lap. Hasonló tartalmú és kicsengésű cikket közölt a The Washington Times is. A konzervatív beállítottságú újság értesülése szerint nemcsak kongresszusi vezetők és különböző agytrösztök, hanem NATO-országbeli diplomaták is arra ösztönzik az amerikai kormányzatot, hogy csupán fokozatos, lassú ütemű bővítési programot ajánljon fel a kelet-európai országoknak. (MTI) Vádemelés tábornokok ellen Bűnszövetkezet szervezésének és vezetésének vádját emelte a lengyel Legfőbb Ügyészség Wladyslaw Ciastow és Zenan Platek volt belügyi tábornokok, a Biztonsági Szolgálat vezetői ellen. A vádemelés egybeesik azzal, hogy a varsói vajdasági bíróságon végéhez közeledik a 80-as évek két vezető belügyi tisztje ügyének tárgyalása, amelyben a Jerzy Popieluszko katolikus pap meggyilkolásával végződő akció vezetésével vádolják őket. A két tábornokon kívül öt további volt belügyi funkcionáriust is bíróság elé kívánnak állítani. Az ügyészség szerint a vezetők által szervezett bűnszövetkezet tevékenysége 1981 és 1984 között a minisztérium keretein belül a katolikus papság, valamint az ellenzéki politikusok ellen irányult. A tábornokokat ezenkívül azzal is vádolják, hogy eltüntették a beosztottjaik által elkövetett bűncselekmények nyomait. A vádirat szerint a bűnszövetkezet műve volt 1983 januárjában Janusz Krupski ellenzéki aktivista elrablása és összeverése, az a kísérlet, hogy betörjenek Andrzej Bardecki krakkói pap lakásába, ahol azt remélték, hogy a II. János Pál pápát kompromittáló iratokat találnak, valamint Henryk Gulbinowicz érsek, a wroclawi metropolita autójának felgyújtása 1984 májusában. (MTI) SIMON WIESENTHAL 85 ÉVES A felejtés elleni magányos harcos „A túlélés olyan előjog, amely kötelez” - ezt tette meg élete mottójává Simon Wiesenthal zsidó mérnök, miután kiszabadult a mauthauseni náci koncentrációs táborból. A nácik által legyilkolt milliókkal szembeni kötelességérzet indította a túlélő Wiesenthalt arra, hogy fáradhatatlanul munkálkodjon a nácik háborús bűneinek feltárásán és a tettesek üldözésén. A Galíciából származó osztrák Wiesenthal december 31-én töltötte be 85. életévét, munkáját azonban még nem fejezte be. Már nemcsak a zsidók, hanem egyre inkább más üldözöttek miatt is aggódik. „A világ hallgatása égre kiált! Kérem, tegyetek valamit” - írta júliusban a boszniai helyzet láttán egy szenvedélyes felhívásban. Wiesenthal azonban főleg „nácivadászként” vált ismertté. A háború után eleinte az Egyesült Államok Háborús Bűnök Hivatalának megbízásából üldözte a náci háborús bűnösöket, de már 1947-ben megalakította Bécsben a Zsidó Dokumentációs Központot, amelynek ma is vezetője. Wiesenthal és munkatársai egész világra kiterjedő detektívmunkája több mint ezer náci háborús bűnös leleplezéséhez és sokuk bíróság elé állításához járult hozzá. „Igazságszolgáltatás, nem bosszú” - ez a címe 1988-ban megjelent visszaemlékezéseinek. Wiesenthal leglátványosabb sikerei közé tartozik Adolf Eichmann argentínai leleplezése, Franz Stangl, a treblinkai koncentrációs tábor parancsnokának bíróság elé állítása, és annak az embernek a megtalálása az osztrák rendőrségnél, aki a naplójával világhírűvé vált Anna Frankot Hollandiában letartóztatta. Wiesenthal világhíresség lett, életéről film készült, Los Angelesben 1977-ben nyílt meg a Simon Wiesenthal Holocaust Központ. Hazájában Wiesenthal kevésbé népszerű: 1982-ben még egy pokolgépes merényletet is elkövettek lakása ellen. 1975-ben Bruno Kreisky, az akkori szövetségi kancellár azzal vádolta meg, hogy „maffiamódszereket” alkalmaz, miután Wiesenthal egy hírhedt SS-egység egykori tagjaként leplezte le Friedrich Pétert, a Kreisky-féle Szociáldemokrata Pártja lehetséges koalíciós partnerének, a Szabadságpártnak az elnökét. Ugyanakkor Wiesenthal a Kurt Waldheim elnökjelöltsége körüli vitában szembehelyezkedett a Zsidó Világkongresszussal, s azt hangsúlyozta, hogy a ZSVK Waldheim elleni kampányával antiszemita érzelmeket éleszt újjá Ausztriában. Időközben azonban Ausztria békét kötött Wiesenthallal, akit Erhard Busek alkancellár „a felejtés elleni magányos harcosnak” nevezett, decemberben Thomas Klestil államfő nyújtotta át neki a Művészetért és Tudományért Érdemkereszt kitüntetést. Wiesenthal számára a munka tovább folytatódik. „Feladatom mindaddig nem érhet véget, amíg élnek az áldozatok és tettesek generációi” - írta nemrégiben. 1994. január 3., hétfő Újabb Duma-cikk Megvert(?) bolgár turisták Újabb cikkben tért vissza év végi utolsó számában a Duma című szófiai napilap bolgár turisták állítólagos magyarországi megverésének az ügyére. A szocialista pártorgánum szerdai számában még azt állította, hogy kedden „a magyar gumibotokkal bolgárokat vert meg, akik tiltakoztak a helyi hatóságok képviselőinek az önkényeskedése ellen”. A lap pénteki számában már nem ismételték meg a vádat, a gumibotozás tényét. Helyette egy többféleképpen értelmezhető, sejtető megfogalmazást használtak, amely szó szerint a következő: „A rendőrök gumibotokkal vetették magukat (támadtak rá) a tiltakozókra, de egy német videokamera és egy újságírói igazolvány elhárította a nagy verést.” A 28 mondatos cikkben egyetlen más utalás sincs arra, hogy a magyar rendőrök erőszakot alkalmaztak volna a bolgárokkal szemben, a cikkben már nem szerepel a megverni ige. A két fényképpel illusztrált írást „A magyarok leállították a forgalmat, hogy pénzt kolduljanak az EK-tól” címmel jelentették meg Jagora Grigorova tollából. A cikkíró szerint három autóbusszal bolgár turisták utaztak Bécsből, Prágából és Drezdából Magyarországon keresztül. Az osztrák-magyar határtól mintegy 30 kilométerre 100 méteres szakaszon nem tisztították le a havat, amelynek vastagsága nem volt több 15 centiméternél. A szerző szerint „egy falusi sheriff úgy döntött, hogy ilyen feltételek között veszélyes az autózás és éjfélkor megállította a kocsikat”. Grigorova szerint csak kedden indították meg a forgalmat azt követően, hogy a bolgár turisták „testükkel zárták el az utat a rendőrségi kocsik és azon járművek előtt, amelyek vezetői kapcsolataikat kihasználva elintézték, hogy továbbmehessenek”. Honfitársaink azzal fenyegetőztek, hogy akár újévig is így állnak - írta a Duma. Az újságban az eset több résztvevőjét is megszólaltatták név nélkül. A „sztrájkbizottság vezetője felszólította a bolgár turistákat, hogy kezüket dugják a zsebükbe, nehogy a magyar rendőrök őrizetbe tudják venni őket. Egy neves szófiai ügyvéd, aki a rendőrök vezetőjével beszélgetett, azt ajánlotta, hogy a bolgárok vegyenek egy traktort és ők tisztítsák meg az utat. Egy elegáns hölgy kijelentette, hogy mindez azért van, mert a magyarok kommunisták. Egy kamionsofőr pedig azt fejtegette, hogy mivel „nem öltük meg őket '56- ban, hát ez van...” - tájékoztatta olvasóit a szocialista pártlap. A cikkíró szerint egy bolgár közlekedésszervező szerint teljes mértékben megmagyarázhatatlan volt a magyar rendőrség tevékenysége. A legvalószínűbb, hogy a magyarok szándékosan állítják le a forgalmat, hogy kölcsönt könyörögjenek ki az EK-tól útjaik szélesítéséhez. A Duma szerint a forgalom megindulása után néhány kamion is elindulhatott, amelyek vezetői találtak olyan rendőrt, akit megvesztegettek - fogalmazták meg a Dumában az újabb vádat a magyar rendőrséggel szemben. (MTI) IP/PNik "IIV A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Kiadó és szerkesztőség: ]klO/\vlLlIIVLJIil ill I 9022 Győr, Szt. István út 51. Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042; 96/312-475. Fax: 96/313-042. A CSALÁD NAPILAPJA Hirdetésfelvétel telefon/fax: 96/316-313. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zs. utca 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon: 99/340-383. Fax: 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon/fax: 98/315-866. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Terjeszti: a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 319, negyedévre 957 forint. Nyomás: Széchenyi Nyomda Kft. 9024 Győr, Kálvária út 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN ügyvezető igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507